Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. november 30., kedd Látószög A falu lapja Sokáig ritka hollónak számított a helyi újság hazánkban. Inkább csak a városok próbálkoztak a saját sajtóval, falun többnyire az önkormányzatok megalakulásával, az alapítvá­nyok, a pártok, az egyesületek elszaporodásával adódott mód szakítani az eddigi hagyománnyal. Külön-külön vagy közö­sen egymás után adták a települések közönségének kezébe a híradókat, tájékoztatókat. Mára már annyi van a különféle ki­adványokból, hogy — legalábbis hirtelenjében — megyénk­ben sem lehetne talán megmondani a számukat. Nincsenek könnyű helyzetben a helyi szerkesztők és mun­katársak, hiszen egy-egy faluban — ha gyorsabbak is a válto­zások, több minden történik mostanában, mint valamikor — azért túl sokról, sajnos nemigen lehet tudósítani. Kiváltkép­pen ha havonta jelentkezik az újság. Igazán minden tiszteletet és elismerést megérdemelnek azok a lelkes falusi lapcsinálók, akik különösebb, olykor min­denféle felkészültség vagy tapasztalat nélkül és egyéb elfog­laltságuk, netán a szabadidejük rovására is vállalkoznak itt és ott újra meg újra az olvasó szolgálatára. S legkevésbé sem sza­bad szemükre vetni, ha ez nem mindenütt és mindig sikerül úgy, mint kellene. Hiba lenne azonban elhallgatni, amin azért változtathatná­nak, ha a lapot a kiadója véletlenül sem tekintené valamiféle üres státus-szimbólumnak sehol. Ám, sajnos néhol inkább csak még nagyobb rangot szeretnének adni az újsággal gazdá­jának, s elsősorban azon vannak, hogy a kiadvány minden­képpen megjelenjen. Nem egy olyan tájékoztatóval találkozom magam is akár csupán megyénkben, amelyben vagy a megjelenés ritkasága, vagy a szerző, szerkesztő figyelmetlensége miatt szakállas a hír, ami meg fiatalabb lehetne, éppenséggel hiányzik. Vagy nem vették észre az eseményt, vagy lekéste a lapzártát. Havi, kéthavi, negyedéves kiadványoknál talán nem is kel­lene hírszerűen megjelentetni az eseményeket. Összefoglal­va, krónika formájában is közölhetnék ezeket. Ahol pedig terjengősen leginkább a régmúltakat idézgetik sorozatban, szerencsésebb lenne némely aktuálisabb témával kitölteni az újság üres helyeit. Mindenütt és mindig van, ami a ma embe­rét foglalkoztatja valami oknál fogva, s amit ennélfogva szíve­sebben olvasnának a falubeliek. A történelmet helyénvalóbb lenne akár külön kiadványba gyűjteni, foglalni — ha van rá pénz. Legfeljebb egy-egy vissza­emlékezés, évfordulós esemény színesíthetné, tehetné válto­zatosabbá, olvasmányosabbá a lapot. Amikor túl sok van be­lőlük, s rendszeresen, a lap egész jellegét megváltoztatják, a legjobb szándékot is megkérdőjelezik. A jelen, a jövő mellett, természetesen a múlt is kapjon he­lyet a helyi lapban egy bizonyos határig — de ne tovább. A híradó, krónika, újság inkább a ma embereinek világáról tá­jékoztasson, s adjon képet az utókornak is. Ahogyan igazá­. bői az olvasó várja. Gvóni Gvula ®q s ínafei «npsaiv nanrißq ijteriBloáai J J nsylü .riósöá óínnm A Mátra Művelődési Központ jubileumán Két hétig: díhom-dánom Nem sajnálták rá az időt, mondhatnám így is, hogy a gyön­gyösi Mátra Művelődési Köz­pont fennállásának tizenötödik évfordulóját megünnepeljék. A rendezvénysorozat éppen két hétig tartott. Gálaesttel fejező­dött be. A Városi és Pedagógus Kórus vezette be a műsort, majd ahogy illik és szokásos, a város polgár- mestere, Keresztes György kö­szöntötte az ünnepeltet. Beszélt azokról az eredményekről, ami­ket a művelődési központ ért el fennállása alatt. Elismeréssel szólott azokról a személyekről, akik annak idején szívügyüknek tekintették a városhoz méltó kül­ső megjelenésű és funkcionáli­san is megfelelő művelődési köz­pont megépíttetését. Köszönetét mondott a ház egykori és mai ve­zetőinek, munkatársaiknak, akik elismerésre méltó szervezői munkát végeztek. A gálaest vidám percei követ­keztek. Előbb Straub Dezső tré­fálkozott, illetve énekelt régi, népszerű dallamokat, őt Csong­rádi Kata követte. Ismert sláge­rek hangzottak el az ő előadásá­ban, illetve magánszámába be­vonta a közönséget is. Matus Miklóst még a színpadra is fel­csábította, hogy eljátszassa vele a jó férjet a közönség derűjétől kö­vetve. Hát, nem tudom...! Kell-e a közönség egyik tagjára „ráerő­szakolni” az ilyesfajta „közsze­replést”. A gálaest minden program­pontját nem tudom most felso­rolni. Olyan igazi, jófajta „eszt- rád” kerekedett ki a múló percek nyomán. Balett, fiatalok néptán­ca, kung-fu és kobudo jött sorra, de nem hiányzott a modem tár­sastánc sem a Gyöngyszem tánc­klub előadásában. Volt ennek a műsornak egy olyan része, aminek nagyon tud­tam örülni: a losonci Kármán József Színkörig eljött erre az al­I Két hétig tartó rendezvénysorozattal ünnepelt a tizenöt éves „Ház" kalomra. De az erdélyi Tórádról is érkezett küldöttség. Ebben a tényben azt véltem felismerni, hogy már szélesedik a kapcsolat a határokon túli magyarokkal.. Kellemes perceket szereztek a Gyöngyösi Játékszín műkedve­lői — lelki atyjuk: Jankovits Jenő — azzal az önirónikus játékuk­kal, amelyben görbe tükröt tar­tottak maguk és a közönség elé a hivatalos népművelői „irányza­tok” gyakorlatáról. Egy köszönő főhajtásnak le­hetett felfogni azt az eseményt, amelyben a ház vezetősége em­lékplakettet nyújtott át azoknak, akik 5-10-15 éve vesznek részt a művelődési központ munkájá­ban. Meg kell említenem továb­bá azt a figyelmességet, amit a Zilahy-alapítvány fejezett ki az­zal, hogy egy művészi kerámiá­val ajándékozta meg a ház igaz­gatónőjét, Baranyiné Szilágyi Erzsébetet. Zilahy Mariann az alapítvány nevében több, anyagi értékben is jelentős belépőt adott át azzal, hogy ezeket a Zi- lahy-bálra szóló meghívóknak is tekintsék azok, akik kézhez kap­ják. Természetesen a zárószám a Vidróczki Néptáncegyüttesnek maradt. Meg is feleltek annak a várakozásnak, hogy a gála emlé­kezetes percekkel záruljon az emlékezetes műsor megfejelésé- ül. Minden dicséretet megérde­mel ez a csapat. Tagjai nemcsak nagy szakmai tudásról adhattak számot, hanem az átélésből és lelkesedésből is jelesre vizsgáz­tak. Két szerény megjegyzést en­gedjenek még meg. Az egyik: a „műsoron kívül” fellépett ma- gyarnóta-kettős énekes tagja ad- dig-addig dalolt, hogy a közön­ség kitapsolta. Neki ez sem hasz­nált. Sőt, még inkább fellelke­sült, úgy kellett szinte betuszkol­ni a függöny mögé. A másik: hi­hetetlen erős programot hozott össze a jubileumi két hétre a szer­vező bizottság. El lehet azon gondolkodni, hogy a kevesebb nem lett volna-e több? Mindezzel együtt teljes szív­ből köszöntjük a Mátra Művelő­dési Központ vezetőjét és mun­katársait, kívánva többször ti­zenötéves, sikeres korszakot — mert ezzel tudják igazán szolgál­ni a város polgárait, a „kedves közönséget”, amely ezt a tulaj­donságát kifejező jelzőt most is méltán kiérdemelte. G. Molnár Ferenc 'f Megkérdeztük a miniszterelnökségi államtitkárt Mit jelent a közszolgálatiság? Az elmúlt hetek sajtóvitáiban az egyik leggyakrabban emlege­tett téma a rádió és a tévé köz­szolgálati jellege volt. A polémi­ákból azonban az is kitűnt, hogy e fogalom értelmezése koránt­sem egységes. Valójában megha­tározható-e, hogy milyen köve­telményt jelent az elektronikus sajtó „közszolgálata”? — kér­deztük dr. Kajái Józseftől, a mi­niszterelnökség közigazgatási ál­lamtitkárától. — A kérdésre egyértelműen igen a válasz, hiszen a tavaly el nem fogadott média-törvény ezt már tisztázta. Hozzáteszem: a törvénynek ebben a részében tel­jes volt a hat párt egyetértése; a jogszabály nem emiatt futott zá- * tonyra. Tény persze, hogy nehe­zen kodifikálható fogalomról van szó; egy-egy műsorról csak akkor állítható, hogy eleget tesz a közszolgálatiság követelmé­nyének, ha megfelel bizonyos ( aíapelveknek, amelyeket a tör­vényjavaslat részletesen felso- l rol. 3 — Ilyen például az, hogy a ha­zai és külföldi eseményekről, té­nyekről és vitatott kérdésekről részletesen és átfogóan, pártatla­nul köteles beszámolni a média. Egy másik követelmény: a mű­sorszolgáltatás köteles gondos­kodni a vélemények — köztük a kisebbségi vélemények —, néze­tek sokféleségének kiegyensú­lyozott bemutatásáról. További feltétel az irodalmi, művészeti al­kotások, a kultúrális, vallási és világnézeti értékek, a közhasznú és egészséges életmód, valamint a környezetvédelmi ismeretek hasonló módon történő bemuta­tása, a helyi és körzeti műsorok­ban pedig a helyi problémákról szóló árnyalt, tárgyszerű tájé­koztatás. — Csakhogy jelenleg nincs média-törvény — tehát e követel­ményeknek nincs semmiféle jogi hátterük... — Miután a törvény nem szü­letett meg, a televízió, illetve a rádió szervezeti és működési sza­bályzatába csaknem szó szerint belekerültek e követelmények, amelyeket mindkét intézmény önmagára nézve kötelező érvé­nyűnél fogadott el. Megjegy­zem: amíg az említett kritériu­mok a törvényjavaslatban szere­peltek, semmiféle kifogás nem merült fel ellenük; amint a két intézmény szabályzatában helyet kaptak, nyomban kritizálni kezdték őket, mondván, hogy csupán általánosságokat fogal­maznak meg. Jómagam úgy vé­lem, hogy ha ezeket az alapelve­ket közelítőleg is érvényesíti a két elektronikus média, eleget tud tenni a közszolgálatiság kö­vetelményének. — Azt azért nem könnyű elbí­rálni, hogy ki miként tartja be a szabályzatba foglaltakat. — Mindkét intézménynek van további zsinórmércéje, amely megítélésem szerint hat­hatósan segíti a közszolgálati jel­leg érvényesítését: a BBC etikai kódexének hazai viszonyokra al­kalmazott változata. Ebben téte­lesen, szerkesztőkre, előadókra „lebontva” szerepelnek a kor­rekt, hiteles tájékoztatás feltéte­lei. Ezen túlmenően: a rádiónál és a televíziónál egyaránt műkö­dik társadalmi felügyelő bizott­ság, amelynek tagjai a lakosság legkülönbözőbb rétegeiből ke­rülnek ki. K. T. Számlát adni kell! 1994. január elsejétől bővül azoknak a köre, akik • pénztár­géppel kötelesek számlát adni. Pénzügyminiszteri rendelet ha­tározza meg azoknak az adóala­nyoknak a Körét, akik értékesí­téskor, vagy szolgáltatások el­végzésekor kizárólag pénztár­géppel vagy taxaméterrel tehet­nek eleget nyugtaadási kötele­zettségüknek. — Mely tevékenységet végzők körére terjed ki jövő év elejétől ez a rendelet? — érdeklődtünk Gál Sándornétól, az APEH Heves Megyei igazgatóságának ügyfél­szolgálati és ÁFA visszatérítési osztályának vezetőjétől. — Á taxisok kötelesek lesz­nek a taxaméter használatára. Pénztárgéppel kell számlát adni­uk az üzletköri besorolás szerint az iparcikk kereskedelemmel foglalkozóknak. Ide tartoznak a vas-, műszaki-, üvegáru-, jármű- és elektronikai termékeket árusí­tó üzletek. A vendéglátóipar te­rületéről pedig az italüzletek: az italboltok, a borozók, a borki­mérések, a drinkbárok és kocs­mák. — Hol és milyen feltételekkel szerezhetik be a vállalkozók eze­ket a gépeket? — Az érintettek kizárólag az APEH által jóváhagyott pénz­tárgépekkel és taxaméterekkel tehetnek eleget nyugtaadási kö- telezettségüknak. Vannak olyan kereskedők, akik jogosultak ezek forgalmazására, tőlük ren­delhetik meg az ügyfelek. Saj­nos, korábban volt olyan tapasz­talat, hogy egyes kereskedők „túlvállalták” magukat és nem tudtak időben szállítani. Ezért a vállalkozók kifutottak a határ­időből, amikor még jelentős ked­vezménnyel kaphatták volna meg ezeket a gépeket. Jelenleg is jár Kedvezményt a vásárlóknak: akik csak a pénztárgépet veszik, azok 25 ezer forintot, akik szá­mítógép-rendszerbe kapcsolha- tót állítanak be, azok 50 ezer fo­rint kedvezményben részesül­nek. A taxaméterhez pedig 30 ezer forinttal járulnak hozza. Ez december 31-ig érvényes. Janu­ár 1. után a kedvezmény mértéke 20 ezer forint. — Számlát eddig is mindenki­nek adni kellett. Miért ragasz­kodnak a pénztárgéphez? — A gépi nyugtaadás megbíz­hatóbb mindkét fél számára. A pénztárgépek rendelkeznek úgy­nevezett fekete dobozzal, amely minden készpénzfizetési adatot megőriz, utólagos változtatásra lehetőség nincs. így könnyebb ellenőrizni és bizonyítani egya­ránt. S egy gépet például nem le­het elveszteni, es ellopni sem olyan egyszerű. A gépi nyugta­adásra Kötelezettek köre 1994. július 1-től még tovább fog szé­lesedni. (sárközi) Változnak az illetékek Drágul a vagyonszerzés Az inflációhoz igazították az 1994 január 1-jétől életbe lépő, módosított illetéktörvényt és egyidejűleg néhány új szabályt is életbe léptettek. Ennek közér­deklődésre számot tartó, fonto­sabb részleteiről, illetve az au­gusztus 20-tól megváltozott ren­delkezésekről szólva dr. Rö- schenthaler Mária, a Pénzügy­minisztérium főosztályvezetője a következőket hangsúlyozta: — A parlament által most el­fogadott új szabályok elsősorban a vagyonszerzéssel összefüggő il­letékek mértékét növelik. Csak kisebb, az inflációval „lépést tar­tó” módosítások kerültek a hiva­tali eljárási illetékek sorába. A lakással és a termőfölddel kap­csolatban ma meglévő kedvez­mények tovább élnek. Csupán emlékeztetőül: a par­lament által most elfogadott tör­vény értelmében 1994-ben a va­gyonszerzési illeték — az úgyne­vezett visszterhes szerződések (adásvétel, tartási megállapo­dás) esetén — az ingatlanok (ki­véve lakás) és a törvényben meg­határozott ingóságok (gépkocsi és pótkocsi kivételével) után a napi forgalmi érték 10 százaléka lesz. (Jelenleg ez csak 5 száza­lék). Á vagyonszerzés az öröklés vagy az ajándékozás esetén a ter­hekkel csökkentett forgalmi ér­ték után illetékköteles, a legszű­kebb, azaz I. fokú rokonsági cso­portban (szülő, gyermek, házas­társ) 10 százalék (ma 5 száza­lék); a II. fokú rokonsági cso­portban (unoka, nagyszülő, test­vér) 14 százalék (ma 8 százalék); a III. fokú csoportban (mindenki más* az I-II-es rokoni körön kí­vül) 20 százalék (ma 10 száza­lék) lesz. — A törvény azonban kivéte­leket is említ. Milyen esetek tar­toznak a kivételezettek körébe? — Ha valaki adás-vétellel, vagy tartási szerződéssel jut la­kástulajdonhoz, akkor az illeték mértéke 4 millió forintos vagyo­ni értékig, akárcsak ma, a forgal­mi érték 2 százaléka marad. Ha azonban a lakás értéke megha­ladja ezt az összeget, akkor a 4 millió forint feletti rész után már 6 százalék illetéket kell fizetnie a vevőnek. Csere esetén csak a la­kások forgalmi értékének külön- bözete az illeték kiszabásának alapja. Csak az értékkülönbözet illetékköteles abban az esetben is, ha valaki a régi lakását eladja, de egy éven belül a pénzből új la­kást vásárol. Az önkormányzati bérlakások megvásárlása, a tu­lajdonjog megszerzése eddig il­letékmentes volt, s jövőre is az marad. Új eleme a törvénynek, hogy ez a mentesség a haszonél­vezeti jog megszerzésére is kiter­jed abban az esetben, ha valaki az önkormányzati bérlakás tulaj­donjogát a gyermeke, vagy az unokája számára vásárolja meg és a saját részére csak a haszonél­vezeti jogot kívánja biztosítani. A megvásárolt lakás tulajdonjo­gának, haszonélvezetének ingat­lan-nyilvántartási bejegyzése szintén mentesül az illetékfizeté­si kötelezettség alól. Lakás öröklés esetén — akár­csak jelenleg — az örökhagyó és az örökös közötti rokonsági vi­szonytól függően — az I-II-III-as csoportban — 2,5-4-5 százalék illetéket kell fizetni a tulajdoni hányad forgalmi értékének meg­felelően. Ájándékozáskor szin­tén megmaradnak a mai illeté­kek, az I-II-III-as rokonsági vi­szonytól függően ezek mértéke azonban 5-8-10 százalék. — Hogyan módosul a lakóte­lek örökösödési illetéke? — A lakóházépítés céljára fel­használt örökölt, vagy ajándék­ba kapott, netán megvett telek továbbra is feltételes illetékmen­tességet élvez akkor, ha a telken 4 éven belül lakóházat építenek. — A gépjárműátírásának ille­tékei is alapvetően megváltoz­nak? — A jármű kora szerint diffe­renciált, köbcentiméterenkénti 3-4-6 forint helyett január 1-jé­től egységesen 6 forint lesz min­den köbcenti után a vagyonszer­zési illeték. — A legtöbb illetéket a min­dennapi életben a hivatali eljárá­sokért fizetjük. Hogyan alakul­nak e tarifák jövőre? — Az államigazgatási eljárá­sok illetékei a jogalkotók szerint kirívóan alacsonynak vélt díjté­teleknél változnak. Az úgyneve­zett általános eljárási illeték 300 forintról 500 forintra emelkedik, a jogorvoslati kérelmek illetéké­nek minimuma a mai 600 forint­ról 1000 forintra nő. Az ingatlan tulajdonjog, illetve vagyoni érté­kű jog bejegyzésének illetéke a mai 1000 forintról a duplájára emelkedik. — Szociális indokból lehet-e a jövőben is méltányos elbírálást, netán illetékmentességet kérni? — Az erre vonatkozó szabá­lyok nem változnak. Aki szociá­lis körülményei, alacsony jöve­delme miatt nem képes a megál­lapított vagyonszerzési illetéket megfizetni, az részletfizetést, ha­lasztást vagy illeték elengedést kérhet. Ilyenkor az illetékhivatal egyedi eljárás keretében környe­zettanulmányt készít és ez alap­ján dönt. Áz eljárási illetékek esetében is lehetőség van a mél­tányos elbírálásra, akár a költ­ségmentességre is. A bírósági el­járások esetében a költségmen­tesítés lehetősége éppen azt biz­tosítja, hogy anyagi okok miatt senki számára ne váljon lehetet­lenné a jogérvényesítés. — Milyen kedvezményeket kapnak a vállalkozók, illetve a mezőgazdasági kisterme­lők? — Bármely ingatlant apport­ként illetékmentesen lehet a vál­lalkozásokba bevinni. Az ingat­lan forgalmazók illetékmentes­séget élveznek, ha újraértékesí- tési céllal vásárolják ezeket. Ám január 1-jétől a mentesség felté­tele, hogy az adott ingatlan egy éven belül értékesítésre kerül­jön. A mezőgazdaságban ki­emelt szerepet kap a külterületi termőföld. Ajándékozás, örök­lés és adás-vétel esetén ezek után is csak az érvényes illetékek felét kell megfizetni. N. Zs i ’S fc A *5!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents