Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-18-19 / 295. szám

HÍRLAP, 1993. december 18—19., szombat—vasárnap EGER ÉS KÖRZETE Képviselői fogadóórák Dr. Németh Imre önkormány­zati képviselő december 20-án, hétfőn délután három és négy óra között fogadóórát tart a Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanári klubjában, a Mátyás király út 52. szám alatt. Ugyancsak ezen a na­pon válj a a választópolgárokat ügyes-bajos dolgaikkal Farkas Zsuzsanna is, délután 16 és 18 óra között a Családsegítő és In­formációs Irodában (Eger, Kal­lómalom u. 88., a gyógyszertár­ral szemben.) Természetgyógyász népfőiskola Az új esztendőben, január 6-tól természetgyógyász népfő­iskola indul a megyei szövetség székházában Egerben, a Bajcsy- Zsilinszky u. 9. szám alatt. Az előadás-sorozat ingyen látogat­ható, az érdeklődők megismer­kednek a reflexológiával, a radi- esztéziával, a biokertészettel, a gyógynövény- és táplálkozáste­rápiával, a jógával, a vitaminok és a böjt hasznosságával, a lelki problémák kezelésével. A prog­ramról bővebb felvilágosítást az egyesület elnökétől, Csontosné Lenkey Máriától kaphatnak minden hétfőn, szerdán délelőtt, illetve csütörtökön egész nap a 311-822-es egri telefonszámon, vagy személyesen. Misztériumjáték A hevesi és a gyöngyösi sike­res bemutatkozás után Egerben is láthatja a közönség a Misztéri­umjátékot, Sziki Károly rende­zésében. Az előadásra holnap este 7 órakor kerül sor a reformá­tus templomban (Deák F. u. 8.). Nyugdíjasok karácsonya A Nyugdíjasok Egri Érdekvé­delmi Szervezete és a Megyei Művelődési Központ az intéz­mény dísztermében hétfőn dél­után 2 órakor karácsonyi ünnep­séget rendez a nyugdíjasoknak. A műsoros délutánra közössé­gük minden tagját szeretettel várják. Hogyan tovább, egri főiskola? A Líceum sorsa a XX. században Körülbelül másfél hónapja közölte lapunk annak hírét, hogy az egri érsekség törvényes ala­pon 1999-re bejelentette igényét a tőle elkonfiskált Líceum épüle­tének visszaszerzésére. — Honnan, s kitől értesült a tanárképző főiskola e sorsát és fennállását érintő ügyről?— kér­dem dr. Orbán Sándortól, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főigazgatójától. — 1993 májusában értesül­tünk a minisztérium egyházi ügyekkel foglalkozó főosztály- vezetőjétől, dr. Platty Ivántól ar­ról, hogy Seregély István egri ér­sek úr a törvénynek megfelelően 1991-ben bejelentette az érsek­ség igényét a Líceum épületének visszaszerzésére. Természetesen megkerestük a minisztérium ille­tékeseit, hogy ebben a helyzet­ben mit kell tennünk. Ezt köve­tően egy igen jelentős tárgyalásra került sor az érseki hivatalban a minisztérium képviselőinek a bevonásával, hiszen e kérdés alapjában érinti főiskolánk jövő­jét és sorsát. Ekkor az érsek úrtól megtudtuk, hogy 1999-ben a Lí­ceum épülete tulajdonjogának a visszaszerzését kívánja, de úgy nyilatkozott, hogy akkor még a funkciójára nem tart igényt. Te­hát ebből következően a főisko­lánk tovább folytathatja az épü­letben működését mindaddig, amíg körülményei meg nem vál­toznak, azaz szükséges épületei az Almagyar-dombon fel nem épülnek, melyekkel a Líceum épületének a funkcióját ki lehet váltani. Ez tehát azt jelenti, hogy 1999 előtt meg kell majd álla­podnunk az érsekséggel, hogy a tulajdonában lévő épületet ho­gyan használhatja a főiskola. — A minisztérium miként re­agált erre az álláspontra? — A főosztályvezető úr pró­bált egy olyan egyezséget az ér­sek úrral kialakítani, hogy eset­leg 20-30 évig is biztosítsa a főis­kola részére a Líceum épületét. Nyilvánvalóan erre az érsek úr nem tette le a voksát, de kijelen­tette, hogy a továbbiakban kerül majd sor e lényegi kérdés meg­nyugtató tisztázására. Eszerint tehát 1999-ig nincs semmikép­pen sem veszélyben az Eszter­házy Károly Tanárképző Főisko­la fennállása és működése. — Tudomásom szerint egy to­vábbi megállapodásra is sor került. — A líceumi kápolna felsza­badítására, az ott elhelyezett fő­egyházmegyei könyvtár egy szekciója kiváltására. 120 négy­zetméteres területen a pedagó­giai tanszéket 1994. szeptember 1-jén átadjuk. Ennek fejében majd egy későbbi időpontban megállapított kártalanítási ösz- szeget fogunk kapni, a kialakítás során felmerült költségek fede­zésére. Orbán főigazgató úrtól meg­tudtam, hogy a főiskolának érvé­nyes szerződése van az egri ér­sekséggel, melynek keretében nemcsak az említett kápolna­könyvtár ügyét rendezték, de az érsekségnek 1996 szeptemberé­ig nyilatkoznia kellene, hogy mi a szándéka 1999-től a Líceum épületével. Ha az egyház akkor majd a Líceumnak a funkciójára is igényt tart, akkor a minisztéri­umnak gondoskodnia kell az Al- magyar-dombi építkezések to­vábbfolytatásáról. — Kérem a főigazgató urat, hogy tájékoztassa olvasóinkat az egri tanárképző főiskolának az észak-magyarországi regionális egyetembe való integrálásáról... — Nyugodt szívvel elmond­hatom, hogy a fentebb tárgyalt ügy főiskolánknak egyetemmé való fejlesztésére nincs negatív hatással. Matematika, fizika, ké­mia, biológia, német, angol és francia egyetemi karok indultak Miskolccal, közös karokká való szervezése folyamatban van. A tanári kar akkreditációja, a tan­tárgyak, valamint a tanterv jóvá­hagyása a minisztériumban dön­tésre vár, s ha minden jól megy, úgy 1994 őszén azok megkezd­hetik működésüket. Számotte­vően megerősítettük a főiskola tanári karát. Jelenleg a főisko­lánkon 14 nagydoktori minősí­téssel rendelkező tanár dolgozik. Folyamatban van újabb tanszé­kek szervezése. Az Észak-ma­gyarországi Regionális Egyetem keretébe való szorosabb integrá­ciónk 1996-ra mindenképpen várható. Sugár István Nagy sikerrel szerepeltek az erdélyiek Diákok az Ifjúsági Ház színpadán Ifjú színészpalánták vehették birtokukba november utolsó hétvégéjén az egri Ifjúsági Házat, lévén, hogy ezúttal a megyeszék­hely közintézménye adott ott­hont a Magyar Diákszúijátszók IV. Nemzetközi Találkozójának. A háromnapos rendezvénysoro­zatot Illés Klára, az Országos Diákszínjátszók Egyesületének elnöke nyitotta meg, majd Proto- vinné Zsilinszky Erzsébet, az If­júsági Ház igazgatónője köszön­tötte a résztvevőket, a közönséget. — Az ország legkülönbözőbb pontjáról érkeztek színjátszó csoportok, de voltak, akik csak azért utaztak Egerbe, hogy ta­nuljanak a többiektől — mondja Horváth Krisztina, aki az Ifjúsá­gi Ház saját társulatának, a Fin­tor csoportnak tagja, és mint ilyen, alaposan kivette részét az előkészítésből, a szervezésből. Igazi, üde színfoltként értékelték a szakavatott szemek az erdélyi­ek, így a sepsiszentgyörgyiek, il­letve a brassóiak játékát. Az előbbiek a Koldusopera, az utóbbiak Karinthy Emberke tra­gédiája „átdolgozott” változatá­val rukkoltak elő, hatalmas kö­zönségsikert aratva. Persze, a ha­zaiak sem maradtak el mögöt­tük. A pápai Türr színpadosok William Golding művét, a Le­gyek urát alakították át színpadi játékká. Ez a darab már csak azért is figyelemre méltó — mint mondják —, mert a 10-12 éves gyerekek roppant ügyességgel, nagy átéléssel alakították szere­peiket. Az előadásokon túl ter­mészetesen külön felkészítő tré­ningekre is sor került szakavatott oktatók felügyelete mellett. Ezek a meditációs és mozgás- gyakorlatok ugyanis nagyban se­gítik a fellépés előtti koncentrá­ciót — vallják maguk a szerep­lők. — Végső soron — hangzik az összegzés — ez a találkozó remek alkalom volt arra, hogy megis­merjük egymást, hogy bemutat­hassuk a többiek előtt a saját da­rabjainkat. Vasárnap délután búcsúzóul mindenki ajándékot kapott: az ODE által kiadott drámajáté­kokból, rövid színdarabokból, il­letve a Versmondó című újság példányaiból vihettek haza né­hányat a színjátszás ifjú szerel­meSel' (kühne) Tüzes dél-amerikai dallamok Koncert a béke és a barátság jegyében A Punchay együttesnek nemcsak a ze­néje, népvise­lete is eredeti Eredeti Andok-beli folklórze­nét — Peruból, Bolíviából, Ecua­dorból — hallhat a közönség va­sárnap este 7 órakor az egri Ke­mény Ferenc Sportcsarnokban. A műsorban fellép a Punchay bolíviai együttes, amelynek tag­jai közül már többen jártak a me­gyeszékhelyen, és tették még szí­nesebbé a barokk város hangula­tát, látványát. A béke és az em­berek közötti barátság jegyében szervezte koncertjüket a Cuzco TradArt művészeti vállalkozás. A zenészek előzetes karácsonyi ajándékként ajánlják ezt az estét kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Ugyanakkor nekik is boldogsá­got jelentene az együttlét a hall­gatósággal, reményt adva mun­kájuk elismeréséhez, tradicioná­lis zenei kultúrájuk terjesztésé­hez, anyagi okokból vagy kény­szerből megszakított tanulmá­nyaik folytatásához. A mindig mosolygó, sok vidámságot add indiánokról talán kevesen tud­ják, milyen gondokkal küszköd­nek, bizonytalanságban élnek, engedély nélküli muzsikálásuk miatt — kérelmüket a hatóságok, nem tudni miért, elutasítják — sokszor megaláztatások érik. Egerben a barokk fesztivál ide­jén a Megyei Művelődési Köz­pont segítségével szerepeltek, és megszerették őket a turisták és a helybeliek is. A vasárnapi fellépésüket táncházzal kötik össze, ahol a résztvevők elsajátíthatják az in­dián táncok alaplépéseit, megta­nulhatják szép dalaikat is. A be­lépőjegyek pedig sorsoláson vesznek részt, értékes nyeremé­nyekkel. Kréta, az álomsziget Az elmúlt napokban nagy sikert aratott az egri Ifjúsági Házban a „Világjárók klubja” összejövetele. Molnár Béla fotográfus tartott diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót „Kréta, az álomsziget” címmel. Képe a varázslatos kék-fehér görög nyarat idézi... Kandra Kabos emlékezete 1905 óta az egri Kisasszony temetőben alussza örök álmát Kandra Kabos, az egri egyházmegye tudós történetírója. A halála óta eltelt évtizedekben síremlékét az idő nagyon megviselte. Ezért a közel­múltban a jeles historikus születésének 150. évfordulója tiszteleté­re dr. Antalóczi Lajos, a Kisboldogasszony egyházközösség plébá­nosának kezdeményezésére az említett síremléket részben kicserél­ték, részben felújították. Az eredetiben meghagyott ke­reszten a már elhalványodott be­tűket újravésték és -aranyozták. A költségek egyik felét az egy­házközösség, a másik felét a kivi­telező, a Kandra Kabos utcában lakó Vincze József kőfaragó mester viselte. Az idő múlásával nemcsak a síremlék kopott meg, hanem hír­neve is szertefoszlott az emberek emlékezetében. Ezért illő, hogy felfrissítsük ismereteinket róla. 1848. április 29-én született Felsőbányán. Elemi iskoláit szü­lőhelyén és Szatmáron végezte. Egri gimnáziumi tanulmányai után 1858-tól a helybeli Hittu­dományi Főiskolán tanult, ahol 1869 júniusában szentelték ál­dozópappá. Ezt követően Szi- halmon, Kistályán és Verpeléten volt káplán. 1877-ben kérésére érseke Hejőbábára helyezte lel­kipásztornak. Innen a következő évben Nyírlugosra került. Már ezekben az években elkötelezte magát a történelem kutatásával. Nem véletlen, hogy 1878-ben Trefort Ágost kultuszminiszter a Műemlékek Országos Bizottsá­ga kültagjává nevezte ki. Még ebben az évben a Tiszafüredi Ré­gészeti Társulat tiszteletbeli tag­jává választották. 1881-ben lemondott állásáról. Szerencsére Egerbe nevezte ki érseke karkáplánnak. 1886-tól új szakasz kezdődött életében, amikor az egri főkáptalan levél­tárosa lett. Levéltárosként aka­dálytalanul élhetett a tudomány­nak. Rendkívül termékeny törté­netíró volt. Tanulmányai, közle­ményei főként az Archeológiái Értesítőben, a Századokban, a Történelmi Tárban, a Turulban, az Egri Egyházmegyei Közlönye ben, az Eger és Vidékében és a Borsodban jelentek meg. Főműve, mely nevét ország­szerte ismertté tette, a Magyar Mithológia címet viseli, 1897- ben jelent meg Egerben. Még Jó­kai |4ór is előfizetett rá. Említett művében, mint korábban Ipolyi Arnold, a magyarság ősvallása rekonstrukciójára tett kísérletet. Megállapításaival nagy vitát vál­tott ki. Kritikusai ellenvetésének sajnos nagy része volt abban, hogy nem választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának. Fontos munkája az Aba Sá­muel király is, amely 1891-ben jelent meg Budapesten. Ebben az 1044-ben elhunyt tragikus sorsú uralkodó rehabilitálására tett kísérletet. Időtálló történelmi munkái még a Sárvári Főesperesség, a Szabolcs vármegye kialakulása, az Egri Főegyház Szent János könyve, a Váradi Regestrum. írói tehetséggel megáldott ember volt. Több elbeszélését közölte a Katolikus Néplap. Franciából lefordította a Fabiola nővére című művet, amely Bu­dapesten jelent meg 1870-ben. Az ő fordítása volt a Lurdes-i manna 1890-ben. 1905. június 1-jén hunyt el. Földi maradványait a Kisasz- szony temetőben hántolták el. Sírkövére tisztelői az alábbi szö­veget vésették: „Szeretted az Is­tent,/ Szeretted a hazát,/ Krisz­tus papja voltál/ És igaz hű ba­rát./ Szellemed fáklya volt,/ Vi­lágító fáklya,/ A szíved, mely tűzhely,/ Szegények tanyája./ Születtél, dolgoztál,/ Rangot nem kerestél,/ Örökké élni fogsz,/ Mert másokért éltél.” A neves történetíró emlékét utca őrzi városunkban. Szecskó Károly Ma: gyásznap Az Országgyűlés a mai napot, dr. Antall Jó­zsef, az elhunyt miniszterelnök temetésének napját országos gyásznappá nyilvánította. Fel­kérte az ország állampolgárait, a hazánkban működő szervezeteket, hogy méltón tisztelegje­nek emléke előtt. Mint Eger polgármestere, dr. Ringelhann György elmondta: a kormány határozatot ho­zott a miniszterelnök temetésén való részvétel lehetővé tételéről. Felkérte a helyi önkormány­zatokat és minden más munkáltatót, hogy saját hatáskörben tegyék lehetővé a gyászünnepsé­gen és a temetésen való részvételt. A kiesett munkaidőre a munkáltató és a munkavállaló megállapodása szerint jár díjazás. A közigazga­tási szerveknek természetesen az országos gyásznapon is biztosítani kell az alapvető ügy­félszolgáltatásokat, a halaszthatatlan ügyek in­tézését. Az Országgyűlés arra is felkérte a helyi ön- kormányzatokat, hogy saját hatáskörükben in­tézkedjenek, hogy a zenés szórakozóhelyek ne zavarják a gyásznap méltóságát. Ezért Egerben is fölhívják az érintett intézmények figyelmét, hogy a színházak és más szórakoztatóhelyek gondoskodjanak a nemzeti gyásznaphoz nem il­lő előadások levételéről a műsorról, illetve más program műsorra tűzéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents