Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06-07 / 259. szám

Ml A SZEREPE A TAKARÉKSZÖVETKEZETNÉL? — KÉRDÉSEK HEVES POLGÁRMESTERÉHEZ (4. oldal) HEVES HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, í jf L LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1993. NOVEMBER 6-7., SZOMBAT-VASÁRNAP ' IV. ÉVFOLYAM 259. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Ha kevés a répa, veszélybe kerülhet a cukorellátásunk Keserű a szájízük a répatermelőknek Bizonytalan az ágazat jövője A rendkívüli aszály miatt a termelők a várttól lényegesen kevesebb répát szállítanak a cukorgyáraknak. Ebben a helyzetben vesztesé­gessé vált az ágazat. Ezt fogalmazták meg tegnap Egerben tartott tanácskozásukon a gazdaságok képviselői. Egyelőre nincs előrelé­pés, miután nem működik az agrárpiaci rendtartási törvény, holott szükség lenne szigort! cukorszabályozásra, megfelelő érdekvéde­lemre. Csökken az idegenforgalmi aktívum Július végéig mint­egy 100 millió dol­lárral kevesebb aktí­vum keletkezett az idegenforgalom jó­voltából, mint az el­múlt év hasonló idő­szakában. A Magyar Nemze­ti Bank mostanra ösz- szegzett adatai sze­rint a bevétel 596 millió dollár volt, ami nem egészen 3 száza­lékos emelkedés, míg a kiadás 400 millió dollárt tett ki. Ez utóbbi 42 százalék­kal több, mint 1992 első hét hónapjában. Az ugrásszerű növe­kedés az évi lakossági valutakeret 350 dol­lárra emelésével függ össze, hiszen ennek következtében mint­egy 140 millió dol­lárral nőttek az ide­genforgalmi kiadá­sok. így az idén hét hó­nap alatt 197 millió dollár aktívumot ter­melt ki az idegenfor­galom, míg tavaly jú­lius végéig 298 millió dollárt. (MTI) Égetik az avart, büdös a szeméttelep Egészségtelen a hevesi levegő? Befejeződött Antall József kölni kezelése Egy hónapig tartó gyógykeze­lés után pénteken elbocsátották a kölni egyetem I. számú belgyó­gyászati klinikájáról Antall Jó­zsef kormányfőt. A miniszter- elnököt szállító különgép tegnap a kora esti órákban startolt a Köln/bonni repülőtérről. Antall Józsefet október 6-án helyezték el a Volker Diehl professzor ve­zette klinikán. A német orvos az elmúlt két évben Magyarorszá­gon is többször kezelte a non- Hodgkin lymphomában megbe­tegedett politikust. Hiány 330 milliárd alatt? A kormány azt tervezi, hogy a képviselői indítvánnyal 358 mil­liárd forintra emelt jövő évi költ­ségvetési hiányt 330 milliárd alá szorítja. Erről Szabó Iván pénz­ügyminiszter beszélt a kormány- szóvivői tájékoztatón. Elmond­ta, hogy a pénzügyi tárca elsősor­ban a Matáv privatizációjából számol bevételi többletre, s ezt a költségvetés javára kívánja for­dítani. Egyúttal elmarad az út­alap emelése — ami érintené a benzinárakat —, ugyanis a Matáv privatizációjából 4,5 milliárd fo­rintot juttatnak az útalapnak. Üjabb kilépő a Fideszből Fodor Gábor után Molnár Pé­ter is kilép a Fideszből, és le­mond parlamenti mandátumáról is. Döntését a politikus azzal in­dokolta, hogy nem ért egyet a Fi­desz jelenlegi politikai irányvo­nalával. Megjelenünk a spanyol pénzpiacon is Ebben az évben 112 ezer hek­táron termelt répára szerződtek a gyárak, a 400 ezer tonnás hazai cukorpiac érdekében. Az időjá­rás, a kártevők pusztítása miatt azonban mindössze 85 ezer hek­táron takarítják be a termést. így 310-350 ezer tonna cukor várha­tó. Ez a répamennyiség 52-53 napos kampányra elegendő a gyáraknak. Ezzel szemben a mi­nimális feldolgozási időszak 85- 90 nap, ekkor éri meg az üzeme­lés. Ehhez 80 ezer tonna lengyel „sűrűié” behozatala szükséges. Ezzel lesz meg a tervezett 400­420 ezer tonnás cukormennyiség a piacon. Senki sem kíváncsi a termelők véleményére, akik támogatást kémek, hiszen a rossz termés mi­att az árbevétel lényegesen elma­rad a tervezettől. Horváth Sán­dor, a Heves Megyei Ipari Nö­vény Választmány elnöke beje­lentette, hogy a létrehozzák a ré­patermelői képviseletet, amely érdekvédelmet nyújt. Ezzel kí­vánják elérni, hogy egyenrangú partnerek lehessenek, és a véle­ményük meghallgatása nélkül ne születhessen döntés. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Harangozó Imre hevesiiő- orvos azzal kereste meg szer­kesztőségünket, hogy Heves vá­ros levegőjének tisztasága igen­csak kifogásolható, hiszen olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek akár rákkeltőek lehetnek. Ezzel kapcsolatban készítettünk a fő­orvos úrral egy interjút, amely­ben kitértünk az ezekben a he­tekben aktuális kérdésre, az avar­égetésekre is. — Az embereknek szokása, hogy ilyentájban meggyújtják az avart — mondja. — Ami aztán telefüstöli az egész utcát. A na­pokban éppen a rendelőintézet előtt égetett két nagy avarkupa­cot néhány asszony, én mentem ki hozzájuk, hogy hagyják már abba, hiszen az autósok nem lát­nak a füsttől, ami ráadásul be­áramlott a kórház ablakain is. Másrészt pedig az emberek mintha nem tanultak volna meg fűteni, nem úgy kezelik a kályhát és a kéményt, ahogyan kellene. Sokszor fóliadarabokkal gyújta­nak be, s ilyenkor óriási fekete füstgomolyag terjeng a levegő­ben. S ha a légáramlat éppen le­felé szálló, akkor nem egy házat terít be füsttel. — De —mint előzőleg mondta — a főorvos úr nem csupán a rosz- szul begyújtott kályhák füstjét ki­fogásolja, hanem a műanyagok szabadban való égetését is... — Igen, ugyanis két éve divat­ba jött — bár volt rá példa tavaly és idén is —, hogy az emberek a teherautókról, traktorokról le­lopták azokat a műányag- vagy gumiszigetelésű kábeleket, ame­lyek belsejében réz van. Ezeket aztán este, hogy senki ne lássa, a szeméttelepen elégették, és az így nyert fémet eladták a MÉH- telepen. — A doktor úr honnét tudott erről? (Folytatás az 5. oldalon) Munkalassítás a határokon? A Magyar Nemzeti Bank ha­marosan újabb kötvényt bocsát ki, ezúttal a spanyol pénzpiacon, 10 milliárd peseta értékben. Ezt Hárshegyi Frigyes, a jegybank alelnöke közölte tegnap. Á Ma­gyar Nemzeti Bank az idén köt­vénykibocsátással eddig 4,4 mil­liárd dollár értékű hitelhez jutott. A médiaügy folytatása Az Országgyűlés hétfőn dönt a rádió és a televízió felügyeleté­ről benyújtott törvényjavaslatok napirendre tűzéséről. Szabad György elmondta, hogy három ilyen javaslat is érkezett: Berecz- ki Vilmos független képviselő, az MSZP, valamint az SZDSZ in­dítványa. A Határőrség szóvivője sze­rint elképzelhetetlen, hogy az út­levélkezelők munkalassításba kezdjenek, amennyiben nem tel­jesül a Hivatásos Határőrök és a Határőrségi Dolgozók Szakszer­vezetének belügyminiszterhez el­juttatott bérkövetelése. A szóvivő ugyanakkor elismerte, hogy az idén csak néhány százalékos bér­emelés volt a Határőrségnél. En­nek egyik oka, hogy megtörtént az átállás a hivatásos forgalom­ellenőrzésre, és ez önmagában 164 millió forint többletkiadást jelentett. Ugyanakkor valameny- nyi hivatásos határőrnek egysé­gesen 2000 forinttal megemelték a rendfokozati illetményét. En­nek ellenére való igaz, hogy a kezdő tiszthelyettesek — java ré­szük útlevélkezelő — egy része a létminimum körüli színvonalon él, főként akkor, ha a feleség munkanélküli. A tiszteknek egyébként bruttó 45.900, a tiszt- helyetteseknek 27.000, a közal­kalmazottaknak pedig 21.900 forint az átlagfizetése. Egyéb­ként a határőröknek nincs sztrájkjoguk, igaz, a munkalassí­tás, a szabályok betű szerinti túl szigorú betartatása nem minősül sztrájknak. Budapestre indultak, az éjszakába Halálos zuhanás a szakadékba A mélyből tűzoltók emelték ki a járművet (Fotó: Szántó György) Pénteken, nem sokkal éjfél után a Szentdomonkos — Borsodnádasd közötti ka­nyargós úton Bata Gyula huszonhét éves ózdi lakos Lada személygépkocsival — eddig tisztázatlan körül­mények miatt — letért a műútról, és egy út menti, közel húsz méter mély sza­kadékba zuhant. A gépko­csi vezetőjének időben si­került kimásznia (vagy ki­repülnie!) a teljesen ösz- szepréselt autóból, és segít­séget kérnie. Útitársát. Pa- kocs Ferencet azonban már nem tudták megmenteni, ő a helyszínen életét vesztet­te. *** (Fotó: Szántó György) A Seuso-kincsek ügyében Pervesztes Magyarország ítéletet hirdetett tegnap a New York állami bíróság esküdtszéke a Seuso-lelet ügyében. A hattagú testület arra a kérdésre keresett vá­laszt: bizonyítottnak tekinti-e Horvátországnak, illetve Magyaror­szágnak azt az állítását, amely szerint a páratlan kulturális értéket képviselő ezüstkincsek horvát, illetve magyar területről kerültek elő. Az esküdtszék mindkét esetben nemmel válaszolt. — Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy eddig a pontig elveszítettük a pert. Most megvárjuk, míg kéz­hez kapjuk az írásos ítéletet, és majd annak alapos áttanulmá­nyozása után döntünk az esetle­ges fellebbezésről — mondta az MTI washingtoni irodájának Im­re István New York-i magyar konzul. Tizennégy darabból álló lelet Az évszázad „műkincs-peré­nek” tartott bírósági eljárás so­rán tizenhat tanút hallgattak meg: hatot-hatot a horvát és a magyar érvek felsorakoztatásá­ra, illetve négyet a kincs bejegy­zett tulajdonosa, Lord Nort­hampton képviseletében. A brit főnemes az ítélet kihir­detése után közölte, hogy „fölöt­tébb elégedett” a döntéssel. Saját állítása szerint Lord Spencer Douglas David Comp­ton, Northampton grófja a nyolcvanas években vásárolta fel a kalandos életű műkincseket, mégpedig Svájcban, egy libanoni ügynöktől. (Tizennégymillió dollárt fizetett értük. Mint utólag kiderült, a készlethez hamis kísé­rőokmányokat csatoltak.) A negyvenhét éves főnemes ké­sőbb a Sotheby’s aukciós cégen keresztül kívánta árverés kereté­ben értékesíteni a szerzeményét. Az ezüstedényeket, -serlegeket és -vázákat 1990 februárjában mutatták be New Yorkban. Az aukciós cég hetvenmillió dollárt jelzett előzetesen kikiáltási ár­ként. A Dunántúlon találták meg... Még mielőtt megkezdődött volna a Sotheby’s árverése, a li­banoni kormány, Horvátország (eredetileg Jugoszlávia), majd később Magyarország is igényt támasztott az ezüstkészlet tulaj­donjogára. A magyar kormány 1992-ben avatkozott be az ügy­be, miután olyan bizonyítékok kerültek napvilágra, amelyek megalapozták azt a feltevést, hogy az I-IV. századból szárma­zó kincset Magyarországon, a Dunántúlon találták meg az 1973-74-es években, és illegáli­san csempészték ki az országból. A bíróság elé tárt bizonyítékok egyik kiinduló alapját az képez­te, hogy Pannónia valamikor a római birodalom része volt, és akkoriban a Balatont Pelsónak hívták. Márpedig ez a név olvas­ható a kincs egy darabján, ponto­sabban magán a Seuso-tálon. A bruttó átlag: 26.700 forint A keresetek alakulása A bruttó keresetek 24,1 száza­lékkal, a nettó jövedelmek 19,5 százalékkal voltak magasabbak szeptemberben, mint a múlt év azonos hónapjában — tájékoz­tatta a Központi Statisztikai Hi­vatal az MTI-t pénteken. A 20 főnél többet foglalkoztató gaz­dálkodó szervezeteknél a szep­tember havi bruttó átlagkereset 28.500 forint volt, ami nettó ér­tékben 19.100 forintnak felel meg. A szeptember havi keresetnö­vekedés a fa-, papír- és nyomda­iparban, az építőiparban és a pénzügyi szolgáltatások terüle­tén volt a legnagyobb arányú, a bányászatban pedig a legkisebb. A bruttó kereset év elejétől számított átlagos havi értéke 26.700 forint, ami 24,9 százalék­kal haladja meg az előző év első kilenc hónapjára számított érté­ket. Ez nettó értékben 20 száza­lékos növekedés, miközben a fo­gyasztói árak 22,8 százalékkal emelkedtek. A reálkeresetek így végül is 2,8 százalékkal csökken­tek. Az év első kilenc hónapjában a legmagasabb — 48.400 forint — volt az átlagkereset a pénzügyi szférában, ezt követte a vegyipar 34.400 forinttal, majd a bányá­szat 33.800 forinttal. A legala­csonyabb — 17.000 forintos — bruttó keresetet változatlanul a textilruházati iparban kapták az alkalmazottak. nviTit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents