Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-24-26 / 300. szám

HÍRLAP, 1993. december 24-26., karácsony ÜNNEPI MAGAZIN 9 A fényadás ereje A szeretet gyógyít Bizonyított Van annak vagy nyolc esz­tendeje, amikor úgy éreztem, megérett az idő arra, hogy - kö­rülményeimhez mérten - a nyil­vánosság előtt is hangoztassam az egymással törődés fontossá­gát. Aztán kiderült: tetszés helyett fanyalgással reagáltak az érin­tettek, s olyan is akadt köztük, aki felháborodott, mivel ilyen összefüggésben említették a ne- vét.Mi tagadás: akadtak szívme­lengető visszajelzések is. Mint például az azóta elhunyt nagy­szerű művésznőé - Neményi Li­lié -, de hát ezek a megerősíté­sek gyorsan a semmibe hullot­tak, diadalmaskodott a rideg közöny. Nem szégyellem: elkesere­detten visszaléptem, s már csak szűk körben hirdettem e tano­kat. Ott, ahol az elvetett mag termékeny talajra lel. 1. Végül fordult a világ. Rend­szerek és téveszmék omlottak össze. Igaz, gondok regimentje fojtogat majd mindnyájunkat, mégis biztató az, hogy a de­mokrácia hétköznapjai zöld jel­zést adtak törekvéseimnek. 2. Egyre több olyan ritka képes­ségű emberrel találkoztam - hi­szem, hogy nem véletlen akik ugyanazt vallották, amit én, s összefogva léphettünk előbbre. Közéjük tartozik a budapesti Sajtos Gizella, aki élelmiszer- ipari felsőfokú végzettsége el­lenére is ezer szállal kötődik a tiszta ezotérikához. Avatott is­merője a magas szintű radiesz- téziának, a reikinek, az agy- kontrolinak, az aroma-, a színte­rápiának, a látásnak, a testkilé­pésnek, a szellemvilággal való kapcsolatteremtésnek. Szándékosan nem említettem a fényadást, holott legutóbb Egerben, az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület által szervezett kétnapos tanfolya­mon ebből is frappáns ízelítőt adott. Természetesen térítés nélkül, önzetlenül, ugyanis - munkanélkülisége ellenére — a segítségnyújtást, a mások felka­rolását szolgálatnak tekinti. 3. Először az elvekről beszélt. Isten maga a szeretet, s ez az érzés az Univerzum mozgatója, összetartója, szabályozója, irá­nyítója. Csak mi fajzottunk el egy kissé. Különösképp akkor, amikor rosszmájúskodunk, acsarkodunk, intrikálunk, irigy­kedünk, fontoskodunk, forinto­kat hajhászunk. Aki az „amit ma megszerezhetsz, ne halaszd holnapra” nézet híve, nem is gondol arra, hogy önmaga ká­rára dolgozik, hiszen bezárja a lehetőségek tárházának a kapu­ját, s megalapozza következő életeinek - ezek ugyanis elke­rülhetetlenek - nehézségsoroza­tát. Ha mindez tudatosulna benne, akkor egész másként vé­lekedne. Nos, ez a rendkívül egyszerű technika ehhez az át­formálódáshoz kínál kitünően, könnyen alkalmazható ötleteket. a gyakorlat 4. Több mint félszázan figyel­tük, s rájöttünk: valamiféle megtisztulás lesz az osztályré­szünk. Türelmesen, meggyő­zően magyarázott, s agyunk az összes mozzanatot rögzítette. Mintha sejtettük volna, hogy i következő fordulóban majd mi bizonyítunk. így is történt... Párokba szerveződtünk. Partnerem keresztnevét tudtam csak. Ült, s állva kezdtem az akciót. Jobb kezem mutatóujját végighúztam harmadik szemén - ez nagyjából a két szemöldök közötti részen helyezkedik el a homlokon -, s aztán tenyeremet fordítottam feje felé. Hét percen át variáltam a szöveget. Azt, hogy tisztellek, becsüllek téged elfogadnak olyannak, amilyen vagy, nem kívánok tőled sem­mit... Csatornaként működöm, energiakészletem változatlan marad, csak közvetítem a világ­egyetemből származó szeretet- hullámokat. Azokat, amelyek enyhítik bajaidat, csökkentik, megszüntetik panaszaidat. Aztán cseréltünk, s én váltam pácienssé. Szaggatott az egyik szemem, a féloldalam, mert hu­zatban sziesztázhattam. Letelt a periódus, s mindennek nyoma sem volt már. Derű uralkodott el rajtam. Olyan megnyugvás, csend, béke sátorozott körülöt­tem, amely egyébkor szokatlai vendég környezetemben. 5. Rajtolhatott az ellenőrzés, az élménybeszámoló, a kontroll. Egyetlen résztvevő sem akadt, aki negatív impressziókat említett. Az egész gárda felvil­lany ozódott . Az arcokról belül­ről fakadó mosoly sugárzói Magnó rögzítette a megnyilvá­nulásokat. Valamennyi az enyémmel azonos hullámhosz- szon született, és áramlott to­vább. 6. Azt hiszem, felesleges emle­getni személyi nyereséget. Leg­feljebb azt, hogy az újságíró i gazdagodott egy váratlanul éi kezett témával, azzal, amelyet összevethetett az egykori pró­bálkozás sikertelenségével. Megérte, hiszen nyomatéko- lódott: nem volt hiába... S a történet a zárópoént is nyújtotta. A vendég kiemelte:- Az összes változat lényege ennyi. S még az se kell, hogy ; támasztékra szorulók jelen le­gyenek. Tartózkodhatnak New Yorkban, Londonban, Pilisvö- rösvárott. Az effajta ajándék bárhová eljut. Tessenek kipró­bálni! Egyezzenek meg az ille­tőkkel, rögzítsék az órát, s utána érdeklődjenek a hatásról. Ga­rantálom, senki sem csalódik. 7. , Ezért tolmácsoltam mindezt. Éljenek vele, ne csak kará­csonykor, a szeretet ünnepén, hanem máskor is... Pécsi István Szabadtéri . n .. A n tuzsuto, egy régi Skodából Ritka ötlettel rukkolt ki Dave Curtis teherautó-sofőr, aki a kö­zelmúltban szabadtéri tűzsütőt készített a régi Skoda autójából. Az ügyes mesterember nem tett egyebet, mint az autót két részre vágatta, olajjal tüzel a tűzhe­lyen. Többször is szerepelt már a tv-ben, mint ezermester. Min­den tárgyról eszébe jut valami, és azt el is készíti. Azért választotta a Skodát, miután a motor hátul van, s a csomagtér a kocsi elején a leg­ideálisabb megoldás. Szentestét köszöntő népszokások Szorongás övezte valameny- nyi ünnep előestéjét eleink kép­zeletében. A városlakók körében, de fa­lun is erősen élt a tudat, hogy „a kizökkent időben” az ember - kivált ünnepek alkalmával - ki­szolgáltatottá válik, prédája lesz az ártó-rontó szellemeknek. Az ünnepek előtti időszak azért „zsúfolt” hiedelmekkel, hogy megnyerjék az alvilági ha­talmak jóakaratát, vagy semle­gesítsék rossz szándékait... Nem kivétel ez alól kará­csony előestéje (vigíliája), de­cember 24-e sem, s régen az ünnepi asztalra ezért került jó néhány, látszólag oda nem illő tárgy. Az asztal alatt kosárban szalma, vetőmagvak és a leg­fontosabb szerszámok várták az ünnepet. A szalma a kis Jézus lova ete­tésére szolgált ugyan - az ünnep elmúltával mégis a takar­mányba keverték, hogy óvja az állatok egészségét. A többi ter­mény a következő évi vető­magba került. A szerszámok pedig , jól fo­rognak” a következő évben, hogy így megtisztelték őket. Ha kisbaba is volt a kosár­ban, egész évben megóvta a há­zat a villámcsapástól: az ud­varra vihar idején kidobva, „szétvágta” a vihart. A karácsonyi teríték fontos darabja volt sok helyütt a kará­csonyi abrosz. Sajátossága, hogy csak ezen az egyetlen ün­nepen használják; vidéken leg­feljebb ősszel a káposztát „húz­kodják meg” vele, nehogy a termés penészes legyen. Itt-ott él még az a hagyomány is, hogy az abrosz segít az ijedős gyerek félszét elmúlatni. Anyáink, nagyanyáink még hallhatták a szülői intelmet: a karácsonyi vacsorára fogyasz­tott kalács, kuglóf morzsája sem kerülhet a szemétbe. Gyógyszer az kutyának, macskának, vidé­ken a baromfinak és más jó­szágnak is. Az ünnepi étkek, fogások mellé szokás almát is, fok­hagymát is „tálalni” - annyifelé vágva, ahány tagja van a csa Iádnak. Ha mindenki kap egy-egy gerezdet, bizonyt egész évben összetart, együtt marad a família. Nagyon sok vidéken több-kevesebb teljességgel él az a régi tradíció is, hogy a kará csonyi vacsora elköltése, az ajándékok átadása után a nagy asztal a család apraja-nagyjának közös játszóhelyévé lép elő. Ilyenkor az „ördög bibliájának” forgatása sem számít főbenjáró véteknek, s kártyázással, társas­játékkal, pörgettyű-forgatással töltik ki az időt az éjfélig. Állati esetek Fogamzás- gátlás, puskával Az Indiana állambeli Purdue egyetem tudósai kifejlesztettek két fogamzásgátló szert, ame­lyekkel kilövés nélkül próbálják meg csökkenteni a dámvadak­nak az ökológiai egyensúlyt fe­nyegető túlszaporodását. A szert a tehenek hátsó felébe lövik. Az így beoltott egyedek minimum hat hónapra sterillé válnak. A kutatók azt is meg akarják tudni, hogyan reagálnak az oltásra az egyes csapatok; el­képzelhetőnek tartják ugyanis, hogy ösztönösen meghosszab­bítják a párzási időt. A kísérlet sikere esetén a fo­gamzásgátlás e sajátos módját más állatoknál is alkalmazni kí­vánják. Kétfejű teknős A „Darrel and Darrel” nevű kétfejű és ötlábú teknősbéka a Massachussats állambeli Wor- chesterben, egy kutatócentrum­ban él. Másutt ilyen állat nem élhetne immár három éve, mert nem képes élelemszerzésre, és mindkét fej azon „verseng”, melyik irányítsa a közös testet. A teknősbéka nem nyomott többet hét grammnál, amikor egy család megtalálta. Három év alatt a csodateknős 125 grammnyira hízott, mert ápolók etetik. Az ilyen különlegességek nemigen érnek el magas kort, hogy hosszabban meg lehessen figyelni őket. / Állati luxus „Ha nehezebb időket élünk, az ember még inkább hajlamos rá, hogy tejben-vajban fürössze, kényeztesse házi kedvenceit” - mondja erről Karen Long Mac­Leod, egy hobbiállatokkal fog­lalkozó chicagói folyóirat szer­kesztője. Felkapottak lettek a vegyszerek és tartósítok nélküli, „természetes” alapanyagú ku­tya- és macskaeledelek, ame­lyekért rendszerint a hagyomá­nyos készítmények árának a két­szeresét is kifizetik a gazdik. Ez­zel azonban nem merül ki a vá­sárlói hóbort. Nagy a keletjük az iguana gyíkok gondozására szolgáló különleges körömcsi­peszeknek, gyártanak továbbá speciális trikókat kutyák szá­mára, mégpedig népszerű fut­ball- vagy kosárlabdacsapatok nevével. A dédelgetett házi hül­lők számára olyan akváriumo­kat készítenek, amelyek felka­pott üdülőhelyeket utánoznak, homokos partokkal, miniatűr épületekkel. Szupermajmok A biológusok és az etológu- sok, vagyis a magatartáskutatók immár évtizedek óta vitatkoz­nak a nyelvészekkel, hogy be- szélnek-e egymással az állatok, elsősorban __ az emberszabású majmok? És vajon nem azt a jelbeszédet alkalmazzák-e, amelyekkel elsősorban a süket­némák kommunikálnak egy­mással? Mivel a szabadon élő csim­pánzok a leopárdveszély miatt kialakították a hangtalan jelbe­szédet, Allen és Beatrice Gar­dener 1966-ban megkezdte a Washoe nevű csimpánzlány ok­tatását a süketnémák jelbeszé­dére. Washoe három év után már 85, öt év után 300 szót is­mert, s szabályosan beszélgeté­seket folytatott gazdáival. Kombinatív készségéről is ta­núságot tett, mert a hattyút így írta körül: víz és madár, az ön­gyújtó: fém és forró, a szódavíz pedig: hangos ital! David Premack 1976-ban to­vább ment, amikor jelbeszéd he­lyett különböző formájú, más és más jelentésű műanyag koron­gokat használt, majd azokat a billentyűkre ragasztva megal­kotta a majom-írógépet! Kanzi, a törpe csimpánzlány hároméves korában megtanulta anyjától azt a hat jelképet, amit fel tudott fogni. Tíz év után már 200 szót ismert, és eleget tudott tenni például egy ilyen utasítás nak: „Menj az előtérbe, és hoz­zál narancsot! Kanzi ma egy kétéves gyermek szellemi szín­vonalán áll, agya harmadak­kora, mint az emberé. Ez az oka annak, hogy egyes magatartás kutatók új jelszóval lépnek fel: Szabadságot minden embersza­bású majomnak!” Kígyókat melengettek A kaliforniai Fullertonban egyetlen lakásból 126 kígyót zsákmányoltak. Ezzel az ered­ménnyel járt a Rózsakirály fe dőnevű akció. A kaliforniai tör­vények szerint ugyanis csak a fogságban nevelt hüllőket, kí­gyókat szabad árusítani, szigo­rúan tilos azonban a természet­ben élő kígyók befogása és for­galmazása. Leleményes emberek azon­ban gyakran kijátsszák a korlá­tozásokat. A kábítószerekből és egyéb bűncselekményekből származó jövedelmek „tisztára mosásához” hasonlóan létezik „kígyómosdatás” is: hüllővadá­szok összefognak az állatkeres­kedőkkel, és fogságban nevelt kígyókként adják el a frissen befogott kígyókat. Ez durva be­avatkozás a természet rendjébe, amelyet a hatóságok minden erővel meg akarnak akadá­lyozni. • • Ünnep, messzi tájakon... Tartalma jobbára hasonló, formája, helyi hagyománya azonban szinte mindenütt más és más a szeretet ünnepének. Ausztrália csaknem minden ré­szén egy időben, decemt 15-én kezdődik az ünnepi ké­szülődés. Ennek egyszerű oka az, hogy hagyományosan ezen í napon kezdődik az iskolákban a vakáció. A „szabadságolt” gye­reksereg első szünidei tényke­dése pedig az, hogy nekilát karácsonyfa földíszítéséhez. A fenyők azonban nem hullatják tűlevelűket, mert - műanyagból vannak... Tradíció az is, hogy karácsony másnapján amelyi család csak teheti, kirándul a tengerpartra, az ajándékokkal fölpakolva. A fövenyen késő délutánig zajlik a terefere. Az amerikai családok lehető­leg a kertben állítanak kará­csonyfát, amelynek fényeit apró, színes égők adják, mert - tűzveszély okán - a viaszgyer tya sok helyütt tiltott dísz. Az ajándékokat december 25-én Santa Claus-télapó hozza és osztja szét - szorgos törpék se­gítségével. Tudnivaló, hogy messziről, az Északi-sarkról ér­kezik. Hogy dolgát könnyítsék az államok sok részében a há­zak kéményéhez rögzítve nagyméretű harisnyák szolgál­nak postaládának, azokba rak­hatja be az ajándékcsomagokat. Mexikóban ismeretlen foga­lom a fehér karácsony; decem­ber második felében általában 30-35 fokos kánikula járja. Ez azonban csöppet sem zavarja az ünneplőket: a hagyományos po- sadán tízezrek követik, élik át Mária és József bibliai történe­tét. Az ünnepségsorozat fény­pontja azonban a pinata-játék: egy-egy agyagcserepet csordul tig töltenek édességekkel, s föl­akasztanak a mennyezetre. Be­kötött szemmel, bottal folyik a „vadászat”, a sok finomság ugyanis azé lesz, aki eltalálja a korsót. A skandináv országokban ka­rácsony éjszakáján a Lappföld ről érkező Télapó, a Julmann hozza-osztja az ajándékokat. A norvég házak ablakában darával teli jókora tálak jelzik: nyugod­tan járhat-kelhet a Télapó, a go­nosz szellemeket a tálak mesz- szire űzik - nemcsak kará­csonykor, hanem egész éven át. Japánban - a buddhista ha­gyományok szerint - az új év az ajándékozás, a családias ünnep­lés napja. A házakat bambusszal díszí­tik fel, a gyerekek legszebb ki- monójukat öltik magukra, amit a szülők pénzajándékkal nyug­táznak. Sokféle társasjáték is dívik ilyenkor: rokonok, bará­tok ismerősök e játékos mérkő­zések kimeneteléből próbálják kiolvasni, mit hoz számukra az új esztendő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents