Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-23 / 299. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. december 23., csütörtök „Ez a konstrukció bonyolultra sikerült...” Mi legyen a megyerendszer jövője? W, I mm Nagy durranás (2.) Filmpremierek Fogyasztási cikkek, kárpótlási jegyért Az önkormányzati rendszer lehetséges korrekciójáról vita­anyag készült a Belügyminiszté­riumban. Vajon miért van szük­ség a változtatásokra? — kérdez­tük dr. Kara Pált, a BM önkor­mányzatokkal foglalkozó helyet­tes államtitkárát. — Előre bocsátom: az önkor­mányzati rendszer jelenleg is működőképes. De mint minden, ami működik, bizonyos idő után, az addig szerzett tapasztalatok alapján, korrekcióra szorul. Ez a fejlődés természetes útja, de ar­ról szó sincs, hogy a közeljövő­ben az önkormányzati törvény módosítását javasolnánk. Ez már csak egy új parlament fel­adata lehet. — A vitaanyag elkészítésekor számos hazai és külföldi szak­embert meghallgattak. Hogyan lehetne összegezni a véleményü­ket? — Szinte mindenki véleményt mondott az úgynevezett „közép­szint”, a megyei önkormányza­tok, a köztársasági megbízotti in­tézmény és az egyes tárcák kihe­lyezett szervei — a vízügyi igaz­gatóságok, a megyei környezet- védő hivatalok, a megyei mun­kaügyi központok, és a csaknem 30 hasonló szervezet — jövőjé­ről. Be kell látnunk, hogy ez a konstrukció valóban túlzottan bonyolultra sikerült. 1990-ben politikai kompromisszum ered­ményeként, egy nagyon kis ha­táskörrel rendelkező megyei rendszer jött létre, amelyhez a hasonlóan erőtlen köztársasági megbízotti jogintézmény társult, s ennek a tevékenysége jóformán csak a törvényességi ellenőrzés­ben merül ki. Sehol Európában nincs olyan gyenge prefektusi hi­vatal, mint nálunk! Ez is okozója volt, hogy a tárcák megyei képvi­seletei indokolatlanul elbuijá- nozhattak. — Milyen megoldást javasol a tervezet? — Ha olyan politikai döntés születik, hogy a megyékre szük­ségvan, akkor a középszintet kel­lően meg kell erősíteni. Ebben az Emlékezés Antall Józsefre Pártállástól függetlenül min­den jóérzésű embert megrendí­tett AntallTózse/halála. Átérez- tük a személyi tragédiát, s azt is, hogy első szabadon választott kormányának miniszterelnökét vesztette el az ország. Az ünnepélyes, a megrendítő pillanatok után törvényszerűen sorjáznak a hétköznapok, de az emlékezés nem szorítható so­rompók közé, nem lehet elejét és végét szabni, hiszen a lélektan örök regulái szerint működik. Nehezen feledhető az a port­ré, amelyet még a temetés előtt sugároztak, ismételtek. A meg­szólaltatott politikus önmagáról vallott, karakterének főbb voná­sait rajzolta meg. Megkapó őszinteségtől, nyíltságtól vezé­relve. Szólt zárkózott természe­téről, önuralmáról, ugyanakkor hangsúlyozta azt, hogy emögött ott rejlik az az empátia, amely a sanyargatottakhoz, a senyvedők­höz, az anyagilag vergődőkhöz köti. Kár, hogy mindezek az infor­mációk megkésve jutottak el hozzánk, hiszen ha időben ér­keznek — vagyis annak idején többször, s megfelelő helyen hallhatjuk ezt a programot -, ak­kor nemcsak a külsődleges je­gyeket érzékeljük, hanem azokat a megnyerő motívumokat is, amelyek meghatározták gondol­kodásmódját, cselekedeteit. Másképpen fogalmazva: a fel­szín alatt megbúvó mélységeket is. esetben azt fogjuk javasolni, hogy a megyei önkormányzat el­nökét közvetlen szavazással vá­lasszák meg, az önkormányza­tok ne csak valamiféle intéz­ményfenntartó szerepet töltse­nek be, hanem valós feladatuk és felelősségük legyen például a he­lyi fejlesztések koordinálásában. A köztársasági megbízotti rend­szert is erősíteni kellene, elkép­zeléseink szerint a jelenlegi tör­vényességi ellenőrzést törvé­nyességi felügyeletté lehetne vál­toztatni. Ez nagyobb hatáskört jelent, hiszen adott esetben a megbízottnak a súlyosabb, tör­vénysértő intézkedések végre­hajtását joga lenne felfüggeszte­ni. A tervezet nem csökkentené az önkormányzatok jogvédel­mét, mert megmaradna számuk­ra továbbra is a bírói út igénybe­vételének lehetősége. — A javaslat az úgynevezett dekoncentrált szervek sorsával is foglalkozik... — Úgy gondoljuk, hogy vala­mennyi ilyen szervezet jövőbeli szerepét egyenként kell megvizs­gálni. Biztosak vagyunk abban, hogy célszerű csökkenteni a szá­mukat, elsősorban az egy minisz­tériumhoz tartozókat kellene ösz- szevonni. — Ha megnövekedne a me­gyék feladata és szerepe, akkor ez azt is jelentené, hogy a megyék is­mét a települések „fölé” kerülné­nek? — Hierarchiáról szó sem le­het! A települések önkormány­zatainak függetlenségén nem szabad változtatni. Az ország­ban 3154 önkormányzat műkö­dik, ezek túlnyomó többsége községi önkormányzat. Ilyen te­lepülésszerkezet mellett ezek át­tekintésére egy országos köz­pontból lehetetlen volna vállal­kozni. Egy régióra kitekintéssel bíró középszintre éppen ezért van nagy szükség. Ez volna a me­gye, amelynek tekintélyét egy közvetlenül választott testület alapozhatja meg. (k) Ehhez a hiteles képhez már könnyen társíthattuk a legfris­sebb híreket: az utolsó napok ke­mény helytállását, az öntudat megőrzésének csakazértis ne­mes szándékát, a fájdalom válla­lását, elfogadását, a tudatkábító szerek elutasítását, s a megbo­csátás lefegyverző erejét. Mégsem felesleges mindez, mert felhívja a figyelmet az ön­zetlen örökség értékére, arra az útra valóra, amit pályatársainak, s a szélesebb rétegeknek szánt. Ha folyvást figyelmezünk er­re, akkor könnyebben sátrat ver bennünk az örök etikai rend, a mások iránti segítőkészség, a ve­retes emberség. Valamennyiünk hasznára vál­va... Helyrezökkent közvetítéssor Azokban az órákban — ezt most már utólag bízvást elmond­hatjuk — leblokkolt a televíziós tájékoztatás. Hirtelen összeválogatott kép­sorok követték egymást. Kissé hevenyészetten kombinálva, nö­velve ezzel hiányérzetünket. Aztán később profi szintre váltottak az érintettek. Arra, ami valóban méltó az eltávozotthoz. A bizonytalankodás periódu­sa után olyan filmblokkokat, megnyilatkozásokat láthattunk, amelyek ráhangolódtak érzelmi szféránkra, s hozzájárultak ah­hoz, hogy kibontakozzanak előt­tünk a külsőségek által „elfe­dett” elsőszámú polgár arcélé­nek meghatározó motívumai. Becslések szerint a forgalom­ban lévő kárpótlási jegyeknek csaknem a fele olyan idős, falun élő emberek birtokában van, akik nem szándékoznak befek­tetni, sem vállalkozni, de szeret­nék úgy felhasználni értékpapír­jukat, hogy azzal mindennapi életükön közvetlenül javíthassa­nak. Erre építve egyre több cég el­fogadja törvényes fizetőeszköz­nek a kárpótlási jegyet. A szol­noki Mezőgép, a mintegy 78 féle mezőgazdasági termelőeszközt gyártó legnagyobb hazai cég pél­dául a különböző típusú és mére­tű kaszálógépeit kínálja kárpót­lási jegy ellenében. Méghozzá nem is rossz árfolyamon: a kár­Jó lett volna, ha ez az azonos hullámhosszú találkozás sokkal korábban formálódik, ha a pro­paganda erre koncentrál, mert így maradéktalanul, csorbítatla­nul lép elénk az, aki egy kissé „el­veszett” a protokolláris formulák mögött. A história kínkeserves eszten­dőket zúdított erre a tengernyi megpróbáltatást elviselt hazára. Ebben az atmoszférában nélkü­lözhetetlen egymás megértése, elképzeléseinek felfogása, hig­gadt mérlegelése, a közös szálak felfedezése. Erre hiába vártunk eddig. Megrázó, hogy ilyen tragikus fordulatnak kellett bekövetkez­nie ahhoz, hogy az elkötelezett, a személyi ambícióktól, az érvé­nyesülési vágytól mentes, a szol­gálatra esküdött, s fogadalmát önmaga iránti szigorral betartó alkat „felragyogjék” előttünk. Százezrek zarándokoltak a ra­vatalhoz. Nemcsak az úgyneve­zett külhoni és magyar föld elit tagjai, hanem azok is, akik belső elhatározástól vezérelve rótták le kegyeletüket. Felvillannak tudatunkban ezek az arcok, s a megbecsülést kifejező csokrok, virágok. Természetesen az intelmekkel ötvözve, amelyek toleranciára, humánumra, torzsalkodást száműző összefogásra serkentik azokat is, akik közömbösek, vagy éppen ellenfelek voltak. Az a testamentum csak akkor érvényesülhet, ha mindez tovább él memóriánkban. Kincsesülve... Pécsi István pótlási jegyet névértékének 85 százalékán számítja be a vételár­ba. A Co-Nexus Rt. vásárlási utal­ványokat kínál kárpótlási jegy ellenében. Az akció célja, hogy a legkülönbözőbb fogyasztási cik­kek is megvásárolhatók legyenek kárpótlási jegyért. Az rt. több kereskedelmi tár­sasággal — a Délkerrel, a Royal Ebből a mondatból indul el Jáki professzornál az a vizsgáló­dás, amely a mai napig végigkí­séri a mondatból kielemezhető tudást és hitet. A kettő ugyanis nem mindig fedi egymást, néha csak szellemképesen helyezke­dik egymás fölé-alá, olykor mesz- sze el is távolodnak egymástól. Az ember elvont fogalmakban rögzíti a realitásokat, hogy ta­pasztalatait, belső rendjét, és nemcsak azért, hogy szellemi, tudati tartalmának alappilléreit helyén érezze, hanem azért is, mert hinni tud, hinni akar. Azt is érzi, hogy az értelmi lét határain túl is kell kutatnia a szférákat, amikben az élet értelme rejtőzik. A fogalmakról azért kell bő­vebben szót ejteni, mert Jáki pro­fesszor, a gyakorlati érzékű teo­lógus és fizikus régtől fogva látja: a koronként változó világ, az ab­ban elszíneződő, változó világ­kép, a kialakuló és kialakított szellemi rend mély befolyással irányítja a mindennapi embere­ket. Az egyháztörténetben — egyáltalán a történelem utóbbi két évezredében — meghatáro­zóak voltak és maradtak azok a magyarázatok és fogalmak, amikkel az Egyház a zsinati dön­tések idején foglalkozott, hang­súlyt téve olyan részletekre, amelyek aztán a közgondolko­dást hosszú időre befolyásolták. (Innen is van aztán korszakon­ként az a lázadás, az az értelme­zési küzdelem, amely a világról alkotott kép körül folyik, s köz­ben a fogalmak, a gyakorlat, az események fogaskerekei között az ember, a számunkra nagyon fontos történelmi valóság, a sze­mélyiség — őrlődött, őrlődik.) Nagy durranás (2.) Topper Harley (Charlie She­en) újra akcióban... A film az el- pufogtatott poénok mennyiségét tekintve is kétszeresét szólja az elsőnek. A stallonei felsőtestet növesztett Topperen kívül újra találkozhatunk Tug Benson ez­redessel, akit a legutóbbi rész óta az Egyesült Államok elnöki szé­kébe vetett jószerencséje... így eshet meg, hogy egy szupertitkos katonai akció kudarca után ők ketten próbálják kiküszöbölni a „mundér becsületén esett csor­bát...” Mindenesetre aki kacagni óhajt, sőt röhögni szándékozik, az egri Urániában megtekintheti a vígjátékot. Bútorkereskedelmi Rt.-vel, a Merkur Személygépkocsi-érté­kesítő Vállalattal, a Pécsi Agro- kerrel, az Orex Kereskedőházzal és az Intertriállal — is szerződést kötött, így azok ma már elfogad­ják a Co-Nexus vásárlási utalvá­nyait. Ez az üzlet azonban már nem annyira kedvező: a Co-Ne­xus a kárpótlási jegyeket napi ár­folyamon, vagyis a névértéknek A nagy és véres ióta-per-harc- küzdelem óta tudjuk, hogy mi múlik a szavakon, a fogalmakon. Az elemezhető írásokat, a sza­vakban megfogható tartalmakat — akár egy félreértelmező behe­lyettesítés vagy szándékos átér­telmezés folytán — alkalmassá teszik arra a gondolkodók, hogy más eredményre jussanak, mint amit eddig a szövegkörnyezettel együtt maga a fogalom jelentett. Ez a hallatlan energiával és foly­ton vitakészen gondolkodó ben­cés szerzetes, Jáki professzor több oknál fogva indult el ebben tekintélyeket sem kímélő tanul­mányában, a Pantokrator, az Omnipotens, a Mindenható, az Ige, a Logosz nyomába, hogy a szóhasználatot értelmezze, a korban, a korból, az adott világ- történelmi helyzet ismeretében „az eget és a földet” kifejezés tar­talmát kifejthesse. Egyáltalán a Teremtésre, a Terem tőre irányítsa a figyelmet, legalább olyan pon­tosan, ahogyan a nicaeai zsinat tette, amikor a hitvallást úgy kezdte: Credo in unum Deum, Patrem omnipotentem..., stb. (Hiszek az egy Istenben, a Min­denható Atyában, stb.) A szavak, amelyek megteste­sítik és közvetítik az üzenetet az ember számára a Teremtés Urá­tól, az akkori kor nyelvén szól­nak. Már az emberiség tudja, hogy e gyermekkorunkban jám­boran szajkózott kifejezés mö­gött csodálatos bonyolultság lé­tezik. Kutatják is ezt a bonyolult­ságot. Axiómák születnek és dőlnek halomra. Elméleteket dobnak fel és vetnek el, pedig a szavak üzenetét tekintve világo­san kell hallanunk a tételeket, a Ütőn hazafelé A család barátjának, Kate-nck gondjaira bízott három kis elha­gyatott társ — az aranyszőrű vizsla, a kölyökbuldog és a sziá­mi macska útra kel a zord puszta­ságon át, és kétségbeesve keresik gazdáikat. Vándorlásuk kezde­tén a három állat még elképzelni sem tudja, milyen halandók vár­nak rájuk. Bár úgy tűnik, semmi esélyük sem maradt a túlélésre, mégis kitartanak, s a szívükre hallgatva megtalálják az ottho­nukhoz vezető utat. A filmet az egri Prizma mozi mutatja be. csupán 70 százalékán számítja be az utalványok kiadása­kor. A kárpótlási jegyért váltott utalványokat egy évig fogadják el az üzletek, ezt követően még egy fél évig a Co-Nexus készpén­zért visszavásárolja a fel nem használt bonokat.-rí törvényt, a kézzel is fogható rea­litásokon túl: „Ha a mérés vagy számolás oly elválaszthatatlan az anyagtól, akkor az anyagot is határolja a mennyiség és a szá­molás, azaz nem lehet elképzelni a végtelen mennyiség tényleges jelenlétét. Más szóval, ha van anyag és az következetesen mér­hető, akkor összességében egy végesen teljes egységet, világ- egyetemet kell, hogy alkosson. Az emberi ész képes eljutni a vi­lágegyetem teljességéig, amit a hitvallások mennynek és földnek neveznek.”Idézet a kötet 64-65. oldalairól. És ehhez még annyit, amit Ratzinger bíborostól idéz: „A mai katolikus teológiából leginkább a teremtés teológiája hiányzik. ” A világ fejlődésének — mit is jelent a fejlődés, ha technikára, civilizációra, netán kultúrára gondolunk? — jelenlegi szaka­szában a szimbólumokat, az ér­telmezhető szavakat, a meglévő, de homályban hagyott gondola­tokat világosságra kell hozni, oda kell tenni a hangsúlyokat, ahol a legjobban hatnak. S ha ma az emberiség központi problé­májának tűnik az anyagi világ, azaz az Universum, azaz az Egész — gyakorolnunk kell, edzenünk keÚ a természetteoló­giát — ebben a füzetben olvas­tam először ezt a szóösszefűzést jó szövegbe ágyazva! — mert az Egyháznak, mint tanítóhivatal­nak teljesítenie kell történelmi küldetését. Az erkölcsi világrend megerősítésén, az evangelizáció, az igehirdetés feladatán túl a szellemi rend erősítését is vállal­nia kell, mert kaotikus korunk­ban igencsak nehéz az eligazodás. Boldog vagyok, hogy Jáki professzor újabb vitázó, sokak­nak üzenő iratát olvashattam, megszerettem őt kötetein keresz­tül. A hit és az ész okából perben állt a gondolkodókkal, akik nem ismerték fel, nem veszik észre manapság sem a Teremtésről és a Teremtőről szóló egyetlen mon­dat igazi tartalmát. Farkas András HANG-KÉP Újból Jáki professzor: Hinni kell a Világegyetemben! Nemrég néhány mondatban ismertettük Jáki professzornak azt a tanulmánykötetét, amelyben feldobja az érdeklődő szemhatárig a kérdést: mi a Mindenség célja? Mi az Egész értelme? A gondolat­sor végén kitetszik, hogy az Universum, ez a képzelettel is nehezen közelíthető, de létező egész — van. Mindazok az elméletek, ame­lyek ebben az utolsó pár században napvilágot láttak, belekóstol­nak abba, amit az írások már régen, szilárdan és csorbítatlanul hir­detnek: a Teremtés az Atya, az Isten, a Mindenható, a Pantokrator, az Omnipotens műve, ahogyan a Teremtés Könyvében, annak első mondatát olvassuk: „Kezdetkor teremtette Isten az eget és a föl­det.” Úton hazafelé

Next

/
Thumbnails
Contents