Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-10 / 262. szám

PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 HÍRLAP, 1993. november 10., szerda Fektetik a vezetékeket A napokban megkezdődtek Mátraballán a vezetékes gázhá­lózat építési munkálatai. A kivi­telező, a Szignál Kft. ottj áriunk­kor, a múlt héten a település fő­utcáján fektette le a vezetéket, s a terveknek megfelelően haladnak majd tovább a munkával. Ünnepi előzetes Ugyancsak mátraballai hír, hogy a község önkormányzata a karácsonyi ünnepek előtt szóra­koztató műsorral kedveskedik az időseknek. December 22-én délután háromtól a Koós János — Dékány Sarolta házaspár lép majd fel a művelődési házban. Alapítvány a községért Egy alapítványt kíván a közel­jövőben létrehozni Balaton ön- kormányzata. A testületi tagok feladata, hogy véleményezzék az elképzelést, s próbálják megfo­galmazni, mi is legyen az a konk­rét cél, mik legyenek azok a cé­lok, amelyek támogatást érde­melnek. Később majd képviselő- testületi ülésen egyeztetik tervei­ket, mindamellett valószínűleg még ebben az évben megszületik a Balaton fejlesztéséért alapít­vány. Üj pártiroda A minap nyílt meg a Fiatal Demokraták Szövetsége péter- vásárai irodája. Az új Fidesz-he- lyiség a Petőfi úton, az Áfész- központ melletti épületben talál­ható, a telefonszám: 368-338. Mikófalvai telefonok Bár már évek óta bekötötték Mikófalvát a crossbar-telefon­hálózatba, mégis számos lakos­sági igénylés érkezett és érkezik jelenleg is az önkormányzathoz, hiszen annak idején jóformán csak a közintézmények kapcso­lódhattak be a távhívásba. Aho­gyan megtudtuk, sajnos még vár­ni kell a bővítésre, szükségeltet­ne például egyebek mellett egy új központ, azonban a község anyagi lehetőségei korlátozot­tak, s amennyi pénz rendelkezés­re áll, azt főképpen a hamarosan építendő gázhálózatra és az 1994-re tervezett szennyvízre fordítják. Balatoni búcsú November 14-én, vasárnap rendezik meg Balatonban a ha­gyományos Márton-napi búcsút. A környéken minden évben ez az utolsó ilyen rendezvény, így nagy érdeklődés kíséri. Ezúttal még külön vendégcsalogatónak Üdvözlet Recskről Elsősorban a községben megfor­duló turistákra gondoltak Recsken akkor, amikor elhatározta az önkor­mányzat, hogy új képeslapokat ké­szíttetnek a településről. A gondola­tot tett követte, és a közelmúltban el­készültek az új üdvözlőkártyák. Az egyiken a község látképe és a híres fa­sor társaságában a recski fogolytábor emlékműve, a másikon pedig a távlati kép mellett a palóc tájház, a búzás­völgyi horgásztó és egy rezet rejtő kal- citdarab látható. A képeslapok természetesen a kornak megfelelően, színes kivitel­ben készültek. Emberi csontokat fordított ki a markológép (Tudósítónktól) A falu közepén álló „Balogi- kereszt” tövében minden év no­vember 1-j én gyertyát gyújtanak azok a jóérzesű emberek, akik emlékeznek 1944 háborús idő­szakára Egerbaktán. Nos, a gyertyagyújtás az idén is megvolt, ám nem sokkal utána meglepő esemény történt: a tele­fonkábel lefektetéséhez szüksé­ges munkaárok ásása közben emberi csontok kerültek felszín­re. November 4-én délelőtt 10 óra körül a Matáv dolgozói elér­ték az említett keresztet. Fazonyi János markolójával a felszínre tett először egy lábszárcsont for­májú, megsárgult emberi csont­maradványt. — Kicsit meglepődtünk, de nekünk ki kell ásni ma ezt az át­fúró árkot — mentegetőzik a markoló vezetője, amikor dél­után két órakor beszélgetünk. — Más munkaterületen is vettem ki csontokat, sokszor ló és kutya maradványai kerültek felszínre. Most a csontok láttán a lakosság körénk gyűlt, ők mondták, hogy valószínűleg német katonák vol­tak. Nem álltunk le a munkával, de másfél méter mélységben már óvatosabban markoltam. — Láttuk, hogy ebben a mély­ségben sok a csont, mindjárt fel­ismertem, hogy emberi tetem maradványai. A kanál kiemelte a földet, ebből szedtem össze a két emberi csontvázat kitevő leletet — közli érthető izgalommal Haj- dú István, aki ásóval-lapáttal dolgozza az árkot a gép munkál­kodása után. — A szomszéd há­zakból is jöttek segíteni, közben elmondták a történetet, hogy ho­gyan kerültek ide a német kato­nák tetemei. — 1944 novemberében még tartott az Egerszalóktól Eger- baktáig elhúzódó frontvonal harca, amikor a „Balogi-kereszt” tövében temették el halottaikat a németek. A pontos dátumot nem tudnám megmondani, de húszadika körül lenetett — emlé­kezik Koós Miklós. — A német parancsnokság itt székelt a szem­ben lévő házban, összeismerke­dett a falu népe is velük. Mi ak­kor 14 éves gyerekek voltunk, minden érdekelt bennünket. Ar­ra is emlékszem, hogy két mura ló húzta azt a szekeret, amelynek a rakománya fenyőgallyakkal volt letakarva. A keresztnél emelték le a pokrócba csavart halottakat, sírhelyet ástak, majd beleengedték a katonákat a pok­róc sarkainál fogva. — Minket gyerekeket hesse- gettek a tisztek, mivel állandóan lábatlankodtunk — szól közbe András Ferencné—, itt laktunk a közvetlen szomszédban, tud­tunk mindenről, ami a német pa­rancsnokságon történt. Elfölde- lés előtt fölhúztak egy zsebórát, és melléjük temették. Ekkor is­mertem meg azt a tisztet, aki szinte az ittlakók barátjává vált, már régen itt tartózkodott. Saj­náltam, ő lehetett az egyik halott, ismertem az óráját is. Ahogy do­bálták rá a földet, sokáig hallot­tam a zsebór- „gzetes ketye­gését. — Kerestem, kaparásztam a föUhánvásb-'n, hogy talán talá­ld ; m katonai egyeztető fémd< t vagy a feleségem emlegette zsebórára bukkanok, de nem találtam a csontokon kí­vül egyebet — így András Ferenc. — Nejlonzsákba szedtük a fel­színre került csontmaradványo­kat, és elmentem a polgármesteri hivatalba, ahol beszéltem a pol­gármesterrel. — Tudtam én is, hogy a nép­száj szerint a „Balogi-kereszt” lá­bánál német sír van. Most előke­rültek a csontok, amit embernek kijáró tisztelettel és kegyelettel fogunk őrizni a ravatalozóban addig, amíg nem dönt a falu kép- viselo-testulete ebben az ügy­ben. Én tisztességes újratemetést fogok javasolni! — tájékoztat Mata József polgármester. Megkérdeztem Purszky Zol­tán esperest, hogy mint Eger- bakta lelkipásztorának, mi a vé­leménye az előkerült emberi ma­radványokról: — Kapcsolatban vagyok a Hadisírokat Gondozó Német Népi Szövetséggel, akik a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar hoz­zájárulásával támogatást kértek a II. világháborúban eltűnt, el­esett, és magyar földön elteme­tett német katonák sírjának fel­kutatásában. A kérésben fellel­hető az a szándék is, hogy a béké­re való állandó figyelmeztetés­ként közös temetőkben helyez­zék örök nyugalomra a háborús halottakat. A szövetség a német kormány megbízásából tevé­kenykedik, és felkutatja a hozzá­tartozókat. Reméljük, hogy Egerbakta is részt tud venni e hu­mánus tevékenységben. Látszólag itt be is fejeződhet­ne tájékoztatásunk, de csorbát szenvedne a valóság, ha elhall­gatnánk Molnár Sánaorvélemé- nyét, aki korántsem elégedett a leletekkel és az ügy előrehaladtá­val: — Annak a két katonának a sírját bolygatta meg a markoló­gép, akiket a németek temettek el. Még egy katona nyugszik ott, akit én és Borka Pista bácsi hán­toltunk el. Most éppen a kiter­melt föld több köbméteres meny- nyisége van fölötte. Fiatalember voltam 1944-ben, szüleim udva­rán lőttek ki egy német T-34-es tankot, a vezetője tarkólövésben szörnyethalt. A kereszt tövébe temettük el, a már említett előző sír mellé. Az eltelt éppen 49 év alatt soha nem tudtam ezt elfelej­teni, megrendítő élményem volt a halállal, mint embert, nagyon sajnáltam. A német hadsereg borzalmas tetteihez ennek a ka­tonának semmi köze nem volt, és Egerbaktán be is végeztetett az élete. Fiatal volt még ehhez. Őt is meg kell keresnünk. Kérem az il­letékeseket, hogy méltó temetést rendezzenek az Egerbaktán meghalt német katonáknak — fejezi be Sanyi bácsi, akinek köny- nyes szeméből látszik, mennyire felkavarta emlékeit a mai nap. Boros Béla és Varga Miklosné a múlt maradványait videofelvé­telen örökítette meg jelenlegi ál­lapotukban, hogy emlékük meg­maradjon a jövőnek. Mindez történelmünk keserű hagyatéka, volt, aki átélte, van, aki átérzi. A mi feladatunk, hogy a békét őrizzük azzal a cseleke­detünkkel is, hogy a katonák majd 50 éves tetemét méltó hely­re juttassuk. Hegedűs János Balaton legnagyobb gondja: Huszon­három százalékos a munka- nélküliség Balaton község képviselő-tes­tületénnek legutóbbi ülésén ki­emelt helyen foglalkoztak a munkanélküliség alakulásával. Mint a megbeszélésen elhang­zott, ez a sajnálatos jelenség, il­letve ennek következményei okozzák talán a legtöbb gondot és fejtörést az önkormányzat­nak. Az ezerháromszáz lelkes tele­pülésen ugyanis 118 regisztrált munkanélküli él, és ha ehhez a számhoz hozzáadjuk azt az öt­venhárom embert, akik már ki­kerültek a központi ellátásból, és csak jövedelempótló támogatást kapnak, a munkaképes lakosság számával arányosítva huszonhá­rom százalékos munkanélkülisé­gi rátát kapunk. Különösen aggasztó, hogy kö­zülük negyvenen minősülnek pályakezdőnek, vagyis olyan fia­talok, akik az iskola elvégzése után még nem tudtak elhelyez­kedni. Sajnos, a polgármesteri hivatalban nem nagyon tudtak számot adni a munkalehetősé­gek bővüléséről. Mindössze egy kisüzem létesült mostanában a községben, ám ez csak néhány embert foglalkoztat. Időnként alkalmaznak közhasznú munká­sokat is, de létszámuk a munka- nélküliek tömegéhez képest ele­nyésző. Kisebb üzletek sora nyűt az utóbbi időben Balatonban, ami azt mutatja, hogy többen is a vállalkozásban keresnek kiutat a munkanélküliségből. Ismét má­sok a munkaügyi központ külön­féle átképző tanfolyamait veszik igénybe, hogy így javíthassák el­helyezkedési esélyeiket. Valószínűleg a munkanélküli­ségnek is szerepe van abban, hogy ismét erősödni látszik az el­vándorlás. Egész családok köl­töznek el, elsősorban Egerbe, ahol még mindig nagyobb az esély arra, hogy munkát találnak maguknak a felnőttek. A tanulmányterv már Három község közös beruházása Tengeri herkentyűk Halfeldolgozó, magánvállalkozásban Ezen a héten hétfőn délután egy lakossági fórumra várták a balatoni polgárokat a község ön- kormányzata, a Tigáz, a vállalko­zási iroda és a bélapátfalvai taka­rékszövetkezet képviselői. A rendezvényen a tervezett nagy- beruházásról, a gázhálózatról esett szó. Három szomszédos te­lepülés — Mikófalva, Bükk- szentmárton és Balaton — ugyanis együtt szeretné kiépíteni a hálózatot, amelynek a tanul­mányterve már korábban elké­szült. Arról, hogy a kivitelezéssel melyik céget bízzák meg, a no­vember 17-i versenytárgyaláson születik döntés, s természetesen ezután, az árajánlat ismeretében válik világossá az is, mennyi pénzt kell erre fordítani az ön­kormányzatoknak, illetve egy- egy családnak. A versenytárgyalást követő­en, 18-án egy újabb lakosságifó­rum keretében hallhatnak a bala­toniak bővebb tájékoztatást a be­ruházásról, a várható anyagi tér­itekről, s a hitelfelvételi lehetősé­gekről. Az érintett községek egyébként beadták pályázatukat a központi támogatásra, s az év végéig meglesz a válasz is: kap­nak-e segítséget, avagy sem. A gáz építését mindettől függetle­nül 1995-re szeretnék befejezni. Bár Bélapátfalvának (sajnos) nincs tengerpartja, mégis egyre ismertebbé válik egy ott működő feldolgozó üzem, amelyben ten­f eri herkentyűkből készítenek ülönféle élelmiszeripari termé­keket. A titok nyitja egy testvérpár vállalkozásában keresendő: Pető Tiboréban és dr. Pető Béláéban. Tibor Lengyelországban végzett egy olyan egyetemen, ahol meg­tanulta a haltenyésztés minden csínját-bínját, és szakmai kap­csolatokat is szerzett. Hazatérte után egy hal-nagykereskedelmi vállalatot alapított, míg testvére, Béla export-import céget hozott létre. Egyszer gondoltak egyet, és a kettőt egyesítve megalapí­tották a Pető és Pető Kft. -t, amely ma már a hazai halpiac jelentős szeletét uralja. A Dunántúlon például a kis- és nagykereskedők 90 százaléka tőlük szerzi be a tengeri árut, de Budapesten is ők bonyolítják le a forgalom 50 szá­zalékát. Az ismertebb szállodák és éttermek túlnyomó része is a Pető és Pető céghez fordul, ha friss tengeri különlegességekre, így különféle rákokra, tintahalra, kagylóra van szüksége. A bélapátfalvi üzemet szep­temberben nyitották meg, és ott elsősorban Argentínából, illetve Oroszország távol-keleti vizei­ből érkező halakat dolgoznak föl. A heringből, amely mélyhű­tött állapotban érkezik, ruszli ké­szül. Ecetes-sós pácban áztatják 5-6 napig a halakat, utána hagy­mával es paprikával ízesítik, majd formas üvegekbe csoma­golják. A drágább kivitelnél kis uborka is kerül a heringek köze­pébe. Tavaszig most ennek a ruszlikészítésnek van a szezonja, de kisebb mennyiségben heck halat is feldolgoznak. Ezeket konyhakészen, mélyhűtött álla­potban értékesítik. Az üzem ve­vői között megtalálhatók a fü- szértek, az áfészek, de a Délker, illetve a Julius Meinl üzletei is. Mint dr. Pető Bélától megtud­tuk, terveik között szerepel az üzem jelentős bővítése annak ér­dekében, hogy termékeikkel be- töltsenek majd egy piaci hiányt. Olajos és paradicsomos halkon­zerveket készítenek majd 1994 tavaszától kezdve, egyelőre a magyar piacra. A teljes beruhá­zással egy orosz cégét bíztak meg, amellyel később is kapcso­latban maradnak majd: tőle vá­sárolják azokat a fémdobozokat, amelybe a jófajta szardínia ke­rül. (koncz) Szüreti bál, színházlátogatás Idősek hete Bélapátfalván A bélapátfalvi Módszertani Szociális Otthonban az elmúlt napokban rendezték meg az idő­sek hete hagyományos program- sorozatát. A megnyitón az intéz­mény igazgatója, Király Károly köszöntötte a jelenlévőket, maga a program pedig hangulatos szü­reti bállal vette kezdetét. A kisbí­ró invitálta a résztvevőket a mu­latságra, ahol vidám népi játékot mutattak be az otthon fogyaté­kos fiataljai. A rendezvények ke­retében azután sor került egy au­tóbuszos kirándulásra is, a helyi apátsági templom s a gyári tó volt az úticél. A hét legnagyobb meglepeté­seként elhunyt társuk, Berki László végakaratának megfele­lően színes tévékészülékeket ve­hettek át az intézmény férfi és női osztályának lakói. Később a Ki mit tud? szellemi vetélkedőt már a zárt láncú televízióadásban lát­hatták a fekvőbetegek, s szurkol­hattak a csapatoknak. A mikó- falvi táncegyüttes és népi zenekar fergeteges lakodalmas műsorá­val zárult az ünnepi sorozat. Igazi lakodalmi hangulat költözött az otthonba, egy-két fordulóra még a botjaikat is félretették az idős nénik és bácsik, hogy a menyasz- szonytáncról le ne maradjanak. Az idősek hetéhez egyébként hozzátartozott egy egri színház- látogatás is, amikor Svejkkel ta­lálkozhattak a bélapátfalviak. Szorgos kezek csomagolják és ízesítik a pácoláson át­esett heringet

Next

/
Thumbnails
Contents