Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06-07 / 259. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. november 6-7., szombat—vasárnap Kertész leszek IGA Stuttgart Expo ’93 „Flori”, a kiállítás kabalababája Április 23. és október 17. kö­zött várta látogatóit a Stuttgart­ban megrendezett 5. Nemzetkö­zi Kertészeti Kiállítás. Ezzel a vá­ros régi vágya teljesült... A kiállítás helyszínének kiala­kításakor meg tudták valósítani több évtizeddel ezelőtt született álmukat, miszerint a város kü­lönböző részén lévő zöldöveze­teket „zöld utakkal” összekap­csolják, amit nagyon találóan „Zöld U” (Grünen U)-nak ne­veztek el. A Nemzetek Kertje elnevezé­sű bemutató a régi stuttgarti an­golparkba került, természetes háttért biztosítva a 22 résztvevő­nek, köztük hazánknak is. „Az ember úgy érzi magát, ha a magyar kertbe belép, mintha évszázadokkal korábbi időkbe térne vissza” — írta egy helyi új­ság. S valóban, a régi kerekes kút, a szőlőprés, a galambdúc, a méhkaptár, a jellegzetes konyha­kerti növények ágyásszerű elren­dezése tényleg effajta hangulatot eredményezett. Emellett három borház — amelyek tökéletes má­sai voltak a vülányi pincesoron lévőknek — tekintett a kertekre, a háttérben valódi szőlősorok­kal. A kiállításon bemutatkoztak és elismerést arattak az új, induló kertészeti vállalkozók. Köztük az In Vitro Plant Kft., ami mikro- szapontással foglalkozik. Ezzel a szapon'tásmóddal állít elő gerberát, több cserepes dísz­növényt és faiskolai anyagot. A szárazvirág-termelők és -forgal­mazók igencsak erős mezőnyé­ben is megállta a helyét két kecs­keméti vállalkozó, Magyarné Márta, valamint Faragó és Tár­sai. Bemutattak hazai és import szárazvirágot, ezekből készült kész virágkötészeti munká­kat. A régi, nagyüzemi kertészetek közül a Rozmaring és az Óbuda kertészet volt jelen. Ők szegfűt, muskátlit, gerberát kiváló minő­ségben visznek a piacokra. A legtöbb érdeklődőt a főpa­vilon vonzotta, ahol virágkötők mutatták be alkotásaikat. Több versenyfeladatot kellett megol­daniuk. Ezek a következők vol­tak: virág a lakásban, karácsonyi aranzsman, menyasszonyi cso­kor, kézi csokor, kegyeleti koszo­rú. A versenyen, illetve a bemu­tatón magyar csapat is szerepelt, Imre Katalin virágkötő vezetésé­vel. Több munkája lett éremmel díjazva, legjobban a „virág a la­kásban” kompozíció sikerült, ami aranyérmet kapott. A ver- senymunkákból kiolvasható a jövő évi trend, azaz az 1994. évi virágkötődivat. A munkák fino­man kidolgozottak, kerekek, zártak. A kellékek természetes ; hatást mutatnak. A virágkötészeti élő bemuta­tókat nagy érdeklődés kísérte. Már jóval a kezdés előtt elfoglal­ták a helyeket, hogy jól lássák a kötők munkáját... A közel kétórás virágkötészeti „show” produktumait árverésen értékesítették. A csodaszép munkák természetesen mind­mind elkeltek, pedig egy-egy csokor ára a kezdeti kikiáltási ár­nak (20 DM) akár a többszörö­sére is felment. A szakmai programok mel­lett — természetesen — kul­turális rendezvények, elő­adások tették gazdagabbá és tartalmasabbá az ott-tartózko- dás idejét. V. Pénzes Judit Közéleti vitáink mai állapotáról és gyakorlatáról I. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy köz- és politikai életünk történéseiben mennyiségileg megszaporodtak a vitaalkalmak. Minőségileg azonban vitakultú­ránk számos mai jelensége arról árulkodik, hogy a vitapartnerek a vita témáját és célját szolgáló ismeretanyagról alig vesznek tu­domást. A közéleti vita, mint tipikusan élőszóbeli műfaj, az igényes be­szédműveltség nélkül elképzel­hetetlen. Nyelvi formálásában tehát törekednünk kell az érthe­tőségre, a befolyásolási képesség és a mozgósító erő kibontakozta­tására. A nyelvieken túl azonban a megfelelő szakmai, etikai kö­vetelményeket is szem előtt kell tartanunk. Sem a halandzsázás, sem a blöffölés, sem az etikailag hely­telen magatartás nem lehet jel­lemzője a jó közéleti vitának. Va­lóban súlyos etikai probléma elé állítja mind a vitavezetőt, mind a résztvevőket az a partner, aki meggyőződése ellenére — és megalkuvó módon — vesz részt a vitában. Az érveket mellőző szemé­lyeskedés is elsősorban erkölcsi, etikai problémákat vet fel a köz­életi vitával kapcsolatban. Nem teszünk eleget az etikai követel­ményeknek, ha azt a formát és gyakorlatot követjük, amelyben eluralkodik az ellentmondást nem tűrő hang, a kioktatás, a le- dorongolás, az értelmetlen gáncs, a bántó, a kocsonyás kö­zöny, a türelmetlen szóváltás. Milyen szerepet vállalhat a hasznos és értelmes közéleti vi­ta? Nyelvi formáját és tartalmát elsősorban a következő ténye­zők határozzák meg: kik vitáz­nak, miről, miért és milyen alka­lomból. A vita légkörét, szakmai szintjét természetesen az is befo­lyásolja, hogy milyen közösség­ben folyik a vita. * Talán mondani sem szüksé­ges, hogy másképpen kell vitázni a különböző műveltségű, szak­májú és érdeklődésű vitapartne­rek társaságában, és másképpen a szakmailag, műveltségileg egyenlő rangú közösségben. A közéleti vita legfontosabb szereplője, kulcsembere mindig a vitavezető. Ez érthető, ugyanis tőle függ mind a beszédfegye­lem, mind a szakmai nívó bizto­sítása. Ha eleven a vitakészsége, s nagyfokú a reagálásának képes­sége, akkor valóban értelmes együttműködés alakul ki a vitá- zók között. A vitaindító gondo­latok szinte már meghatározzák, hogy eredményes, érdembeli, vagy eredménytelen lesz-e a vita. A vitapartnereknek természe­tesen figyelembe kell venniük a vitaindító előadás, bevezetés mondanivalóját is. Helytelen te­hát az a-gyakorlat, hogy az előre felkért hozzászólók úgy mond­ják el „hozzászólásukat”, hogy nincsenek tekintettel a bevezető­re, s így sok az ismétlés, az üresjá­rat a vita nyelvi formálásában. A jó vitavezető ne mondjon el mindent a témával kapcsolat­ban. Olyan problémahelyzeteket teremtsen, amelyek eleven vitára késztetik társait... Ha maga is álproblémákat fe­szeget, nem alakulhat ki izgal­mas és hasznos vita. Felelőtlen­ség úgy vállalni a közéleti vita ve­zetését, hogy a témával kapcso­latban tájékozatlanok vagyunk, de még nagyobb felelőtlenség, ha alapos felkészülés nélkül vál­laljuk a vitavezető szerepét. Ilyen esetben találkozunk a legsúlyosabb hibákkal: a vitave­zető megjátssza a határozottsá­got, s közhelyeket ismételget. Rajta múlik, hogy milyen jellegű lesz a vita. A témában nagyon jártas, szakmailag és nyelvileg ügyes, igényes vitavezető nem a szavak, hanem a logika pórázán vezeti a vitát, és olyan valódi vita kerekedik, amelyben a partnerek őszintén, nyíltan mondják el vé­leményüket, nevén nevezik a problémákat. A nézetek is valóban összeüt­köznek, s a résztvevők nemcsak megjátsszék az elvek és problé­mák összeütköztetését. A szak­értelemmel folyó vita nem záija ki azt sem, hogy egyúttal izgal­mas és szenvedélyes is legyen a vitaforma. Ebben az esetben mind a meggyőzők, mind a meg­győzőitek azzal hagyják el a szín­teret, hogy az eredményes és hasznos volt mind az egyén, mind a közösség számára. A vitavezető lelkén szárad az is, ha álvitába fullad a vitatkozás. Már a bevezető is ludas lehet ab­ban, ha valódi vita helyett elfá­radt, kifáradt vitatkozásnak va­gyunk a tanúi. A partnerek csak körbejárják a témát, óvakodnak a személyes jellegű megjegyzésektől, gyak­ran köntörfalaznak, sok a csű- rés-csavarás. Jellemzője az álvitának az is, hogy gyakran csak indulatokat, nem pedig gondolatokat ébreszt és élesít. Elég gyakran találkoz­hatunk ma is ezzel a vitaformá­val. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Mikor (és mitől) rossz a házasság? A „mikor”-ra egyszerűnek tű­nik a válasz: akkor, ha az egyik vagy akár mindkét fél rosszul érzi magát benne. (Az alapvetően boldog és elégedett fél nem szo­kott kitekinteni, keresgélni...) A „mitől” már nagyon össze­tett, hiszen ok-okozati összefüg­gések szövevényében kell nyo­mozni, de mégis lehet rendsze­rezni a kiváltó okokat. Paul Ha- uck híres angol pszichiáter közel 30 éves kutatómunkájának ered­ményei szerint végül is két nagy csoportra oszthatók ezek a „ren­gést” vagy csendes eróziót kivál­tó okok: I. Még a házasság előtt rosszul mértük fel a saját és a másik sze­mélyiségéből következő lehetsé­ges problémákat (alárendelhető- ség, tűrőképesség, élményigény stb.). Ez különösen a túl fiatalon kötött házasságok esetében for­dul elő, ahol még két, teljesen ki­alakulatlan, folyamatos, dinami­kus változásban lévő gyermek veszi vállára a terheket. Egyéb­ként is két dolog van a világon, amit a jelek szerint az emberek mindig megbánnak: 1. a túl fiata­lon kötött házasság, 2. a másik, hogy nem szereztek magasabb iskolai végzettséget. II. Az okok másik nagy cso­portja az eredetileg jól felmért és megfelelő időben kötött házas­ságban bekövetkező tartós frusztrációk (sérelemként meg­élt élmények). Mivel a házasság alapvetően a szerelem érzésére alapul, először is jó lesz tisztázni, ki mit ért ez alatt. Ha megfoszt­juk a romantikus és idealista szí­nezetétől — és tárgyilagosan akarjuk szemlélni —, rájövünk, hogy a szerelem igenis én-centri­kus érzés, hiszen csakis azt tud­juk szeretni igazán és tartósan, aki kielégíti (vagy feltételezzük, hogy ki fogja elégíteni) legben­sőbb vágyainkat és igényeinket. A házasság adok-kapok üzlet, ahol mindkét félnek osztoznia kell annak jótéteményein, terhe­in. Nagy hiba, ha valaki már a leg­elején kiengedi minden fontos kérdésben a kezéből a döntés jo­gát. Azt hiszi, azzal tartozik sze­relmének, hogy teljesen aláren­deli magát. Ha a másik ezt elfo­gadja, és nem veszi észre az aránytévesztést, nagy árat fizet érte. Gyakrabban hagyják ott ugyanis az ilyen „minden úgy le­gyen, ahogy én akarom” embe­reket. Pont az ilyen emberek szoktak értetlenül állni, és azt mondogatják, hogy „én mindent jól csináltam, sőt egyáltalán, mindent én csináltam, és azért tettem, hogy neki jó legyen”. Kérdés, hogy a másik is meg volt-e interjúvolva, hogy tényleg jó-e ez neki, vagy már megint he­lyette döntöttek. Az a baj, ha már csak azért szeretünk valakit, és olyan mértékben, amennyire hajlandó a saját elképzeléseinket végrehajtani. Az ilyen házasság valójában csak gyermeknevelés­re szakosodott gmk. (Ami még ettől kitűnően működhet, ha ez megfelel mindkét félnek.) Mivel ez a téma rendkívül bonyolult és összetett, s ráadásul sohasem mentes a szubjektivitástól, való­ban ahány nézőpont, ahány egyedi optika, annyi megközelí­tésmód. Annyi azért minden­esetre biztos, ha tényleg komo­lyan odafigyelünk arra, hogy a másik is boldog-e mellettünk, nem valószínű, hogy elhagynak bennünket. A tapasztalat szerint azért még soha senkit sem hagy­tak ott, mert tökéletes volt... A Grafológiai Intézet párkap­csolati elemzéseinél nagyon jó találati biztonsággal lehet felis­merni a tartós frusztrációt, elé­gedetlenséget, a másikkal való teljes oldódási képtelenséget. Ezeknél az analíziseknél telje­sebb és komolyabb anamnézis (adatfelvétel) szükségeltetik, maga vizsgálat is elég hosszadal­mas, de feltáró jellege sokat se­gíthet. Ezekben a prognosztikus jellegű, segítségnyújtást célzó elemzésekben a főszereplő íráse­lemek a kettős betűk. Legfonto­sabb a „g” és „y” kapcsolata, ezek után az „sz” betű két betűjé­nek egymáshoz való viszonya. Bemutatok néhány kiragadott példát, amelyeket a gyakorlat már igazolt is. Hozzá nem értők számára kockázatos lenne bár­miféle párhuzamot vonni ezen kiragadott jellemzők és saját írá­suk között. 1. sz. minta: Ebben a már szin­te művészien megkomponált „gy” betűben benne van a töké­letes boldogság. Mivel a szimbo­likus jelentéstartalom szerint „g” mindig én vagyok, „y11 mindig a 1. sz. minta 2. sz. minta 3. sz. minta másik, ez a párkapcsolat valószí­nűleg boldog, hiszen tökéletes az összeolvadás. 2. sz. minta: Ez a „gy” betű frusztrációról árulkodik. Meg­van ugyan az összeolvadás, de az én-t jelentő „g” betű lefelé menő szára csonkolva van, nincs jól ki­dolgozva. Tartós hiányérzet, el­fojtott önpusztító sértődöttség. 3. sz. minta: A „g” és „y” be­tűk teljesen külön állnak. Nin­csenek összeépítve, így gazdája sem tud igazán a másikra figyel­ni, mert vagy a gátlásai, vagy az ahhoz hiányzó képességek eb­ben akadályozzák. 4. sz. minta: Az összeolvadási készség megvan, de a képesség nincs. Nézzük meg az én-t jelen­tő „g” túlcifrázásait, ezek jelzik, hogy írójuk saját személyét, s az azzal való foglalkozást mennyire előnyben részesíti. Katona Ágnes grafológus Egy ellesett párbeszéd Ellesett beszélgetés: — Minden este a foteljaink­ban ülve nézzük a televíziót. Nem kellene már ezen változta­tunk? — kérdezi a műsorszünet­ben a feleség. A félj válaszát lásd a vízsz. 1. és függ. 67. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A férj szavainak első része (zárt betű: N) 15. Válogatott bir­kózó (Nándor) 16. Magányosan élő ember 17. A fordítottjával együtt: női név 18. A televízió ri­portere (Judit) 19. Képkeret 20. Kilogramm, röv. 21. ...lit (szilikát jellegű ásvány) 23. Rövidítés or­vosok neve előtt 24. Szopránsze­rep Puccini: Bohémélete, operá­jában 25. Kézimunkázik 26. Fér­finév 20. Ceausescu feleségét így hívták 30. Katalin becézve 31. Űrmérték 33. Nagyon öreg 34. Harsogó hangú költöző madár 35. Elavult űrmérték 36. Elekt­ronvolt, röv. 38. Pléd 40. A tan­tál vegyjele 41. Szaglászó 43. Klasszikus kötőszó 44. Ráspolyt használ 45. A tetejére 46. ... mars! (lódulj) 47. Ünnepélyesen beiktató 49. Alsó végtag 51. Csúfos kudarcot vall 53. Öreg... őzikéje (mesecím) 54. Házhoz tartozó földterület 56. Női név 57. A parancsolója 58. Szerep a János vitézből 59. Tata része! 61. Élet 62. Lóca egynemű hangzói 63. Írország nemzetközileg hasz­nált neve 64. Virágot gyűjt 66. A kén és az oxigén vegyjele 67. Női név 69. Kampót helyéről eltávo­lít. 1. Hitelt érdemlő bizonyítás nélkül 2. Örökléstan 3. Rangjel­ző szócska 4. Felső végtag része (ford.) 5. Pozitív elektród 6. Szí­nésznő (Annamária) 7. Vanádi­FtlGGŐLEGES: 12 3 4 15 W Híg 5~ b 7 b ■ 5 40 ÍT Jr ­WWW LJ20 0 26 27 ■ 23" i!=i W 35 * m 40 ' 1-m* I Jp* 53 jmvr ^^■51 I 55l|Jb I " J 1 ■ ,r " r sr W ■ p— i um és szilícium 8. Ausztria és Olaszország gk.-jele 9. Színpadi mű 10. Döntetlen a sakkban 11. Részben támad! 12. A germáni- um vegyjele 13. Spárgával újra megerősíti 14. Elszennyeződött tárgyat alaposan letörölt 19. Kis­gyermeket ide-oda mozgat 22. Több német-római császár neve volt 24. Keresett tárgyra rálelő 25. Virágtámaszték 27. Móres egynemű hangzói 29. A lantán vegyjele 30. Ugyanaz, mint a függ. 25. alatti 32. Elektromos főzőlap 34. Az élet megszűnte 37. Létfontosságú folyadék 39. Éveink száma 41. Balkezes 42.... van (izzad) 43. Ruha elülső ele­me 44. ... in fabula (a mesebeli béka) 46. Szalonnát főz 48. Só­lyomféle ragadozó madár 50. A szobába 52. Kiejtett mással­hangzó 54. Tyúk fej dísze 55. A volt SZU egyik népének tagja 58. Vili — angolul 60. Terem­sport 63. A személyét megelőző helyre 64. Lapos, egyenes felüle­tű 65. Ének 67. A férj válaszá­nak folytatása (zárt betűk: S, Ü) 68. Jegyzetel 69. Kalauz nélküli, röv. 70. Súlyszélek! A megfejtéseket november 11-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lap­számunkban közöljük. A borí­tékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents