Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-03 / 282. szám
HÍRLAP, 1993. december 3., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. Közmeghallgatás Hevesen A három legfontosabb kérdés A gázról, szennyvízről, a buszpályaudvarról Van fedél' az óvodán A hevesi önkormányzat egyik tavaszi testületi ülésén arról döntöttek a képviselők, hogy mindenképpen befejezik az Arany János úti óvoda tetőterének megerősítési, illetve hőszigetelési munkálatait. Nos, nemrégiben ezeket a teendőket elvégezték, mégpedig a tervezett határidőre. Sőt az előirányzott 1,8 millió forint helyett „csupán” 1,7 milliót kellett költeni a rekonstrukcióra. Sok a tyúklopás Nemrégiben egy kömlői ház udvarára hatoltak be a hívatlan látogatók, ahonnan mintegy 34 darab tyúkot vittek el. Néhány napon belül Átányban is hasonló jellegű bűncselekményt észleltek. A hevesi rendőrkapitánya Ságtól kapott információk szerint a környéken igen népszerű az élelmiszer megszerzésének ezen módja. A statisztikák azt mutatják, hogy a környező településeken hetente minimum 3-4 alkalommal tulajdonítanak el gyanútlan szárnyasokat. Autóés állatvásár December második szerdáján — azaz 8-án — országos állatvásárt tartanak Hevesen. A hónap második vasárnapján — 12-én — ugyancsak a város ad otthont azoknak, akik autót szeretnének eladni, illetve vásárolni. Az elmúlt szombaton lakossági tájékoztatót és közmeghallgatást tartott Heves város önkor- mányzata a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Tájékoztatójában dr. Hegedűs György polgármester részletezte az idei költségvetés alakulását. Elmondta, hogy a város összes bevételi forrása mintegy 436 millió forint volt, ám ez a feladatok ellátására nem volt elegendő. Ezáltal keletkezett kb. 52 millió forintnyi forráshiány, amelyből az önkormányzat 22 milliót fedez hitel útján. A polgármester ezek után a kiadásokról tájékoztatta a jelenlévőket, majd azt ismertette, hogy mire is használta föl a város a lakosság által befizetett helyi adókat. Eszerint a befizetések összege október 31-ig mintegy 9 millió forint volt, s ez 85 százalékos teljesítésnek felel meg. Ezután kitért a helyi szociálpolitika, s ezen belül a munkanélküliség alakulására. Kifejtette, hogy november végéig 390-en kaptak jövedelempótló segélyt, és ösz- szesen 4000-en, a lakosság mintegy 30 százaléka részesült valamilyen szociális támogatásban. A továbbiakban szólt a képviselő-testület ez évi szervezeti munkájáról, és ismertette a testület által tárgyalt fontosabb napirendeket. Hegedűs hosszasan beszélt arról is, hogy a 12 ezres laA hevesi városi könyvtár gyermekrészlege december hatodika és tizenegyedike között rendezi meg a téli gyermekkönyvhetet. A rendezvénysorozat hétfőn délelőtt tíz órakor Simon Margit igazgatónő megnyitójával veszi kezdetét, ezután egy videofilmét vetítenek le a legkisebbek számára, amely bibliai történeteket mesél el bájos állatfigurákkal. kosú városnak tiszta utcákra és terekre van szüksége, ezzel szemben több illegális szemétlerakóhely „funkcionál” Hevesen, annak ellenére, hogy az önkormányzat idén egymillió forintot költött a városi szeméttelepre. Külön szólt arról is, hogy igen kevés a rendben tartott utcák száma. így minden testületi ülésen napirendre kerül az összesen 22 km hosszúságú földutak áldatlan állapota, amelyek szilárd burkolását az önkormányzat az 1994-es költségvetésből fedezi majd. A fórumon szóba került az új utcanévtáblák problémája is. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy — hosszas áralkudozások után — a táblák ez év végére készülnek el. A lakossági tájékoztató után került sor a közmeghallgatásra, amelyen a három legfontosabb kérdés a gázprogram, a szennyvíz- és csapadékelvezető rendszer, valamint az építendő autóbusz-pályaudvar kialakítása volt. A gázhálózattal kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy az építés A latkán folytatódik, az anyagiakat pedig folyamatosan teremtik elő. A csatornázásról szólva kifejtette, hogy az elkészült tervek szerint a beruházás összesen 105 millióba kerül, ebből 30 millió a lakossági hozzájárulás, és ugyanennyi az állami táMásnap, kedden délután fél háromkor egy „mesebeli utazásra” invitálja a gyerekeket Kelemen Csaba, az egri Gárdonyi Géza Színház tagja. A színművész verses, zenés összeállítással szórakoztatja az alsó tagozatosakat. Szerdán délután kettő órakor versmondó versenyt rendeznek a diákok számára. Csütörtökön délelőtt tízkor lesz a télapós mogatás összege is. Ez azt jelenti, hogy a lakosság minimum 66 százalékának részt kell vennie a programban. A buszpályaudvarral kapcsolatosan megjegyezte, hogy a beruházás összköltségének 40 százalékát az állam fedezi. A közmeghallgatáson szóba került a kultúra ügye is, ameny- nyiben elhangzott az a kérdés, hogy miért nem rendeznek színházi előadásokat a művelődési központ nagytermében. Erre Szőke Emil, az intézmény igazgatója, önkormányzati képviselő röviden úgy válaszolt, hogy a költségek emelkedése miatt. Ehelyett a művelődési központ buszokat indít a kecskeméti és a szolnoki színházak előadásaira. Kérdés vetődött föl a volt kaszinó épületének sorsával kapcsolatban is. Válaszában Hegedűs György elmondta, hogy az épületet rövidesen átalakítják. Oda költöztetik át a polgármesteri hivatal étkezdéjét, ám a tervek szerint az épület az üzemi étkeztetésen túl közösségi célokat is szolgál majd. Nagyon sok kérdés hangzott el a szemétszállítási dijakról is, válaszában a polgármester kijelentette, hogy ez nem az önkormányzat, hanem a városgazdálkodási vállalat kompetenciája. (kzs) rajzpályázat eredményhirdetése, amelyet „Ollóvágta” címmel egy manuális foglalkozás követ, amelyre főleg 4-5. osztályosokat várnak. A program a tizedikén, pénteken délután fél háromkor megrendezendő vetélkedővel zárul, amelyen 7-8. osztályosok mérhetik össze irodalmi és történelmi tudásukat. Hétfőn veszi kezdetét — vetélkedővel zárul Téli gyermekkönyvhét Erdélyiek a vendégek között Sikeres fesztivál Kömlon Térné Savóra: a cigány folklór hagyományainak ápolói... Az átányi asszonyok fonójelenete Mint arról beszámoltunk, az elmúlt héten nagy sikerrel zajlottak a kömlői kulturális napok rendezvényei. A program keretében megtartott kórusok találkozóján fellépett az átányi, a besenyőtelki, a hevesi népdalkor, a kömlői női kórus, valamint az általános művelődési központ több csoportja is. Ott volt a fesztiválon a jászberényi áfész-kórus, a Csíkszeredái székely népi együttes, valamint a Térné Savóra hagyományőrző cigányegyüttes is. A csíkszeredaiak nemcsak Kömlőn, hanem a környező településeken is felléptek. így az elmúlt hét végén a tarnamérai művelődési központ is vendégül látta őket. Nagyszámú nézőközönség előtt a székely nép mindennapi életét mutatták be dalaikkal, táncaikkal. így a Tárná mentiek megcsodálhatták a széki ugratóst, a kalotaszegi, a mezőségi vagy a marospataki tánckompozíciókat is. Cseh Béla * * * A besenyőtelkiek műsora (Fotó: Gál Gábor) Létrejött a Hevesi József Alapítvány Halálos ágyán fogadta meg 1889-ben Hevesen született Hevesi /ozse/kántortanító, a neves nótaszerző. Nevét viseli az az alapítvány, amelyet az 1970-ben elhunyt nótaszerző idén 84 éves özvegye, Tóth Veronika Olga hozott létre, s amelyet a napokban jegyzett be a cégbíróság. A részletekről Mezei Andrást, az 1. számú általános iskola tanárát, az alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük. — Hevesi József 1970-ben, a halálos ágyán megfogadta, hogy alapítványt tesz a nótái után járó szerzői jogdijakból — mondja. — Felesége, Olga néni pedig 198&- ban úgy végrendelkezett, hogy Jóska bácsi személyes holmijaiból ki kell alakítani egy emlékszobát, s hogy az iskola kórusa vegye föl Hevesi József nevét. Minderre alakult egy intézőbizottság 1989-ben. Mi teljesítettük a végrendeletben foglaltakat, ennek fejében Olga néni egy bizonyos tőkét bocsátott a rendelkezésünkre, amelynek a kamataiból az intézőbizottság minden év végén dijakat oszt szét a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok között. Azóta minden évben átlagosan 15-20 gyerek részesült ebben az elismerésben. — Mire terjed még ki az alapítvány tevékenysége? — A közelmúltban Olga néni megváltoztatta a végrendeletét, és mindent az alapítványra hagyott, amelynek a vagyona jelenleg mintegy félmillió forint. így több mindenre nyűt lehetőségünk. A végrendeletben foglaltak szerint gondozzuk Hevesi József szellemi hagyatékát. Hiszen idén szeptemberben avattuk fel az iskola épületében a mellszobrát, minden évben megemlékezünk róla, hangversenyeket rendezünk a tiszteletére. Az alapítvány vagyonából pedig taneszközöket, hangszereket vásárolunk, egyszóval az iskola fejlesztésére fordítunk bizonyos összegeket. Ezt a napokban bővítettük azzal, hogy a kuratórium döntése alapján minden évben két, kiváló munkát végző pedagógus kaphat Hevesi József-dí- jat, amelynek az összege nettó 15 ezer forint... (k) Venczel Józsefre emlékeztek Hevesiek Csíkszeredán Dr. Venczel Józsefről, az erdélyi magyar társadalomtudomány egyik elméleti-gyakorlati megalapozójáról emlékeztek meg Heves városában 1992. október 29-én egy egész napos program keretében. Csíkszeredán viszont 1993. november 4. és november 6. között idézték a város nagy szülöttének emlékét. Minderről Szabó Sándor, a kint járt delegáció egyik tagja számol be. Csíkszeredán november 4-én, volt középiskolájában — ahol édesapja matematika-fizika szakos, öt nyelvet beszélő tanár volt —, a Marton Áron Főgimnáziumban tartottak megemlékezést. Abban a középiskolában, ahol a kisebbségi sors szorításában a katolikus főgimnáziumnak olyan kiváló tanárai voltak, mint Domokos Pál Péter, dr. Csipák Lajos, Antal Áron, akik a lehető legtöbbet próbáltak adni és kipréselni tanítványaikból. A megemlékezést a középiskolások tudományos ülése, majd az emléktábla avatása követte, majd a „Csíkország az én hazám” címmel középiskolások vetélkedője következett. A Magyarországról érkezők november 5-én kapcsolódtak be a programba. A vendégek között volt Székely András Bertalan szociológus, a Honismereti Szövetség alelnöke, Bart ha Éva, a Honismereti Szövetség titkára. Halasi Nagy Endre, a Széchenyi Társaság titkára, dr. Hegedűs György, Heves város polgármestere, Szőke Emil önkormányzati képviselő. November 5-én a csíki Székely Múzeumban zenei és irodalmi összeállítás elhangzása után a venczeli gondolatokkal ismerkedhetett meg a több száz fős közönség, és a kortársak emlékeztek. Egy-egy külön világ, egy meg nem ismételhető, hangulatában szinte leírhatatlan élményt adó óra következett. Szólásra emelkedett két 80. életévét betöltött római katolikus pap, több rokon, s az egykori rabtars. Érdemes idézni néhány felszólalást. Jakab László tiszteletbeli kanonok, nyugdíjas plébános: „Jóska két osztállyal járt alább. (...) Kértük az akkori igazgatót, hogy az érettségi tárgyakra bejárhassunk a hatodik, illetve a hetedik osztályba. Itt hallottam Venczel Jóskának a feleleteit, amelyek olyan kiválóak voltak.” Majd később így folytatta: „Többször megfordultam nála. Börtönéveiről nem panaszkodott. (...) Rendkívül szilárd jelleméről és kivételes egyéniségéről kellene emlékeznem, elég volna csak annyit mondanom, hogy Márton Áron püspök atyánk bizalmát bírta. (...) Azt hiszem, hogy a püspök atya értékelését alátámasztja a katolikus világ- szemlélettel ellentétes meggyőződésű, magát marxistának valló dr. Csőgor Lajos értékelő megállapítása is: „(...) A magyar egyetem sokféle es szinte naponta új kérdéseket felvető ügyeivel Venczel József kínlódott ejt nap- á téve. (...) Meggyőződésem, ogy emberi tisztasága, őszintesége, esze, szorgalma és kíméletlen igényessége saját magával szemben magasan kortarsai, mindnyájunk fölé emelte őt. (...)” Es egy — még számomra is meglepő — kijelentése: „Nem bánom, ha a fiam akár materialista felfogást is vall, de legyen az meggyőződése, és aszerint éljen? Ebből értettem meg azt is, hogy akik meggyőződésből voltak marxisták, azokkal szívesen találkozott.” Domán Sándor a rabságban együtt eltöltött időről beszélt. Emlékezett arra az emberre, akiből embertelen körülmények között is mindig a humánum, a másokon való segítés szándéka áradt. Arról az emberről, aki fizikailag teljesen tönkretéve feszületet faragott, és volt ereje rabtársairól portrét rajzolni, amit a volt rabtárs ma is féltve őriz. A teremben elhelyezett tárolókon Venczel Józseftől származó tárgyi emlékek: fényképek fiatal- és időskorából, családjáról, az általa szerkesztett folyóiratokból, rabsága alatt hordott ruhadarabjaiból, a faragott feszület és Domán Sándor portréja. Ezt követően, november 6-án a Szakszervezetek Művelődési Házában tudományos emlékülést tartottak. Elsőként Székely András Bertalan méltatta Venczel József munkásságát, Gáli Ernő professzor „Az önismeret venczeli modelljének vonzásában” címmel tartott előadást. Nagy Benedek személyes kapcsolatukról szólt, Vetési László pedig Venczel József és a szórvány felmérések problémakörét választotta előadasa címéül. Szabó Sándor Heves társadalmi gazdasági helyzetéről tartott előadást, ebben a nagyközség harmincas éveiről beszélt. Az előadások elhangzása után Székely András Bertalan bemutatta a Misztériumjáték című könyvet. Azt a kötetet, amelyben a tudós feledésbe merült további vonásai elevenednek meg. Venczel 1940-ben Kolozsvárott kis példányszámú füzetben közreadta a XVIII. századi csíksom- lyói passiók által újradramatizált változatát. A több mint fél évszázad után ismét megjelent darabhoz a Székelyföldről Magyarországra települt Gálfy-Bodi Tamás készített metszeteket. A kötetet Heves önkormányzata adta ki. Végül Csíkszereda polgár- mestere, dr. Csedő Csaba István felavatta a Venczel József-em- léktáblát és plakettet, Vetró András erdélyi művész alkotását. A nap további részében a polgármesteri hivatal tanácstermében tudományos tanácskozáson vitatták meg a résztvevők a venczeli örökség továbbvitelét, az erdélyi társadalomkutatás aktuálisgondjait. Az eseménysorozat vegén Venczel József özvegye mondott köszönetét mind Heves, mind Csíkszereda városának a rendezvénysorozat megszervezéséért.
