Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

2. VILÁGTÜKÖR - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. november 30., kedd A Magyar Egyeztető Testület nyilatkozata Még gyártják az „egérkamionokat” A nagy sikerre való tekintettel még legalább két éven át folyta­tódik a Polski Fiat 126-osok gyártása Lengyelországban — közölte az olasz FIAT cég, a len­gyel,FSM autóüzem tulajdono­sa. Éppen húsz éve, hogy Len­gyelország elkezdte ontani az „egérkamionoknak” is becézett épkocsikat, s már 3 millió került előlük az utakra. Lengyelor­szágban minden második autós­nak ilyen kocsija van. Az idén 80 ezret adnak el belőlük a hazai pi­acon, exportra már két éve nem szállítanak. Jelenleg 3200 ameri­kai dollárnak megfelelő összeg­be kerül a 126-os Lengyelor­szágban, ahol a havi átlagbér 215 dollárnyi. Amíg a 126-os gyártá­sa nyereséges, a nem éppen leg- rózsásabb időszakát elő FIAT cég nem állítja le gyártását. Áramgondok Ukrajnában Ukrajnában már a válságos minimális szintre süllyedt a ren­delkezésre álló villamos áram mennyisége. Az összes szükség­let egyharmadát adó erőművek pedig két-három héten belül le­állhatnak, ha nem sikerül hala­déktalanul biztosítani az üzem­anyag-utánpótlást. Időközben töob donyecki bányában bér­sztrájkok kezdődtek, tovább apasztva a fűtőanyag-utánpót- last. A három hete tartó rendkí­vüli hideg és a távfűtés akadozá­sa miatt időközben ugrásszerűen növekedett az áramigény. A túl­terheltség miatt gyakran félna­pokig egesz lakótelepieken nincs villany. Ukrajnát dramaian érin­tette, hogy Oroszország kilépett az egykori közös szovjet energia- rendszerből. Az osztrákok meglepődtek Hideg zuhanyként érte ha­zánk nyugati szomszédját az a brüsszeli hír, amely szerint az Európai Közösséghez történő csatlakozás mezőgazdasági hát­rányainak ellentetelezését oszt­rák forrásokból várják el. A brüsszeh elképzelés az osztrák l>(jteqgyetéit 1995-ben 15,milli­ard .schillinges többletkiadással terhelné. Nemcsak a költségek •át#iá¥ftááéf fteHétrtédert'meglepe­tés, hanem az is, hogy az EK el­zárkózik az osztrák elképzelé­sektől, nevezetesen a piacok fo­kozatos megnyitásától. A leg­újabb brüsszeli változat azonban minden átmenet nélküli piacnyi­tást irányoz elő, és — saját költ­ségvetési problémáikra hivat­kozva — az érintettek jövede­lemkiesését az osztrák költség- vetéssel kívánja megfizettet­ni. Az ország helyzetének belső és külső romlását a nemzeti tömb kiépítésének talaján meg kell ál­lítani — hangzik az a nyilatkozat, amelyet a Magyar Egyeztető Testület (MET) tett közzé Cle- velandben. A különböző magyar emigrációs csoportok és hazai ’56-os szabadságharcos szerve­zetek által a magyar egység esz­méjének ápolására áprilisban létrehozott MET küldöttsége részt vett az amerikai nagyváros­ban a hét végén megrendezett Szabadvilági Magyarok VI. Vi­lágkongresszusán (33. Magyar Kongresszuson); a háromnapos tanácskozáson létrehozták a Ma­gyar Nemzeti Világtanácsot. A küldöttség egyeztető tár­gyalásokat folytatott a magyar emigrációs szervezetekkel a „ha­tékony magyar érdekérvényesí­tésről, különös tekintettel a jövő évi választásokra”. A nyilatkozat szerint a Magyar Nemzeti Világ- tanácsba tömörült, nemzeti el­kötelezettségű emigrációs szer­vezetek vezetői egyöntetű — po­litikai, erkölcsi és anyagi — tá­mogatásukról biztosították a MET tevékenységét. A Világtanáccsal egyetértés­ben a MET kinyilvánította, hogy „fel kell számolni az alapvető nemzeti érdekek szétzilálására szerveződött, a szólás- és sajtó­szabadságot kizárólag a magyar­ság létérdekei ellen használó, idegen célú csoportok kártékony tevékenységét a média minden területén”. Az egyeztető testület — tá­maszkodva a nyugati magyarság politikai és gazdasági kapcsola­taira — folytatni akarja a magyar érdekek sikeres képviseletét biz­tosító háttérpolitikát és civil dip­lomáciát. A nyilatkozat szerint a „kiemelkedő fontosságú politi­kai, gazdasági és stratégiai kér­désekben meg kell határozni azt a közös nevezőt, amelynek alap­ján biztosítható a nemzeti elkö­telezettségű erők cselekvő egy­sége, illetve az informatika esz­közeit felhasználva el kell érni, hogy Magyarország népe felis- meije saját érdekeit, és annak ér­dekében cselekedjen”. A MET küldöttsége — amely­nek mások között tagja volt Bog­dán Emil, Dénes János, Hasznos Miklós, Nagy László, Rácz Sán­dor, Roik János, Szalay Róbert, Szilasy György és Zétényi Zsolt, illetve amelyhez csatlakozott Csurka István és Király B. Iza­bella is — táviratban kívánt job- bulást Antall Józsefnek, és együttműködési szándékáról biztosította a kormányfői felada­tokat ellátó Boross Péter belügy­minisztert. Kérdőjelek Porhintés? „Porhintés”: ezzel a nem túl udvarias kifejezéssel illette az amúgy megfontolt tekintélyes svájci napilap, a Neuer Zürcher Zeitung az Európai Unió új kezdeményezését a délszláv konfliktus rendezésére. Jó néhány politikus is tömény rezignáltsággal fogadja az előkészüle­teket a legújabb genfi értekezletre. Mi tagadás, a tartózkodás — vagy nevezzük nevén: borúlátás — teljesen érthető, hisz a makacsul folyta­tódó háború, a segélyszállítmányok állandó akadályozása, a szem­benálló felek szinte merev álláspontja nem sok jót ígér. Közelebb viheti-e Belgrádot a genfi kompromisszumok elfogadá­sához a szankciók beígért, fokozatos és részleges oldása? Komolyan vehető-e egyáltalán ez az ajánlat? Hisz egyrészt ellentételként feltéte­lezi a jelenleg szerb kézen lévő területek átadását, s ez korántsem „le­futott játszma!’. Másrészt messze nincs e témában egyetértés az érin­tett külföldi kormányok részéről: míg francia és német részről hajla­nak, egy ilyen tervezetre, addig Washington véleménye jóval elíté- lőbb. A végsőkig fenntartani a Kis-Jugoszlávia-ellenes intézkedéseket, még akkor is, na eredménytelenségük sokszor bebizonyosodik? Vagy — közvetlenül érintettként — felsorakozni az enyhítésért kardosko- dók közé? Jelenleg ez Magyarország dilemmája, mert kemény dió az embargó. Genfben olyan megoldást kellene felvázolni, amely nem mond ellent a nemzetközi közösség eddigi alapvető feltételeinek, a természetes igazságérzetnek, de nem teszi eleve reménytelenné a tár­gyalóasztalhoz leülő diplomaták dolgát sem. Magyarán, hogy a hosz- szúra nyúlt délszláv embargó büntesse azokat, akik megérdemlik, ne sújtsa a vétleneket, sőt még a háború(k) igazságos lezárását is segítse. Fából vaskarika? Pillanatnyilag úgy tűnik... (FEB) olcsóbban juthat mobiltelefonhoz. Ki kémkedik Csehország ellen? A cseh illetékesek nem igazán tudták — bár lehet, hogy nem is na­gyon akarták — titokban tartani annak a „titkos” jelzéssel ellátott jelentésnek néhány tartalmi elemét, amelyet nemrégiben tárgyalt meg a prágai parlament védelmi-biztonsági bizottsága. A jelentés a cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) idei tevékenységéről ad számot. Miután utóbb egyes napila­pok olyan megállapításokat kö­zöltek, amelyek — állításuk sze­rint — a szóban forgó dokumen­tumból származnak, Stanislav Deváty, a BIS vezetője kijelen­tette: az információkat valószí­nűleg képviselők szivárogtatták ki. Vladimír Suman, a parlamen­ti bizottság elnöke — válasznyi­latkozatában — ezt nem zárta ki, de felhívta a figyelmet arra: a je­lentést nem csupán a bizottsági tagok, hanem BIS-munkatársak is látták. A hivatalos tényezők nyilvános felháborodásának a mértéke azonban olyan csekély, hogy feltételezhető: Prága nem is bánja túlzottan, ha a közvéle­mény megtudja, milyen problé­mákra figyel a cseh titkosszolgá­lat. A Svobodné Slovo és a Cesky Deník, valamint a Rudé Právo minapi számában — a hét feje­zetből álló, 32 oldalas jelentésre hivatkozva — a következők ol­vashatók. A BIS szerint a Cseh Köztár­saság területén két orosz titkos- szolgálat is tevékenykedik: a SUPR (ez a volt KGB 1. számú igazgatósága, vagyis külföldi hír­szerzése), valamint a GRU, az orosz katonai hírszerzés. Ugyan­csak tevékenységet folytat Cseh­országban a német BND és BGS, vagyis a polgári és a kato­nai hírszerzés, továbbá a lengyel, az osztrák, a magyar, a roman, a bolgár és a kínai titkosszolgálat. A Rudé Právo a lengyel és a magyar titkosszolgálattal kap­csolatban a fentiekhez hozzátet­te: a nemzeti kisebbségek körüli viták alapján feltételezhető, hogy ezek a szolgálatok éppen a kisebbségi problematikát igye­keznek feltérképezni. „Magyar- országot bizonyára a cseh-szlo­vák kapcsolatokról szóló infor­mációk érdekelhetik leginkább” — tette hozzá a Rudé Právo. A BIS jelentése felhívja a fi­gyelmet a nemzetközi terroriz­mus veszélyére is, bár hozzáteszi, hogy „Hezbollah típusú” szerve­zetek jelenlétére utaló közvetlen bizonyíték nem áll rendelkezés­re. Szemmel tart viszont a cseh titkosszolgálat bizonyos hazai szélsőséges csoportokat (skinhea- deket, fasisztá mozgalmakat, anarchistákat), amelyeknek kü­lönböző nemzetközi kapcsolat- felvételét is regisztrálták, például a Vörös Hadsereg Frakcióval (RAF), a volt NDK-beli skinhe- adekkel, az NSZK újfasiszta cso­portjaival. Ezzel összefüggésben aggasz­tó megállapítás olvasható a Svo- bodne Slovo hasábjain: „A BIS prognózisa szerint a hazai fasisz­ta és neofasiszta mozgalmak ré­széről erőszakos cselekmények­re lehet számítani a politikai spektrum bal oldalán elhelyez­kedő személyek, a liberálisok és nemzeti kisebbségekhez tarto­zók ellen.” (MTI) ♦ A WESTEL november 8-tól december 4-ig tartó akciójában a távközlési összeköttetés költségéből 30.000 Ft + ÁFA kedvezményt ad nem budapesti* ügyfeleinek. * Nem budapestinek azok minősülnek, akik vidéki számlafizetési címmel rendelkeznek. RÁDIÓTELEFON KFT. Budapest: 1111 Karinthy frigyes út 21. Tel.: 166-9977, 227-37/7 Rádiótelefon: (06 60) 3-27087, (06 60) 3-27088 Balaton világos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06 60)3-27100 Békéscsaba: 5600 Cyóni G.u.21. Tel.: (66) 448-022 Rádiótelefon: (06 60) 3-84000, (06 60) 3-84001, (06 60) 3-84002 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 3- 27800 Gyón 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.:(96) 318-896Rádiótelefon:(06 60) 3-27400 Miskolc: 3530 Széchenyiu. 70. Tel.:(46)411-550,412-770 Rádiótelefon: (06 60) 3-51000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 10. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 3-27408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-27900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4M: (62) 324-304 Rádiótelefon: (06 60) 3-27600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 3-27200 Szolnok; 5000 Baross u. 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86000 Szombathely: 9700 Marx Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60)3-77000

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents