Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-20 / 296. szám

TÖBB MINT FÉLMILLIÓT OSZTANAK SZÉT — GONDOLTAK BESENYŐTELKEN A RÁSZORULÓKRA IS (5. oldal) s HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. DECEMBER 20. HÉTFŐ MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 296. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT PRESENT TRADE RT. X Ma is 8—18 között 10 % engedménnyel vásárolhat üzleteinkben. VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel.: 36/312-636 DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel: 36/324-600 LEHEL MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. . . VASUDVAR Eger, Fadrusz u. , Végső búcsút vett az ország miniszterelnökétől Sfll A Kerepesi Temető Nemzeti Pantheonjában helyezték végső nyugalomra az elhunyt kormányfőt (Fotó: Szántó György) Tíz- és tízezrek kísérték utolsó útjára Antall Józsefet A budapesti Duna-parti Pia­rista Kápolnában Antall József családja s a meghívottak szűk kö­re búcsúztatta az elhunyt kor­mányfőt szombat reggel. A gyászmisét Jeleníts István, a Pia­rista Rend Tartományfőnöke ce­lebrálta, a szentbeszédet Bolbe- ritz Pál, a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem Hittudományi Ka­rának dékánja mondta. A gyász­mise után elsőként a Magyar De­mokrata Fórum tisztségviselői és parlamenti frakciójának tagjai tisztelegtek Antall József ravata­lánál az Országgyűlés Kupola- csarnokában. Az Országház Kupolatermé­ben háromnegyed 11 órakor megkezdődött az Antall József végső búcsúztatására érkezett külföldi politikusok kondoleálá- sa. Antall József ravatala mellett az elhunyt kormányfő özvegye, két fia, Boross Péter ügyvezető miniszterelnök és Lezsák Sán­dor, az MDF ügyvezető elnöke fogadta a részvétnyilvánításo­kat. Elsőként rótta le kegyeletét Al Gore, az Egyesült Államok alelnöke, és Madeleine Albright, a kabinet tagja, az USA ENSZ- nagykövete. Ezt követően a szlo­vák köztársasági elnök és a mi­niszterelnök, az osztrák kancel­lár és az angol miniszterelnök megbízottjaként Margaret That­cher, volt brit kormányfő járult a ravatalhoz, hogy főhajtással adózzon Antall József emléké­nek. Lerótta a kegyeletét többek között Lech Walesa lengyel, Le- onyid Kravcsuk ukrán államfő, Václav Klaus cseh, Ruud Lub­bers holland, Esko Aho finn, Carl Bildt svéd, Ljuben Berov bolgár miniszterelnök, Jegor Gajdar orosz miniszterelnök-he­lyettes, Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter. A külföldi delegációk és a ma­ar közélet kiemelkedő szemé- yiségeinek kondoleálása után gy; lyt: hat köztársasági őr az Országház Kupolacsarnokából a Kossuth téren felállított ravatalhoz vitte az elhunyt miniszterelnök ko­porsóját. A nemzeti trikolórral letakart koporsót a déli harang­szó kondulásakor helyezték el a Parlament főkapuja előtt. Antall József földi maradványai előtt gyásznépviseletes gyászolók Posztumusz elismerések A Kossuth téri gyászszer­tartást követően Antall Jó­zsef özvegye két magas kül­honi kitüntetést vett át a Parlament Delegációs ter­mében. A lengyel köztársasági el­nök, Lech Walesa a Lengyel Köztársaság Érdemrendjé­nek Nagykeresztjével tün­tette ki Magyarország el­hunyt kormányfőjét. Az ér­demkereszt átnyújtásakor a lengyel államfő meleg sza­vakkal méltatta Antall Jó­zsef munkásságát. Franz Wranitzky, az oszt­rák kancellár hazája Nagy Arany Szalagrendjét adta át az özvegynek, aki a kitünte­tést megköszönve elmond­ta, hogy férje az osztrák poli- litikusokat barátainak is tar­totta, nemcsak kollégáknak. Utolsó útjára kísérik a nemzet halottját tisztelegtek, majd a Magyar Honvédség zenekara eljátszotta a Himnuszt, melynek hangjai közben ismét felkúszott az addij> félárbócon lévő állami lobogo. Ezután a díszzászlóalj tisztelgett az elhunyt kormányfő előtt, majd Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnöke mondott búcsúbeszédet. — Temetni jöttünk Antall Jó­zsefet és siratni. Temetni, mert a halottak nem maradhatnak te- metetlenül, siratni, mert van si­ratni valónk. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—orosz tárgyalások Az adósság rendezéséről A Magyarország­gal szemben még fennálló orosz adós­ság rendezésének le­hetőségeiről tárgyalt szombaton Budapes­ten Kádár Béla kül­gazdasági miniszter Oleg Davidov orosz külgazdasági minisz­terrel. Mivel Magyaror­szág jelentős men­nyiségű kőolajat és földgázt vásárol Oroszországtól, a két miniszter áttekintette azt is, miként lehet növelni a magyar kő­olaj- és gázipari be­rendezések oroszor­szági exportját. Szükségesnek ítélte, hogy a jövőben a ma­gyar és az orosz kor­mány kölcsönösen mindkét országban előmozdítsa a ma­gyar, illetve az orosz befektetők tevékeny­ségét. A megbeszélésen megállapodtak ab­ban, hogy a kétoldalú kormányközi bizott­ság soron következő ülését 1994. január második felében tart­ják Moszkvában. Kétmilliárd kárpótlási jegyben Megyénkben jelentős a földigény Mindmáig sok vitát kavar a kárpótlás kérdése, elvieket és gyakorlatiakat egyaránt. Vannak, akik az egész ügy szüksé­gességét megkérdőjelezik, mások a törvényekben megbúvó joghézagok miatt háborognak: azért például, hogy fillére­kért lehet értékes erdőkhöz jutni. A kárpótlási hivatalokban is tudnak természetesen az ilyen és az ehhez hasonló anomáliákról, ám az intézmény feladata a tör­vényben foglaltak végrehajtása, nem pedig a törvényalkotás. Ami ez előbbit illeti, sorsdöntő év volt az idei. A munka dandár­ját ugyanis 1993-ban kellett el­végezni, és ez megfeszíttett mun­kát követelt a Heves Megyei Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal munkatársaitól is. — Csaknem 39 ezer kárpótlá­si kérelem érkezett hozzánk az egyes számú kárpótlási törvény­hez kapcsolódva, amellyel az 1949. június 8-át követően alko­tott jogszabályok nyomán oko­zott sérelmeket igyekszik orvo­solni az állam — tájékoztat dr. Tóthpál Ferenc hivatalvezető-he­lyettes. — Ezek elbírálását szinte teljes egészében befejeztük. A nyár folymán megkezdődött a kettes számú törvényen alapuló igények elbírálása is, amely az 1939 és 1949 közötti tulajdoni sérelmekre vonatkozik. Az ezzel kapcsolatos igényeknek eddig a 80 százalékát bíráltuk el, és a hátralévő ügyekben is hamaro­san döntés születik. — Mekkora összegben adtak ki mostanáig kárpótlási jegye­ket? — Ha az összes határozatunk­ban szereplő értékeket vesszük, akkor megközelítőlen 1,8 milli­árd forintnyit... — Ez nem kevés... Mire fordít­ják kárpótlási jegyeiket a tulaj do - nosok az önök tapasztalata sze­rint? — Megyénkben igénylik áfái­dét a kárpótoltak, egyes telepü­léseken valóságos földéhség ala­kult ki. A liciteket is hivatalunk tartja, és ezeken 745 ezer arany­korona értékű termőföld talált gazdára. (Folytatás a 3. oldalon) Tisztítják a laktanyákat Kisebb szünetekkel, de több mint egy éve tart a legszennyezet­tebb egykori szovjet laktanyák te­rületének tisztítása. Több mint 170 olajjal, benzinnel, kerozin­nal, vegyi anyagokkal szennye­zett telepet hagytak maguk mö­gött a kivonulók, ezek közül húsznál már 1992-ben megkez­dődött a tisztítás. Erre elsőként 930 millió forintot hagyott jóvá a költségvetés. Idén már 930 mil­lió forint tartalékkeretéből vé­geztette a tisztítást a koordináló Környezetgazdálkodási Intézet. A jelenlegi összegből a négy korábbi repülőtéren Tökölön, Kalocsán, Sármelléken és Deb­recenben, valamint a nagy gya­korlótéren, Hajmáskéren foly­tatható a tisztítási munka. (MTI) Az ügyészség 27 sortűzben nyomoz Az 1956-os sortüzekkel kap­csolatban immár 27 bűnügyben folytat nyomozást a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Ismeretes, „Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc so­rán elkövetett egyes bűncselek­ményekkel kapcsolatos eljárás­ról” szóló 1993. XC. törvény ok­tóber 30-án lépett hatályba. Babai István igazságügy-mi­niszter november 24-én adta át Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek a „Sortüzek Magyar- országon 1956-ban” című, a kormány által megbízott Törté­nelmi Tényfeltáró Bizottság első részjelentését. A bizottság sze­rint hazánkban 1956. október 23. és december 28. között több mint 50 sortűz dördült el, amely­nek csaknem ezer áldozata volt. A miniszter egy sajtótájékozta­tón elmondta: a jelentéstől azt várja, hogy hatására felgyorsul a sortüzek büntetőjogi feldolgozá­sa, mert az tartalmazza azoknak a nevét — csak a címüket kell megállapítani —, akik büntetőjo­gilag felelőssé tehetők a véres megtorlásokban játszott szere­pükért. (MTI) Az export függvénye a gazdasági növekedés A jövő évi gazdasági növeke­dést az határozza meg, milyen mértékben bővül a magyar ex­port. Ha csak a belső fogyasztás szélesedik, akkor egész bizonyo­san emelkedik az import is, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a fizetési mérleg tovább romlik és gyorsul az eladósodás — véleke­dik Kovács Álmos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az export növeléséhez kedve­zőbb feltételeket kell biztosítani a vállalkozói hiteleknél. Szükség lenne a kamatszint mérséklésére. Várhatóan szűkülni fog a betéti- és hitelkamatok közti széles rés a hitel- és adóskonszolidáció kö­vetkeztében. Ez csak akkor hatá­sos, ha nem halmozódnak fel újabb rossz hitelek a pénzintéze­teknél. Ezért a bankokkal érez­tetni kell, hogy a kétes követelé­sek újbóli jelentős növekedése számunkra kellemetlen követ­kezményekkel járhat. A vállalati szférába jelenleg kihelyezett 800 milliárd forintnyi hitelből 300 milliárd forint visszafizetése ké­tes. A bankok helyzetének javí­tását eredményezheti a bankpri­vatizáció is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents