Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-10 / 262. szám
PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 HÍRLAP, 1993. november 10., szerda Fektetik a vezetékeket A napokban megkezdődtek Mátraballán a vezetékes gázhálózat építési munkálatai. A kivitelező, a Szignál Kft. ottj áriunkkor, a múlt héten a település főutcáján fektette le a vezetéket, s a terveknek megfelelően haladnak majd tovább a munkával. Ünnepi előzetes Ugyancsak mátraballai hír, hogy a község önkormányzata a karácsonyi ünnepek előtt szórakoztató műsorral kedveskedik az időseknek. December 22-én délután háromtól a Koós János — Dékány Sarolta házaspár lép majd fel a művelődési házban. Alapítvány a községért Egy alapítványt kíván a közeljövőben létrehozni Balaton ön- kormányzata. A testületi tagok feladata, hogy véleményezzék az elképzelést, s próbálják megfogalmazni, mi is legyen az a konkrét cél, mik legyenek azok a célok, amelyek támogatást érdemelnek. Később majd képviselő- testületi ülésen egyeztetik terveiket, mindamellett valószínűleg még ebben az évben megszületik a Balaton fejlesztéséért alapítvány. Üj pártiroda A minap nyílt meg a Fiatal Demokraták Szövetsége péter- vásárai irodája. Az új Fidesz-he- lyiség a Petőfi úton, az Áfész- központ melletti épületben található, a telefonszám: 368-338. Mikófalvai telefonok Bár már évek óta bekötötték Mikófalvát a crossbar-telefonhálózatba, mégis számos lakossági igénylés érkezett és érkezik jelenleg is az önkormányzathoz, hiszen annak idején jóformán csak a közintézmények kapcsolódhattak be a távhívásba. Ahogyan megtudtuk, sajnos még várni kell a bővítésre, szükségeltetne például egyebek mellett egy új központ, azonban a község anyagi lehetőségei korlátozottak, s amennyi pénz rendelkezésre áll, azt főképpen a hamarosan építendő gázhálózatra és az 1994-re tervezett szennyvízre fordítják. Balatoni búcsú November 14-én, vasárnap rendezik meg Balatonban a hagyományos Márton-napi búcsút. A környéken minden évben ez az utolsó ilyen rendezvény, így nagy érdeklődés kíséri. Ezúttal még külön vendégcsalogatónak Üdvözlet Recskről Elsősorban a községben megforduló turistákra gondoltak Recsken akkor, amikor elhatározta az önkormányzat, hogy új képeslapokat készíttetnek a településről. A gondolatot tett követte, és a közelmúltban elkészültek az új üdvözlőkártyák. Az egyiken a község látképe és a híres fasor társaságában a recski fogolytábor emlékműve, a másikon pedig a távlati kép mellett a palóc tájház, a búzásvölgyi horgásztó és egy rezet rejtő kal- citdarab látható. A képeslapok természetesen a kornak megfelelően, színes kivitelben készültek. Emberi csontokat fordított ki a markológép (Tudósítónktól) A falu közepén álló „Balogi- kereszt” tövében minden év november 1-j én gyertyát gyújtanak azok a jóérzesű emberek, akik emlékeznek 1944 háborús időszakára Egerbaktán. Nos, a gyertyagyújtás az idén is megvolt, ám nem sokkal utána meglepő esemény történt: a telefonkábel lefektetéséhez szükséges munkaárok ásása közben emberi csontok kerültek felszínre. November 4-én délelőtt 10 óra körül a Matáv dolgozói elérték az említett keresztet. Fazonyi János markolójával a felszínre tett először egy lábszárcsont formájú, megsárgult emberi csontmaradványt. — Kicsit meglepődtünk, de nekünk ki kell ásni ma ezt az átfúró árkot — mentegetőzik a markoló vezetője, amikor délután két órakor beszélgetünk. — Más munkaterületen is vettem ki csontokat, sokszor ló és kutya maradványai kerültek felszínre. Most a csontok láttán a lakosság körénk gyűlt, ők mondták, hogy valószínűleg német katonák voltak. Nem álltunk le a munkával, de másfél méter mélységben már óvatosabban markoltam. — Láttuk, hogy ebben a mélységben sok a csont, mindjárt felismertem, hogy emberi tetem maradványai. A kanál kiemelte a földet, ebből szedtem össze a két emberi csontvázat kitevő leletet — közli érthető izgalommal Haj- dú István, aki ásóval-lapáttal dolgozza az árkot a gép munkálkodása után. — A szomszéd házakból is jöttek segíteni, közben elmondták a történetet, hogy hogyan kerültek ide a német katonák tetemei. — 1944 novemberében még tartott az Egerszalóktól Eger- baktáig elhúzódó frontvonal harca, amikor a „Balogi-kereszt” tövében temették el halottaikat a németek. A pontos dátumot nem tudnám megmondani, de húszadika körül lenetett — emlékezik Koós Miklós. — A német parancsnokság itt székelt a szemben lévő házban, összeismerkedett a falu népe is velük. Mi akkor 14 éves gyerekek voltunk, minden érdekelt bennünket. Arra is emlékszem, hogy két mura ló húzta azt a szekeret, amelynek a rakománya fenyőgallyakkal volt letakarva. A keresztnél emelték le a pokrócba csavart halottakat, sírhelyet ástak, majd beleengedték a katonákat a pokróc sarkainál fogva. — Minket gyerekeket hesse- gettek a tisztek, mivel állandóan lábatlankodtunk — szól közbe András Ferencné—, itt laktunk a közvetlen szomszédban, tudtunk mindenről, ami a német parancsnokságon történt. Elfölde- lés előtt fölhúztak egy zsebórát, és melléjük temették. Ekkor ismertem meg azt a tisztet, aki szinte az ittlakók barátjává vált, már régen itt tartózkodott. Sajnáltam, ő lehetett az egyik halott, ismertem az óráját is. Ahogy dobálták rá a földet, sokáig hallottam a zsebór- „gzetes ketyegését. — Kerestem, kaparásztam a föUhánvásb-'n, hogy talán találd ; m katonai egyeztető fémd< t vagy a feleségem emlegette zsebórára bukkanok, de nem találtam a csontokon kívül egyebet — így András Ferenc. — Nejlonzsákba szedtük a felszínre került csontmaradványokat, és elmentem a polgármesteri hivatalba, ahol beszéltem a polgármesterrel. — Tudtam én is, hogy a népszáj szerint a „Balogi-kereszt” lábánál német sír van. Most előkerültek a csontok, amit embernek kijáró tisztelettel és kegyelettel fogunk őrizni a ravatalozóban addig, amíg nem dönt a falu kép- viselo-testulete ebben az ügyben. Én tisztességes újratemetést fogok javasolni! — tájékoztat Mata József polgármester. Megkérdeztem Purszky Zoltán esperest, hogy mint Eger- bakta lelkipásztorának, mi a véleménye az előkerült emberi maradványokról: — Kapcsolatban vagyok a Hadisírokat Gondozó Német Népi Szövetséggel, akik a Magyar Katolikus Püspöki Kar hozzájárulásával támogatást kértek a II. világháborúban eltűnt, elesett, és magyar földön eltemetett német katonák sírjának felkutatásában. A kérésben fellelhető az a szándék is, hogy a békére való állandó figyelmeztetésként közös temetőkben helyezzék örök nyugalomra a háborús halottakat. A szövetség a német kormány megbízásából tevékenykedik, és felkutatja a hozzátartozókat. Reméljük, hogy Egerbakta is részt tud venni e humánus tevékenységben. Látszólag itt be is fejeződhetne tájékoztatásunk, de csorbát szenvedne a valóság, ha elhallgatnánk Molnár Sánaorvélemé- nyét, aki korántsem elégedett a leletekkel és az ügy előrehaladtával: — Annak a két katonának a sírját bolygatta meg a markológép, akiket a németek temettek el. Még egy katona nyugszik ott, akit én és Borka Pista bácsi hántoltunk el. Most éppen a kitermelt föld több köbméteres meny- nyisége van fölötte. Fiatalember voltam 1944-ben, szüleim udvarán lőttek ki egy német T-34-es tankot, a vezetője tarkólövésben szörnyethalt. A kereszt tövébe temettük el, a már említett előző sír mellé. Az eltelt éppen 49 év alatt soha nem tudtam ezt elfelejteni, megrendítő élményem volt a halállal, mint embert, nagyon sajnáltam. A német hadsereg borzalmas tetteihez ennek a katonának semmi köze nem volt, és Egerbaktán be is végeztetett az élete. Fiatal volt még ehhez. Őt is meg kell keresnünk. Kérem az illetékeseket, hogy méltó temetést rendezzenek az Egerbaktán meghalt német katonáknak — fejezi be Sanyi bácsi, akinek köny- nyes szeméből látszik, mennyire felkavarta emlékeit a mai nap. Boros Béla és Varga Miklosné a múlt maradványait videofelvételen örökítette meg jelenlegi állapotukban, hogy emlékük megmaradjon a jövőnek. Mindez történelmünk keserű hagyatéka, volt, aki átélte, van, aki átérzi. A mi feladatunk, hogy a békét őrizzük azzal a cselekedetünkkel is, hogy a katonák majd 50 éves tetemét méltó helyre juttassuk. Hegedűs János Balaton legnagyobb gondja: Huszonhárom százalékos a munka- nélküliség Balaton község képviselő-testületénnek legutóbbi ülésén kiemelt helyen foglalkoztak a munkanélküliség alakulásával. Mint a megbeszélésen elhangzott, ez a sajnálatos jelenség, illetve ennek következményei okozzák talán a legtöbb gondot és fejtörést az önkormányzatnak. Az ezerháromszáz lelkes településen ugyanis 118 regisztrált munkanélküli él, és ha ehhez a számhoz hozzáadjuk azt az ötvenhárom embert, akik már kikerültek a központi ellátásból, és csak jövedelempótló támogatást kapnak, a munkaképes lakosság számával arányosítva huszonhárom százalékos munkanélküliségi rátát kapunk. Különösen aggasztó, hogy közülük negyvenen minősülnek pályakezdőnek, vagyis olyan fiatalok, akik az iskola elvégzése után még nem tudtak elhelyezkedni. Sajnos, a polgármesteri hivatalban nem nagyon tudtak számot adni a munkalehetőségek bővüléséről. Mindössze egy kisüzem létesült mostanában a községben, ám ez csak néhány embert foglalkoztat. Időnként alkalmaznak közhasznú munkásokat is, de létszámuk a munka- nélküliek tömegéhez képest elenyésző. Kisebb üzletek sora nyűt az utóbbi időben Balatonban, ami azt mutatja, hogy többen is a vállalkozásban keresnek kiutat a munkanélküliségből. Ismét mások a munkaügyi központ különféle átképző tanfolyamait veszik igénybe, hogy így javíthassák elhelyezkedési esélyeiket. Valószínűleg a munkanélküliségnek is szerepe van abban, hogy ismét erősödni látszik az elvándorlás. Egész családok költöznek el, elsősorban Egerbe, ahol még mindig nagyobb az esély arra, hogy munkát találnak maguknak a felnőttek. A tanulmányterv már Három község közös beruházása Tengeri herkentyűk Halfeldolgozó, magánvállalkozásban Ezen a héten hétfőn délután egy lakossági fórumra várták a balatoni polgárokat a község ön- kormányzata, a Tigáz, a vállalkozási iroda és a bélapátfalvai takarékszövetkezet képviselői. A rendezvényen a tervezett nagy- beruházásról, a gázhálózatról esett szó. Három szomszédos település — Mikófalva, Bükk- szentmárton és Balaton — ugyanis együtt szeretné kiépíteni a hálózatot, amelynek a tanulmányterve már korábban elkészült. Arról, hogy a kivitelezéssel melyik céget bízzák meg, a november 17-i versenytárgyaláson születik döntés, s természetesen ezután, az árajánlat ismeretében válik világossá az is, mennyi pénzt kell erre fordítani az önkormányzatoknak, illetve egy- egy családnak. A versenytárgyalást követően, 18-án egy újabb lakosságifórum keretében hallhatnak a balatoniak bővebb tájékoztatást a beruházásról, a várható anyagi téritekről, s a hitelfelvételi lehetőségekről. Az érintett községek egyébként beadták pályázatukat a központi támogatásra, s az év végéig meglesz a válasz is: kapnak-e segítséget, avagy sem. A gáz építését mindettől függetlenül 1995-re szeretnék befejezni. Bár Bélapátfalvának (sajnos) nincs tengerpartja, mégis egyre ismertebbé válik egy ott működő feldolgozó üzem, amelyben tenf eri herkentyűkből készítenek ülönféle élelmiszeripari termékeket. A titok nyitja egy testvérpár vállalkozásában keresendő: Pető Tiboréban és dr. Pető Béláéban. Tibor Lengyelországban végzett egy olyan egyetemen, ahol megtanulta a haltenyésztés minden csínját-bínját, és szakmai kapcsolatokat is szerzett. Hazatérte után egy hal-nagykereskedelmi vállalatot alapított, míg testvére, Béla export-import céget hozott létre. Egyszer gondoltak egyet, és a kettőt egyesítve megalapították a Pető és Pető Kft. -t, amely ma már a hazai halpiac jelentős szeletét uralja. A Dunántúlon például a kis- és nagykereskedők 90 százaléka tőlük szerzi be a tengeri árut, de Budapesten is ők bonyolítják le a forgalom 50 százalékát. Az ismertebb szállodák és éttermek túlnyomó része is a Pető és Pető céghez fordul, ha friss tengeri különlegességekre, így különféle rákokra, tintahalra, kagylóra van szüksége. A bélapátfalvi üzemet szeptemberben nyitották meg, és ott elsősorban Argentínából, illetve Oroszország távol-keleti vizeiből érkező halakat dolgoznak föl. A heringből, amely mélyhűtött állapotban érkezik, ruszli készül. Ecetes-sós pácban áztatják 5-6 napig a halakat, utána hagymával es paprikával ízesítik, majd formas üvegekbe csomagolják. A drágább kivitelnél kis uborka is kerül a heringek közepébe. Tavaszig most ennek a ruszlikészítésnek van a szezonja, de kisebb mennyiségben heck halat is feldolgoznak. Ezeket konyhakészen, mélyhűtött állapotban értékesítik. Az üzem vevői között megtalálhatók a fü- szértek, az áfészek, de a Délker, illetve a Julius Meinl üzletei is. Mint dr. Pető Bélától megtudtuk, terveik között szerepel az üzem jelentős bővítése annak érdekében, hogy termékeikkel be- töltsenek majd egy piaci hiányt. Olajos és paradicsomos halkonzerveket készítenek majd 1994 tavaszától kezdve, egyelőre a magyar piacra. A teljes beruházással egy orosz cégét bíztak meg, amellyel később is kapcsolatban maradnak majd: tőle vásárolják azokat a fémdobozokat, amelybe a jófajta szardínia kerül. (koncz) Szüreti bál, színházlátogatás Idősek hete Bélapátfalván A bélapátfalvi Módszertani Szociális Otthonban az elmúlt napokban rendezték meg az idősek hete hagyományos program- sorozatát. A megnyitón az intézmény igazgatója, Király Károly köszöntötte a jelenlévőket, maga a program pedig hangulatos szüreti bállal vette kezdetét. A kisbíró invitálta a résztvevőket a mulatságra, ahol vidám népi játékot mutattak be az otthon fogyatékos fiataljai. A rendezvények keretében azután sor került egy autóbuszos kirándulásra is, a helyi apátsági templom s a gyári tó volt az úticél. A hét legnagyobb meglepetéseként elhunyt társuk, Berki László végakaratának megfelelően színes tévékészülékeket vehettek át az intézmény férfi és női osztályának lakói. Később a Ki mit tud? szellemi vetélkedőt már a zárt láncú televízióadásban láthatták a fekvőbetegek, s szurkolhattak a csapatoknak. A mikó- falvi táncegyüttes és népi zenekar fergeteges lakodalmas műsorával zárult az ünnepi sorozat. Igazi lakodalmi hangulat költözött az otthonba, egy-két fordulóra még a botjaikat is félretették az idős nénik és bácsik, hogy a menyasz- szonytáncról le ne maradjanak. Az idősek hetéhez egyébként hozzátartozott egy egri színház- látogatás is, amikor Svejkkel találkozhattak a bélapátfalviak. Szorgos kezek csomagolják és ízesítik a pácoláson átesett heringet
