Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06-07 / 259. szám

HÍRLAP, 1993. november 6—7., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. Oázis Koppenhága közepén A világnak még ma is mércéül szolgáló koppenhágai vidám­park 150 éves, ám ma is bizton számíthat dán és külföldi rajon­góira. A „Tivoli — Koppenhága mo­solya” állítja Anna Mortensen, a park hetvenhat éves hűséges lá­togatója. Mortensen asszony so­hasem mulasztja el a megnyitót, és még élénken emlékszik arra, hogy egykoron nagyapja hozta el hintón először a pajrkba. A kop­penhágai vidámpark még igazi békebeli arcát mutatja, nélkülözi a gravitáció törvényeit is zavarba ejtő XXI. századi csodamasiná­kat. Hullámvasútja még 1914- ből való, körhintája ma is hamisí­tatlan verklizenét játszik. Négy- százezer virága még véletlenül sem művirág. Uwe Bodentien főkertész 3,5 millió dán koronát Í 500 ezer dollár) költ évente, ogy a növények mindennap frissen pompázzanak. A Tivoli valóságos oázis Koppenhága központjában, ahol üzletembe­rek Költik el ebédjüket, barátok ülnek le egy pohár sör mellé a tó­parton, etetik a hattyúkat, csalá­dok sétálnak a hétvégén, és sze­relmesek ábrándoznak a park fái alatt. A zenepavilonban a bécsi ke­ringő, a big band és a rockzene egyaránt műsoron van. A park pantomimszínháza a Commedia dellArte hagyományainak egyik utolsó folytatója. A vattacukor és a pattogatott kukorica illata az elegáns éttermekből kiáramló ínycsiklandó illatfelhőkkel keve­redik. Közülük a legrégibb, a Di­van egyidős a parkkal. A park több mint százezer lámpája kö­zül egyik sem neon, mert a neon fénye kellemetlen — érvel a park szóvivője. Sok külföldi számára a vidám­park egy kis összesűrített Dánia: meleg és meghitt, akár Hans Christian Andersen legendás meseíró hazája, akit Fülemüle című meséjének megírására ép­pen a Tivoliban tett egyik látoga­tás ihlette. Akárcsak egy mese — mondja egy olasz turista a sok­színű, kivilágított kínai torony tövében. Maga Walt Disney is meglátogatta a Tivolit az ötvenes években, és innen is merített Disneyland létrehozásához — ál­lítja a szóvivő. Szerte a világon megpróbálkoztak a Tivoli lemá­solásával, de sehol sem tudták visszaadni a koppenhágai vi­dámpark igazi hangulatát. A vi­dámpark a középkori Koppen­hágát védő egykori sáncon épült, ma 82 ezer négyzetméteren, a városháza és a vasútállomás kö­zött fekszik. A park létrehozója Georg Carstensen, egy dán diplomata fia, ízelítőt akart adni a dánok­nak abból, amit gyermekként apjával tett külföldi útjain látott. A dánok a Tivolit ma is csak Carstensen parkjaként emlege­tik. 1992-ben 4,1 millió látoga­tója volt, negyven százalékuk külföldi. 1843. augusztus 15-i megnyitása óta 272 millió szóra­kozni vágyó kereste fel a Tivolit. A rekordnap a vidámpark száza­dik születésnapja volt, mikor több mint százezren szórakoztak itt. Egykoron tornászok, erőmű­vészek bűvölték el a közönséget. Az elmúlt évtizedekben szabad­téri színpadán olyan művészek léptek fel, mint Marlene Diet­rich, Josephine Baker, Joan Ba­ez, Cher, az Alvin Ailey ameri­kai táncszínház, Maurice Cheva­lier, Louis Armstrong és Duke Ellington. Bohócok es zsonglő­rök ma is fellépnek, és a Tivoli­nak saját szimfonikus zenekara is van. A parkot egy részvénytársa­ság üzemelteti, amely 200 állan­dó és 2600 szezonmunkást fog­lalkoztat. A Tivoli 44 százaléka a Carlsberg cég kezében van, a részvények 8 százalékát bankok, a fennmaradó részt pedig ma­gánbefektetők birtokolják. 1991-92-ben a vidámpark adó­zás előtti nyeresége 29,3 millió korona volt, míg az azt megelőző év 34,5 millió koronát hozott. A nyereség csökkenése részben a 150. évfordulóra való felkészülés költségeiből adódott. A neveze­tes születésnapra egy, a park tör­ténetét bemutató múzeumot hoztak létre, és a park taván egy III. György korabeli 60 tonnás fregatt tökéletes másában egy ét­teremhajót rendeztek be. Robot a műtétnél A világ első robot sebészasszisztense segített a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államokban dr. William Bargar professzornak egy műtétnél. Egy csípőműtétnél segédkezett a komputer vezérelte ro­botasszisztens, méghozzá úgy, mintha a sebész meghosszabbított karja végezte volna el a munkát. A Robodoc ugyanis nem más, mint egy 5 méter hosszú, mozgatható mechanikájú kar. A tizenhárom esztendős késelő Helyszín a müncheni nyugati temető: egy 36 éves férfi üldöző­be vett egy gyerekekből álló ban­dát, amelynek tagjai összefirkál­ták a földalatti vasút kocsijait. A gyerekeket a temető falánál érte utol. Ekkor egy 13 éves fiú kést dugott az orra alá: „Ha nem en­gedsz el, beléd vágom a kést!” A férfi félreugrott, a gyerek utána­kiáltott: „Előbb-utóbb leszúr­lak!” ■ — A bűncselekmények elkö­vetői egyre fiatalabbak, s mind durvábbak: ütnek és szúrnak. Alig telik el nap felháborító bűn- cselekmények nélkül — mondta Joachim Solom, a müncheni bűn­ügyi rendőrség főnöke a DPA német hírügynökség tudósítójá­nak. — S Frankfurtban, Ham­burgban és Berlinben még rosz- szabb a helyzet. A bajor fővárosban a rendőr­ség tavaly 2000 olyan erőszakos cselekményt vett nyilvántartás­ba, amelyeket 14 és 21 év közötti fiatalok követtek el. Ez kétszere­se a két esztendővel ezelőttinek. A müncheni rendőrség mérlege: 291 testi sértés, 241 rablás és 75 vandalizmus. — A legtöbb elkö­vetőt ismerjük. A felderített ese­tek aránya 70 százalék, de a húsz­ezer feljelentés nagy része a bün­tetőeljárás megszüntetésével végződött. Wolfgang Heimpel főügyész elmagyarázta, miért: az ifjúsági törvény értelmében fiatalkorú elkövetők ellen nem lehet eljár­ni, ha nevelési intézkedéseket helyeztek folyamatba, s az elkö­vető már egy éjszakát töltött a rendőrőrszobán. — Szervezett utcai bandák meghatározott területtel még nincsenek Münchenben — állítja Solom rendőrfőnök. — A mint­egy 900 főnyi ifjú visszatérő bű­nöző csak laza klikkeket alkot. Az egyik ilyen klikk tagjai ASZ- SZO-huligánoknak nevezik ma­gukat. ASSZO aszociálist jelent, tehát tudatos szembenállást a társadalommal. Az iíjúsági bűncselekmények kétharmada testi sértés. Profi bolti lopások is napirenden van­nak, mert a drága farmernadrág és a márkás tornacipő a státus- szimbólumhoz tartozik. A 14 éves Matthias az iskoláról így vé­lekedik: „A tanítás rendkívül unalmas. Az akció sokkal izgalmasabb. Ha kést rántunk, mindig történik valami”. A müncheni ifjúsági hivatal vezetője, Hubertus Schröner megjegyezte: „Jobban be kellene pillantani a fiatal bűnözők csalá­di életébe. Mialatt ugyanis a fel­nőttek jóleső borzongással ülnek a képernyőn látható akciófilmek előtt, a fiatalokat a tévé, a mozi és a banda neveli”. Rákinvázió Amikor a Karácsony-szigetre megérkezett a monszun, akkor két héten át 130 millió tengeri rák lepte el a települések utcáit. A gépkocsik is eltűntek az áradat alatt, amikor a héjas állatkák el­hagyták őserdei lakhelyüket, és a tenger felé igyekeztek, hogy nászt üljenek. Az Indonéziától 360 kilomé­terre délre fekvő 1400 lakosú kis szigeten egyedülálló természeti jelenség volt megfigyelhető. Már maga az a tény is különle­ges, hogy rákok dzsungelben él­nek és növényekkel táplálkoz­nak. A sok millió év során a szi­geten megtelepedett vörös rá­koknak tüdejük fejlődött ki, s al­kalmazkodtak a foszfátban gaz­dag terület erdeihez. Leveleket és gyümölcsöt esznek, lyukakat fúrnak maguknak az őserdő tala­jában. A száraz évszakban ágak­kal takarják be helyüket, hogy a nedvesség ne párologjon el, és az esőzés után ollójukkal vizet gyűj- . tenek össze. Amikór a monszun megérke­zik, a sok millió hím megindul a tenger felé. — Nem lehet őket el­kerülni — mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának Holger Rumpff, a nemzeti park­ban dolgozó biológus. — A hí­mek a part menti sziklákra mász­nak fel, ott üregeket vájnak ki, és várják a nőstényeket. Amikor azok megérkeznek, az üregek­ben megtörténik a párzás. Há­rom héttel később, éjszaka, ára­dás idején a nőstények egyen­ként 100.000 tojást raknak le. Később a tojások a tengerbe ke­rülnek, ahol lárvákká fejlődnek. Közben tengeri planktonnal táp­lálkoznak. A tengernek a par­tokhoz közeli része ilyenkor tej- fehérré változik. Amikor eléggé fejlettek ah­hoz, hogy járni tudjanak, a kis ál­latok milliói megkezdik vándor­lásukat az őserdő felé. Milliók pusztulnak el: elmossa őket a tengeri vihar, felfalják a halak és a madarak, elgázolják a gépko­csik. Lehetetlen elkerülni őket, akár gépkocsival, akár gyalog, mondják a sziget lakói. Az erdé­szek igyekeznek elzárni az állat­kák vonulásának főútvonalait, de minden erőfeszítésük sikerte­len marad. Napokon át ellepik az utcákat, a járműveket. Az áradá­soktól függően egyetlen mon­szun idején 6-7-szer sor kerül vándorlásra a dzsungel felé. A Karácsony-szigetet 1888- ban Nagy-Britannia foglalta el. Először Szingapúr kormányoz­ta, majd 1958-ban Ausztráliá­nak adták oda. Az 1400 kínai és maláj származású lakos most ausztrál állampolgár. Az elefántok bosszút állnak Bár a vietnami elefántok nagy részét megölték az amerikai bombák a háború alatt, egyes vi­dékeken ismét megjelentek a ha­talmas ormányosok. Most azon­ban újabb veszélyek fenyegetik őket: az erdők kiirtása és az ele­fántcsont-kereskedelem. Vietnam központi felvidékén a Viet Cong gerillái gyakran használtak elefántokat a dzsun­gelben, fegyver és utánpótlás szállítására. Az amerikai légierő pilótái felfedezték az állatokat. Csupán Nhan Hoa városában 28-at öltek meg. — Nem maradt elefántunk — panaszolta a Reu­ter brit hírügynökség tudósítójá­nak Kpa Kleng 68 éves földmű­ves. Azóta szomszédaival közö­sen 18 új elefántot vásárolt. Ter­ményeket, fatörzseket és építési anyagokat cipeltetnek velük. Idegenforgalmi vállalkozásba is kezdtek: a turistákat kirándulás­ra viszik elefántháton. Dac Lac tartomány vezetője hosszan ecsetelte a újságírónak, hogy mi­lyen intelligens, hűséges és béke­szerető állat az elefánt. De képes bosszút is állni, ha rosszul bán­nak vele. Egy elefánt tíz tehénbe kerül, s ez nagy érték a lakosság számára, amely a vagyont ritkán számolja pénzben. Néha nem kevesebb, mint egy tucat család tud csak megvenni egy elefántot. Az állatokról legendák kerin­genek, és babonák övezik őket. Aj arai népcsoport tagjai például azt tartják, egy fiatal elefánt sem­mivel sem magyarázható kimú­lása aztjelenti, hogy a tulajdonos családjában vérfertőzés történt. Vietnam utolsó császárának, Bao Dai-nak két fehér elefántja volt. A hegyi lakók időről időre azt állítják, hogy látták az állato­kat a vadonban rohangálni. A veszély mind a vad, mind a meg­szelídített elefántokat fenyegeti. Kpa turistákat hordozó elefánt­jai közül kettőnek agyara helyén csonk látható. Az egyiknek az agyarát a tulajdonos eladta, a másikét tolvajok fűrészelték le. Illegális elefántcsont-kereske­dők egyre több megszelídített elefántot ölnek meg. Az erdő kiirtása is szedi áldo­zatait. Mint az újságok beszá­moltak róla, Song Be, Dong Nai és Binh Thuan tartományból el kellett költöztetni az elefántokat, miután lakóhelyükön kiirtották a növényzetet. Az új környezet­ben sok elefánt megvadult, ösz- szetaposta a termést, és megölt falusi lakosokat is. Az állatok így álltak bosszút a rossz bánásmó­dért — mondta Bao. Betiltott kutyaviadalok A Dél-afrikai Köztársaság parlamentje a közelmúltban úgy döntött, hogy be kell tiltani a szervezett kutyaviadalokat, mi­után egy képviselő elmondta: a vad ebeket élő kismacskák felál­dozásával tanítják meg a gyilko­lásra. A honatyák döntő többsége megszavazta, hogy emeljék a büntetés mértékét azok ellen az állattartók ellen, akiknek a ku­tyája megölt vagy megsebesített egy másikat. Ezenkívül betiltot­tak harcoló kutyák tartását és képzését. A törvényhozási vitában el­hangzott, hogy a kutyaviadalok szörnyűségeit csak a kiképzés borzalmai múlják felül. Mint az egyik képviselő elmondta: a ku­tyákat eleinte hússal tömött cso­magokkal ingerük és bosszant­ják, a későbbiekben pedig élő ci­cákat tartalmazó zsákokkal her­elik őket. A képzés során egyre egyetlenebbé váló ebek szetté­{ )ik a kismacskákat. A harci szel­em kialakításához a kutyáknak legvégül náluk kisebb és gyen­gébb társaikon kell gyilkos ösz­tönüket próbára tenni — tette hozzá a képviselő. Az elfogadott törvény értel­mében kutyaviadalon harcoló kutyák tartása vagy képzése bűntettnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel sújt­ható. Hasonló elbírálásban ré­szesül bármilyen állat ingerlése vagy hergelése is. Ugyancsak tiltott ilyen állat­küzdelmek rendezése Moszkvá­ban is, ahol a nemzetközi nőna- on lezajlottak az első hivatalos utyaviadalok, annak ellenére, hogy a város vezetése nem adott rá engedélyt. Az orosz állatvé­delmi társaság több kérelmet is benyújtott az államügyészség­nek és a belügyminisztériumnak a viadal betiltására, ám azt mégis megtartották. Az orosz állatvédők úgy véle­kednek: ha a pitbull terrierek ké­pesek csecsemők széttépésére, mint az Angliában megtörtént, és arra, hogy halálosan megmar­janak egy lovas rendőrt és lovát, mint Moszkvában megesett, ak­kor a kutyaviadalok nem hatnak nyugtatólag az emberek idegei­re. Am az amerikai pitbull terri­er-tartók szövetsége, amely ma­gára vállalja ezeknek a kutyák­nak a teljes kiképzési költségét, abból indul ki, hogy ezt a kutya­fajtát külön kutyaviadalokra te­nyésztették ki, a küzdelem a fajta vérében van. Mint állítják: ke­gyetlenségük csak kutyatársaik­kal szemben érvényesül, az em­berrel aranyos és simogatnivaló élőlényekként viselkednek. A kínaiak is megelőzték volna Kolumbuszt? Nem is olyan régen még Ame­rika Kolumbusz Kristóf által tör­tént felfedezésének 500. évfor­dulóját ünnepelték világszerte, s íme, egy kínai kutató azt állítja nemrégiben megjelent könyvé­ben, hogy honfitársai kerek ezer esztendővel a spanyol hajós előtt tették a lábukat az Újvilág föld­jére. Az Új Kína hírügynökség a közelmúltban részletesen ismer­tette a 67 éves Lián Jun-san, a pekingi Népi Egyetem profesz- szora — a Kínai KP központi lap­jának nyugalmazott szerkesztője — „Ki érkezett elsőnek Ameri­kába?” című könyvét. Ebben a szerző azt állítja, hogy egy Fa Xi- en nevű buddhista szerzetes In­diából hazafelé tartó hajóit heves vihar eltérítette útjukról. A kis flottilla állítólag Ceylon­ról (ma Srí Lanka) indult útnak, és 105 napig tartó utazás után pillantotta meg az első szárazföl­det. Ez 412-ben történt, és a kí­naiak az amerikai kontinens csendes-óceáni partvidékén szálltak partra, a mai Los Ange­les és a mexikói Acapulco kö­zött. Ezt a helyet Fa Xien elne­vezte Jepoti-nak. A kínai felfe­dezők további három hónapos hajóút után értek vissza hazájuk­ba. Lián szerint a XX. század ele­jén egy brit tudós, aki lefordítot­ta Fa Xien hajónaplóját, „téve­sen úgy gondolta, hogy Jepoti az Indiából Kínába vezető út men­tén feküdt”, s ezért arra a megál­lapításra jutott, hogy a ma Indo­néziához tartozó Jáva szigetén lehetett. A pekingi professzor azt az ál­lítását, amely szerint a buddhista szerzetes kerek 1080 évvel előzte meg Kolumbuszt az amerikai kontinensen, arra alapozza to­vábbá, hogy mind Fa Xien leírá­sa, mind a földrajzi és tengerha­józási tényezők azt támasztják alá, hogy a kínaiak nem Ázsiá­ban, hanem az amerikai konti­nens csendes-óceáni partvidé­kén értek partot. A buddhista szerzetes ugyanis „fluoreszkáló áradatról”, cetekről és cápákról ír naplójában, ami a Csendes­óceánon megtett hajóútra látszik utalni. Mindez azonban — fűzi hozzá a könyv szerzője — nem azt je­lenti, hogy Fa Xiennek kellett az elsőnek lennie, aki Amerika földjére tette a lábát. A végleges választ ugyanis csak a további kételyek eloszlatása után lehet megadni arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen ki is fedezte fel Amerikát. Taxiháború Londonban A Londonban mindenütt jelenlevő fekete taxik vezetői elkesere­dett harcot vívnak engedély nélkül fuvarozó autósokkal, akik taxizás­sal akarják megkeresni kenyerüket. Mióta a harmincas évek óta leg­hosszabb gazdasági pangás során minden tizedik londoni dolgozó munkanélkülivé vált, sokan tűnnek fel kocsijukkal késő éjjel a szín­házak és a lokálok előtt, s fuvart kínálnak. Richard Masset, a londoni taxisszövetség vezetője elpanaszolta a Reuter brit hírügynökségnek, hogy sok száz illegális autós foglalko­zik szállítással, s éj szakánként incidensekre kerül sor úgyszólván min­den londoni klub és színház előtt. Becslése szerint a fekete taxik Vezetőinek jövedelme a múlt évben 25-30 százalékkal csökkent, részben az illegális konkurencia miatt. A feldühödött „fekete taxisok” rendszeresen igyekeznek kiszorítani a betolakodókat úgy, hogy kocsijukkal akadályozzák őket a jó helyek elfoglalásában. — Nincs joguk viteldíjat kérni — mondta Masset —, s vannak köztük olyanok is, akik rablást és nemi erőszakot követnek el. A londoni taxisok Európa egyik legutolsó céhét ^lkotják. Korlá­tozzák a létszámot, s két-három éves gyakorlatot követelnek meg a jelöltektől. A taxisjelölt kis motorkerékpáron járja az óriási várost, kezében térképpel, hogy megismerje London minden zugát. A 22 ezer londoni taxis a rendőrségtől kapja az engedélyt, miután utána­néztek, hogy nem büntetett előéletű-e, és letette-e a kötelező vizsgát. A jelenlegi rossz gazdasági helyzetben mind kevesebb londoni haj- _ landó megfizetni a magas fuvardíjat. Sok vállalat szerződést köt úgy- ’ nevezett minitaxi-cégekkel, amelyek a fekete taxik díjszabásának csak felét vagy kétharmadát számítják fel. London középpontjától Heathrow repülőtérig 30 fontot (43 dollárt) is felszámít egy fekete ta­xi vezetője, míg egyes minitaxi-társaságok ugyanezért az útért csak 15 fontot kémek. A minitaxi-társaságok egyébként ugyanúgy haragszanak az illegá­lis fuvarozókra, mint a fekete taxik vezetői. „Higgye el — mondta a Reuter munkatársának Lester Stuart, az egyik minitaxi-vállalat igaz­gatója —, mi ugyanúgy szeretnénk az illegális cowboyoknak a háta közepét látni, mint a fekete taxik vezetői.” A londoni taxiháború még sokáig elhúzódhat — vélekednek az il­letékesek...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents