Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-16 / 293. szám

VILÁGTIJKÖR MIKI AP, 1993. december 16., csütörtök A svédek és az EK-csatlakozás Csupán minden negyedik svéd állampolgár szavazna igen­nel országuk csatlakozására az Európai Közösséghez, ha most lenne a referendum, 45 százalé­kuk ellenzi a belépést — derül ki egy, a minap közzétett közvéle- meny-kutatas eredményéből. 30 százalék vagy nem tudj a eldönte­ni, mit szeretne, vagy el sem menne a szavazásra. Májushoz képest 31 százalékról apadt 26- ra a tagságot támogatók aránya, az ellenzőké pedig 36 százalék­ról emelkedett 45-re. Svédor­szág jövő ősszel tart népszava­zást a csatlakozásról, s bár annak eredménye nem törvényerejű, a svéd politikai pártok kinyilvání­tották, hogy tiszteletben tartják majd a parlamenti szavazáskor. Oroszország importvámokat vezet be Oroszország importvámot ve­zethet be egyes élelmiszerek ese­tében a hazai termelők védelmé­ben. Ezt Alekszandr Sohin, az orosz kormányfő helyettese je­lentette be. A politikus mindazon­által nem közölte, hogy mikor­ra várható az intézkedés beveze­tése. Az Interfaxnak nyilatkozva Sohin azzal indokolta tervüket, hogy az olcsó európai élelmisze­rek Oroszországba áramlásával kedvezőtlen helyzetbe kerültek a hazai termelők. Sohin mindazon­által elmondta: ideiglenes in­tézkedésről van szó, s célja, hogy lehetőséget adjanak a hazai ter­melőknek a megkapaszkodásra, ezután viszont ismét megnyitják az orosz piacot. Az idegenek fizetnek Az ukrán főváros arról dön­tött, hogy adó fizetésére kötelezi a Kievbe látogató külföldieket. Az intézkedéssel a bűnözést kí­vánják visszaszorítani — jelen­tette a köztársaság parlamentjé­nek hivatalos lapja, a Holos Uk- raini. A napilap beszámolója szerint a Kievbe látogató nem ukrán állampolgároknak be kell jelenteniük szálláshelyüket, és 6 ezer karbovanyec egyszeri adót kell fizetniük. Ez az összeg — je­lenlegi árfolyamon — 20 ameri­kai centnek felel meg, és az uk­rán minimális bér egytizede. Románia és az IMF Bukarestben Florin Georges- cu pénzügyi államminiszter és Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója aláírta a Nemzet­közi Valutaalap vezérigazgatójá­nak szóló emlékiratot és szán­déknyilatkozatot. A két doku­mentum a román kormánynak az elkövetkező másfél évre kiala­kított intézkedési tervét tartal­mazza, amelynek megvalósításá­hoz 680 millió dolláros készenlé­ti hitelkeret megnyitását kéri a nemzetközi pénzügyi intéz­ménytől. Maxwell Watson, az IMF tárgyalóküldöttségének ve­zetője elmondta, hogy a Nemzet­közi Valutaalap igazgatótanácsa a jövő év első két hónapjában fogja megvizsgálni a román szán- deklevelet, és annak jóváhagyá­sa után kerülhet sor a készenléti hitelkeret első, mintegy 250 mil­lió dolláros részletének folyósí­tására. Kiev sötétségbe burkolózott Egy ideje este kilenc óra után sötétbe burkolózik a hetek óta vacogó, 2,5 milliós ukrán fővá­ros nagy része, a hatóságok ugyanis úgy döntöttek, hogy a közvilágítás kikapcsolásával enyhítenek a rendkívüli energia- válságon. Kiev egyébként sem dicsekedhet túl sók fénnyel: a szűk városmag kivételével szinte mindenütt eddig is csak pislákol­tak a lámpák, a lakótelepeken pedig már évek óta sajátos sport lett a vadászat a folyosói villany- körtékre. A hivatalokban dél­után négy órakor minden vil­lanyt kötelező lekapcsolni. A fel­sőoktatási intézményekben már megkezdődött a téli vizsgaidő- szak, míg az iskolákban két hét­tel meghosszabbítják a kará­csonytól kezdődő téli szünetet. A Kievszkie Vedomosztyi című lap nyilvánosságra hozta, hogy a fővárosi elektromos művek im­már a februárra félretett tartalé­kokat éli fel. Két Lotti Az 50. heti Két Lotti nyerő­számai a következők: 11, 15, 27 és 16, 26, 36. 3+3-as szelvény nem volt, így az erre a nyerőosztályra jutó net­tó nyeremény 21.137.542 forint­ra halmozódik. A 3-asok egyen­ként 13.420, a 2-esek 226 forin­tot érnek. Christopher elutasítja Zsirinovszkij nézeteit Vlagyimir Zsirinovszkijnak, az orosz ultrakon­zervatív ellenzék vezetőjének nézetei teljességgel elfogadhatatlanok az Egyesült Államok számára — jelentette ki Warren Christopher amerikai külügy­miniszter, újságírók előtt értékelve Zsirinovszkij nacionalista és — az amerikai külügyminisztérium szerint — „fajgyűlölő” pártjának előretörését a va­sárnapi oroszországi választásokon. Az amerikai külügyminiszter ezzel együtt óvott attól, hogy idő előtti következtetéseket vonjanak le az eddig közzétett választási eredményekből, ame­lyek, mint mondta, egyelőre igen töredékesek. Christopher megerősítette, hogy a Clinton-kor- mányzat továbbra is határozott támogatásban fogja részesíteni az orosz reformerőket, és Borisz Jelcin elnök azon erőfeszítéseit, hogy Oroszországot a de­mokratikus és piacgazdasági átalakulás útjára ve­zesse. Briquemont tábornok tárgyalásai Francis Briquemont tábor­nok, a boszniai ENSZ-erők pa­rancsnoka ma is tárgyalást foly­tat a szerb, a horvát és a muzul­mán katonai vezetőkkel, s meg­próbál befolyást gyakorolni rá­juk az újra tragikus méreteket öl­tő harcok megfékezése érdeké­ben. Az első tárgyalópartner Ratko Mladic lesz. A szerb főparancs­nok csapatai indítottak újra ost­romot Szarajevó ellen, s a múlt héten megkezdődött támadásso­rozat következtében több tucat ember életét vesztette. Kedden kilencen haltak meg, tizenhár­mán megsebesültek a városban. Briquemont tábornok ma a horvát katonai vezetőkkel foly­tatja konzultációját, részint a mostari ostrom beszüntetését, részint a foglyok elengedését sürgeti majd. Mostart a horvátok újra lövik, s ez része a hallgatóla­gos horvát-szerb katonai együtt­működésnek, amely most arra irányul, hogy a boszniai muzul­mán vezetést a kedvezőtlen bé­keajánlat aláírására kényszerít­se. Mostartól délre, Mate Boban boszniai horvát vezető ígéreté­nek megfelelően, megkezdődött ugyan a fogolycsere, de a rodoci helikopter-leszállópályán létesí­tett táborból eddig csak hatvan foglyot engedtek szabadon, a Mostartól negyven kilométerre délre fekvő Gabela táborban pe­dig mintegy kilencszáz muzul­mán fogoly várja a szabadulást. Mate Boban a múlt pénteken azt ígérte, hogy péntekig elengedik a Mostar környékén őrzött rabo­kat, de a Vöröskereszt közvetíté­sének hatására tett ígéretét csak vonakodva teljesítik a horvát csapatok. Azt szeretnék elérni, hogy nyugati országok fogadják be a muzulmánokat, mert külön­ben szerintük újra harcba állítják majd a férfiakat a muzulmán csa­patok. Újra kivizsgálják Jimi Hendrix halálát A brit koronaügyészség utasí­tására a Scotland Yard újra ki­nyitja Jimi Hendrix 23 éve lezárt dossziéját, és új nyomozást kezd a legendás gitáros halálának ügyében. Új tények merültek fel, de en­nél többet hivatalosan nem mon­danak arról, miért kezdődik az új vizsgálat. Bennfentesek szerint Hendrix egyik korai barátnője, Kathy Etchingham magánindít­ványa az alap. Etchingham kis­asszony egy ideje azt állítja, hogy valakik, valamilyen okból későn hívták ki a mentőket, kü­lönben Hendrix életét meg lehe­tett volna menteni. Amikor Hendrix 27 éves ko­rában, 1970 szeptemberében hirtelen meghalt, a halottkém azt állapította meg, hogy kábítósze­res és alkoholos mámorban hányt, és a légcsövébe került há­nyadék megfojtotta. Rajongói már akkor rebesget­ték, hogy Hendrix menedzserei­nek, környezetének gyanúsan jól jött e baleset, mert Hendrix alko­tói válságban volt, tehát jobban lehetett keresni rajta, ha népsze­rűsége csúcsán távozik, mintha folytatja és kikopik. Hendrix a halála előtti estét éppen aktuális barátnője, Moni­ka Danneman volt korcsolyabaj­noknő nyugat-londoni, Notting Hill-i lakásán töltötte. A most 46 éves Danneman kisasszony ak­kori és azóta is fenntartott állítá­sa szerint boroztak, zenét hall­gattak, majd nyugovóra tértek. Reggelre kelve Monika Danne­man hiába költögette minden idők legnagyobbnak tartott rockgitárosát. Megállapította, hogy Hendrix kilenc altatótab­lettát is lenyelt, és kihívta a men­tőket. A zenész a mentőautóban meghalt. Danneman kisasszony a na­pokban magánnyomozást indít­tatott annak bizonyítására, hogy az általa előadott változat meg­felel a valóságnak, és ő minden lehetségest megtett Hendrix megmentésére. A húszasok és a japán automaták Akita japán kormányzóság­ban átállítják a telefonkártyákat árusító automatákat, mert ma­gyar húszforintosokat találtak bennük. Nem először fordul elő, hogy a szigetországban húszaso­kat hasznainak az ottani 500 ye- nes helyett. A két érme egyaránt hét gramm súlyú, nagyjából azo­nos méretű, csak éppen a japán érme hússzor többet ér, mint a magyar húszforintos. Három éve „automatacsalás” miatt már le­füleltek egy magyar állampolgárt a japán rendőrök, tavaly pedig egy kanadait, aki nagy mennyi­ségű érmével „ügyeskedett” egy japán vasútállomás automatájá­nál. Az Aszahi Simbun című lap hosszabb terjedelmű írást szentel az újabb, akitai esetnek. Akitá- ban 37 telefonkártyát árusító au­tomatát állít át azonnal az NTT telefontársaság, hogy a további csalásoknak elejét vegye. „E kormányzóságban még nem for­dult elő hasonló eset, külföldi pénzzel először követtek el ilyen visszaélést” — olvasható a lap­ban, Japán hat kormányzóságá­ban viszont a magyar húszasok mellett más pénzeket, yrortugál, dél-koreai, myanmari es thaiföl­di érméket is találtak már külön­böző automatákban. Amerikai tudós a civilizációk szembenállásáról Világpolitikai korszakváltás előtt állunk. A konfliktusok frontvonalai nem államok, ha­nem civilizációk között húzód­nak majd, és egy újabb világhá­ború ha bekövetkezne, a civilizá­ciók háborúja lesz — állítja Sá­muel Huntington a tekintélyes Foreign Affairs folyóiratban „The Clash of Civilisations” (A civilizációk összecsapása) cím­mel megjelent írásában. E közlés alapján ezt az elméletet Bassam Tibi göttingai német egyetemi tanár is ismertette a Frankfurter Allgemeine című lapban. A nemzetközi rendszer vi­szályszerkezetét ez idáig a nem­zetállamok összjátékaként fog­ták fel. Huntington feltételezésé­nek igazolását látja a balkáni és a kaukázusi háborúban, ahol már­is éreztetik hatásukat a régi-új frontvonalak. Huntington hangsúlyozza, hogy a civilizatórikus önazonos­ság semmiképp sem szüntet meg minden más identitást, a nem­zetállam nem tűnik el, és nem lesz minden civilizáció önmagá­ban zárt politikai egység, ame­lyen belül ne lennének viszályok vagy háborúk. A szerző csak any- nyit állít, hogy a civilizációk kö­zötti konfliktus váltja fel globáli­san meghatározó formaként az ideológiai és egyéb jellegű konf­liktusokat. A nemzetközi kap­csolatokban — ami történelmi­leg a nyugati világ játéka — a nem nyugati civilizációk fokoza­tosan maguk is játékosok lesznek azok tárgyai helyett. Az iszlámnak Huntington a jövendő nemzetközi rendszer­ben kulcsszerepet tulajdonít. A nyugati és az iszlám világ közötti frontvonal mentén 1300 éve vannak összeütközések. Az év­százados feszültségek még ve­szélyesebbé válhatnak. Az isz­lám északi határán éleződnek a konfliktusok. A most aktualizált hagyományos „frontvonalak” — a Nyugat és az iszlám, mint két, egymással történelmileg ellensé­ges civilizáció között—a jövőbe­li világpolitikai konfliktusokra nagyobb hatással lesznek a gaz­dasági vagy ideológiai különbsé­geknél. E határok rövid távon meg sem változtathatók. Szegény ál­lam gazdasági növekedés révén — mint Szingapúr — felemelked­het a gazdag államok osztályába. Egy muzulmán azonban nem válhat európaivá anélkül, hogy lényegében ne kelljen lemonda­nia kultúrájáról. Á civilizációk között korlátozott az átjárás. A civilizációs különbségek — nyelv, történelem, kultúra és fő­leg a vallás — mind akadály. Az eltérő felfogás közösségről és egyénről, szabadságról és köte­lességről, egyenlőségről és hie­rarchiáról olyan mély törésvonal, amelynek hatása enyhíthető, de meg nem szüntethető. Huntington óva int attól, hogy a civilizációk közötti kölcsönös elutasítást rasszizmusnak tüntes­sék fel. Sokkal inkább a világné­zeti normák és értékek összefér­hetetlenségéről van szó. Ennek semmi köze a fajokhoz, amelyek amúgy sem léteznek. Ugyancsak nehéz kezet nyújtani olyan civili­zációknak, mint az iszlám, amely magát a nyugati civilizációval szemben határozza meg. Sok muzulmán értelmiségi az iszlám és a kereszténység 13 évszázados viszályának nyelvezetét használ­ja — állítja a szerző, aki több mint egy évtizedig vezette a híres Cen­ter for International Affairs ku­tatóközpontot Harvardon, majd ugyanott néhány éve új intézetet alapított „John Olin Institut for Strategic Studies” néven. A Huntington által használt „civilizáció” fogalma nem rokon értelmű a kultúrával. A civilizá­ciók több helyi kultúrát egyesíte­nek egy régiókat átfogó világné­zetben. így például csak egy isz­lám civilizáció létezik, de sok isz­lám kultúra. Huntington szerint a jövőbeli konfliktusok forró pontjai a Nyugat és több iszlám-konfuciá­nus állam között izzanak majd, a nemzetközi politika elemzőinek ezért sok mindent újra kell gon­dolniuk, és nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a szellemtu­dományokra. Új megközelítésre szorul a főleg filológiai forrásku­tatáson és kronológiai szemléle­tű történelemtudományon ala­puló hagyományos iszlamisztika is, amelynek a szociológiai és szellemtudományi szempontok szintézisét kellene előmozdítania. GATT, avagy ki mit kap? Lehetséges, hogy a beteg indiai­nak — a gyógyszergyárak szaba­dalmainak erőteljesebb védelme miatt — többet kell majd fizetnie orvosságáért, de a ruházati ter­mékek kereskedelmének meg­könnyítése révén esetleg köny- nyebben jut munkahelyhez is — igaz, az Amerikában oly közked­velt pólók gyártóit ez utóbbi egyidejűleg a tönk szélére sodor­hatja. A detroiti autógyári mun­kás azonban most nemi elégté­tellel figyelheti, amint a japán rizsfarmer, akinek évtizedes tm- orttilalommal körülbástyázott azai értékesítési monopóliuma semmivé foszlik a tokiói kor­mány kényszeredetten megho­zott fokozatos piacnyitási dönté­se nyomán, hasonló helyzetbe kerül, mint húsz éve a japán ko­csik miatt a detroiti sorstárs: az olcsó külföldi rizs hazai piacáról szorítja majd ki saját — a világ­szintet többszörösen meghaladó árú — termékét. ■ E példák felszínesen ugyan, de látványosan illusztrálják azt az igen összetett, ám összességé­ben rendkívül kedvező változá­sokat hozó hatásmechanizmust, amelyet a hétévi tárgyalássoro­zat után december közepére, hosszas és nem is komplikáció­mentes vajúdás után megszüle­tett világkereskedelmi GATT- megállapodás gyakorolhat ma­radéktalan végrehajtása esetén a globális áru- és szolgáltatáske­reskedelemre. Az előzetes szá­mítások szerint a korlátok min­den eddiginél átfogóbb lebontá­sáról intézkedő egyezmény az 1995 után következő évtizedben évi 200-300 milliárd dollárral növelheti a résztvevő 117 állam jövedelmét - ez a világ összesített bruttó nemzeti termekének több mint 1 százaléka. Mindez — né­mileg leegyszerűsítve — abból ered, hogy a kereskedelmet aka­dályozó vámok világátlaga 3 szá­zalékra csökken a jelenlegi 5 szá­zalékról, s eltűnik egy sor, nem vámjellegű korlát is. A Reuter által idézett előzetes számítások alapján a szakembe­rek úgy tartják, hogy a mezőgaz­dasági kereskedelem fellendülé­séből például a legnagyobb előnyt — évi 30 milliárd dollár­nyi többletbevétel formájában — a Közös Piac húzza majd, míg Ja­pánban a hazai agrárpiac meg­nyitásával 22 milliárd dollárnyi megtakarítás érhető el. A textil­kereskedelem eljövendő liberali­zálásával elsősorban az amerikai fogyasztók és a kelet-európai szakágazatok járhatnak jól: az előbbiek 22 milliárd dollárt spó­rolhatnak a csökkenő árakkal, az utóbbiak 20 milliárdot kereshet­nek évente a bővülő exportlehe­tőségeken. A szolgáltatás-keres­kedelem felszabadításának is ta­lán legjelentősebb haszonélve­zője az egykori szovjet tömb lesz, amely a számítások szerint 13 milliárd dollár többletjövede­lemhez juthat e szektorban. Összességében kalkulálva, az elemzők azt várják, hogy a meg­állapodás legnagyobb nyertese a Közös Piac lesz 61 milliárddollá­ros nettó jövedelembővüléssel, a korábbi szovjet befolyási övezet (37 milliárd dollár), az Egyesült Államok (36 milliárd dollar), Ja­pán (27 milliárd dollár) és a fejlő­dő világ (16 milliárd dollár) előtt. Meghalt Myrna Loy 88 éves korában, hosszú betegség után egy manhattani kórházban elhunyt Myrna Loy, a híres amerikai filmsztár — jelentette az AP és a UPI. Myrna Loy a Montana állambeli Helénában született 1905-ben. Los Angelesben táncolni tanult, majd egy filmstúdióban dolgozott, mint vágó. Filmpályafutását — Rudolph Valentino felfedezettjeként — némafilmekben kezdte, s fél évszázadig az amerikai filmművészet csillaga volt. Igazi tehetsége a hangosfilm megjelenése után bontako­zott ki. A harmincas és negyvenes években film vígjátékokban nagy sikert aratott. A második világháború idején az amerikai Vöröske­resztnél dolgozott, az ötvenes években az Egyesült Államok UNES- CO-képviselője. B IMSUILL Kua m KERESKEDŐM Válasszon karácsonyra a Heves Áruház ajánlatából! Minden áruféhségre5% engedmény. Siemens, Solac, Rowenta, Moulinex gyümölcscentrifugák, vasalók, kávéfőzők, robotgépek, kenyérpirítók. Színes televíziók, rádiós magnók, zsebrádiók, mikrohullámú sütők, hűtőgépek, konvektorok, lakásfütők, zománcozott edények és garnitúrák, műanyag áruk. Szeretettéi várjuíikfdves vásárfáinlqitl^ Heves, Hősök tere Tel: (36)346-329 Nyitva: h-p. 8-17, szó. 8-16, _____.._____'______n i n i.iiv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents