Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-20 / 296. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. december 20., hétfő Lectori Salutem Kétszáz éves az Egri Főegyházmegyei Könyvtár A bevásárlástól a nagytakarításig A karácsony előtti tennivalók forgatókönyve Fontos feladat a karácsonyfa-vásárlás is A főegyházmegyei könyvtár mennyezeti freskójának részlete A szeretet ünnepéhez vezető út többnyire szaladgálással, állandó időzavarral, kapkodással van „kikövezve”. De némi tervezéssel és jó időbeosztással sok fáradságtól, idegeskedéstől megkímélhetjük magunkat. A megelőző feladatok sorrendje: írjuk össze, mit akarunk az ünnepekre főzni, mit kell beszerezni, a vásárlásból mit bízhatunk a családtagokra, mit kell önmagunknak elintézni. Készítsünk listát arról, kinek vettünk már ajándékot, kinek nem, kinek akarunk küldeni karácsonyi lapot. Ha karácsony másnapján családostól vidéki rokonok látogatását tervezzük, már most vegyük meg a helyjegyeket. Vegyük meg az italokat: bort, sört, szilveszteri pezsgőt, a gyerekeknek gyümölcslét. Tegyünk még egy fordulót, hogy kamrába kerüljön a burgonya, a száraz- tészta, a konzerv, a mirelitáru. Gondoljuk át, mit veszünk föl az ünnepek alatt, mit kell kitisz- títtatni. Ha hajunkat rendbe akarjuk szedetni, jelentsük be magunkat a fodrásznál. Föl kell adni a karácsonyi csomagot is, hogy idejében célba éljen. Készítsünk gyorsleltárt a gyertyákról, a csillagszórókról, a díszekről; vegyük meg az ajándékoknak a csomagolópapírt és a szalagokat. Ha a karácsonyi nagytakarítás szőnyegfölszedéssel, bútortologatással járó „dandárját” az előző hetekben nem végeztük el, már ne vágjunk bele. Még vállalkozhatunk azonban az ajtó- és ablakfélfák lemosására, az ablakok, tükrök megtisztítására és egy alapos porszívózásra. Töltsük föl a készletet szódapatronból, papírzsebkendőből, WC-papírból, elemből, folttisztítóból, tamponból, szalvétából, gyufából, villanykörtéből, biztosítékból, kutya- vagy macskaeledelből. Süssünk meg legalább két tepsi olyan süteményt, ami eláll vagy lefagyasztható. Készítsük elő a meleg holmikat, amiket az ünnepek alatt különböző alkalmakra fölvehetnek a család tagjai. Feltétlenül vegyük meg a fenyőfát. December 21. Ha nem adjuk föl az üdvözlőlapokat, csak jövőre kapják kézhez szeretteink. Ideje megfőzni, majd lefagyasztani a karácsonyi menü zöldséges ételeit, s elkészíthetjük a desz- szerteket, a tortát, a bejglit. December 22. Tartsunk egy utolsó ajándék-mustrát, s a szaloncukorra, süteményfigurára, almára, dióra kössünk cérnahurkokat, hogy a fa díszítése gyorsan menjen. December 23. Vegyük meg az ünnepekre a kenyeret, a péksüteményeket, a húst, a halat, továbbá a tejet és a tejszínt, s készítsük elő a másnapi ebédet, vacsorát. Akinek kocsija van, tankoljon föl, mert piros betűs napokon sok benzinkút zárva tart. December 24. Keljünk korán, mert az üzletek is korán zárnak. Délelőtt vegyük ki a fagyasztóból az előre elkészített ételeket, főzzük meg frissen, amiket ezen a napon tálalunk. Ebéd után közösen díszítsük föl a fát. Utána legjobb, ha a gyerekek apjukkal szánkózni vagy sétálni mennek, hogy addig a ház asszonya jó forró fürdőt vegyen, s valamelyest kipihenje az előző napok fáradalmait... Az évfordulók ünnepnek számítanak, és különösen akkor, ha egy jubileum kétszáz évet zár le. 1793-ban, a Lyceum építésének és felszerelésének befejezéseként megnyitotta kapuját az egri Bibliotéka, hogy a haza második nyilvános könyvtáraként szolgálj a a tanulni vágyó fiatalokat és a tudományos kutatókat. E széles körű feladat mellett elő kívánta segíteni a könyvtár a ma- gyamyelvűség térhódítását. Grandiózus művelődéstörténeti értéket hagyott ránk gróf Eszter- házy Károly egri püspök, és csak rajtunk múlik, hogyan építjük be életünkbe, munkánkba ezt a szellemi kincsestárat. Amikor a könyvtár elérte a századik évet, fenntartói és használói azzal ünnepelték, hogy megjelentették a nyomtatott katalógust (Micha- lek Manó könyvtáros munkájaként), amely azóta is alapja, segédeszköze a kutatásnak. Most a bicentenárium arra adott alkalmat, hogy Emlékkönyv jelenjék meg a Könyvtárról, történetéről. A kötetet Antalóczi Lajos fő- könyvtáros szerkesztette. A fényképfelvételeket Szelényi Károly és Slakta Tibor készítette. Magyarországon a 18. század derekán csak Nagyszombatban volt egyetem, így a keleti országrészről is oda vagy Bécsbe jártak tanulni a fiatalok. Mindezek az igények és szükségletek kiváltották Eger széles látókörű — Rómában nevelkedett — püspökeiben az oktatás fejlesztésének óhaját, majd terveit. Ezek megvalósítását jelenti több fokozatban a teológia három kurzusra fejlesztése, a jogi főiskola megalapítása, és végül Barkóczy kezdeményezésére, de Eszterházy tényleges lépései révén az egri egyetem, a „publica universitas” megtervezése, és kísérletek annak megvalósítására. Közismert, hogy politikai és kicsinyes személyi ellentétek miatt az egyetem sohasem működött, de Eszterházy püspök megépíttette és felszerelte a csillagvizsgáló tornyot, a tantermeket, a kápolnát, a vizsgatermet és a könyvtárat. Eszterházy négyfakultásos egyeteméből a mai napig csupán az őket kiszolgáló könyvtár maradt meg, amelynek történetét az Emlékkönyvben Antalóczi Lajos írta meg. A könyvtár összetételét úgy tervezték meg, hogy képes legyen erre a szolgálatra, tehát elő tudja segíteni a papképzést, a jogászok, tanítók-tanárok és orvosok tanulmányait. A könyvtár jövőjét szinte előrelátó Eszterházy gondoskodni igyekezett anyagi fenntartásáról, szakszerű kezeléséről is. Fejedelmi alapítványt hozott létre, de értékét már a következő évtizedek devalválták, és így életképességét a könyvtár csak a legutóbbi időkben nyerte vissza. 1980 után a magyar állam, külföldi egyházi intézmények és maga az Egri Főegyházmegye támogatása tette lehetővé fenntartását. (A könyvtár történetében Eszterházyhoz mérhető szerepe volt Bartakovics Béla érseknek, aki nemcsak az egyházi múzeumot, galériát hozta létre, hanem a könyvtárat is fejlesztette, gondoskodott annak szakszerű nyilvántartásáról. Nagy segítségére volt ebben a sokoldalú tudományos író és könyvtáros, Albert Ferenc (1852-1872). A könyvtár történetének válságos korszaka kezdődött el 1945-ben. Az államosítást Ortu- tay Gyula kultuszminiszter rendelkezésére elkerülte ugyan, de bezárták, és a Lyceumban helyet kapott új főiskola vezetősége törvénysértő módon az ún. kiskönyvtárat kilakoltatta. A nagyterem csak 1954-ben nyílhatott meg az idegenforgalom számára, a kiskönyvtár anyagát pedig a kápolnában helyezték el. Ezután lassanként újjáalakult a könyvtár személyi és anyagi szervezete, ennek a folyamatnak vezetője, irányítója 30 éven át Iványi Sándor volt, munkássága többször megjelenik az Emlékkönyvben. Őt követte a könyvtár mai vezetője, Antalóczi Lajos, akinek tanulmányából a könyvtár történetére vonatkozó adatokat, egyes megállapításokat vettük. Az Emlékkönyv első, terjedelmesebb részét tanulmányok, a másodikat könyvtárosportrék és irodalmi összeállítások képezik. A tanulmányok témái erősen különböznek egymástól, de egységbe fűzik őket egyházi vonatkozásaik. Kiemelünk két fontos személyiséget, akiknek legmagasabb szinten volt feladatuk a könyvtár fenntartása. Czapik Gyula érseket, akinek irodalmi munkásságát Iványi Sándor ismerteti. Életében — 13 évig Egerben — több mint ezer írásművet, könyvet, újságcikkeket, tanulmányokat publikált, 12 vallásos folyóiratot szerkesztett, és több kiadatlan kéziratot hagyott hátra. A másik tekintélyes szerző, Kádár László érsek Eszterházy Károly racionalizmusáról írt. Eszterházy élettörténetében fontos szakasznak tartja a pozsonyi jezsuita gimnáziumot, ahol katolikus és nemzeti magatartásra nevelték, de nagy hatással volt rá hároméves római tartózkodása is. A tanulmány befejezetlen, mert Eszterházy életútját csak Egerbe kerüléséig kíséri, bár őt — tőle nyert értesülésem szerint — a püspök egri egyházszervező tevékenysége foglalkoztatta. A könyvtártörténet vonulatába illeszkedő Bitskey István dolgozata Róma hatását méri fel, amelyet a magyar püspökökre gyakorolt 18. századi könyvgyűjtő tevékenységükben. A Heves megyei plébániák könyvtárait vizsgálja Kovács Bélád, 18. században, két egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján. A 47 plébánián 959 könyvet őriztek, nagyobbrészt a hitéletet előmozdító és a lelkipásztori munkát segítő műveket. Az egri Hittudományi Főiskola történetét, oktatómunkáját a 18. században Bosák Nándor tekinti át. Az egyház reformáló tevékenységéhez kapcsolódva fejlődik ki Egerben a három teológiai tanszék felállítása, majd az épületegyüttes kialakítása. Ennek eredményeként megszületett az ország egyik legnagyobb papnevelő intézete, amely képes volt a nagy egyházmegyét ellátni. Az 1991-1992-es tanévre a teológia már visz- szaköltözhetett a Lyceumba, és ott tartotta meg előadásait Cs. Varga István is „Ars sacra” címen, s ezek szövege jelent meg az Emlékkönyvben. A Mária-kultusz történeti kialakulásához kapcsolódó magyar változatok, a Boldogasszony, a Magyarok Nagyasszonya (az Irgalmasság Anyja, a Napba öltözött Asszony és a Patrona Hungária) tiszteletének korszakait, formáit mutatja ki. Hangsúlyozza Mária közbenjáró és védelmező funkcióit a gonoszok, a ránk támadó ellenséggel szemben. A „templom-motívum” fogalmához szorosan tartozik, annak művészeti értékei mellett, a mindenséghez tartozás, a templom „az univerzum egy parcellája”. A törökök elvonulása utáni években megindult jezsuita iskolai színjátszás történetét Kilián István dolgozta fel, részletesen ismertetve az előadásmódot, felsorolva a drama- tikus játékot. A könyvtár egyik szláv nyelvű kötete egy 1742-es lexikon vagy szótár, amely a hor- vát-kraj dialektus becses emléke. Lőkös István irodalomtörténész feldolgozásában feltárul a horvát-kraj nyelvjárás története, irodalomtörténeti jelentősége, amely ebben a korban a nemzeti nyelv használatában nyilvánul meg. Az 1755-ben létesített püspöki nyomda története jórészt feldolgozatlan, s erre ösztönzi a kutatókat Iványi Sándor. Végül az Emlékkönyv fejet hajt régi könyvtárosok előtt, és megörökíti életrajzzal, irodalmi munkássággal Albert Ferenc, Micha- lek Manó, Leskó József és Iványi Sándor életét, tevékenységét. A négy könyvtárosportré Szecskó Károly műve. A kötetet Iványi Sándor, Szecskó Károly, Antalóczi Lajos összeállításában a könyvtár válogatott bibliográfiája záija le. A 167 tétel, könyvek, cikkek sora bizonyítja a könyvtár hasznosságát, hírét és értékét, megnyitásától napjainkig. Lectori salutem — írja az Emlékkönyv köszöntőjében dr. Seregély István egri érsek, és ugyanezt mondhatjuk mi is. Üdvözlet az Olvasónak — azzal a metaforával, hogy nemcsak az Emlékkönyv olvasóit szólítjuk meg, hanem mindazt a sok ezer diákot, egyházi személyt és polgárt, akik mentenek majd a tudás mély kútjából, amelyet 200 év során könyvtárába az egri egyház gyűj tött össze és közkincs- csé tett. A második évszázad végén megújulva, mint a haló poraiból újjászületett Főnix, a Főegyházmegyei Könyvtár életképesen kész arra, hogy oktasson, neveljen keresztényi hitre, és adjon európai horizontú, történelmi hátterű műveltséget. A jubileumi ünnepség december 28-án 10 órakor kezdődik a Líceum dísztermében. Bakó Ferenc J V. A HESI Rt. a Poroszló, Fő u. 5. sz. alatti Szolgáltatóházban lévő üzlethelyiséget használattá átengedi kizárólag élelmiszerbolt céljára. Érdeklődni 1994. január 10-ig lehet a következő telefonszámon: 36/412-522 130, ill. 131-es mellék. ^ f FELHÍVÁS 1 Az IPARTESTÜLETEK Heves Megyei Szövetsége NYÍLT FÓRUMOT RENDEZ ma délután 15-30 órakor a Polgármesteri Hivatal dísztermében a KAMARAI TÖRVÉNYRŐL A Fórum díszvendége SZŰCS GYÖRGY, az IPOSZ elnöke Minden érdeklődői, vállalkozót szeretettel várunk. V / 1993. december 20-án 16 órai kezdettel ünnepi műsort rendezünk a horti Községi Könyvtárban. A Kis Kézműves Szakkör tagjai Betlehemes játékot adnak elő. Szakkörvezetőjük: Tánczos Istvánné. Zongorázni tanuló gyerekek Karácsonyi hangversennyel kedveskednek majd a megjelenteknek. Zenetanárunk: Borbándiné Erese Éva. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!-----------------------------^ EÜROSYSTEM OATEx ÖN SIKERES EMBER, MERT JÓL DÖNT! KARÁCSONYI AJÁNLATUNK: AT 386 SX4016KB cashe 80 MB HDD, 1.2 v. 1.44 MB FDD VGA monitor, 102 g.billentyűzet 59.999 Ft Olivetti QUDERN0 mini számítógép 42.999 Ft Floppy lemezek VERBATIM 5.25” teflonos, formattált 800 Ft MS DOS 5.0 + Windows 3.1 11.000 Ft RENDKÍVÜLI AJÁNLAT AT 386-os számítógép 5000 Ft havi megfizetése mellett elvihető' Áraink az ÁFA-t nem tartalmazzák. Kellemes ás békés karácsonyt kívánunk! EUROSYSTEM DATEx Tel/fax: (36) 321-475 í7 Államkötvények vételi és eladási árfolyamai ^ a Magyar Nemzeti Banknál 1993. december 15. Kötvény Vételi nettó Vételi árihoz Eladási netté Eladási árf. Felhalmoz árf. tart. hozam árf. tart. hozam kamat 0/0 0/0 1994/A 99.40-0/0 100.00-0/0 1.16 1994/B 93.25 26.00 94.00 25.00 0.00 1995/A 87.88 24.36 89.10 23.36 3.40 1995/B 87.87 24.15 89.14 23.15 1.68 1995/C 92.54 25.71 93.38 24.71 15.34 1995/F 90.37 24.88 91.47 23.88 7.87 1995/G 93.14 24.67 94.34 23.67 6.95 1995/H 93.15 24.50 94.40 23.50 5.29 1996/A 86.88 22.95 88.74 21.95 16.05 1996/B 90.17 23.88 91.59 22.88 15.82 1996/C 89.98 23.83 91.43 22.83 14.91 1996/F 89.27 23.56 90.87 22.56 10.31 1997/C 85.99 22.78 87.91 21.78 14.40 1998/A 99.50100.1013.63 Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynap. Átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. A megjelölt árfolyamok 1994/A kötvény esetében maximum 1.000.000 Ft névértékű kötvény vételére, ill. 1.000.000 Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénnyel a vételi limit 1.000.000 Ft, az eladási limit 3.000.000 Ft. Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatósága Eger, Barkóczy u. 3. Telefon: 36/413-444 Pénztári órák: hétfőtől péntekig 8—13 óra között.
