Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

HÍRLAP, 1993. november 25., csütörtök (NEM)CSAK FIATALOKNAK 7. Nemrég New Yorkban jártak a képzelet és a diaképek segítségével a klub tagjai Az élmény mellé tanácsokat is adnak Világjárók Klubja Egerben Október elején alakult meg, de máris lelkes törzstagokkal es -vendégekkel bír az egri Világjá­rók Klubja. A világvándorok e társaságát — melynek az Ifjúsági Ház ad otthont — három fiatal, Nagy Erika és Nagy Ferenc (akik lapunkat is rendszeresen tuaósít- jáK kalandozásaikról), illetve Nemes Róbert alapította, ám a kör gyorsan bővült, és alig hat héttel a start után már rendszere­sen negyvenen-ötvenen mennek el szerdánként este 6 órától az „Ifiházba”, hogy meghallgassák az élménybeszámolókat, meg­nézzék a diákat, fényképeket. „Jártak” már a résztvevők az in­diánok között, Indiában, New Yorkban, a venezuelai őserdő­ben, Peruban. És hetente várják az újabb „utazásokat”. Nemcsak az élményekről esik azonban szó egy-egy ilyen alka­lommal: az érdeklődök azt is megtudhatják, ha maguk is útra készülnek, hogy mennyibe kerül az adott országba a repülőjegy, mit és hogyan érdemes enni, mely specialis helyi szokásokat illik tiszteletben tartani. Sőt: ar­ról is szó esik, mit érdemes vásá­rolni. így felkészültebben, tájé­kozottabban indulhatnak útra azok, akiknek kíváncsiságát egy- egy úticél felkeltette. Be-tűz-ge-tő Larousse A természet encik­lopédiája A könyvet a Glória Kiadó je­lentette meg Magyarországon. A franciák „egyszemélyes szabad- egyetem”-nek nevezték el (igen találóan) ezt a kötetet. Négy nagy egységet foglal magában, több mint száznyolcvan téma­kört tárgyal részletesen. A Föld helyét a Naprendszer­ben, és a világegyetemben, szer­kezetét, klimatikus viszonyait és felszíni formáit A kék bolygó cí­mű fejezetben. Az ökosziszté­mák, az ökológia, a természetes és városi növény- és állatvilág sa­játosságait A természeti környe­zet címszó alatt. A környezet vé­delme elnevezésű rész a termé­szeti katasztrófák, a mezőgazda­ság, energiagazdálkodás, veszé­lyeztetett növénye és állatfajok és a környezetszennyeződés téma­körökkel foglalkozik. Talán leg­érdekesebb volt (legalábbis szá­momra) a kötetnek az a szaka­sza, amely a növényi és az állati sejtekkel, a genetikával, az élet­működéssel, a fajok közötti kap­csolatokkal, az etológiával fog­lalkozik. Ez a könyv döbbenetesen hat rám. „Mivel?” A profizmusával. Hogy a Larousse profi, azt tud­juk néhány száz év óta. Én most a Glória Kiadó gyorsaságáról (né­hány hónappal a franciaországi premier után a könyvet kézbeve­heti a magyar olvasó!) és a kötet csodálatos esztétikai színvonalá­ról beszélek, (ez a Kossuth Nyomdát dicséri) ha profizmust emlegetek. Karácsondi Imre Hangya-klubok — sportkedvelő iskolásoknak Négy éve szervez országos gyermeksport-akciókat a Rolit- ron Alapítvány Az Egészséges Gyermekekért. Tartottak már családi sportnapot, kölyökolim- piát, hangya-futást. Az idei tan­évben ismét megrendezik a ha­gy a-raj tot, illetve ehhez kapcso­lódva országos klubhálózatot szerveznek, annak érdekében, hogy a mozgáson keresztül az is­kolák új kapcsolatokat alakítsa­nak ki egymással. A klubmozga­lom az összetartozás érzését ad­hatja mindazoknak, akik a ma­guk és a mások egészségéért ten­ni akarnak. A Hangya-klubok hálózatába az iskolákban szervezett közös­ségek léphetnek be, és minimális tagdíj mellett számos programot kínálnak majd a fiatalságnak, or­szágosan összehangolt akciók keretében, melyeken értékes nyereményekhez is hozzá lehet majd jutni. A részletes tudnivalókról az alapítvány budapesti irodáján, a Zsigmond tér 10. alatt adnak fel­világosítást. Egy élő amerikai legenda Az Aerosmith Budapestre jön Reméljük, a koncerten vidámabb lesz az Aerosmith legénysége... Itt a hideg ősz, de ez csöppet sem veszi el a koncertszervezők kedvét attól, hogy a legnagyobb sztárokat prezentálják a magyar közönségnek. Hétfőn és kedden a jazrock egyik legegyénibb gitá­rosa, a három évi hallgatás után új együttessel és albummal je­lentkező AlDi Meola adott kon­certet Nyíregyházán és Budapes­ten, a hétvégén pedig a kemény rockzene kedvelőit váiják a Bu­dapest Sportcsarnokba, ahol nem kisebb bandákkal találkoz­hat, mint a Mr. Big és az Aero­smith. Az Aerosmith legalább akko­ra legenda Amerikában, mint Európában a Rolling Stones, és mi tagadás, van is köztük számos hasonlóság. Nemcsak az, hogy mindkét banda rhythm and blues alapú zenét játszik, és nemcsak az, hogy Mick Jaggernek és Ste­ven Tylernek egyformán óriási szája és hajlékony teste van, de az is, hogy mindkét banda hosszú évtizedek óta az élvonalban mu­zsikál. Sőt: az Aerosmith-nek egyre jobban megy mostanában. Igaz, hogy 1987 óta mindössze két al­bumot adtak ki, azokat viszont 14 millió példányban vásárolták meg a rajongók. A brilliáns zene mellé brilliáns klipek készültek, mint a Janiés got a gun, a Walk this way, a Dude looks like a lady. Új albumuk, a Get a grip teli van meglepetéssel, és a friss klipek is pompásak. Az élő legendához a Mr. Big teremt majd meg a han­gulatot, ez a fiatal, de máris nép­szerű kvartett, amely a kemény ritmusok és az érzelmes melódi­ák világában egyaránt otthono­san mozog (gondoljunk csak a To be with you című slágerre, amely világsiker volt 1992- ben). A nagy bulinak ígérkező kon­cert november 13-án este 7 óra­kor kezdődik, és csak a jó ég tud­ja, mikor ér véget... Ifjúságunk helyzete Ahogy az államtitkár látja A magyarországi rendszerváltozás számos olyan gondot hozott fel­színre az ifjúság körében, amelyek gyors, együttes beavatkozást, il­letve megoldást igényelnek. Annál is inkább, mivel a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlett társadalmakban egyre in­kább ez az életszakasz értékelődik fel. Ezért kértük meg Bárdos Balázst, a témában illetékes államtitkárt, adjon átfogó képet a ma­gyar fiatalságot érintő jelenlegi legfontosabb állami feladatokról. — Rendszeresen tartunk az if­júságot érintő kérdésekről kon­ferenciákat, tanácskozásokat. A legutóbbi, balatonlellei megbe­szélésen például behatóan fog­lalkoztunk a szakoktatással, az ifjúsági struktúrák feladatai val, a fiatalok körében jellemző devi­anciával, továbbá a szabadidő és a vallás szerepével. — Az imént a strutúrákat em­lítette. Hogyan alakultak ezek a rendszerváltozást követően? — Első helyre kívánkozik az, hogy megszűnt az Állami Ifjúsá­gi és Sporthivatal és az Ifjúsági Kormánybiztos Titkársága, s a Miniszterelnöki Hivatalon belül létrehozták az Ifjúságpolitikai Titkárságot. A politikai pártok­kal szimpatizáns ifjúsági szerve­zetek mellett létrejöttek eme korosztály képviseletét ellátó, il­letve értük tevékenykedő felnőtt szervezetek, alapítványok, vala­mint olyan ifjúsági szerveződé­sek, amelyek — politikamente­sen — egy-egy fontos, a fiatalo­kat érintő programunkhoz csat­lakoztak. — Milyen teendői vannak a je­lenlegi titkárságnak? — Szeretnénk egyáltalán azt elérni, hogy Magyarországon a gyermekek jogai ne csorbulja­nak. Azt sem akarjuk eltűrni, hogy a jogokat biztosító intéz­ményeket, szakembereket szét- züálják, illetve zaklassák. Fon­tosnak tartjuk azután azt, hogy a képzésben kapjanak nagyobb szerepet a vállalkozói ismeretek, hiszen ez a jövő egyik járható út­ja. Természetesen a fiatalok la­kásproblémáinak megoldásában is előre kell lépnünk. — Meg van-e ehhez a szüksé­ges eszközrendszer? — Arra törekszünk, hogy ezek a célok mielőbb megvaló­suljanak. A rendszerváltást kö­vetően ifjúságkutatókkal, politi­kusokkal, országgyűlési képvise­lőkkel, különböző szervezetek­kel folytatott konzultációk után arra a megállapodásra jutottunk, hogy ki kell alakítani egy rövid távra szóló munkaprogramot. Ebből a szempontból igen érté­kes volt 1991-ben az a parlamen­ti vitanap, ahol a gyermekek és a fiatalok gondjait, lehetőségeiket tekintették át a honatyák. Az itt elhangzott gondolatok mentén a kormány 3 éves intézkedési programot fogadott el. Meg aka­rom azonban jegyezni: súlyos örökséget hordozunk, az intézke­dések egyik napról a másikra te­hát nem hozhatnak látványos eredményeket. Ugyanakkor már korábban is prognosztizálni le­hetett azt, hogy lesznek olyan korcsoportok, melyek a rend­szerváltozást követően nehéz helyzetbe kerülnek. Elsősorban természetesen a munkanélküli­ségre, a képzési hiányosságokra, a lakáshelyzetre, s nem utolsó sorban a gyakorta tapasztalható ideológiai zűrzavarra gondo­lok. — Mégis, a titkárság megala­kulása óta milyen „kézzelfogha­tó” intézkedésekre került sor? — Nos, a teljesség igénye nél­kül: az ENSZ Gyermeki Jogok Nyilatkozatának ratifikálása után megalakítottunk egy dere­gulációs és kodifikációs bizottsá­got, amely kezdeményezi az el­lentétes szabályok hatályon kí­vül helyezését, új jogszabályokat készít elő, s e kérdésekben idő­közönként nyílt szakmai napo­kat rendez. Meg kell említenem a 40 esztendő után először elké­szült ifjúságkutatási programot, továbbá a neves szakemberek, vallási személyiségek bevonásá­val létrejött Ifjúsági Tudomá­nyos Tanácsadó Testület munká­ját, amely hosszú távra állít össze koncepciókat. Figyelemre méltó lehet még, hogy megkezdődtek az európai államokban érvényes nemzetközi „Ifjúsági Kártya” magyarországi bevezetésének munkálatai. Élőkészületeket tet­tünk az Ifjúsági Egyeztető Fó­rum megalakítására, hazánk kö­telezettség-vállalásának megfe­lelően folyik egy 2000-ig szóló cselekvési terv összeállítása az ENSZ számára, de sorolhatnám tovább. Végül még csak annyit: az országgyűlés elfogadta a Köz­ponti Ifjúsági Alap törvényi sza­bályozását, amely négy évre nyújt lehetőséget a civil szféra eme „szeletének” támogatására. Ebből az derülhet ki, hogy ez a szabályozás korántsem a mának, de még csak nem is a jelenlegi koalíciós kormányzás időtarta­mára szól — mondotta befejezé­sül Bárdos Balázs államtitkár. Nagy Attila A lágy ütemektől a dob-extázisig „Nem vettük észre az időt...” A napokban két színészven­dége volt az egrilfjúsági Háznak: Bubik István és Sipos András. Ezúttal azonban nem pontosan a hivatásuknak megfelelő produk­cióban láthatta őket a közönség, hanem valami teljesen másban, ami mégis az övék volt: „Afro­neszek” címmel dobshow-t mu­tattak be. A nézőtéren az emberek sö­tétben ülnek. Halk neszezés, fészkelődés hallatszik csak, az­tán néhány suhogó lépés, majd mintha egy halvány fénynyaláb vetődne a nagyterem közepén felálh'tott színpadra. A suta csó­vában kirajzolódnak az árnyak, a díszlet-növények feketés szilu­ettje sejtelmes vonalakat rajzol a falra. Mintha két test látszódna előttünk..., az arcok elmosódva. Aztán megszólal valami: egy hangszer, de lehet, hogy két szá­raz ág verődött össze csupán, és hangja tisztán simul el a levegő­ben... Elkezdődik a játék. Két ember örömharsonája ez, a csen­des meséléstől elindulva, eljutva mondjuk egy hétköznapi kap­csolatteremtésig, s onnét tovább, egészen a viharos újjongásig. Úgy idézik meg egy másfajta kul­túra zenéjét, hogy mindeközben ők nem változnak át mássá. Csu­pán azt keresik meg magukban, ami mindannyiunkban közös, Je­gyünk feketék, fehérek, zsidók, meszticek, cigányok: hogy em­beri mi voltunk egyik szelete a jó­kedv érzése. Amelyen túl termé­szetesen ott van a félelem, hogy vajon akinek ezt kifejezzük, fo- gékony-e a mi ajándékunkra, s a vágy is, hogy ha elfogadja azt, úgyanúgy szeresse, ahogyan azt adtuk. Bubik István és Sipos András talán zenészek, talán nem. Le­het, hogy utálnak zongorázni, s nem kedvelik az operát sem. Amit azonban az ujjaikkal, a te­nyerükkel, a lábukkal és a hang­szálaikkal művelnek, több, mint zene. Őserő. Az a természettel való együvé tartozás, amely mindannyiunkban létezik, s ha nem feledkezünk el róla. Sőt, ha ébren tartjuk azt, akkor számos csoda, felfedezés gazdagítja álta­la az életünket. Mert ki tudja megmondani egy ilyen koncert közepén, hogy az eső, a szél, a nap jut-e hirtelen az eszébe, vagy valóban maga előtt látja a színes arcú afrikaiakat, a fedetlen keblű néger asszonyokat, a koszos, me­zítlábas kisgyerekeket? S bár so­hasemjártunk arra, hogyan érez­hetjük mégis a sivatag porszagát, a buja, örökzöld erdők virágai­nak illatát? A belefeledkezés képessége féltenivaló adottság. A két ze­nész rendelkezik vele, hisz csak az öltözőben néztek az órájukra meglepetten, akkor, utólag álla­pították meg, hogy mennyi ideig is voltak a színpadon. Nekünk, nézőknek talán szintén megada­tott ez a jó érzés, hogy százhúsz pecig máshol lehettünk, a tes­tünk, a lelkünk ismeretlen, vagy épp ismerős, de nem szokásos emlékeket idézett fel bennünk. Ha fáradtak voltunk: kipihentük a koncert közben magunkat, ha boldogtalanok: akkor egy kicsit boldogabbak lettünk. De akár­hogyan is volt, hosszú percekre kiestünk az időből, s eltávolod­tunk egy teremtől, egy épülettől, egy várostól, egy egész országtól. Hagytuk, hogy elvarázsoljon minket a zene. Mi más is lenne a lényege annak, ha két ember fel­megy a színpadra, kiteszi elénk az aznapi lelkét — amelyben per­sze ott vannak múltjának legki­sebb rezgései is —, és mi ezt az ajándékot örömmel vesszük el? (d.j.) Az ön­megvalósítás és a hinduizmus Hinduizmus... E fogalom hal­latán sokféle érzés merülhet fel a nyugati emberben. Egyrészt ér­tetlenség, amit a jelenség párat­lan bonyolultsága magyaráz, másrészt a kíváncsiság, amit a misztikum iránti igény táplál. Nyugaton elsősorban a környe­zet megváltoztatásán fáradozik az ember, míg a keletiek elsősor­ban önmaguk megismerésére tö­rekszenek. A hindu filozófiát mindeddig nem nagyon ismerték India hatá­rain kívül. Sokszor keverve ad­ták át az egyes iskolák tanításait. Most az egri tanárképző főisko­lán indult egy új sorozat, amely­nek keretében szeretnék megvi­lágítani a hindu filozófia lényegi vonásait. Az előadásokat szer­dánként tartják majd, várhatóan este hét órától, a főiskola Klapka György úti ”B” épületében. Találdki-videó Mai játékunkban ismét olyan filmekre kérdezünk rá, amelyeknek világhírű színészek a főszereplői. Kérdéseink: 1. Frank Farmert egy popsztár mellé hívják, aki fenyegető levelet kap egyik „hódolójától”. Megdöbben, mennyire védtelenül él a sztár: könnyen bejuthat bárki a házába... Mi a film címe? Ki a két főszerep­lő? 2. Egy katonai lemezlovas áll a történet középpontjában, aki a viet­nami háború kezdő szakaszában Saigonba vezényelnek, hogy feldob­ja a programot. A háború gyilkos házibulinak tűnik... Mi a film címe? Ki a főszereplő? Nevezzen meg egy másik filmet is, melynek szintén ez a lemezlovas a főszereplője. 3. 2013-ban játszódik a film cselekménye, amikor a fasizálódott Amerikában a születendő gyerekeket állami felügyelet alá helyezik. A film főhőse megpróbálja terhes feleségét a szabad országba szök­tetni... Hová zárják be a főhőst? Hány emelete van ennek az erődít­ménynek? Ki játssza a főszerepet? Az előző rejtény helyes megfejtése: 1. Steven Seagal — Halálra jelölve. 2. 1492. — Gerard Depardieu — Vangelis 3. Nincs bocsánat — Clint Eastwood. Olvasóink rengeteg megfejtést vittek be a Hernádi-Horváth Videotékába. Közülük Barthai Istvánés Vincze Zoltán kölcsönözhe­tett ingyen kazettákat. A mai megfejtéseket a megjelentést követő hét hétfői napján a zá­rásig lehet bevinni a videotékába: Eger, Rákóczi út 28. A nagy érdek­lődésre miatt sorsolással döntjük el, kik nyerehetik el a Hemádi-Hor- váth videotéka ajándékát.

Next

/
Thumbnails
Contents