Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
erne «w«« u3«,,w„»u. u.«. .. -««u u«> -«• -9 uciwajcn icn rvcu ^iiicik jci aahki u^taülUiVdl irUUctlllVIUK MÜNCHEN november 05-07., december 03-05. 'oih^ifg3sz2r/o262/19923johb daLada, Daihatsu, Mercedes személygépkocsik. H ÍRLAP, 1993. november 1., hétfő EGER ÉS KÖRZETE 5. Környezetbarát napenergia Bizonyára sokakat érdekel szűkebb és tágabb környezetének a sorsa: pusztuló természeti értékeink, erdeink, vizeink. Mit tehetünk megmentésük érdekében? A választ keresi az újonnan alakuló környezetvédők klubja, ahol érdekes előadásokat hallhatnak, vitathatnak meg a résztvevők. Az egri kis közösség vezetője a Megyei Művelődési Központban dr. Patkó György nyugalmazott főiskolai tanár. Minden érdeklődőt várnak az alakuló foglalkozásra november 9-én, este 6 órakor. Jótékonysági bál Immár hagyomány, hogy évente — novemberben — jótékonysági estet rendez az egri Szent Lázár Lovagrend és Segélyszervezet. Az Erzsébet-napi műsoros, zenés vigasságot ezúttal november 20-án este 7 órától tartják az Eger Hotelban. Várnak minden régi és új vendéget, akik jegyet a rendelőintézet titkárságán válthatnak. Műkedvelő idősek November 2-án, délután 5 órától találkoznak azok a művészetet kedvelő középkorú és nyugdíjas hölgyek és urak, akik szeretik a színpadi előadó-művészet valamelyik ágát, és tehetséget éreznek a bemutatkozásra. A találkozó színhelye a Megyei Művelődési Központ földszint 1-es terme. A teremtő szó A Forrás Gyermek-Szabadidőközpont „Fejezetek a magyar nyelv és irodalom történetéből” címmel folytatja sikeres előadás-sorozatát. „A kráter peremén” elnevezéssel november 3-án délután 5 órától Kuklay Antal római katolikus lelkipásztor tart előadást Pilinszky Jánosról. Mönks professzor véleménye: Tehetségek nélkül nem mesv... Mönks professzor a Táncstúdió 13 és a 10-es iskola közös bemutató óráját figyeli Egerben járt a közelmúltban egy holland tehetségkutató szakember, Franz Mönks profesz- szor, a nijmegeni katolikus egyetem tanszékvezetője, a holland tehetségkutató központ vezetője. A professzor több várost érintő országos körútja egyik állomásaként tartózkodott a nme- gyeszékhelyen, ahol állami és magániskolát, illetve művelődési intézményeket — többek között a 10. számú általános iskolát, a Táncstúdió 13-at, a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontot — látogatta meg, az ott folyó tehetséggondozást tanulmányozandó! A Táncstúdió 13-ban tartott bemutató óra után kértük rövid interjúra a professzor urat. — Azért jöttem, hogy megismerkedjem a magyar iskola- rendszerrel, és különösképpen azzal, milyen módon karolják föl a tehetségesnek tartott fiatalokat. Tapasztalataimról jelentésben számolok majd be a minisztériumomnak, és megvizsgáljuk, milyen módon tudjuk majd segíteni ezt a tevékenységet Magyarországon. — Milyennek látja a magyar iskolarendszert? — Igen kedvezőek a benyomásaim. Úgy tapasztalom, az oktatás valóban szabad az önök országában. A pedagógusok igyekeznek önálló utakat járni a minél nagyobb eredményesség érdekében, új módszerekkel kísérleteznek, és igyekeznek építeni a gyermekek kreativitására. Az egyetlen hiányosság, amit ta- asztaltam, hogy egyes órákon evés az interakció, a tanár-diák közötti együttműködés. De ez sem jellemző minden iskolára és tanárra. — Inkább az amerikai, vagy a szigorúbb „porosz” szisztémához áll közelebb a magyar oktatásügy véleménye szerint? — Ahogy én látom, nem kötelezték el magukat egyik irányban sem, ebből is, abból is vettekát elveket, módszereket. A magyar iskolaügy a keresés korszakában van most, a korábbi, kötött munkát kö vetelőévtizedek után a modernizálás korát éli, és ebben — úgy látom — szívvel-lélekkel részt vesznek a pedagógusok. Az is a növekvő szabadság jele, hogy megjelentek a magániskolák. Az előbb látott óra arról győzött meg, hogy ezek nemcsak új színfoltjai lehetnek a magyar oktatásügynek, de fontos pilléreivé válhatnak idővel. — És mi a véleménye a gyermekekről? — Szépek, ügyesek, tehetségesek. Csak vigyázzanak, hogy el ne rontsák őket. Többek között ezért is van szükség arra, hogy a tehetséggondozás hatékonyan működjön. Hiszen a jók példája a többiekre is húzóerőt gyakorolhat, arról nem is beszélve, hogy Magyarország megújulása nem megy végbe a tehetséges emberek áldozatos munkája nélkül... (koncz) „Adjon Isten minden jót” Hagyományőrző téli találkozó A téli ünnepkörhöz kötődő hagyományőrző találkozót szervez Egerben a Megyei Művelődési Központ. A programnak az intézmény díszterme ad majd otthont, december 11-én délelőtt tíz órától. A rendezvényre korhatár nélkül jelentkezhet bármilyen iskolai vagy felnőtt hagyományőrző csoport, amely a Heves megyében még föííelhető, esetleg gyűjtésből felelevenített téli népszokásokat mutat be. A szakmai zsűri által legjobbnak minősített produkciókat díjazzák, és délután négy órától a nagyközönségnek is bemutatják. A hagyományőrző találkozóra november 20-ig lehet jelentkezni, a Megyei Művelődési Központ címén. Színházi fesztiválhangulat a Neumannban Immár nem először látogattunk el az iskola jóvoltából a budapesti színházakba — írja tudósításában Tomcsányi Eszter, a Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium tanulója —, s bátran állíthatom, hogy ezúttal sem csalódtunk. Két autóbuszra való diák felejthetetlen élményekkel tért haza Shakespeare „Téli rege” című darabjának eredeti angol előadásáról. Iskolánk ugyanis nem csupán a kulturális életbe való bekapcsolódásra, hanem az angol nyelv tanítására is nagy hangsúlyt helyez. Ennek jegyében működik itt egy angol nyelvi színjátszó kör, valamint az angolklub, amelynek keretében Ba7í«í-napra előadásokat szervezünk, s tudásunkat a legkülönbözőbb versenyeken mérhetjük össze idegen nyelvből is, sőt még külföldi tanulmányutakon is részt vehetünk. A napokban „bepillanthattunk” Shakespeare életébe, s az említett darab történetének korába azon az esten, amelyet a legjobb stratfordi előadás koronázott. Megkezdődött a stratégiai tervezés Amit egy város közösen akar Mint hírül adtuk, az országban egyedülálló vállalkozásként stratégiai terv készül Egerben. Több nyugati országban közismert ez az eljárás, amely nem a régi értelemben vett „rendezési” elképzeléseket jelenti. Egy olyan jövőkép megfogalmazására törekszenek a szakemberek, ami egy település egésze számára vonzó lehet. A munkát Habis László alpolgármester, valamint Kerekes György, az egri születésű építész — aki korábban a világkiállítási iroda főmérnöke volt, ma pedig a Mű-Hely Kft. vezetője — irányítja. A következő hónapok során a város lakóival együtt szeretnék kialakítani azt a stratégiai útmutatót, amely a mai, sok bizonytalansággal terhelt, s a településektől önálló gondolkodást követelő világban segítséget ad a döntésekhez. A feladat elvégzéséhez rendelkezésre állnak a kft. szakemberei, de egy társadalmi csoport is segíti a munkát. Egri polgárokból alakult egy bizottság, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a lépéseket, segíti a megvalósítást. Az elmúlt héten másodszor tanácskozott ez a testület, s most a Módusz Kft. képviselői számoltak be arról, hogy milyen felmérésekre lesz szükség. Döntöttek abban is, hogy milyen módon kapcsolják be a nyilvánosságot ebbe a tevékenységbe, így például játékos formák is lesznek erre: a gyermekek számára rajzpályázatot hirdetnek meg arról, hogy miként képzelik a jövőben Egert, a középiskolás korosztály számára pedig „Ifjú várostervező” címmel hirdetnek vetélkedőt. Eger vendége, a kanadai építész, Douglas Raines is tartott előadást, aki a hazájában már elvégzett tervezőmunkákról adott számot, beszélve arról, hogy milyen előnyei és veszélyei lehetnek ennek a folyamatnak. A közeljövőben a városban sokan találkozhatnak az e feladatot végző szakemberekkel, mert közösen kell kimunkálni a település jövőjét meghatározó elképzeléseket. Segítséget kér egy város Fagyhalál fenyegeti Gyergyószentmiklóst Eger meghallotta a kérő szót Eger megyei jogú város október 26-i közgyűlésén dr. Gvur- kó Péter SZDSZ-frakcióvezető az SZDSZ- és a Fidesz-frakciö nevében azzal a javaslattal fordult a képviselő-testülethez, hogy Gyergvószentiniklós fűtésgondjainak enyhítésére adjon felhatalmazást a polgármesternek, hogy az OTP-nél nyisson számlát, amelyre helyezzen el a város önkormányzata nevében egymillió forintot. A testület tagjai pedig a tiszteletdijukból két-két ezer forintot ajánlanak fel erre a célra. A polgármester, dr. Ringelhann György hozza nyilvánosságra a számlaszámot abból a célból, hogy a város polgárai, valamint az itt működő gazdálkodó szervezetek anyagi hozzájárulásukkal fejezhessék ki szolidaritásukat. A képviselő-testület ezzel az indítvánnyal egyhangúan egyetértett, tehát a gyors segítségnyújtás elkezdődött. Sokan emlékeznek még arra: Egerből 1989 decemberében miként indultak el a teherautók, hogy segélyt vigyenek ai erdélyieknek. A küldemény Gyergyó- szentmiklósig jutott el, ahol enyhített a bajon az adomány. Azóta a kapcsolat erősödött, újabb és újabb lépések történnek egymás felé. Legutóbb az október 23-i városi ünnepségen együttműködési szerződést írt ala a két város polgármestere. Ezt követően találkoztunk Dézsi Zoltánnal, Gyergyószentmiklós vezetőjével. — Négy évvel ezelőtt — mondja — az Egerrel való kapcsolat nem rekedt meg az első fellobbanásnál. Akik innét jöttek, barátra találtak bennünk. Természetes, egymást érző és feltételező viszony alakult ki. Mindig érezték az egriek, hogy mire is volna szükségünk, hoztak könyvet, tanszereket vagy gyógyszert. Oktatási intézmények, színtársulatok, néptánccsoportok barátkoztak össze, így alakult ki egy tágabb kör. S lassan a gazdasági téren is szövődnek a szálak. — Milyen lehetőségek vannak e téren? — A fafeldolgozásban nagyok az együttműködési lehetőségek, ha a román gazdaságpolitika megkötései néha akadályozzák is a kibontakozást. Fejlett a bútorgyártásunk, s faipari gépeket is állítunk elő. Ha bizonyos cikkeket — amelyek Magyarországon nívósabbak — megkaphatnánk, nagyon jó termékeket állíthatnánk elő. Szükséges volna például sarokvas, vagy megfelelő ragasztóanyag, vagy más efféle. — Mit mondana városáról, hogyan mutatná be az idegennek? — Gyergyószentmiklós 25 ezer lelkes település. Egészen sajátos klímájú, gyönyörű helyen fekszik a gyergyói medencében. Úgy szoktak mondani, hogy nálunk kilenc hónapig tél van, és három hónapig nincs nyár. Ez nem jelenti azt, hogy az emberek is hidegek lennének: a székely ember a saját nemzetéhez húzó, meleg érzelmű. A sors bennünket a szélekre helyezett, az egykori magyar határhoz, a Békasi- szoroshoz közel. Itt magyarságunkat megtartani nem könnyű feladat. Nem az az igazán fontos, hogy eljöjjünk, hanem az, hogy otthon maradhassunk. Fáj nekünk, ha valaki elhagy bennünket. Sajnos, a gazdasági helyzet fokozatos romlása következtében megint vándorbotot vesz a kezébe a székely. Csak szép szavakkal nem lehet az ifjúságot ott tartani, meg azt, aki szebb jövendőt szán magának és gyermekének. Ezért is olyan fontos számunkra, hogy erősödjenek magyarországi kapcsolataink. — Minta város polgármestere, miért jött most hozzánk? — Nem akartam én politikai pályafutást, 1989 decemberében, mint ismert tanárembert hívtak vezetőnek. De az ember felelősséget érez a városáért. Ha nem is szeret a székely segítséget kérni, most mégis azt kell tennem. Nagyon kegyetlen télnek nézünk elebe, s azt kérjük: enyhítsenek ezen a gondon: fagyhalál elé néz Gyergyószentmiiclós, ha nem segítenek testvéreink. Az emberek kétharmada tömbházakban lakik, ahol már június óta nincs meleg víz, s most fűtés sem. A lakosság egyharmada munkanélküli, nagy az adósság, a fűtésért felelős vallalat nem tud ezért fizetni. A kormány a költségek felét vállalja, de csak akkor, ha ténylegesen vásároltunk fűtőanyagot. Ez egy ördögi kör. Táviratoztam a miniszterelnöknek, hogy előlegezzék meg ezt a pénzt, de még nem jött válasz. Hogy érzékeltessem, milyen nehéz helyzetben is vagyunk: az 1993-as költségvetésünk második részét csak szeptember második felében kaptuk meg. Gondban vagyunk a fizetésekkel, a takarítással, a világítással is. — Milyen módon nyújthatnánk támogatást? — Ebben az esetben csak a pénz lehetne a megoldás. Kérem, hogy segítsenek, s valamilyen módón majd tudjuk viszonozni. — A leggyorsabban tehát ezt kellene megoldaniuk. Minek a hiányát szenvedik még el nehezen? — Kevés a könyv. Tíz évig vezettem egy líceumot, így saját bőrömön tapasztaltam: a költségvetésből évente csupán 10-20 könyvre telik. Még a néhány hónappal azelőtti magyar nyelvű folyóiratokat is nagy élvezettel olvassuk. — Hosszabb távon hogyan kerülhetne még közelebb egymáshoz ez a két település? — Vidékünk csodálatos természeti adottságokkal rendelkezik. Ha az egri, Heves megyei ember számot vet azzal, hogy néhány napra eljön, s ha nem is részesül extra kiszolgálásban, jutányosán szép dolgokat láthat. Ha ezen a mostani megszorultságon túljutunk, jobb lenne, ha nem a száz forintját küldené el nekünk, hanem inkább nálunk költené el. Nem kell félni, soha nem hallottam olyasmit, hogy bántottak vagy megsértettek volna valakit nálunk. A politikával van a baj, nem az emberi kapcsolatokkal. Minél többen jönnek, annál jobban megmozdul a turizmus. Legszívesebben mindenkinek egyenként elmondanám: higy- gyetek ebben, és gyertek el, érjétek be azzal, ami szép és emberi. — Milyen szívvel búcsúzik most Egertől, milyen találkozásai voltak az elmúlt napokban ? — Szeretném, ha látnák: nem tehetetlenek, fantáziátlanok, csupán anyagiak híján vagyunk. Felelősséget vállaltam másokért, ki kell tennem magam annak is, hogy ha kell, letérdepeljek, úgy kéijek. Ha ezek a kapcsolatok elindulnak, néhány év alatt egész más jelleget öltenek. Néhany- szór fájt a szívem, mert több gyergyói emberrel is találkoztam itt, akik tanárukként köszöntöttek. Elmondták: lelkűk otthon maradt, csak a szükség hozta őket ide, alig váiják, hogy hazamehessenek. Gábor László Kutyakiállítás a Szépasszony-völgyben Bírálatra készülve... A boxerek kedvelői találkoztak egymással a napokban a szé- passzony-völgyi kápolnánál. A Hungária Boxer Klub szervezte eseményre osztrák, német, cseh, román, jugoszláv és persze magyartenyésztők hozták el kutyáikat. Száznál is több eb versengett a klub-évgyőztes címért, ami any- nyit jelent, hogy ezen alkalommal az egri rendezvényen választották meg 1993 legjobb kutyáját a szakmai zsűri döntése nyomán. A tervek szerint egyébként hagyományt szeretnének teremteni a kiállításból, amelynek minden évben Eger adna otthont. Ingyenes szabad energia A térugrástól a lélekvándorlásig Egely György Egerben Holnap délután 4 órakor — a Hevesi Napló és az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében — az Egri Dohánygyár kultúrtermében a nemcsak hazai berkekben számon tartott Egely György mérnökkel, atomfizikussal, kutatóval találkozhatnak az érdeklődők. A vendég — akivel Pécsi István, lapunk olvasószerkesztője készít nyilvános inteijút — a nyitott szellemű tudós szemszögéből világítja meg a Fülöp-szigeti csodadoktorok tevékenységét, a tér-, illetve dimenzióugrásokat, a tudatalattit vallató lengyel pálca szerepét, a lélekvándorlást, a gyógyító, s az általa mérhetőnek tartott bioenergiát, valamint a többi parajelenséget. Szól természetesen az ingyenes szabad energiáról is, amelynek kamatoztatása napjaink egyik legfontosabb kérdése. Az egyesületi tagok és az üzemi dolgozók a dr. Nagy János utca felőli portán vehetik át ingyenes belépőiket a rendezvény kezdetéig, reggel hattól este hat óráig-
