Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-06-07 / 259. szám
HÍRLAP, 1993. 6—7., szombat—vasárnap HEVES ÉS KÖRZETE 5. Nyílt hónap Amint azt Molnár Istvánné- tól, a tiszanánai általános iskola igazgatónőjétől megtudtuk, november hónapban nyílt tanítási napokat tartanak az intézményben. A hónap végéig minden napon minden tanítási órára várják az érdeklődő szülőket. A Máltai Szeretetszolgálat segítsége A napokban nagyobb segély- szállítmányt juttatott el Tiszaná- nára a Máltai Szeretetszolgálat. A segélyből összesen 84 több- gyermekes család, valamint nyugdíjas részesült. A szállítmány elsősorban ruhaneműt, így télikabátokat és lábbeliket tartalmazott. Átalakul a városgazdálkodási vállalat Napirenden van a hevesi városgazdálkodási vállalat átszervezése. Információink szerint egy Borsod megyei kft. venné át a céget, ám az átvállalás részleteinek kidolgozása még tart. Az átállással kapcsolatban több variációval számolnak a szakemberek. Segély diákoknak Hevesen — alanyi jogon — mintegy három és fél millió forintot utaltak át a város diákjainak, beiskolázási támogatás címén. A meghatározott pénzeken kívül lehetőség nyílik pluszpénzek odaítélésére is, ám erre csak a legrászorultabb fiatalok számíthatnak. Ezt az összeget a segélykeretből utalják át, mégpedig úgy, hogy részletes környezettanulmány után bírálják el a kérelem jogosságát. Tető alatt a tűzoltólaktanya Talán már idén költözhetnek... Olvasónk levele Megrendült bizalom Számos levelet és telefont kapunk a környékről, a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében. Legutóbb egy tiszanánai pedagógus kereste fel szerkesztőségünket azzal a levéllel, amelyben nem csupán pénzügyi kérdéseket feszeget, hanem a dolog erkölcsi vonatkozásairól szól. Mint írja: „Az élet nem igazolja erkölcsi tanításaimat, azt, hogy a becsületes, tisztességes, szorgalmas embereké a jövő, hiszen azok érvényesülnek — és sokszor mentesülnek a felelősségre vonás alól —, akik másokat kihasználva, félrevezetve, érdekeiket mindenáron megvalósítva munkálkodnak. Félek, egyszer tanítványaim, akik nyitott szemmel és értő füllel járnak a világban, szemembe mondják, hogy amit tanítok velük, az hazugság: nem érdemes becsületes, tisztességes embernek lenni... Az utóbbi időben a jóban való bizalmam megrendült. Négy évvel ezelőtt reméltem, hogy megváltozott helyzetünkben eljön az az idő, amikor mindenki érdemei szerint fog érvényesülni. Szomorú, hogy erre hiába várunk. Mert továbbra is a gátlástalan emberek érvényesülnek...” Levélírónk, aki az említett pénzintézet ügyfelei közé tartozott, arról is beszámol, hogy verítékkel megkeresett, gyűjtögetett pénzüket fújta el a szel. Ezért becsapottnak érzi magát, s attól fél, hogy tiszta érzésekkel nem fordulhat ezután senkihez. Mert nemcsak értékeit, hanem tiszta érzéseit is elvették tőle. Levele végén megkérdezi: „Lesz-e igazságszolgáltatás? A kárt szenvedettek elégtételt kapnak-e, vagy továbbra is ilyen intézményekre, vezetőkre, vállalkozókra bízzuk az országot, a népet? Ha igen, akkor hol az erkölcs?” Ha újra működne az óvoda, alsó tagozattal az iskola...! Zaránki számvetés Az alig félezer lakosú Zaránkon a testület munkája megtorpant a polgármester közelmúltban történt elhunytával. Az új vezetőt november 11-én választja majd a falu, várhatóan több jelölt közül. Ez az alkalom adta az apropót, hogy számvetésfélét kérjünk Kovács Györgyné körjegyzőtől az eltelt 3 év munkájáról, és a tervekről. — Az 1990-es választást követően az első nagy erőpróba az újdonsült önkormányzatnak a székhelyközségtől való „békés ütőn” történő leválása jelentette — tájékoztat a jegyzőnő. — A két testület ügy határozott, hogy a zaránki önkormányzat lemond a közös tanácsi irányítás alatt Tar- namérán épült óvoda, iskola, egészségügyi ház, tűzoltószertár rá eső tulajdonrészéről kétmillió forintért, amelyet a székhelyközség átvállal magára. Megállapodás született abban is, hogy a zaránki gyerekek meghatározatlan ideig a tamamérai óvodát, illetve iskolát látogathatják térítésmentesen. Az így kapott „jussból”, valamint az évenkénti közel 10 millió forint költségvetésből hasznosan gazdálkodott a település önkormányzata az eltelt 3 esztendőben. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a már korábban megkezdett belterületi úthálózat korszerűsítését befejeztük, és az is, hogy a település minden útja kövezett, s bitumenes borítást kapott. Ezzel párhuzamosan folyt a járdák felújítása, de kicseréltettük az ódon közvilágítási lámpákat is. Sokat költöttünk a községháza és a művelődési ház felújítására, és a település köz- biztonságára is, segítettük a körzeti rendőrőrs létszámfejlesztését. A község önkormányzata 1 millió forinttal támogatta a templom felújítását, hogy ismét eredeti pompájában fogadhassa a híveket. A tervekről szólva a jegyzőnő elmondta: — Zaránk is élni akar a korszerű energiahordozóval a Jászgázprogram keretén belül: jelentős összeget tartalékolt a testület erre a célra, a lakossági befizetések aránya is kedvező, hiszen eddig több mint a fele igényli a korszerű szolgáltatást. Ennek ellenére várhatóan csak komolyabb hitelfelvétellel tudja megoldani a falu a gázprogramot. Ugyanakkor korszerűsíteni kell a háziorvosi rendelőt is, ez előreláthatóan félmilliót visz el. De gondolnunk kell azok segítésére is a jövedelempótló támogatással, akik önhibájukon kívül váltak munkanélkülivé. S ami még a nagy álmunk: szeretnénk, ha a községben újra működne az óvoda és — legalább alsó tagozatosokkal — az iskola. Ha minden elképzelésünk szerint történik, úgy ebben az intézményben szeretnénk újra gyermeki életet látni. Cseh Béla A hevesi lesz a legkisebb tűzoltólaktanya a megyében Amint arról már többször hírt adtunk, Hevesen több mint egy éve fogtak hozzá a tűzoltólaktanya építéséhez, és — felvételünkön jól látható — a külső munkálatok már nagyrészt rendben vannak. — Már csak a belső rész kialakítása van hátra — mondta el kérdésünkre Zagyi Róbert tűzoltóhadnagy. — Jelenleg parkettáznak, és az ablakokat, ajtókat teszik a helyükre. A munkálatokat a Delta Kft. végzi, amelynek tudtommal Kecskeméten van a központja. — A legfontosabb kérdés az, hogy mikor költözhetnek a „lakók”... — Természetesen azt szeretnénk, hogy minél hamarabb. Ez azonban egyeztetés kérdése, hiszen az időpont sok mindentől függ. Most folyik például az állomány kiképzése, ami még eltart egy darabig. Hiszen a tűzoltók közül tizennyolcán teljesen újak, így őket szinte mindenre meg kell tanítani. — S hányán vannak összesen? — Nem tudom, hogy ez ti- tok-e vagy sem, mindenesetre elég annyi, hogy a hevesi lesz a legkisebb tűzoltólaktanya a megyében. Venczel József emlékére Az elmúlt héten Venczel Józsefre, az erdélyi, Csíkszeredái születésű néprajzkutatóra és irodalomszervezőre emlékeztek Hevesen. Az országos rendezvény keretében előadások hangzottak el a Móricz Zsigmond Művelődési Központban, majd délután felavatták Venczel emlékművét. A néprajzkutató idén lenne nyolcvaneves. Este hétkor került sor a római katolikus templomban Venczel József Misztériumjáték című művének bemutatójára. A darabot az egri Gárdonyi Géza Színház színművészei adták elő, Sziki Károly rendezésében. Egy jelenet az előadásból (Fotó: Gál Gábor) Egészségtelen a hevesi levegő? I)r. Harangozó gil Imre: ^ - Az adató szerint n a légül megbete gedésekbe szenvedő szám (Fotó: Gál Gábor) (Folytatás az 1. oldalról) — Ezt országszerte beszélték. S akárhányszor megkérdeztem, hogy most éppen miért füstölnek a szeméttelepen, azt a választ kaptam, hogy égetik a lopott kábeleket. Hozzá kell tenni, hogy az utóbbi időben ez már nem nagyon volt jellemző, talán azért is, mert a sofőrök jobban vigyáztak az alkatrészekre. A legnagyobb baj viszont az, hogy a szeméttelep igen közel, csupán néhány száz méternyire van Hevestől, s ha történetesen déli szél fúj, akkor a város északi, északnyugati részét beborítja a füst, vagy ha az nem, akkor a kellemetlen szag. S bizonyos anyagok elégetése olyan mérgező melléktermékeket juttat a levegőbe, amelyek a tudomány mai álláspontja szerint rákkeltőek is lehetnek. Ennek én nem ismerem mélyen a szakirodalmát, de szakfolyóiratokban, vagy az Élet és Tudományban feltűnnek az olyan adatok, hogy a dohányosok között tízszer gyakrabban fordul elő a tüdőrák. így van ez azzal a füsttel is, amit a szeméttelep felől sodor a szél... Vagy gondoljunk arra, hogy régen nagyon sokan gyomorrákot kaptak a nagy mennyiségű füstölt hüs fogyasztásától, míg mára a fridzsider ettől megóvja az embert, hiszen nem kell befüstölni a húst, hogy elálljon... A füst egészségtelen, és nem kizárólagosan ugyan, de előidézhet rákos megbetegedéseket. S nekem erről az egészről az jutott eszembe, hogy ha néhány évtizede egy földbirtokos család építtetett Hevesen egy tüdőkórházat, akkor nekünk is kellene valamit tennünk a mai időkben oly gyakori rák megelőzésére... S nem csupán a rákról van szó, hanem az idült hörgőhurutokról vagy az asztmáról, mert az ezekben a betegségekben szenvedőknek árt a füst, a korom, a por... A közelmúltban megkérdeztem az akkori Köjál helyi munkatársát, hogy mérték- e már a hevesi levegő szennyezettségét. Azt mondta, hogy korábban volt egy Köjál-vizsgálat, s azt állapították meg, hogy a 31- es főút mentén a levegő szennyezettsége legalább olyan mértékű, mint Bélapátfalváé, csak a por összetétele más. S ezek a mikro- szemcsék fokozzák a tüdő sérülékenységét... A fentiek alátámasztására álljon itt néhány adat. Hevesen a háziorvosi rendelőkben kiderül: a páciensek 35% légzőszervi megbetegedésekkel fcr lul orvoshoz, s hasonló panaszokról számol be a .enzen lévők 20-25%-a. Dr. Kovács György, a tbc-gondozó vezetője 186 olyan embert kezel, akik komoly légúti panasszal küzdenek. A városban tíz év alatt 41 beteg halt meg tüdődaganatban. Az idült hörgőhurutos és asztmás megbetegedések száma magas, s ez egyre nő. — S milyen megoldást tudna javasolni? — Elsősorban is az emberi észre, a józanságra apellálnék, hiszen saját magunknak kell tenni azért, hogy ebbe a levegőbe ne kerüljön ennyi por, füst, egyéb szennyeződés. Ezért célszerű lenne felszámolni a jelenlegi szeméttelepet, s valahová máshová költöztetni át. Addig is ki kellene oda tenni egy szélzsákot, és csak akkor gyújtani meg a szemetet, amikor a széljárás nem a városra sodorja az égésterméket. S fontos lenne az is, hogy a város közepén áthaladó 31-es útról a teherautó- és kamionforgalmat egy másik, városszéli útra tereljük el. Még a tanácsi rendszerben többször fölmerült a szeméttelep felszámolásának gondolata, de mindig oda lyukadt ki, hogy nincsen rá pénz. De tudok arról, hogy az egyik Mezőgép vállalat ezelőtt tíz évvel ajánlott speciális szemétégetőt 300 ezer forintért, és kisméretű égetőt 150 ezerért. Levélben tájékoztattam erről a környéki tanácselnököket, mivel akkor a Köjálnál dolgoztam, de egyik sem törődött vele... Ha előzetesen már így bemutatták nekünk a hevesi szeméttelepet, hát ellátogattunk oda egyik délután. Éppen égettek. De — mint azt Nagy Sándortól, a telep alkalmazottjától megtudtuk — csak azért, mert fáznak a munkások, akiknek a kukásautója beleragadt a sárba. Megkérdeztük Nagy urat arról, hogy mikor égettek itt utoljára „komolyan”: — Régen... nagyon régen, valamikor a tavaszon. Nem szabad itt meggyújtani semmit, mert megbüntetnek érte. De most fáznak. (kácsor) Az uralkodó széljárás szeszélye folytán gyakran a város felét beborítja a szeméttelepről származó égéstermék... Emlékmű-szám Megjelent a Hevesi Hírek Megjelent a Hevesi Ön- kormányzati Hírek című lap legfrissebb száma. Ebben több írás is foglalkozik a napokban felavatott hevesi emlékművel, amely a II. világháború katonai és polgári áldozatainak tiszteleg. A lap beszámol a második vüágháború helyi történéseiről, s arról, hogy a város és a hevesi járás milyen háborús veszteségeket szenvedett a világégés során. Az összeállításban olvasható az áldozatok részletes névsora is, majd az emlékműálh'tás históriájáról számol be a lap. Ebben szó esik Kő Pál szobrászművész tervpályázatairól, az emlékműbizottság tevékenységéről, és arról, hogyan sikerült összegyűjteni a szükséges pénzeket. Az önkormányzati rovatban „A képviselő-testület tárgyalta” címmel a település legaktuálisabb híreivel ismerkedhet meg az olvasó, aki a közszolgálati iroda szociálpolitikai munkájába is betekintést kaphat. Ismerve a környék gazdasági helyzetét, a munkaerőpiaci hírekre — így a legfrissebb adatokra, statisztikákra — is sokan lehetnek kíváncsiak.
