Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-18-19 / 295. szám

HÍRLAP, 1993. december 18-19., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Komoly veszélyben vannak Drakula „kistestvérei” A denevér, ez a kis szárnyas emlős állat, ősidők óta izgatta áz emberek fantáziáját. Bram Stoker 1897-ben megjelent könyvében Drakulát, a kegyet­len román fejedelmet vérszívó denevér alakjában ábrázolta. Másrészt az amerikai képes új­ságregények hősét, Batmant, a gonoszok ellen küzdő „super- mant” szintén afféle denevér- szárnyak röpítik... A denevér tehát sokak gondo­lataiban a veszély képzetét idézi fel. A veszély valóban fennáll, de nem az emberekre, hanem a denevérekre: kipusztulás fe­nyegeti őket. Ennek két oka van: részben keveset tudunk ezekről az éjszaka röpködő ál­latkákról, másrészt a természet megváltozott. A XX. század elején már sok európai országban felismerték a rovarokkal és más, kártékony kisebb állatokkal táplálkozó de­nevér hasznosságát, és védelem alá helyezték őket. Megtiltották a denevérek elpusztítását. Ez azonban nem sokat használt, minthogy a természet megvál­tozása nemcsak a táplálékot, hanem az életteret is elvette tő­lük. A régi időkben nem tudták, hogy a denevér emlős állat, akár az ember. Most már tudjuk, hogy a denevérek egy befejezett emlős fajtát képviselnek, amely mintegy 60 millió évvel ezelőtt fejlődött ki. Sokezer alfaja léte­zik... Van, amelyik trópusokon él, és gyümölccsel táplálkozik, mások óriási mennyiségben fo­gyasztanak rovarokat. Van egy különleges denevér is, amely nektárt szív ki a virágokból. A denevérek a közhiedelem­ben nagyobbak, mint a valóság­ban. Egy közepes nagyságú ál­latka kiterjesztett szárnyainak hossza 25 centiméter. A szár­nyak felülete azonban mintegy 75 négyzetcentiméterre rúg... Repülésük az evezéshez ha­sonlít, ami nagy erőfeszítést követel. A kutatók már kezdet­től fogva feltették a kérdést, mi teszi lehetővé, hogy a denevér sötétben is elfogja a rovarokat, és nagy biztonsággal kikerül minden akadályt. Lazzaro Spal­lanzani, páviai püspök, aki híres zoológus volt, 1793-ban meg­vakított denevéreket. Kiderült, hogy az állatkák ugyanolyan biztonsággal közlekedtek. Egy genfi tudós, Charles Jurine nem vakította meg az állatokat, ha­nem eldugaszolta a fülüket. A megsüketített állatkák nem voltak képesek az akadályokat kikerülni. Megállapítást nyert tehát, hogy hallás nélkül a de­nevérek elveszítik tájékozódási képességüket. Egy holland kutató, Dijkg- raaf kísérletei során végleg ki­derült, hogy a varázsszó az akusztika. A tudósok erre azért nem jöttek rá hosszú ideig, mert az állatkák hallásának frekven­ciája az emberek számára nem érzékelhető. Az emberi fül a rezgéseket 16 és 20 hertz között észleli, míg a denevérek által kiadott hangok rezgéseinek száma 30 és 70 ezer hertz között helyezkedik el. A denevérek repülési biztonsága tehát visszhangon alapszik. Gyors ütemben ultrahang-hul­lámokat bocsájtanak ki, ame­lyek - visszaverődve - tökéletes információkat adnak az állatok­nak. Szükségük is van rá, mert lá­tásuk nem alkalmas tájékozó­dásra. Ez is oka annak, hogy a denevérek főleg éjszaka röp­ködnek... A denevérek füle valóságos csoda. Még az egyszerű szemlé­lőnek is feltűnik, milyen nagy helyet foglal el ez az érzék­szerv. A nagy fülkagylóval fog­ják fel a denevérek az általuk kibocsátott hanghullámok visz- szaverődését. A denevér, aszerint, hogy melyik alfajhoz tartozik, szájá­ból vagy orrából bocsájtja ki a hanghullámokat. A denevéranya legtöbbször egyetlen utódot hoz világra, ki­vételes esetben ikreket. A meg- termékenyülés ősszel történik. Utána az állatok téli álomba merülnek. Eközben vérkeringésük a mi­nimumra korlátozódik, így a denevérek téli szállásukon a rendkívül kemény teleket is ké­pesek átvészelni. Tavasszal az­után megszületnek az utódok. A vemhesség általában 55-75 na­pig tart. Nagyon hideg vidékekről a denevérek melegebb éghajlatra vándorolnak. Egyes alfajok ké­pesek több mint száz kilométert is megtenni, ha a klimatikus vi­szonyok megkívánják. Egyes állatok az orosz tél elől egészen a Balkánig vándorolnak. A tudomány csodálkozva vette tudomásul, hogy ennek a különleges emlős állatfajtának a kifejlődése már az eocén-kor­szakban, 50 millió évvel ezelőtt befejeződött. A denevérek álta­lában 18-20 évig élnek. Mi az oka annak, hogy a leg­utóbbi években a denevérek száma folyamatosan csökken? Sok tekintetben az, hogy nem találnak elegendő lakhelyet. Amikor kipusztítják az erdő­ket, miként találjanak a denevé­rek odúkat a fákban? Hol vannak azok a régi há­zak, amelyekben a denevérek még meleg, sötét zugokat talál­tak a tetőtérben? Mióta az em­berek nagy része sima falak kö­zött él, a denevérek nem talál­nak szállást. Németországban és több más európai országban egy idő óta mesterséges lakhelyeket építe­nek e fenyegetett állatkáknak. Sajnos, mindez keveset segít, mivel a lakhely hiánya a kiseb­bik fenyegetés. A nagyobbik az, hogy a mező- és az erdőgazda­ságban alkalmazott vegyszerek kipusztítják a denevérek táplá­lékául szolgáló rovarokat. Megmenthető-e a denevér a kipusztulástól? Az embereknek persze, gon­dolniuk kellene arra, hogy ezek a különleges emlősök, amelyek egyesek szemében visszataszí- tóak, valójában azonban igen­csak kedves lények, sokmillió évvel előttünk is itt voltak már a Földön, s joguk lenne arra, hogy utánunk is fennmaradjanak. Szent szörnyetegek feledhetetlen játéka a Szent szörnyetegekben Michele Morgan és Jean Marais parádéja elbűvöli a közönséget Száz előadás - ennyit vállalt Michele Morgan és Jean Marais a Bouffes-Parisiens színházban. A 72 éves művésznő és 80 éves partnere számára nyilván ele­gendő ennyi fellépés ahhoz, hogy élő legendaképüket to­vábbra is fenntartsák, különö­sen, ha ezt egy harminc éve ha­lott legenda, Jean Cocteau ne­vével fémjelezve teszik. Ők játsszák ugyanis az író még 1940-ben íródott darabja, a Szent szörnyetegek főszerepeit, kirobbanó sikerrel. Nagyon va­lószínű persze, hogy ez a siker nem csupán a darabnak, vagy az előadásnak szól, hanem annak, hogy ismét színpadon láthatnak két „szent szörnyeteget”, a francia színjátszás és főként a film két nagy alakját. Morgan is, Marais is ma már csak az idősebb generációnak, a hatvanasoknak, vagy még annál is korosabbaknak jelenthet élő emléket, hiszen filmjeik jó ré­sze még a negyvenes, legfeljebb ötvenes években készült, szín­padon ritkán szerepelnek. De a színjátszás és a film eleven ré­sze a francia kultúrának, s a hí­res színész ezért mindig is meg­becsült alakja volt és maradt a társadalomnak. A köztudatban benne él neve, tudják, mit csinál, megünneplik, ha ismét színre lép, vagy a ka­mera elé áll... S ha két olyan művészről van szó, aki valóban legendás hírű lett már ifjú korában, a közön­ség verekszik a jegyekért, hogy ismét láthassa őket — s nemcsak azok állnak sorban a pénztár