Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-31-1994-01-02 / 305. szám

12. ÜNNEPI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. december 31-1994 . január 2., péntek—vasárnap Kertész leszek A gyönyörű gyertyák, mint az ünnepi asztal díszei Bizonyára a cím olvastán több olvasóban is felmerül a kérdés - tegyük hozzá: joggal hogy miként is kerül a csizma az asztalra, azaz a gyertyákkal kapcsolatos téma egy virágok­kal, növényekkel foglalkozó so­rozatba. Nos, az ok roppant egyszerű. Hiszen - amiként a virágok - a gyertya is az ünnepi asztal el­maradhatatlan dísze. Sajnos, mi, magyarok nagyon messze állunk az osztrákok vagy a né­metek „gyertyafogyasztásától”, ugyanis ezen országokban oly­annyira megbecsülik, hogy na­gyon gyakran még ajándékba is veszik. Az egykori Nyugat-Német- országban öt évvel ezelőtt 65 ezer tonna gyertyát gyártottak, az egy főre eső adag körülbelül I, 25 kg volt. Örvendetes, hogy nálunk is egyre növekvő ten­denciát mutat a vásárolt meny- nyiség, sőt, a választék is. A legtöbb gyertya adventtól újévig fogy, a karácsonyi ün­nepkör (advent, András napja, Mikulás, karácsony, újév, há­romkirályok) hangulatának emelésére. A viaszból készült gyertya eredete több évszázaddal ez­előttre tehető, valószínűleg a 2. században készültek az első, tömzsi kiképzésű formák. Elsősorban praktikus (világí­tás) és liturgikus célt szolgáltak. Ez utóbbi volt az oka, hogy ahogyan terjedt a keresztény­ség, úgy szélesedett a gyertya használata is. Az oltárgyertya a II. századtól ismert, és már sokkal hosszabbra, cső alakúra készítették, Hosszú ideig elter­jedésének az olcsó, megfelelő alapanyag óva hiányos gyártási technológia volt az akadálya. A folyatnak csak a «apffin .................. yV A d ______ e ___ f __ D ivatos gyertyaformák feltalálását követően, azaz 1830 után gyorsult fel. Az első gyer­tya állítólag úgy készült, hogy dióhéjba repceolajat öntöttek, amelybe azután egy pamutszá­lat helyeztek kanócként. Használata természetesen nehézkes és igencsak veszélyes volt. A paraffin lehetővé tette az iparszerű gyártást, a változatos formakialakítást és a köznapi használatot. Kezdetben a gyertyát egysze­rűen, esakőgy csupaszon erősí­tették a karácsonyfára, vagy ol vadt paraffinnal ráragasztották. Később az ipar ehhez speciális, csipesszel ellátott gyertyatartót készített, ami biztonságossá és egyszerűbbé tette alkalmazását. Ma éli virágkorát ez a mód­szer... Ez természetes, hiszen sokkal bensőségesebb hangulatot ad természetes lángjával, mint az elektromos fény. Lehet kapni különböző színű, ebbe illő úgy­nevezett karácsonyfagyertyát. A gyertya színe is meghatá­rozó jelentőségű. Színezése két­féle technológiával történik. Egyik esetben az egész alap­anyag színezett (ez fordul elő ritkábban), a másik esetben csak belemártják a színezékbe. Óvatosan kell bánnunk ezek­kel, egyenként csomagoljuk pa­pírba. Ha egymáshoz dörzsö- lődnek, vagy más mechaniku hatás éri, a külső máz könnyen megsérül... Meleg hatására a hosszabb gyertyák elgörbülnek (az abla­kon besütő nap hatására is). Ezeket meleg vízben óvatosan kiegyenesíthetjük. Ma már sok­féle színű, nagyságú, formájú gyertya kapható. A csavart gyertya divatja már lejárt. Divatosabbak a gömb (a), dohányzó (b) és adventi (c) formák, valamint a hosszú, fel­felé keskenyedő ostorgyertyák. Színével az ünnep, az alkalom jellegéhez igazodunk. Kará­csonykor a lila, piros, rózsaszín, fehér a legillőbb. Ünnepi ese­mények alkalmával a fehér, sö­tétkék, sötétszürke, zöld. A gyertya hangsúlyos eleme az asztaldísznek, éppen ezért ügyeljünk arra, hogy igazodjoi a terítékhez, annak színvilágá­hoz, az asztal egyéb díszeihez. V. Pénzes Judit Esztendő végi számvetés közéleti szóhasználatunk nemkívánatos jelenségeiről Közleményünk címe első­sorban arra utal, hogy az elmúlt év időszakában a sajtó hasáb­jain, a rádió és televízió adásai­ban, riportjaiban, az idegeinket is próbára tevő szapora reklám- szövegekben elárasztott ben­nünket az információk és a sza­vak özöne. Az sem véletlen, hogy a Hírözönben című vers­részletben is ezt olvashatjuk: „Tévé mutatja, mondja a rádió, /az újság írja, a szakfolyóirat­ban/ minden nap új és még újabb információ áraszt el,Is ér­telmünk szédül” (Hegedűs Géza). A szóáradat sodrásában se vége, se hossza nincs a bizony­talan és feleslegesen „lebegte­tett” tömegbefolyásoló szán­déknak, pártpolitikai csúszta­tásnak. így a költővel elmond­hatjuk: ,,.S’ pörögnek a szók, akár az üres rokka” (Pákolitz István); „Szó szót szorít a köz­helyekben, s elfröccsennek a mondatszerkezetek” (Bihari Sándor). Önkéntelenül vetődik fel az a kérdés is: miért izgatja poétáni- kat, a „ritka és okos szavak tu­dósait” (Radnóti) az „indázó szóbozót” (Majthényi), a „hi­valkodó és szemforgató szavak áradata”, (Zelk Zoltán), a „ köz helyett a közhelyet szolgáló mesterkélt szavak szétpermete- zése” (Devecseri Gábor), a „zubogó, sértegetés, gyalázko- dás szóbombáinak halmaza, le­rakodóhelye” , különösen ak­kor, ha „egy-egy szót sokszor ismétlünk, s a szó értelmetlenné, s ami még rosszabb, meggyőző­désünkké válik" (Feleki László.) A feltett kérdésre adott vá­laszból kitűnhet, hogy a szó­áradat sodrásában nemkívána­tos szó- és nyelvhasználati je­lenséget és gyakorlatot látnak költőink. Az értelmes, a meg­győző írás és beszéd vallja kárát annak, hogy a sok szó mögött csapdába esik a valóság és a hi­telesség. Az unalomig felhasznált di­vatszavak felhalmozását is ne­hezen tűrjük. így a parlamenti felszólalá­sokban, a politikai elit szóhasz­nálatában naponta halljuk és ol­vassuk a konszenzus szóalakot. Tipikus divatszóvá válásának tényét bizonyítja, hogy a politi­kai nyelvhasználat mentőövként él vele, s az egyetértés, egyez­ség, megállapodás, beleegye­zés, jóváhagyás, hozzájárulás jelentésváltozatok és használati értékek ma már „kiüresedett” közhelyként vállalnak közlő, ki­fejező szerepet. S hogy milyen valóságháttér rejtezhet mögötte, annak eldön­tését az olvasók és a hallgatók közéleti, politikai tájékozottsá­gára bízzák: döntsék el ők, „szó szerint" értendő-e a kérdéses szóforma használati értéke, hi­teles valóságra utal-e a fogalmi tartalma? Félreérthető-e az a beszédhelyzet és szövegkör­nyezet, amelynek keretében el­hangzik? Mai köz- és politikai életünk jellemzője, hogy megnőtt szándéka és az igénye a tömeg­tájékoztatásnak, de ez nem jár együtt beszédkultúránk minő­ségi változásával, tehát azzal, hogy ne csak a szavak tömegé vei szőjük tele mondanivalón­kat, s ne felesleges „szóvillon­gásokkal” erősítsük fel beszé­dünk hatástényezőit. Ijesztő mértékben megszaporodtak a beszédalkalmak, az okoskodó, szakszerűsködő szavakkal telí­tett előadások, mégpedig indo­kolatlan szóhasználati szaba­dossággal, gusztustalansággal, az ízléstelenséggel, telítve. Megnyilatkozásainkban minden szó egyformán lénye­ges. E célt nem azzal érhetjük el, hogy a szavak dömpingjéve kötjük le a hallgatóságot. A megszaporodó konferen­ciák, tanácskozások, pártpoliti­kai összejövetelek a tömeg­kommunikációs eszköztár lehe­tőségeit is bővítették, de a rög­tönzött, a kötetlen beszéd sok üres szó lerakodóhelye. A vilá­gos szövegformálás a mondani­való és a nyelvi kifejezés össz­hangját is tükrözi, illetőleg tük­röznie kellene. Napjainkban ebben a gondo­latkörben is több, nemkívánatos jelenséggel találkozhatunk. Ma még a hallgatóság udvarias, s nem hagyja el a termet, ha szó­áradatban van része. A szán­dékos félremagyarázást már ne­hezebben tűri... Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Beszélő szemek, avagy: miként fürkésszük ki a partnert? Többezer éves múltra tekint vissza az emberiségnek az a vá­gya, hogy minél tökéletesebben kommunikáljon, minél nagyobb hatásfokkal fejezze ki magát és értesse meg szándékait mások­kal. Ha az érintkezés alapvető eszköze, a beszéd nem állott rendelkezésre (nyelvi különbö­zőség, vagy bármilyen, a han­gos beszédet nemkívánatossá tevő helyzet miatt), kitűnően lehetett helyettesíteni a gesztu­sokkal. A test összes mozdulata, beleértve a szemek mozgását, alkalmas arra, hogy „üzenetet” küldjön, márpedig ha üzen, az üzenetet meg is kell tudni fej­teni. „A szem a lélek tükre,” tartja a mondás, s mint a leg­újabb neurológiai és pszicho­lógiai kutatások bebizonyítot­ták, elődeink kitűnő megfigye­lők voltak. A szemek nem tud- tak-tudnak hazudni, nem lehet például begyakorlással szabá­lyozni a pupillák tágasságát, szűkösségét. Nem lehet tudato­san irányítani a szivárványhár­tya nedvességtartalmát, stb. Ma már speciális tudomá­nyos irányzatok épülnek a sze­mek állapotának és mozgásának vizsgálatára, és az egészségügyi jellegű információk előhívása mellett különösen felértékelő­dött az üzleti életben hasznosít­ható dekódolások szerepe. A Grafológiai Intézet pszi­chológus munkatársai évek óta tanulmányozzák a legfrissebb amerikai szakmai csodát, az NLP-t. Ez a rövidítés (Neuro- lingvisztikai Program) a tudat­alatti nyelv kivetülésével fog­lalkozó irányzatot takarja, ame­lyet ma még hazánkban igen kevesen „beszélnek”. Nos, lássuk mi is ennek lé­nyege... Minden ember elraktározza agyában az ismeretanyagokat, élményeket. Ezek mindig kap­csolódnak valamilyen érzék­szervi fajtához. Van, akinél az élmények inkább vizuális ké­pekhez, mint látványhoz kap­csolódnak (az egész könyvlapot beviszi a tudatába, mint egysé­ges képet); s ez a leggyakoribb. A másik ember szívesen köti élményanyagát hanghatások­hoz. Az ilyenek később is érzé­kenyek lesznek például a part­ner hangszínére, a szomszéd za­jára, a zenére. Az emberek megint más cso­portja viszont (s ez a legritkább) valamilyen testérzettel - hideg, meleg, kellemes bizsergés, fáj­dalomérzet - viszi be az elraktá­rozandó élményeket. Vala­mennyi emberben ezek a moda­litások vegyesen fordulnak elő, nincsenek tiszta típusok, de mindenkinél felfedezhető va­lamelyik érzékszerv dominan­ciája. Az NLP azon alapszik, hogy a partner beszéltetése közben, egy régi emlék felidézése kap­csán, a szemmozdulatok alapján és a szem vezérsíkjának megfi­gyelésével megállapítható vizu­ális, akusztikus (hanghatások), vagy a kinesztéziás (testérzé­keny) beállítódás. Hogyan hasznosíthatják mi ezt? Ha már ismerjük valakinek a memóriabevitelnél előnyben ré­szesített érzékszervét, akkor már nincs más dolgunk, mint az általunk kínált ismeretanyagot, üzletet, vagy akár a saját szemé­lyünket az ezekkel az érzék­szervekkel kapcsolatos dolgok­kal „tálalni”. Például az erősen vizuális tí­pusú emberek szívesebben hall­ják a „képzelje el”, vagy a „mit szólna, ha látná?” című beveze­téseket, de ilyenkor a prospek­tusok azonnal élő is kerülhet­nek. A hangokra érzékeny típus­nál nagyon nem mindegy, hogy a beszélőnek milyen a hang­színe, a beszéd tempója. A be­szélő hanghordozása, a hang tónusa, bársonyossága, érdes­sége, lágysága, frekvenciája mind-mind tudatalatt manipu­lálja a hallgatót. Az emberek nagy többség elsősorban a látványra figyel, legtöbbjüknek meg sem fordul a fejében, hogy a hang tónusává mennyit ronthat a gondosan megkomponált látványon. Ezekkel a dolgokkal legin­kább csak speciálisan képzett reklámszakemberek foglalkoz­nak, pedig nagyszerűen kama­toztatható más területeken is. Elsősorban - természetesen - az üzleti életben lehet vele a leglátványosabb sikerekre szá­mítani. Minden üzletkötésnek van egy emberi oldala is, ahc az nyer, aki gyorsabb és alapo­sabb emberismerő. Kifejezetten hasznos lehet gyermekeink alapmodalitását megismerni, és így bármilye ismeretanyag bevitelét észrevét­lenül meggyorsíthatjuk, a meg­felelő irányba (vizualitás, akusztikusság, testérzékenység) terelve csemetéinket. S végül, de nem utolsósorban meg kell említeni, hogy azok i, lelkes, csábító és hódító leány­zók és ifjak is hozzájuthatnak a legújabb „csodafegyverhez”, amivel felvértezve már keve­sebb meglepetés érheti őket. Nagyon elenyésző azoknak a száma, akik mindezt ösztönösen tudják és csinálják, de akikkel nem született vele ez a képes­ség, azoknak feltétlenül érde­mes megtanulniuk... (Persze, mindenkit óva intünk attól, hogy megfelelő ismerete, nélkül vonjon le egy-egy, a meg­ismerni kívánt partnerrel folyta­tott beszélgetésből messzemenő következtetéseket. Az ilyesmi a szakembereknek sem megy egyik pillanatról a másikra, s a fentebb ismertetett módszer is csak más információszerzéssel egyetemben lehet célravezető. - A Szerk.) Katona Agnes grafológus A rejtvényábra fő sorai két vicc poénját rejtik. Látogatáskor az asszony kérdi a börtönben ülő férjétől: - Rendben van minden a kis re­szelővei, amit a kenyérben ad­tam be neked? A férj válaszát lásd a vízsz. 1. sz. sorban. A férj kérdezi a nejét a mozi­ban: - Jól ülsz, kedvesem? - Remekül, drágám. - Jól látsz, szívem? - Tökéletesen, drágám. - Nem érzel huzatot? - Nem, drágám. A férj újabb szavai a függ. 45. sz. sorokban olvashatók. VÍZSZINTES: 1. Az első vicc poénja (zárt betűk: A, A, N) 14. Apróra őröl 15. Helyezik 16. Milliliter, röv. 17. Fekete-tengeri félsziget 18. Kétéltű állat 19. Részben vádol! 20. Arab fiúnév 22. Cigi egy­nemű hangzói 23. Kossuth-díjas fizikus (Zalán) 24. Egyszerű fúvós hangszer 25. Értékes prém 27. Énekes drámai mű 29. ... megvénülünk (Jókai) 30. Esőcsatorna 32. Hirtelen meg­lepődést kifejező indulatszó 33. Erre a helyre jegyez 34. Titok­ban figyeli 36. Együtt született testvérpár tagja 38. Gát betűi keverve 39. Sajó egynemű hangzói 4L Új lakás elkészül­tekor tartott ünnepség 44. Ser­téslakás 45. Levegő - görögül 47. Férfinév 48. Névelős vízi­növény 50. Női név 52. A vörö- singesek vezére A Pál utcai fiúk c. regényben 54. Termelő ága­zattal kapcsolatos 56. Mázolja 57. Partra vetett hal teszi 59. Szigetországi nép tagjai 61. Bőven áraszt 62. Az egyik test­része 63. Korjelző rövidítés 65. Vonatkozó névmás 66. Rész­vénytársaság, röv. 67. ...vízió (nemzetköz tv-lánc) 68. Hasít 70. Eletronvolt, röv. 71. Női név 73. Magasabb beosztásba helyezte Férjek és feleségek FÜGGŐLEGES: 1. Természetéből következő - idegen eredetű szóval 2. Fél­repattanó lövedék irányváltoz­tatása 3. Egressy Gábor mono­gramja 4. Megszűnt német ál­lam 5. Csata 6. A koordi­náta-rendszer kezdőpontja 7. íme 8. Hollandia gk.-jele 9. Könnyű zsákmány 10. Színte­len 11. Folyó a volt SZU-ban 12. Részben megjavul! 13. Ví­zinövény között élő énekesma­dár 18. Örökzöld tűlevelű cserje 21. Fonalat tartást adó folya­dékkal bevon 23. A szobába ké­rette 24. Gyors léptekkel halad 26. Szomszédos nép tagja 28. Folyó Itáliában 29. Ernőd egy­nemű hangzói 31. Fájdalmas idegbetegség 33. Egy közép-ke­leti országból való 35. Mindent helyettesítő szócska 37. Női név 40. Mondja el, hogy mi történt 42. Az egészségét tönkretevő 43. Nemzetközi sakkmester (László) 45. A második vicc po­énja (zárt betűk: S, Ü) 46. Hirte­len meghúz 49. Gríz 51. Sír 53. A kén és az oxigén vegyjele 55. A világtól elvonultan élő sze­mély 57. Tyúkok fejdísze 5f Piramisairól ismert település Egyiptomban 60. Halászhálót a vízbe helyez 62. Esik 64. Vi­lágbajnok kajakozó 67. A sze­mélyét megelőző helyre 68. Egyenes felületű 69. Talál 72. Jegyzetel 73. Kalauz nélküli, röv. 74. Kettős mássalhangzó A megfejtéseket január 6-ig küldjék be. A nyertesek nevét szombati számunkban közöljük. Báthory Attilc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents