Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-31-1994-01-02 / 305. szám
HÍRLAP, 1993. december 31—1994. január 2., péntek—vasárnap 7. Kevesebb angol szó az Újvilágban Az USA nem angol ajkú lakosságának aránya az ország össznépességéhez viszonyítva az 1980 és 1990 közötti évtizedben csaknem 27 százalékkal megugrott. Az otthonaikban az angoltól eltérő nyelvet beszélő amerikaiaknak több mint a felét a spanyol ajkúak teszik ki. Ez derül ki az amerikai népszámlálási hivatal jelentéséből. A hivatal felmérése szerint a legelterjedtebb második nyelv már hosszabb ideje a spanyol, a második helyen azonban a vizsgált időszakban a németet felváltotta a francia. A népszámlálási hivatal az ötéves vagy annál idősebb korú lakosság körében végezte el a felmérést. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az Újvilágban az 1990-es esztendőben 31,8 millió ember nem „good moming”-gal köszöntötte a reggelt. Ez a szám az egy évtizeddel ezelőtti 23,1 millióhoz képest tekintélyes növekedést jelent. A nem angol ajkúaknak az USA összlakosságához viszonyított aránya is jelentősen megnőtt, hiszen míg 1980-ban „csak” 11 százalék volt, addig 1990-ben ugyanez az arány elérte már a 14 százalékot. Az Egyesült Államok egész területén a leggyakrabban használt nem angol nyelv a spanyol. Az ezt követő legelterjedtebb második nyelv azonban körzetenként változik. így például az ország északkeleti és középnyugati részén az olaszt és a németet, míg délen és nyugaton a franciát és a kínait beszélik a legtöbben az angol után. A nem angol nyelvet beszélő lakosság jelentős hányada három államban koncentrálódik: Kaliforniában 8,6, Floridában 4, New York államban pedig 3,9 millió a számuk. A népszámlálási hivatal szakértője azzal magyarázza a népesség vizsgált részének gyors növekedését, hogy a leg utóbbi évtizedben jóval több bevándorló érkezett az „ígéret földjére”, mint annak előtte. A legnagyobb második nyelvet, a spanyolt 17,4 millióan beszélik az USA-ban, az azt követő franciát csak tizedannyian, 1,7 millióan. Ezek után a nyelvek után következik a német, az olasz és a kínai 1,5, 1,3, illetve 1,2 milliós lakosságszámmal. Érdekes adat, hogy 335 ezrei beszélnek valamilyen amerikai indián nyelvet. Létezik azonban az USA-ban 39 olyan elismert indián nyelv is, amelyet ma már nem használ senki sem. Az indiánok száma majdnem eléri a 2 milliót, ám nagy részük mi csak angol nyelven érintkezik. A kelet-európai nyelvek közül a lengyel a legelterjedtebb nem angol nyelv, a rangsorban a hetedik helyen áll. A magyar nyelv a 22. legelterjedtebb második nyelv az USA-ban: 1990-ben 147.902-en beszélték, de ez majd 18 százalékkal kevesebb az egy évtized del azelőttihez képest. Sok-sok hölgy, drága bundákban Jakutszk városában nap- szemüveges, vastagon rúzsozott ajkú nők óvatosan tipegnek magas sarkú cipőikben, nehogy besározzák harisnyájukat. S van valami, amiért a párizsi, a londoni vagy a New York-i nők megirigyelhetnék őket, minden nő drága bundát visel - nercet, kékrókát vagy fókát.- Ha ilyen bundát akartunk volna vásárolni a múltban, Moszkvába kellett volna mennünk - mondta a Reuter tudósítójának Jevdokija Ivanova, a Sardaan gyár gazdasági vezetője. - Az a tervünk, hogy exportáljunk bundákat és szőrmesapkákat. Előbb azonban föl akarjuk öltöztetni a jakutiai lakosságot. A bunda ugyanis a volt szovjet autonóm köztársaságban nem státusszimbólum, vagy divat. A túlélés eszköze a világ egyik leghidegebb táján. A szovjet rendszerben a szőrmekereskedelmet is központosították. Ez azt jelentette, hogy a bőröket nevetséges áron vették meg a vadászoktól és az állatokat nevelő farmerektől. A legdrágább és egyben a legmelegebb szőrméket exportálták. A Szovjetunió szétbomlása óta a volt Jakut Köztársaság, amely hatszor akkora, mint Franciaország, nagyobb autonómiát élvez. Ma már Sakhának nevezi magát, és önmaga gyakorol ellenőrzést természeti kincsei felett. A korábban Isten háta mögötti területnek tekintett ország gazdag gyémántban, aranyban, fában, olajban és földgázban, nem is beszélve az állati szőrméről.- A nem távoli jövőben minden asszonyunknak lehetősége lesz drága szőrmebundát viselni és gyémánttal ékesítenie magát - jelentette ki Vitalij Artamo- nov, Jakutia külügyminiszter-helyettese. Az első gyémántfeldolgozó üzem a közeljövőben nyílik meg, közös ja- kut-amerikai vállalatként. Ami a szőrmeüzletet illeti, a feldolgozó üzemek a Jakutszktól 40 kilométerre fekvő Pokrovszkij farmtól vásárolják a bőröket.- Óriási a kereslet külföldről, de egyelőre nem gazdaságos az export, mert súlyos kiviteli vámot kell fizetnünk - hangoztatta Grincsuk, a farm igazgatója. Grincsuk gazdaságában négyezer rókát tartanak. Közülük háromezer nőstény, és évente mindegyik 4-5 kölyköt hoz a világra. Évente 11-12 ezer bőrt adnak el, darabját 60 dollárért. Jakutiában a legjobbak a szőrmék, mert a téli átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint bárhol másutt a világon. - Az állatokat - mondta Grincsuk - modem módszerrel öljük meg, miután vastag téli bundájuk kinőtt: fejükbe nagyfeszültségű elektromos áramot vezetünk. Égi titkok A rettegés éjszakája az USA-ban „Hölgyeim és uraim” - szólt ünnepélyes hangon a rádió bemondója. „Fontos bejelentést kell tennem”. Akik több mint fél évszázaddal ezelőtt a felhívást követő mondatokat hallották, életük végéig sem felejtették el a hallottakat. Az 1938. október 30-án, vasárnap este nem sokkal nyolc óra után elhangzó szavak minden idők legnagyobb pánikját robbantották ki. Ezen az éjszakán Észak-Amerika lakosságának csaknem fele azt hitte, hogy rövid időn belül elpusztítja őket a rajtaütésszerűen Földünkre érkező marslakók hadserege. A marslakók földreszállása tulajdonképpen egy jól sikerült rádiós fogás volt a CBS rádióállomás hallgatóságának növelése érdekében. Értelmi szerzője a kiváló színész, rendező, producer, az akkor 23 éves Orson Welles volt, akinek legnagyobb gondja az volt, hogy az emberek az ő műsora helyett inkább a Charlie McCarthy Show-t hallgatták. Welles rájött, valami igen hatásosat kell kitalálnia. A jelzett estére meglehetősen jó programot választott: H. G. Wells: Világok harca című regényének dramatizált változatát tűzte műsorára. A század végén íródott regényben Wells marslakói szabályos hódítási szándékkal érkeztek hozzánk. Óriási hadigépeikkel, gyilkos sugárfegyvereikkel embereket öltek meg, falvakat, városokat romboltak le. A haláltól rettegő emberek százezrei menekültek fejvesztve Londonból is, ahol a marslakók pusztítása után csak az üszkös, fekete porral borított utcák jelezték a vég napjait. Wellesnek volt érzéke hozzá, hogyan lehetne még hatásosabbá tenni ezt a rádiójátékot. A cselekmény helyszínét megváltoztatta, és áthelyezte az USA-beli New Jersey államba. De a legbravúrosabb húzásnak az bizonyult, hogy az izgalmas hangjátékot rádióriportok formájában dolgozta fel. A rádiójáték esti „sikerének” még egy igen szerencsés körülmény volt az oka. Aznap este Charlie McCarthynál egy ismeretlen énekkel lépett fel, így az unatkozó hallgatók valami más műsort kezdtek el keresgélni. Ezért a megszokottnál többen kapcsolódtak be a Welles által rendezett rádiójáték hallgatásába. így már ők is fültanúi lehettek a rendkívüli bejelentésnek: „A New Jersey állambeli Grovers Mill közelében ma este lehullott egy különös test, ami nem meteorit volt. Bármilyen hihetetlennek is tűnik, a furcsa, lövedék alakú tárgy belsejében különös lények utaztak, akik valószínűleg a Mars bolygó hadseregének előőrseit alkotják.” A közleményt lágy zene követte, amely csak fokozta a feszültséget. Ezután ismét a „bemondó” következett, aki egy helyszíni riportot konferált be. Hangjában egy árnyalatnyi pánikot lehetett felfedezni. A New Jersey-i H. G. Wells fiatalkori képe Részlet a műsorból helyszíni riport „egyenes adásban” arról számolt be, hogy a marslakók első egységei gyilkos sugárfegyvereikkel többszáz embert szénné égettek a leszállási hely közelében. Az élve maradtak arról számoltak be, hogy az óriási, kerek, undorító lények testét bőrszerű anyag borítja. A legalább négy láb átmérőjű, gömbölyded testeken óriási szemek és húsos, csőszerű képződmények találhatók. A száj körül sok-sok ostorszerű, nyúlánk tapogatószerv látható. Mozgatószerveikkel a megnövekedett földi gravitációban meglehetősen nehezen tudnak mozogni, de óriási, 3 lábú, sokemelet magasságú csatagépeikkel gyorsan és könnyedén bárhová eljuthatnak. Egy-egy részletes beszámoló után újabb zeneszámok, majd újabb fontos bejelentések következtek. A friss híreket váró „bemondó” borzongató szüneteket tartott. Egy Washingtonból jelentkező hang elmondta, hogy a marslakók már az USA több pontján leszálltak, és szinte mindenütt elkezdték pusztító hadműveleteiket. A földönkívüliek máris emberek ezreit mészárolták le. S akik életben maradtak, azoknak a véréből táplálkoznak az idegenek. Egy másik „riport” olyan szelencékről számolt be, amelyeket a marslakók dobáltak szerteszét. Ezek ugyan nem robbantak fel, de szakadatlan mennyiségben sűrű, fekete gázt okádtak, ami hatalmas felleget alkotott. E gáz belélegzése megölte azt is, aki csak éppen szippantott belőle. Végül a hallgatók a ’’bemondó” félelemtől eltorzult kiáltását hallották, miszerint a Marslakók elözön- lötték Manhattant, sőt, a rádió- állomást is. A rádiójáték velőt- rázó sikoltozással ért véget. Akik végighallgatták az egész műsort, megtudhatták, hogy a rádió egy kitalált tört netet közvetített. Sokezren, akik a műsor közben kapcsolódtak be az adásba, vak pánikhangulatban kikapcsolták vevőkészülékeiket, még mielőtt a műsor véget ért volna. Egyesek a legszükségesebb holmijaikkal útrakeltek a hegyek felé. Mások vizes törölközőket tekertek a fejük köré, hogy azzal fogják fel í mérgező gázokat. Az emberek az utcán imádkoztak, a bárok és az éttermek egycsapásra kiürültek, s néhányan már azt is állították, hogy saját szemükkel i látták a marslakókat. Egy ke zépkorú férfi páni félelmében majdnem kiirtotta családját. A rádiójátékot követően néhány órában ugrásszerűen megnövekedett az autóbalesetek és az öngyilkosságok száma. Orsós Walles csak másnap reggel tudta meg, hogy milyei pánikot okozott. A rendkívül bravúrosan összeállított és előadott rádiójáték - sajnos - pont az ellenkező reakciókat váltotta ki a hallgatók egy részéből. A New York Times szerkesztőségi épületének fényújságján óriási betűk adták a világ tudtára, hogy „Orson Welles páni kot keltett.” Az újságok első oldalán vastag betűs szalagcímek arról számoltak be, hogy: „Rádióhallgatók pánikban - sokan elmenekültek otthonról, hogy megússzák a marslakók támadását.” Amikor Amerika felborzolt idegei megnyugodtak, Welles kemény rendreutasítás kapott az újságoktól, amiért a rádiójátéka túlságosan valósághű volt. Sokan kártérítésért akarták beperelni a CBS-t, de később mindannyian visszavonták követelésüket. A pályakezdő színész-rendező karrierje ettől kezdve biztosítva volt. V. Tana Judit Üsző orosz szemklinika Gibraltárnál A gibraltári sziklák árnyékában horgonyzó orosz hajó elegáns éttermével, báljával, pazar előcsarnokával első látásra luxus- óceánjárónak tűnik. Ajándékboltjában élénkszínű sálak és mosolygó orosz babák kaphatók. E hajó azonban nem léha kéjutazásra visz: az úszó szemklinika fedélzetén ragyogóan tiszta és a legmodernebb eszközökkel felszerelt műtőben látáspanaszoktól szenvedőket gyógyítanak. Az úszó klinikán a lézersebészetben jártas orosz szemorvosok a szürkehályogtól kezdve a zöldhályogig mindenféle szem- betegséggel megküzdenek. Szakértelemmel forgatják a parányi gyémántszikét, amelyet az érzékeny szaruhártya bemetszésére használnak a rövidlátás gyógyításakor. Naponta mintegy 40 embert műtenek a világhírű moszkvai Szemsebészeti Kutatóintézet által kifejlesztett módszerek felhasználásával. A 160 fős személyzet ukrán, az orvoscsoport orosz. — Híre hallatán sokan azt gondolják, hogy ez egy csodahajó — mondja a Reuter tudósítójának David Oliva, a klinika szóvivője. Szerinte semmi furcsa vagy szokatlan nincs abban, ami a fedélzeten történik. Csak korszerű technológia, tapasztalat és sokéves befektetés kérdése az egész — teszi hozzá. — Ehhez nemcsak fejlett technológia, hanem humánus szemlélet is kell — hangoztatja véleményét Roman Llandres, aki többször megfordult már a klinikán. Gibraltár, az apró brit gyarmat, groteszk keveréke Nagy- Britanniának, Spanyolországnak és Afrikának. Ideális hely tehát a kozmopolita szellemű klinikahajó számára. A hajó keskeny folyosói egyszerre visszhangzanak a lágy, déli spanyol, a brit angol és az itt egzotikus hangzású orosz nyelvektől. A betegek a recepciónál kellemes fogadtatásban részesülve várják, hogy sorra kerüljenek. — Az embert nagy gonddal vizsgálják, és matematikai pontossággal gyógyítják — mondja Oliva, aki maga egy hónappal ezelőtt esett át egy műtéten. — A legfejlettebb német orvostechnikai felszerelést alkalmazzák. A szovjetek minden pénzt a fegyverkezési versenyre, az űrkutatásra, az orvostudományra és a sportra áldoztak. Nyilvánvalóan ezért ők a legjobbak e tudományban — tette hozzá Oliva. Az úszó klinika ötlete Szvjato- szlav Fjodorov, a moszkvai intézet orvosprofesszorának fejében született meg, aki a világ egyik vezető szemorvosa. Fjodorov a betegek kezelésének gyors, gazdaságos módját fejlesztette ki. A klinika működésével keményvalutához jut a moszkvai intézet, amely kutatásaik fenntartásához szükséges. Emellett kiváló szakértelemmel áll a betegek rendelkezésére. A klinikán olcsóbb a kezelés, mint a nyugat-európai intézetekben általában. A első vizsgálat ára 60 dollár, a továbbiak 460 dollár körül mozognak. Egy egyszerű műtét — például rövidlátás esetén — 2300 dollárba is kerülhet, de más panaszok orvoslásával együtt 3460 dollárra is emelkedhet a költség. — A klinika azért olyan olcsó, mert az orosz orvosok a hazájukban szokásos fizetésért dolgoznak — magyarázza Oliva. A hajó 1989-ben indult el Oroszországból. Járt már Dubai kikötőjében és Ciprus partjainál. Az orvoscsoport összesen mintegy 16 ezer beteget vizsgált már meg, és 8 ezren végzett műtétet. Mikor 1991-ben felbomlott a Szovjetunió, a csoport ideiglenesen hazatért, majd tavaly újra útra kelt. A hajó következő állomása Mexikó lesz.