előtt, akik vissza akarnak emlé­kezni saját ifjúságukra: a karzat iskolai osztályokkal telik meg, a tanárok lelkesen magyarázzák a fiataloknak, mit és kiket fognak látni a színpadon. A Szent Szörnyetegek az iro­dalomtudósok szerint nem tar­tozik Cocteau legjobb darabjai közé, sokkalta inkább „bul­vármű”, mint más írásai, a ma­gyar nézőt Molnár Ferencre, a franciát Sacha Guitryre emlé­kezteti. Ismeretes, hogy legalábbis részben a pénzhiány szülemé­nye: Cocteau-nak a második vi­lágháború első évében egy fil­lérje sem volt, elegáns lakásá­ból még a bútort is el kellett adogatnia, s az írás sem ment igazán. A darab első felvonása után meg is akadt, csupán legköze­lebbi barátja, az ifjú Jean Ma­rais ötlete adta meg a lökést a folytatáshoz, ezért is dedikálta neki a művét az író, holott Ma­rais akkor még igencsak ifjú volt ahhoz, hogy a főszerepet, az öregedő színész szerepét megformálja. Most talán meg már egy ki­csit idősecske is a szerephez, bármennyire is megőrizte arca az egykori szépségét. Hangja sem zeng úgy, mint egykor a filmeken, rekedtes - de a kö­zönség mégis vörösre tapsolja tenyerét, már akkor, amikor be­lép a színpadra. Nemkülönben akkor, amikor Morgan lép elő, mindjárt az első jelenetben egy spanyolfal mögül: ő mindmáig megőrizte finom báját, s kellemes külsejét, azonnal hihető róla, hogy da­rabbeli drámai színész férje mellett ő a bulvárszínpad ünne­pelt primadonnája. Kettejük játéka „viszi” a da­rabot, s a közönség nemcsak azért tapsol nekik, mert tiszteli a régi nagy neveket, hanem azért is, mert jó színészek. Lehet persze, hogy az elő­adás hatásához a hely varázsa, a „couleur locale” is hozzájárul. A Bouffes-Parisiens színház Cocteau sok darabja sikerének volt színhelye, Jean Marais is gyakran lépett itt színpadra, bár Michele Morgan számára „de­bütálás” a mostani előadás, elő­ször lép fel itt. A hallban a régi előadások plakátjai, Cocteau és barátja, Marais rajzai díszítik a falakat - a néző már itt megkaphatja a kellő alapot a hangulathoz. A több mint fél évszázados tervek alapján készült díszletek, a ra­gyogó és korhű kosztümök is csak növelik a hatást. Az alapvető mégis az, hogy a „szent szörnyetegek” - nem a darab, hanem az abban szereplő nagynevű művészek - megjele­nése mindig ünnep a francia színházlátogató számára. S hogy miért, azt a Le Monde kri­tikusa találóan így foglalta ösz- sze: „Ez a két nagy színész el- lenállhatalanul vonzó, szép, megragadóan egyszerű, köny- nyed és mégis gondolatteli”. Úgy tűnik, a kevés bor jót tesz... A mérsékelt borfogyasztás idős korban kifejezetten jó ha­tással van a szervezetre, javítja az agyműködést és általában a szervezet működését. Leg­alábbis erre következtetésre ju­tott két francia neurológus. Megállapításuk szerint a 65 éven felüliek közül azok, akik valóban mérsékelten, de rend­szeresen fogyasztottak bort, jobb szellemi állapotban voltak, mint absztinens társaik. A 3777 vizsgált személy közül a bori­vók agyműködése, sőt, fizikai koordinácója is 37 százalékkal jobb volt, mint a bor­nemisszáké. A szakértők siet­tek hozzátenni: a hangsúly a „mérsékelt” szón van, ez általá­ban mintegy két és fél deci bor napi elfogyasztását jelenti... „Arról nincs szó ugyan, hogy a bor konzerválna, de az biztos, hogy a feltételezett káros hatás nem mutatkozott meg” - hang­súlyozta a két neurológus. Egy orvosi szaklap azt írta: a borivó, ám az étkezés korszerű szokása­ival mit sem törődő franciák között kevesebb a szív- és vér- edényrendszeri megbetegedés, mint az alkoholt nemigen fo­gyasztó, de minden újonnan ajánlott étkezési szabályt meg­tartó amerikaiak között. Oroszország: az űr nem vákuum Katonai Kozmikus Erők (KKE) - ez a neve egy új orosz fegyvernemnek, amely mind többet hallat magáról, mióta az amerikai űrprogramokat fogyó­kúrára fogták. Bemutatkozott Moszkva űrhadseregének pa­rancsnoka, Vlagyimir Ivanov vezérezredes is, aki 1979-től tíz éven keresztül volt a pleszecki űrrepülőtér parancsnoka. A KKE háromezer tisztje van éjjel-nappal kozmikus figyelő- szolgálatban. Naponta ezer kapcsolatot létesítenek a jelen­leg pályán tartózkodó 180 orosz katonai és egyéb műholddal, amelyeknek irányítóközpontja - „Golicino-2” - a volt Szov­jetunió területén elhelyezkedő összes parancsnoki és mérő­komplexumnak koordinátora. Az „űrtábomok” legfontosabb munkatársai a Mozsajszkij Inté­zetből, a nemrégiben akadémi­ává előléptetett katonai műszaki főiskoláról kerülnek ki, amely nyíltan azon munkálkodik, hogy Oroszország vezető koz­mikus hatalom maradjon. Az akadémia 28 szakterületen ké­pez mérnököket, egyébként je­lenleg az egyetlen felsőfokú tanintézet, ahonnan az orosz Katonai Kozmikus Erők mű­szaki gárdája kikerül. Az egyik moszkvai lap, amely a közelmúltban Köny- nyű-e szuperhatalomnak lenni? cím alatt filozofálgatott az orosz katonai-ipari komplexum jövő­jéről, megírta, hogy 1993-ra megkétszerezték, 51 milliárd rubelre emelték (év elejei árak­ban) az orosz kozmikus költ­ségvetést. Ismeretes, hogy a Clinton-kormányzat fájdalma­san megnyirbálta a Free- dom-programot. Az amerikai állandó orbitális állomás meg­alkotásán egy tucat nyugati or­szág többszáz kutatója, terve­zője dolgozott, és a NASA az 1984-ben megkezdett tervezést anyagi okokból kénytelen volt „karcsúsítani”. Az amerikaiakkal együttmű­ködő külföldi szakemberek kezdtek ismét „Kelet felé for­dulni”, és a német közreműkö­dők máris elég látványosan ér­deklődnek az orosz Mir-2 iránt, amely 1996-ban lesz kész nem­zetközi személyzetet fogadni. Orosz űrgond, hogy eddig csak Bajkonurból (jelenleg Ka­zahsztán) lehetett olyan nagytel­jesítményű hordozórakétákat indítani, mint a Proton, a Zenit vagy az Energia, továbbá orosz műholdakat geostacionárius pá­lyára juttatni. Pleszeck nem volt alkalmas űrhajósok felbocsátá­sára sem. Most megkezdődhe­tett nemcsak Pleszeck új kapaci­tásainak kiépítése, hanem egé­szen új oroszországi űrrepülőte­rek építése is. Ivanov vezérezredes szerint ma a világon az orosz hordozó­rakéta-park a legszélesebb, és készülnek a Rusz, a Dvina, az Energia-M új változatai. „Bér­indításokat” vállalnak a Proton­nal, amely szinkronpályájú mű­holdak legjobb felbocsátója. Ezzel a típussal eddig 207 sike­res indítást végeztek, míg az „európai” Ariane-nal alig több mint ötvenet. Orosz űrközgaz­dászok kiszámították, hogy ha évente külföldi megrendelésre három-négy Protont indítanak, a befolyó pénzből a folyó orosz kozmikus program finanszíroz­ható. Márpedig Moszkva számára az űrkutatás és a kozmikus vé­delem továbbra is elsőrendű feladat marad. Az amerikai Ha­dászati Védelmi Kezdeménye­zés (SDI) bejelentett tetszhalála jelentheti a világűrbe telepített amerikai támadófegyverekről való lemondást, de Washington rakétaelhárítási programjának folytatása az orosz stratégák szemében továbbra is azt je­lenti, hogy az Egyesült Államok a megtorló válaszcsapásokkal szemben keres védelmet. Clin­ton 1993-ra 3,8 milliárd dollárt szánt a „csillagháborús” prog­ram védelmi összetevőjének megvalósítására, de a gyorsan realizálható terveket részesíti előnyben. Moszkvában nem hagyták fi­gyelmen kívül, hogy amikor Les Aspin amerikai védelmi miniszter nemrég a „csillaghá­borús korszak” végéről beszélt, az SDI programra eddig fordí­tott 30 milliárd dollárt egyálta­lán nem minősítette kidobott pénznek, hanem azt utalta a tör­ténészek emlékezetébe, hogy az amerikai űrtechnológia műsza­kilag „mattot adott” a szovjet vezetésnek, és ezzel döntően hozzájárult a kommunizmus összeomlásához. Franciaország késznek nyi­latkozott egy európai „antibal- lisztikus” program felkarolá­sára, és egyéb vonatkozásban sem mondható, hogy Nyugaton leállt volna a katonai „űrmoz­gás”. A közelmúltban a spanyolor­szági Torrejon légitámaszpon­ton átadták a Nyugat-európai Unió műholdellenőrző központ­ját, amely katonai műholdak, legelőszöris a spanyol-fran- cia-olasz katonai felderítő mű­hold, a Helios gazdája lesz. Az­tán bejelentették, hogy az ame­rikai kozmikus haderő egy spe­ciális különítménye Japánban, a miszavai amerikai támaszpon­ton megkezdte az orosz műhol­dak követését, azok telemetri- kus adásainak vételét. Az orosz űrhatóságok termé­szetesen nem hagyják ki az együttműködésben rejlő lehető­ségeket sem. Például szerződést kötöttek az INMARSAT-3 mű­hold orosz Proton rakétával való felbocsátására. Nincs kizárva, hogy a legkö­zelebbi Clinton-Jelcin találko­zón zöld utat adnak a közös plazmafegyver-kísérleteknek. Ezen a légvédelmi és rakétael­hárítási „csodafegyveren” láza­san dolgoznak mind Oroszor­szágban, mind az USA-ban. Egy orosz repülőgép-hordozó vinné a berendezéseket a Csen­des-óceánra, és Kwajalein ame­rikai támaszpont közelében nagy magasságban elhúzó ame­rikai és orosz rakétákon próbál­nák ki a zömmel orosz eredetű eljárást, amely laboratóriumi és földi viszonyok között bevált. Ha az amerikaiak 300 millió dollár erejéig a zsebükbe nyúl­nak, talán ennél többet takaríta­nak meg a kísérleten, amelynek neve Trust, azaz Bizalom. Ilyen még nem volt! 18 karátos aranyékszer-vásár reklámáron Egerben a Centrum Áruház I. emeletén. Nyakláncok, karláncok, medálok, gyűrűk, fülbevalók. Extra választék, szuper ár! Csak most. ♦ Unigiston INVESTME NT Az életre keltett biztonság! 72-120 % profit/év egy biztos megoldás, hogy pénze megőrizze értékét és profitot hozzon Önnek! * Unigeston Pénzügyi Kft. T: 36/319-857 IK __________________________Á ( KÖNYVELTESSEN ^ NÁLUNK EUROS Y STEM Valamennyi, társasági formában dolgozó cégnek, egyéni vállalkozónak számítógéppel teljeskörűen vállalunk: könyvvezetést, mérleg, adóbevallást, adótanácsadást, hitelkérelmek elkészítését, ügyintézést, számviteli szakmai irányítását a számítógép bérbeadásával. Cím: Eger, Maczky V. u. 2. Tel.: 36/320-189 /z (H DATE* EUROSYSTEM ÖN SIKERES EMBER, MERT JÓL DÖNT! KARÁCSONYI AJÁNLATUNK: AT 386 SX4016KB cashe 80 MB HDD, 1.2 v. 1.44 MB FDD VGA monitor, 102 g.billentyűzet 59.999 Ft Olivetti QUDERN0 mini számítógép 42.999 Ft Floppy lemezek VERBATIM 5.25” teflonos, formattált 800 Ft MS DOS 5.0 +Windows 3.1 11.000 Ft RENDKÍVÜLI AJÁNLAT AT 386-os számítógép 5000 Ft havi megfizetése mellett elvihető' Áraink az ÁFA-t nem tartalmazzák. Kellemes és békés karácsonyt kívánunk! V EUR0SYSTEM DATEx Tel/fax: (36) 321-475 J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents