Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
HÍRLAP, 1993. november 11., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5. Faültetési akció Tiszanánán A hevesi emlékmű története Áll a szobor a város szívében Végre áll Kő Pál bronzszobra (Fotó: Gál Gábor) Szemtanúkat keresnek A hevesi rendőrkapitányság kéri azoknak a jelentkezését, akik október 26-án déli 12 órakor a hevesi Hősök terén történt közlekedési baleset szemtanúi voltak. Személyesen a kapitányság közlekedési osztályán, telefonon pedig a 39/346-277, valamint a 07-es telefonszámon lehet jelentkezni. A közlekedésről Tiszanánán November 19-én, pénteken egész napos, több helyszínen zaj - ló közlekedésbiztonsági napot rendeznek Tiszanánán. A rendezvényt a Heves Városi Rendőrkapitányság szervezi. Rendőrbál Hevesen November 20-án, szombaton délután 6 órától rendőrbált rendeznek a hevesi Rákóczi Tsz étkezdéjében. A meghívottak között szerepel Pohl Ferenc volt légiós és ferences rendi szerzetes, valamint Kovács Brigitta operetténekesnő és a népszerű Defekt duó. A bált a helyi IPA-cso- port szervezi. Kulturális napok November 22-28-ig rendezik meg — immár harmadik alkalommal — a kömlői kulturális napokat. Az eseményen több előadásra is sor kerül, így a gyerekeket bábszínházba várják, a nagyobbak pedig a Hargita néptáncegyüttessel találkozhatnak a művelődési házban. Ugyanezen a helyszínen rendezik meg a kórusok és népdalkörök találkozóját: Kömlőre várják többek között a Csíkszeredái székely népi együttest is, amely a kulturális napok ideje alatt még Besenyő- telken, Tenken, Hevesen, Tiszanánán, Tamaszentmiklóson és Tamamérán is fellép. Vásár November második vasárnapján — azaz november 14-én — autóvásárt rendeznek Hevesen. Aki meg akar szabadulni kocsijától, avagy újat szeretne vásárolni, mindenképpen keresse fel az említett napon a dél-hevesi várost. E héten kedden és szerdán faültetési akciót szerveztek Tiszanánán. Amint azt Sarlós Károly- né polgármester-asszonytól megtudtuk, a polgármesteri hivatal dolgozói, a község lakói és az általános iskola tanulói — negyvenezer forint értékben — 166 darab díszfát ültettek el a községben. így mostantól „zöldövezet” veszi körül az általános isKömlőn végre felújított és tetszetős művelődési ház fogadja a falu lakóit. A korszerűsítési munkák már egy éve kezdődtek, ám az egész épület csak a közelmúltban kapott új köntöst. A helyi művelődési ház teljes tetőszerkezetét kicserélték, belül kifestették, s végül a külső vakolat került rá a kulturális célokat szolgáló objektumra. A mintegy Úgy látszik nagyon népszerűek a diszkont üzletek Hevesen, nemrégiben megint betörtek egy ilyen boltba. A hívatlan látogatók éjjel keresték fel a kereskedelmi egységet, de szerencsére a riasztó megakadályozta tettük végrehajtását. Pedig az árut már kikészítették „elvitelre”, de a készülék éles hangja megzavarta őket, s egy közelben lakó ember értesítette a rendőrséget. Időközben arról értesültünk, hogy a hevesi kapitányság emberei kézre kerítették a tetteseket, akik egyébként négyen voltak. A második figyelemre méltó eset néhány nappal ezelőtt történt. Ekkor jelentette be a tarnakola környékét, a szoborkertet, valamint a közterületek egy részét. Az ültetést a Heves Megyei Környezetvédők Szövetsége szervezte egy regionális akció keretében. Tiszanánán utoljára a tanácsi rendszer idejében volt faültetés, és a tervek szerint jövő ősszel a Tisza-parton, a dinnyésháti út mentén lesz hasonló akció. 2,6 millió forintos beruházás elvégzésére egy pályázat megnyerése adott lehetőséget: a Pénzügyminisztériumtól kért és kapott pénzek megszerzése után renoválták a kömlői kul- túrotthont, amelyben a helyi nyugdíjasklub és női kórus, valamint a furulyaegyüttes találkozik rendszeres időközönként. bodi polgármester egy rablás tényét, amelyről egyébként P. S.helyi lakostól értesült. Az eset lényege, hogy két személy erőszakot alkalmazva vett el készpénzt egy olyan embertől, aki az italboltból hazafelé bandukolt november 7-én este 6 órakor. Az egyik elkövető hátulról lefogta a sértett kezét, míg közben a másik elvette tőle nyolcvan forintját, valamint cigarettáját. A gyors rendőri munkának köszönhetően rekordidő alatt — a bejelentést követő egy órán belül — sikerült elfogni a 16, illetve 17 éves fiatalembereket, akik beismerő vallomást tettek. (h) Mint lapunkban beszámoltunk róla, végre felavatták azt az emlékművet Hevesen, amellyel a város második világháborús áldozatai előtt tiszteleg az utókor. Az eddig eltelt út bizony nem volt könnyű: évek teltek el, míg végre megvalósult a terv. Ezúttal Szabó Sándort kérdeztük az előzményekről, aki időközben a téma avatott szakértője lett, s az ebben a témában összegyűjtött anyagot hamarosan egy nagyobb tanulmány vagy könyv megírásához használja majd fel. Ez a település első és második világháborús áldozatairól emlékezne, valamint az I. és II. világháborús emlékművek felállítását kísérné nyomon. A most felavatott szobor históriája — tudtuk meg — az 1980- as évek végén kezdődött. Ekkor polgárok és szervezetek jelezték annak szükségességét, hogy állítsanak méltó emléket az elesettek tiszteletére. A kezdeményezők között voltak a hozzátartozók, a nyugdtjasklub tagsága, az egykori népfront, az MDF helyi csoportja, az MSZMP Heves Városi Bizottsága és Reformköre, valamint a helyi Városvédő és -szépítő Egyesület is. Egyes források szerint azonban a hevesi MDF kezdeményezte annak felállítását 1988 novemberében. Bárhogy is volt, a kezdeményezéshez csatlakozott a város történelmi emlékbizottsága, a katolikus, a református egyház, a zsidó lakosság képviselője és Heves Város Tanácsa is. Ezt követően az emlékbizottság a Képző- és Iparművészeti Lektorátus közreműködésével meghívásos pályázatot írt ki a tervezésre. Amikor ezek elkészültek, az alkotók nevei nélkül bemutatták a maketteket, s kikérték a lakosság véleményét is. A titkosan leadott szavazatok alapján Kő Pál szobrászművész nyert. Azután többször is tárgyalták a témát, s az utolsó ülésen — 1990 augusztus 29-én — megállapították a képviselők azt, hogy a munkálatok 1,6 millió forintba kerülnének, s ebből már 600 ezer meg is van. Megkezdődött tehát a gyűjtés, ki-ki erejéhez mérten járult hozzá a költségekhez, ám az idő egyre csak telt. 1990 novemberében, a közmeghallgatáson több hozzátartozó is kérte az emlékmű mielőbbi felállítását, s ezután gyorsultak fel az események. Az önkormányzat egy ad hoc bizottságot hozott létre, melynek elnöke dr. Nagy Ferenc képviselő lett. Ez a csoport rendszeresen tájékoztatta a testületet az aktuális teendőkről, s meghallgatták Kő Pál szobrászművész véleményét is/92 tavaszán már világossá vált, hogy a szobrot a Hősök terén állítják föl, mégpedig úgy, hogy a márványtáblákon feltüntetik a hősi halottak neveit is. Mindezek előtt azonban exhumálni kellett a szovjet katonák földi maradványait is (hiszen ezen a helyen szovjet emlékmű állt), majd megkezdődött az emlékfal építése, valamint a térburkolat elkészítése, és az addig ösz- szegyűjtött nevek felvésése is. A következő fontos dátum 1992. október 30.: ekkor avatták föl az előbb említett falat a márványtáblákkal. A következő évben Kő Pál elkészítette a bronzszobrot, Novák István építész az újabb nevek elhelyezésén dolgozott, Fáskerti István kőszobrász pedig elkészítette a posztamen- tumot. Érdemes szemügyre venni azt is, miből épült föl a hevesi alkotás. A nyolcvanas évek végén a kezdeményezők még csupán közadakozásra gondoltak.'90- ben egy elnyert pályázat révén százezer forintot csoportosított át az akkori tanács erre a célra, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus pedig a meghívásos pályázatot 200 ezer szerzői jogdijjal támogatta. Gyűjtést kezdtek a nyugdíjasklub tagjai is, a történelmi emlékműbizottság pedig jótékonysági hangversenyt rendezett a római katolikus templomban a bevételek növelése érdekében. A megyei közgyűlés 300 ezerrel támogatta a terv megvalósítását, míg a helyi képviselő-testület 2 millió forintot biztosított a szovjet emlékmű áthelyezésére, amely nélkül elképzelhetetlen lett volna az új szobor felállítása. Mindezek mellett a mű teljes költsége ma még nem ismert, és Szabó Sándor úgy véli: szükség van további támogatások megpályázására és közadakozásra is. A képviselő-testület a költségekről és azok finanszírozásáról egyébként a jövő ősszel számol el a város polgárai előtt. A lényeg azonban az, hogy a helyiek és a Hevesre látogató utazók ma már egy impozáns emlékhellyel találkozhatnak a város központjában, a hozzátartozók pedig több mint negyven év elteltével leróhatják kegyeletüket szeretteik előtt. (ha) Szakkörök, új tető alatt Új köntösben a kömlői kulturális intézmény (Fotó: Gál Gábor) Megint egy diszkont-betörés Rablás, nyolcvan forintért A nap folyamán technikai bemutatót rendeztek a rendőrkapitányság munkatársai A közlekedésbiztonsági nap tapasztalatai Ami minden iskolának érdeke... A napokban közlekedésbiztonsági napokat rendeztek Hevesen, a helyi I. Számú Általános Iskolában. Az egész napos rendezvényt a Városi Rendőrkapitányság, a Városi Gyermekház, valamint az általános iskola szervezte. A programban szerepelt ügyességi kerékpárverseny, KRESZ- és egészségügyi totó, rajzverseny, valamint videovetí- tés. A rendőrség munkatársai három helyszínen tartpttak gyakorlati bemutatókat. így a diákok megismerkedhettek egy rendőrautó felszereléseivel, és a jelenleg használatos fegyverekkel is. A nap tapasztalatairól elsőként dr. Francsics Ottót, a hevesi rendőrkapitányt kérdeztük. — Nagy kedvvel és örömmel vettek részt a rendezvényen a pedagógusok és a gyerekek is — mondta. — A versenyzők persze azért is, mert tudták, hogy sok díjat fogunk kiosztani... A belső tornacsarnokban zajlott a versengés, míg az udvaron egy Suzuki Sedan gépkocsi várta az első helyezett leányt és fiút, hogy végül városnézésre elvigye őket. A rendezvény meglátásom szerint sikeres volt, minden osztály számos tanulóval képviseltette magát. A pedagógusok véleménye is az volt, hogy érdemes volt ezt a napot megrendezni. A legnagyobb sikert az Országos Baleset-megelőzési Bizottságtól kapott videofilmek, közlekedési oktatófilmek aratták. Ezek kapcsolódnak a jövőben bevezetendő „közlekedési ismeretek” című tantárgyhoz is, s így kétszeresen hasznosak voltak. A fő cél az érdeklődés felkeltése volt, hogy a diákok érdeklődési körét ezáltal is szélesítsük. így ennek a napnak nemcsak demonstratív jellege volt, hiszen az ilyen, közlekedéssel kapcsolatos rendezvényeknek ebben az iskolában hagyománya van. De most először kötöttük össze a balesetmegelőzéssel is. — Miből finanszírozták a rendezvényt és a díjakat? — A közelmúltban nyertünk 500 ezer forintot az illetékes tárcától az ilyen típusú tevékenységekre. S így — mivel lehetőségünk adódott rá — fel kívántuk hívni a figyelmet arra is, hogy a hasonló rendezvényekre minden iskolának nagy szüksége van. Ezért minden környékbeli oktatási intézménynek meghívót küldtünk, de sajnos még a hevesi iskolákból sem jött el senki. Ezt nagyon sajnáljuk, és mindenképpen megkeressük a jövőben is őket, hogy próbáljanak együttműködni a kapitánysággal. Egy éve tárgyalunk a minisztériummal arról, hogy a „közlekedési ismeretek” című tantárgyat bevezethessük a tanmenetbe is, de azt a választ szoktuk kapni, hogy a megfelelő időben értesítenek minket arról, hogy ez mikor is lesz lehetséges. De már november eleje van, régen elkezdődött ez a tanév is, és még semmi konkrétumot nem tudunk... — A kapitányságból hány rendőr vett részt a rendezvényen ? — Öt. Egyrészt a technikai eszközöket mutatták be a gyerekeknek, másrészt a lebonyolításban is részt vettek. — Milyen további együttműködésre számíthatnak az általános iskolák a rendőrkapitánysággal? — Szeretnénk mihamarabb elindítani a dohányzás-, kábítószer- és alkoholellenes programunkat. Ezért beadtunk egy pályázatot a Soros-alapítványhoz, és ebből az összegből szeretnénk majd ezt a programot finanszírozni. A budapesti bűnmegelőzési osztály biztosított minket arról, hogy a pályázat kedvező elbírálása esetén fővárosi rerld- őrök képezik majd ki munkatársainkat erre a feladatra. A rendőrkapitány után megkerestük Mezei Andrást, az 1-es iskola pedagógusát is, aki a nap egyik szervezője volt. — A városi baleset-megelőzési bizottság elképzelése volt az, hogy a tanév elején mutassuk meg, hogy mégis mit lehet e témakörben produkálni — mondta. — Ez azért is lényeges, mert a közlekedés oktatása beilleszthető a tantervbe is, már a harmadik osztálytól nyolcadikig. Új elképzelése az országos központnak, hogy már első osztálytól tematikusán tárgyaljuk ezeket az ismereteket. Persze, ez ma még nem megy, de az első lépéseket már megtettük. Ennek gondozója az imént említett baleset-megelőzési bizottság, amely az egri példa nyomán, ahol már rendeztek hasonló rendezvényeket, megszervezte nálunk is ezt a napot, így már tanév elején ráirányítjuk a figyelmet a problémákra. Ennek ellenére elég gyér volt az érdeklődés más iskolák részéről... — Mi a leglényegesebb haszna a gyerekeknek mindebből? — Elméleti oktatással ér fel ez, hiszen a tesztek, totók révén felmértük, hogy milyen tudásanyaggal rendelkeznek a közlekedés témaköréből, s mi az, amiből még hiányosak az ismereteik. Azonkívül gyakorlati haszna is volt, hiszen megismerkedhettek a rendőrök eszközeivel is, összekapcsolva az elméletet a gyakorlati tevékenységekkel. — Foglalkoznak-e máskor is ezzel a témával a diákok? — Van egy csoport az iskolában, amelynek tagjai rendszeres ügyeletet tartanak. Ebben is a VBB segít, hiszen év elején eligazítja, oktatja őket, mi pedig folyamatosan értékeljük a munkájukat. Maga a rendezvény kb. 160 gyereket érintett, a programokban mindenki aktívan részt vett. S nagyon élvezték a rendőrök felszereléseit, így nagy sikert aratott a traffipax vagy a bemutatott videofilm. Ezért azt tervezzük, hogy minden iskolában megszervezünk egy hasonló rendezvénysorozatot, persze csak ha vállalják... Amit viszont nagyon fájlalok, hogy még nem sikerült a tantervbe illeszteni a közlekedési ismereteket, reméljük, hogy erre mihamarabb sor kerül. (kzs)
