Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-07 / 285. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. december 7., kedd Látószög Elrontott világunk Rengeteget beszélünk a környezetvédelemről, s nemcsak hangzatos jelszavakkal, hanem népes demonstrációkkal is tiltakozunk, ha veszélyt látunk vagy sejtünk. Sok — látványosabb, észrevehetőbb — mégsem igen történik a körülöttünk már szinte lépten-nyomon tapasztalható rongálások megszüntetésére vagy legalább fékezésére. Nem egy üzem már hosszú évek óta inkább bírságot fizet, mint a szükséges beruházásra költ, mondván: nincs pénz többre. S utána sem számol, hogy valójában mi is a nagyobb kiadás, a büntetésekren- dezése vagy a hiánypótló fejlesztés. Meglepő, különös, hogy számos aggályoskodó, panaszkodó ember sem veszi komolyan azt, ami ellen ágál. A veszély- helyzetbe került település lakói maguk is súlyosbítják az állapotokat. Miközben például a szomszéd helységeket is mérgező füsttel, pernyével bontó kéményóriást szidják, éppenséggel saját szemetes zsákjaikkal szólják teli a határt, meg egész kocsirakományokat borítanak mindenféle kacattal, lim-lom- mal a bokrok, fák alá az erdőszélen, vagy a sűrűjében. Mivel, ha nem is praktikusabb, számukra mindenképpen olcsóbb ez, mint a kukakocsit fizetni. Újra meg újra, innen vagy onnan felröppen a hír veszélyes hulladékok váratlan felfedezéséről. Nemcsak a felszínt csúfítják, gyilkolják, hanem már a föld mélyét sem kímélik a magukról, a mindannyiunkról megfeledkezők. Nem tudni, hogy hová vezet mindez — de találgatni lehet. Pusztul körülöttünk a világ, fulladozik a természet. Szemmel látható a növényi kultúrák ritkulása, észrevehetők a károk állaton, emberen egyaránt. Betegségek — eddig ismeretlen vagy kevésbé megszokott kórok — sújtják az élőlényeket, okoznak falun és városon korai halált. Az erősen szennyezett környezetnek is vitathatatlan a szerepe abban, hogy hazai lakosságunk egészségi állapota ma Európában már a legrosz- szabbak közé tartozik. Vigasztaló lehet, hogy legalább a légszennyeződés az utóbbi időkben már valamelyest csökkent. Ez azonban inkább a visszaesett ipari tevékenység következménye, mintsem a határozott törekvések eredménye. S megeshet, hogy a termelés további mérséklődése sem vezet igazán megnyugtató eredményre. Amit nyerünk a „réven”, esetleg elveszíthetjük a „vámon”. A kéményekből el-elmaradó füstöt, gázt és pernyét majd pótolják a gépjárművek kipufogócsövei, ahonnan időnként akkora a kiáramlás, hogy a kocsit is alig, vagy egyáltalán nem látjuk. S amíg a papíijaik - ”zöld kártyáik ”- rendben vannak, igencsak így is marad a helyzet, újra meg újra ismétlődnek a bosszúságaink, bántalmaink. Mivel manapság is az írás a döntőbb — mintsem a vitathatatlan tény. Komolyabban, jóval komolyabban kellene vennünk a harcot, amit emlegetünk, követelünk, csak éppen igazából nem akarunk akár személy szerint is vállalni. Pedig úgy lenne eredménye, ha ki-ki tenné a dolgát a beszéd helyett. S mindjárt legszűkebb környezetében, maga körül, ha kívánatos. Gyóni Gyula Debreceni csoport egri tárlata (Fotó: Gál Gábor) Képző- és Iparművészeti Alkotóközösség grafikusai, Kós Péter néhány rajzolt akttal, Subitz István linókkal és László Ákos szitanyomatokkal szerepeltek az elmúlt hetekben. Három egyéniség, három műfaj, három szemlélet, három keményen lehatárolt témakör. Mindhárom készteti látogatóját-befogadóját, hogy csatlakozzék, menjen utána, kövesse őt arra a külön útra, amelyen az egyéniség feltárja önmagát, elővezeti azt a világot, amiért neki érdemes élnie. Mert elhivatottságot érez arra, azt vegye észre a körülötte lévő térből és időből, azt jegyzetelje le, ami őt boldoggá teszi. Vagy teheti. Esetleg. Kezdjük Kós Péteren, az aktjaival. A férfiember azt hiszi, hogy a női test nemcsak harmóniájával teremt benne feszültséget, hanem azzal is, ahogyan a hangsúlyosan csábító formák bevallják azt az érzelmi töltést is, ami az alkotást létrehozta. Kós Péter nem törődik különösebben a női szépséggel, ideálhtja elibénk a 'széles tomporú modellt, előlnézetben; a két térdkalács és a két mell körkörössége- spirálja osztja-bontja a test ritmusát; jobb kaija nem csüng le, mert keze fejét fordított tartással tomporához (fenekéhez?) támasztja, miközben balkezének ujjaival a nyaka körül matat. Szeme kitágultan messzire néz, fitos orra. széles álla és húsos szája, vastag nyaka nem előlegez semmit; ő egy báb, akit pár vonallal és csaknem hiánytalan pontossággal rak élénkbe a grafikus? Lehet-e ettől az asszonyi lénytől várni mélyebb szerelmet? Vagy egy ilyen akt céhbeli remeklése el sem akar menni idáig? Subitz István jóval szerényebb, ha úgy tetszik, szürkébb, szomorúbb emberi szférát közelít meg linóival. A nő például ál- lig felöltözve, a haja csapzottan lóg előre, nem mutatja a hajviselet az öregséget, a kendő lengése is fiatalra enged képzettársítani-, és mégis tele leszünk ettől a merev előretekintéstől a magánnyal és a szomorúsággal. Ennek a nő- nek-lánynak a széles orra szétfeszíti a két szem együttélését, távolságot növel a lélek két tükre közé. Mintha az egyik nem is keresné, amit a másik már lát. Konok és zárt ez a nézés, mintha illusztráció lenne egy predesztiná- ciós dogmához: csinálhatsz bármit, ha ilyen mogorvára formáltak téged, ilyenné tették benned a lelket az ősök, nem tehetsz semmit, be kell vámod, el kell tűrnöd mindent, úgy, ahogy jön, ette volna meg a fene az egészet. És nehezen oldódunk a látvány által közvetített tartalmaktól, noha László Ákos szitanyomatai nyugalmat árasztó tájakat varázsolnak elénk. Aranyszínű épületcsoportok, falusi csendbe beleáporodott házak, törpe templomtornyok, háztetők, bútorféleségek, az emberi környezet számbavehető és számonkér- hető, a mindennapi életet keretező tákolmányok ezek, ahogyan az évezredek által alakított célszerűség utunkba lökte valameny- nyit. Költészet ez a táj, ahol a Hold vagy a Nap, vagy éppen a házak által félig takart fa lombkoronája kiválik a sötétből. Vagy belebukik az éjszaka felé tartó homályba —, ki tudja ezt pontosan követni? A falusi tájat fent- ről nézi — közelíti — a művészi szándék, mintha általa a teremtő Isten ellenőrizné, milyenek a részletek, a látvány, a kép, az érzelmek, a csendek, a suttogások ebben a széles alföldi rengetegben. Ahol a költő képzelete akkorákat bóklászott-száguldott kis-csikó korában. Minden kiállítás — így ez is — az egyéniségeket hintáztatta meg előttünk. Itt és most azzal is, hogy ki-ki a maga által választott technikával fogalmazott, és csak egy-egy témakörben kutakodva motívumok után, adta azt, ami minden tárlat lényege: az életérzést, azt, ahogyan az alkotó ma, ebben a tobzódó korban magát és környezetét leképezi — az emlékezetnek. És az okulásnak. Mert a közönség, a kortársak mégis csak várják az eligazítást a vallóktól, a merészebbektől. így van ez rendjén! (farkas) ’S \ A Gödöllői Tangazdaság Rt. egyfordulós, nyilvános pályázatot hirdet az alábbi ingatlanok megvásárlására: Ingatlan megnevezése Kiskartali Podmaniczky-kastély Hatvan-Nagygombosi faüzem Hatvan-Nagygombosi faüzem raktárépület Verseg-M indszenti vadászház Lőrinci Agrokémiai Üzem Verseg Fenyőharaszti Sertéstelep Verseg-Fenyőharaszti Takarmánykeverő Üzem Hatvan-Nagygombosi Diákszálló Jellemzői hrsz: 069, 070, 071, 067, 068 hrsz: 450/11 hrsz: 450/10 hrsz: 0190/1 hrsz: 1489/1 1493 hrsz: 0126/6a 0126/B 0129 0130/b hrsz: 0126/7 hrsz: 045311 Frtpkp 42 millió Ft + ÁFA 8,1 millió Ft + ÁFA 2,8 millió Ft + ÁFA 1 millió Ft + ÁFA 55 millió Ft + ÁFA 112 millió Ft + ÁFA + az állatállomány értéke + ÁFA 15 millió Ft + ÁFA 14 millió Ft + ÁFA A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, 5 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani „Tangazdaság pályázat 1993. december 28.” megjelöléssel. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. december 28. 9 óra A pályázat benyújtásának helye: Gödöllői Tangazdaság Részvénytársaság Titkársága Gödöllő, Tessedik S. u. 2. A pályázat bontási időpontja: 1993. december 28.10 óra A pályázat bontási helye: Gödöllői Tangazdaság Rt. Központja Gödöllő, Tessedik S. u. 2. A vételi szándék bizonyítására a hirdetési vételár 10 %-át az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának határidejéig letétbe kell helyeznie a tangazdaság pénztárába. Ez az összeg bánatpénznek tekintendő. A teljes vételárat a pályázat bontását követő 15 napon belül kell kifizetni. A pályázatnak tartalmaznia kell: a megvásárolni kívánt ingatlanért megajánlott vételárat számmal és betűvel, a fizetés módját és határidejét, az ajánlati kötöttség időtartamát, amely nem lehet kevesebb, mint a benyújtásra nyitva álló határidő lejártától számított 45 nap, a letétbe helyezésről szóló igazolást. A tangazdaság a pályázatbontás után szóbeli vagy írásbeli kiegészítést kérhet. Az adásvételi szerződés az ÁV Rt. jóváhagyása után érvényes. Az ingatlanok főbb adatairól, jellemzőiről, valamint a fizetési feltételekről információ beszerezhető: A Gödöllői Tangazdaság Rt.-nél Hóka Zoltán igazgatási és ellenőrzési osztályvezetőtől. Cím: 2100 Gödöllő, Tessedik S. u. 2. Telefon: (28) 330-133 Telefax: (28) 330-134 Telex: 22-5801 A PIONEER most egy lépéssel önmaga előtt jár. PIONEER kukoricavetőmag elővásárlás 1993 november 20-tól az év utolsó napjáig! Velünk már most bátran kukoricázhat! A PIONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG KFT. garantálja, hogy nyitóárait december 31-ig nem változtatja meg. A PIONEER 1993-ban átvállalja Öntől az inflációt! A PIONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG KFT. garantálja, hogy az Ön számára legmegfelelőbb hibridet biztosítja. A PIONEER teljes fajtaválasztékából válogathat! A PIONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG KFT. garantálja a teljeskörű kínálatból a kellő mennyiségű, folyamatos ellátást. A PIONEER forgalmazóinál a kívánt vetőmag azonnal az Ön rendelkezésére áll! a PIONEER vetőmag garancia. Sőt! A PIONEER HI BRED MAGYARORSZÁG KFT. most egy különleges árajánlattal is fordul Önhöz. A PIONEER egyes kukorica hibridéiből egy 80 000 szemes zsák kukorica vetőmag, vagyis az egy hektárra szükséges vetőmagmennyiség december 31-ig már 4 000 Ft alatt megvásárolható! Az Önhöz legközelebbi PIONEER kukorica vetőmagot árusító cégek: G1TR, Eger ■ Tel.: (36)413449 ■ G1TR, Pásztó • Tel.: (32) 360899 Tel.: (37) 311-088 ® A PIONEER UI-HRHI) International Inc. bejegyzett védjegye KITE, Gyöngyös BÚTOR WVf MEGNYÍLT ÍOO m2-es