Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-27 / 301. szám

EGY MERCEDEST NYERT A TIZENHAT ESZTENDŐS EGRI HÖLGY (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. DECEMBER 27. HÉTFŐ MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 301. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT X December 30-ig 8—17 óra között várjuk kedves vásárlóinkat üzleteinkben. VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. ZANUSSI-LEHEL MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. VASUDVAR Eger, Fadrusz u. 1. r ie' ki’ A nyugdíjkorhatár újratárgyalását kezdeményezik A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Női Vá­lasztmányának küldöttsége hét­főn reggel átadja Szabad Györgynek, az Országgyűlés el­nökének azt a 20 ezer aláírást tartalmazó dokumentumot, amelyben a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat állásfoglalása alapján a nyugdíjkorhatár eme­léserői szóló parlamenti döntés űjratáreyalásat kezdeményezik — tájékoztatta az MTI-t vasár­nap az MSZOSZ sajtóirodája. Belügyminiszteri figyelmesség Kónya Imre belügyminiszter az Országos Rendőrfőkapitány, Pintér Sándor altábornagy társa­ságában december 24-en dél­után az ORFK, a BRFK, az V. kerületi kapitányság ügyeletese­it, illetve az utcán szolgalatot tel- :esítő rendőröket kereste fel és ívánt nekik kellemes ünnepe­ket. Azt követően a Köztársasági Őrezredet, a Belügyminisztéri­um ügyeletét és a Határőrség Or­szágos Parancsnokságának ügyeletben lévő dolgozóit láto­gatta meg — tájékoztatta az MTI-t vasamap az ORFK szóvi­vője. Lovászokat áldottak Egy régi karácsonyi hagyo­mányt elevenítettek fel a vasár­napi nagymise után Tatán: a Kossuth téri római katolikus nagytemplom előtt Kótai László plébános lovászokat áldott meg. Ez az ünnepi aktus Nyugat- es Dél-Európaban hozzátartozik a karácsonyi ünnephez, mert a lo­vászok vedőszentje Szent István. A szertartást — amelyet ezentúl minden évben megtartanak — a helyi lovasiskola és a Fellner Ja­kab Egyesület szervezte, s a tatai és a környékbeli lovasok mellett osztrák es német vendégek is részt vettek rajta. Műanyag karácsonyiatűz A karácsonyi ünnepek alatt a fővárosban egyetlenegy' „kará- csonyfatűzhöz’’ kellett kivonulni a tűzoltóknak. December 24-én este kigyulladt egy műanyag fa. A gondatlan ünneplők égő gyer­tyát helyeztek el a „fány’, majd felügyelet nélkül hagyták. A szemközti házban lakók figyel­tek fel a lángokra, és riasztottak a tűzoltókat. Szerencsére komo­lyabb baj nem történt. Autópálya épülőben Megszülettek az M1-M15 koncessziós autópálya megépí­tésének finanszírozását biztosító hitelszerződések. Az erről szóló dokumentumokat Budapesten írták alá az Első Magyar Koncesz- sziós Autópálya Rt. (Elmka) és a finanszírozásban résztvevő pénzintézetek vezetői. Az autó­pálya építésejanuár 10-én kez­dődik, s a Győr-Hegyeshalom közötti szakaszt 1995. január 1-jén adják át a forgalomnak. Csendes éj Szentestén minden elcsendesült, az otthonokban kigyűltak a fények. Az egésznapos sürgés-forgás után az asztalra került a karácsonyi vacsora, majd eljött a gyertyagyújtás ideje. A gondosan megvásárolt és rejtegetett ajándékok előkerültek, s boldog gyermekzsivaly hangzott föl. Aztán következett az éjfél, a mise: felhangzott az örömhír, megszületett a kis Jézus... (Fotó: Perl Márton) A legrosszabb a helyzet Rahó, Técső és Munkács környékén —14 hidat elsöpörtek a folyók Sok az áradások áldozata Kárpátalján Az ukrán kormány 90 milliárd karbovanyeces (3 millió dollár) gyorssegélyt különített el a kár­pátaljai áradások okozta károk felszámolására. Leonyid Krav- csuk elnök és a kormányzat szombaton részvétét fejezte ki a természeti katasztrófa sújtotta terület lakóinak, illetve az el­hunytak hozzátartozóinak. A hatóságok továbbra sem tudják pontosan, hogy mennyien veszítették életüket a négy napja tartó esőzések következtében le­zúduló vízárban. Az állami veze­tés gyásztávirata azonban azt sej­teti, hogy akár több tucat áldo­zatról lehet szó. Egyelőre csak az biztos, hogy sok az eltűnt sze­mély. A kormány utasította a Nem­zeti Bankot, hogy nyújtson ked­vezményes hitelt az érintett több ezer család számára. Felkérték a kereskedelmi bankokat és a na­gyobb építőipari vállalatokat, hogy küldjenek szakmunkás­csoportokat a helyszínre a hely­reállítási munkálatok mielőbbi megkezdése érdekében. A kárpátaljai hatóságok sze­rint valószínűleg még napokba telik, míg levonul az árhullám. A hétvégi adatok alapján bizonyos, hogy a körzet fele víz alatt áll. A legrosszabb a helyzet Rahó, Té­cső és Munkács környékén, de rajtuk kívül további 70 települé­sen is gátakat kellett emelni. 14 hidat elsodortak a hömpölygő folyók, a vasúti- és a közúti for­galom zöme már három napja szünetel. (MTI) Három gyermek után 900 ezer forint Lakáscélú támogatások A kormány múlt heti ülésén rendeletet alkotott a lakáscélú támogatások módosításáról. En­nek megfelelően a jövőben a szo­ciálpolitikai kedvezmény össze­ge a meglévő második gyermek után 300 ezer forint, a meglévő harmadik gyermek után 900 ezer forint lesz. A további gyermekek után járó összeg mértékéről a népjóléti és a pénzügyminiszter dönt. A kabinet döntött a mozgás- korlátozott személyek közleke­désével kapcsolatos kedvezmé­nyek újraszabályozásáról is. Az új kormányrendelet értelmében a személygépkocsi-szerzési tá­mogatás mértéke változatlanul a vételár 60 százaléka, de legfel­jebb 240 ezer forint. (MTI) Bpl a kábelhálózatokon Keretszerződést írt alá a Bpl Television és a Magyar Kábeltévé Hálózatok Szövetsége, melynek értelmében a Bpl TV egy éven ke­resztül a szövetség minden tagja számára díjtalanul engedélyezi, hogy műsorát kínálatába felvegye. A műsort csak megszakítás nélkül, az adás egyenes továbbításával szabad a nézőhöz eljuttatni — tájékoz­tatta az MTI-t vasárnap Johann Stefan Spischak, a műholdas magán­adó elnöke. A Bpl Television az adásban megjelenő magas műszaki minőséget és technikai szolgáltatásokat — sztereo hangcsatorna, VPS jel, Video­text rendszer, mellyel a Magyarországon élő nemzetiségek számára német, szlovák, román, szerb, horvát nyelvű feliratozás lehetséges — minél több nézőhöz kívánja eljuttatni. A szerződés Johann Spischak szerint azért különösen nagyjelentőségű, mert lehetővé teszi, hogy a kábeltévék jogilag rendezett módon már az első naptól kezdve közve­títhessék nézőiknek a magyar nyelvű, független Bpl Television mű­sorát. (MTI) o uórAcrrnnrlnTÓenóI „v ^^^iocuiiiviuo a vai ihi A vizsgálat még nem zárult le Hatvan város önkormányzata a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. megszüntetése mellett határozott. A cég ’92-ig (városgondo­zási vállalatként) kitűnően látta el feladatát — még nyereséget is termelt —, de ebben az évben, mint kft., már nem váltotta be a hoz­záfűzött reményeket. Azon az ominózus testületi ülésen, melyen az ügyvezető igazgató „tetemre hívását” tervezték a képviselők, Tóth János cégvezető betegségre hivatkozva távol maradt. A jegyző­könyv tanúsága szerint viszont neki a tanácskozáson „félholtan is meg kellett volna jelennie”. A VGV Kft. végelszámoltatásának okairól kérdeztük az érintetteket. dig a szemétszállítással is máso­kat bíztunk meg. — Miért nem jöhetett szóba a VGV Kft. pályázata? — Létszámleépítést hajtottak végre, de a telepük fenntartási költségei olyannyira magasak voltak, hogy — talán emiatt is — nem tudtak azok alá az árak alá menni, amelyeket más pályázók­tól kaptunk. A mérlegük még nem készült el, de a végelszámo­lást végző Kiss Elemértől tudj uk, hogy veszteséggel kell számol­nunk. Feladataik elvesztése, to­vábbá gazdaságtalan működte­tésük kenyszerrtette ki a testület döntését, vagyis: megszűnik a vállalat.^,Folytatás az 5. oldalon) — A kft. cégbejegyzése mind a mai napig elmaradt a cégbíró­ságon — mondja Béres László, a városfejlesztési és környezetvé­delmi bizottság elnöke. — így visszaminősítettük a társaságot vállalattá, s a hatvani önkor­mányzat tulajdona. Nehéz vá­laszt adni arra a kérdésre, vajon miért lett veszteséges a kft. Egyik okának a piacvesztést látom, a másiknak pedig, hogy az álta­lunk kiírt pályázatokra lényege­sen kedvezőbb ajánlatokat kap­tunk más vállalkozóktól, mint tőlük. A parkfenntartási, útke­zelési, csatomatisztítási felada­tokat már ebben az évben sem ők végezték, ’94 január elsejétől pe­Kárpótlási erdők — változó árakon A kárpótlási eljárás keretében eddig leoonyolított földárveré­sek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ország hat „legerdosül- tebb” megyéjében tulajdonjogi és művelési szempontból is igen nagy az erdők helyzete körüli ku- szaltság, bizonytalanság. Ha­zánk állami és volt szövetkezeti faállományának fele ebben a hat megyében található, így érthető­en e megyék szakemberei köré­ben a legerősebb a favagyon 1 tése, itt ütköznek leginkább az erdészek és a fához értő parasz­temberek igazságérzetébe a lici­tálások nyomán született szélső­séges értéktorzulások és „erdő- elnappolások”. Veszélyben van-e a nemzeti kincsünk; az erdő? Az erdőgazdaságok, vagy a kár­pótoltak egyes rétegei kiáltanak segítségért? Abaúj-Zemplén, on fél- Pest, Somogy, Vas, Veszprém és árveresek üteme többnyire a ter­vezettnek megfelelő volt ebben az évben és megvan az esély rá, hogy 1994. első feléig a licitek le­záruljanak. A kárpótlásra kije­lölt nektáronként általában 4-5 aranykorona értékű erdők jelen­tős része az aranykoronánkénti 3 ezer forintos induló, illetve az 500 forintos minimum áron kelt el, a 6-8 ezer forintos ár a szolid középértéket jelentette. Hatal­mas a különbség a rekordárak között is: a zalai Nagygörbőn például aranykoronánként 50 ezer, a borsodi Mezőkövesd kör­nyékén 22 ezer forintot fizettek az erdőért. A kárpótlás révén há­rom-négy megyeben több erdő- tulajdonos lesz, mint a háború előtt volt. Boross Péter miniszterelnök rádiónyilatkozata:”... a világban 15 millióan vagyunk” A kormánydöntéseket el kell juttatni a falusi házakhoz Boross Péter miniszterelnök nyilatkozott vasárnap a rádió Vasárnapi Újság című műsorá­ban. A riporter kérdésére válaszol­va a miniszterelnök elmondta: boldogabb lenne, ha karácsony­kor Antall József mondhatta vol­na el mindazt, ami lelkében ösz- szegyűlt a három és félévi kor­mányzás alatt. Boross Péter hangsúlyozta: 250 ezer ember főhajtása a koporsó előtt, kár­pótlás a kevés dicséretet kapott miniszterelnök emlékének. A továbbiakban kifejtette: felelős magyar politikus nem fel­edkezhet meg arról, hogy a világ­ban 15 millióan vagyunk . Ez egyúttal kötelezi a magyar politi­kusokat'arra, hogy valamennyi­ükkel törődjenek, azokkal is aki­ket államhatárok választanak el az anyaországtól. Ez nem ma­gyar jelenség, más nemzeteknél is természetes, hogy a határaikon kívül élő testvéreikkel törődnek — hangsúlyozta Boross Péter. A médiatörvénnyel kapcsok­ban a miniszterelnök elmondta: a közalkalmazotti mivolt bizo­nyos szerveződésre jogalapot ad, ugyanakkor fegyelmi kötelezett­ségekkel is jár. A médiatörvény megvalósításához nyugodt lég­körre van szükség, és azt azok­nak kell megteremteniük, akik a média területén dolgoznak. Boross Péter a vidéki Magyar- országról szólva arról beszélt, hogy a kormánydöntéseket el kell juttatni a falusi házakhoz, mégpedig népszerű nyelven, hogy a falusi ember tudja, hogy hová, mikor kell mennie és mit kell vinnie. A földtulajdon újjá­születésével kapcsoltosan hang­súlyozta: szemben az 1945-ös földosztással — amikor kor­mányrendelettel, jogi kötöttsé­gek nélkül osztottak földet — most mindez jogszerűen, ennek következtében bonyolultan tör­ténik. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez a kor­mány három és félév alatt kivere- kedte, hogy a falusi embernek tulajdona legyen. A miniszterelnök az interjú befejező részében felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ország nyugalmának feltétele az alkot­mányos rend. Ennek biztosításá­ra a kormánynak megvoltak és jelenleg is megvannak az eszkö­zei. Egy ország csak akkor ké­szülhet a jövőre — hangsúlyozta Boross Péter —, ha polgárai a jogrendet tiszteiében tartják. Ha a polgár vét a jogrend ellen, ak­kor természetes módon kerül szembe a jogrend védelmére hi­vatott szervezetekkel. Ez egy ter­mészetes állapot, melynek ered­ménye a köznyugalom. Ennek fenntartását a kormány támogat­ja, hiszen a stabilitás rengeteg előnyt jelent a nagyvilágban az ország megítélése szempontjá­ból. A stabilitás mögött ugyanis valójában a köznyugalom, a köz­rend értendő — fejezte be nyilat­kozatát Boross Péter miniszter- elnök. (MTI) Soros-milliárdok Ha megszólal, a pénzvilág fe­szülten figyel,a jegybankok fél­nek tőle, a befektetők szívesen fogadják tanácsait. Ezek a meg­határozások Németország egyik legtekintélyesebb lapjában, a hamburgi Welt am Sonntag-ban jelentek meg Soros Györgyről. S mindezek alátámasztására a lap hozzátette: aki 1969-ben rábí­zott 100 ezer dollárt az akkor még ismeretlen vállalkozóra (ke­vesen voltak!), ma csaknem 100 millió doílárral rendelkez­het. Tavaly 70, az idei első 8 hó­napban 43 %-os nyereséget könyvelhetett el. A New York-i Central Park­nál levő főhadiszállásán 65 mun­katársa foglalkozik a piaci folya­matok elemzésével. Szó szerint naprakésznek kell lenniök, mert naponta ezer milliárd dollár ér­tékű deviza cserél gazdát. Ennek ellenére is érik meglepetések. 1987-ben például arra számított, hogy először Tokióban követke­zik be tőzsdekrach, de nem így történt. New York-ban dőlt le az első dominó, ami 800 millió dolláros veszteséget jelentett a pénzembereknek. Ám ezt sok­szorosan behozta, amikor ki­használta a német újraegyesítés­sel kapcsolatos pénzügyi hibá­kat, majd az angol font leértéke­lése körüli késedelmeket. Egye­dül ez az utóbbi manőver egymil- liárd dolláros nyereséget hozott. (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents