Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-24 / 274. szám
HÍRLAP, 1993. november 24., szerda GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Kismotor-veszélyek Gyöngy ösorosziban Mátrai tél A novemberi hó ismét megélénkítette az érdeklődést a Mátra iránt: turisták, sportolók élvezik a korai tél örömeit. Felvételünk Kékestetőn készült. (Fotó: Szántó György) Mátraszentimre A Darázs-hegyen elakadtak a „méhek” Megírtuk már, hogy Mátraszentirnrén a gyöngyösi Heldák István- nétól — Anna nénitől — ajándékba kapott, szép fekvésű telken gyermeküdülő születik. Az életének 84. évében járó idős asszony nemes elképzelése megvalósításához nemcsak területet biztosított, hanem a kivitelezés gondjaiból is seregnyit magára vállalt. Levélben és személyesen keresett további támogatókat az országban, ha csak teheti, még mindig fel-felkerekedik valamiért, hogy az ügy előbbre jusson. Lakossági könyvtárfejlesztés Markazon Nemcsak az önkormányzat, hanem a lakosság segítségével is gyarapszik a közösségi könyvtár Markazon. Nemrégiben Dudás- né Szekrényes A ndrea egészítette ki a bibliotéka állományát 30 ifjúsági, szépirodalmi kötettel. Vámosgyörki sportszeretet A vámosgyörkiek máig legkedvesebb sportja a labdarúgás, amit a lakosság anyagilag is támogat. Kalcsó Jenő vállalkozó a focisták vendégszerepléseihez ingyenfuvart biztosított többször is, míg Juhász József vállalkozó pénzdíjakkal ösztönözte a góllövést. Legújabban pedig külön- alapítvány létrehozását is kezdeményeztek a falubeliek sportkörük működéséhez. Ukrán festő Ukrán festő, Mihail Volkov a gyöngyösi Helyőrségi Művelődési Otthon legújabb kiállítója. Tárlatát kedden 16.30 órakor nyitották, s az érdeklődők december 11-ig látogathatják. Újjáéled a Szent Anna-tó A Mátrafüred és Gyöngyös között, a Sár-hegyen fekvő Szent Anna-tó eredeti állapotának visz- szaállítására, egyedi flórájának és faunájának megmentése érdekében az önkormányzat elkészítette a tó állapotfelmérését, amelyből kiderül, hogy a környék még jelenlegi körülményei közt is hatalmas természeti értéket képvisel. A tó újjáélesztése érdekeben szükség lesz az átereszek felújítására, s az évenkénti nádaratásra. Mindezen munkák elvégzését az önkormányzat jövő évi tervei már tartalmazni fogják. Katalin-bál Galyatetőn A galyatetői nagyszállóban szombaton este 8 órakor kerül sor a Katalin-napi bálra. A rendezvényre — amelyen a zenét a Kalotás Big Band szolgáltatja — már most is lehet jelentkezni. Megbüntetik a vétkes plakátolókat A gyöngyösi belvárosban el- burjánzó hirdetési szenvedélyeknek kíván gátat szabni az a köztisztasági rendelet, amely szerint falragaszt, reklámtáblát csak az erre a célra biztosított hirdetőhelyen és -táblán meghatározott időtartamra, s akkor is csak engedéllyel lehet. Ameny- nyiben ez nem így történik, nemcsak a plakátragasztó sújtható bírsággal, hanem a hirdetményt előállító nyomda, fénymásoló üzemeltetője, illetve az is, aki magát a plakátot megrendelte. Gyöngyösoroszi ugyan még nem tartozik éppen a „bűnügyi- leg fertőzött” községek köze — ám a rendőrség körzeti megbízottjának azért akad dolga elég. Ha a tavalyinál kevesebb bűncselekmény történt is az idén, már az ősz elejéig három tolvajlást és egy betöréses lopást követtek a személyi javak ellen. S szabálysértőért sem kell éppen egy másik településre mennie a „kmb”-nek! Hiszen — mint a helyi önkormányzatnak legutóbb adott jelentéséből kiderül — nem kévés azok száma, akik megfeledkeznek magukról. Túlnyomóan a közlekedésben vétkeznek, noha helyszíni bírsággal és feljelentéssel egyaránt próbálják fékezni, nevelni őket. Jellemző az intézkedésekre, hogy az előbbiek 100, az utóbbiak pedig 30 körül voltak a számvetés idejéig, azóta pedig csak szaporodtak. Aggasztó, hogy a fiatalkorúakkal és a kismotor-vezetőkkel különösen sok a baj. Nem elég, hogy sokszor engedély nélkül száguldoznak, gyakori, hogy a járműveknek nemcsak a kormányainál ülnek, hanem utasaik is vannak. S a „krepegők” sajnos gyalogosokat is veszélyeztetnek. Miután — hiába a járda — az oro- sziak rossz szokásból szívesebben használják sétáikhoz is a közutat. A mecénásnak és fáradhatatlan szervezőnek a kezdeményezését felkaroló Heves Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetnek, nem utolsósorban pedig a "Jövőért” Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítványnak köszönhetően megmozdult a társadalom. Úgyszólván a méhek szorgalmával gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek adták segítségüket, hogy a tervek valóra váltása sikerüljön. Harmincnál is több azok száma, akik anyagot, felszerelést, fuvart, munkát adtak önzetlenül, a legkülönbözőbb, 7,5-671 ezer forint értékben. A kazincbarcikai Panoráma Profil- és Ablakgyártó Kft., a Prímagáz Hungária Rt., a Mát- raderecskei Téglagyár, a Mátra- Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a tapolcai üvegy- gyapotgyár, a Zanussi különösen jelentős áldozatvállalásai mellett csak a legnagyobb elismeréssel lehet emlegetni a gyöngyösi szakmunkásképző kőművestanulóit, Baló József, Kovács Géza oktatókat, az egerszóláti Sike János, illetve a besenyőtelki Laho Antalépűési vállalkozókat brigádjaikkal együtt, vagy akár Barta Csaba villamosmérnökkel, ügyvezető igazgatóval az élen a megyeszékhelyi Felektro társaságot. Tető alá is került a mátrai szociális létesítmény az idei télre — csak éppen az avatásáról, megnyitásáról nem lehet még beszélni ma sem. Hiába siettették a „GYIVI” lelkes munkatársai is önkéntes akcióikkal a kivitelezést, az — pénz híján — elakadt. — Legalább 2-3 millió forint kellene még a befejezéshez, s persze, valamennyi a bútorokhoz is — mondja érdeklődésünkre Kovácsáé dr. Nagy Magdolna, a Heves Megyei Gyermek- és Ifjúság- védelmi Intézet igazgatója, a „Jövőért” alapítvány kuratóriumának elnöke. — A nagyon hiányzó összeg azonban, sajnos, nem akar egybegyűlni, bármenynyire is sokan vannak már, akik mellénk álltak. Őszintén szólva, számítottunk a megyei, városi önkormányzatokra, a minisztériumokra, pályázatokat nyújtottunk be több helyre is a megértés reményében. Ám akikben talán a legjobban bíztunk, inkább csak ígérgetnek, vagy válaszra sem méltatnak bennünket. Egyedül a gyöngyösi polgármesteri hivataltól kaptunk valamit. Még a Nemzeti Alapítvány — kuratóriumában a többi között Medgyasz- szay László, Szörényi Levente, Beke Kata, Pozsgay Imre — sem mutatott érezhetőbb érdeklődést a mátraszentimrei vállalkozás iránt. Noha Heldák néni például ennek az alapítványnak is egyik létrehozója. Számosán alighanem úgy vélik, hogy ahol idáig eljutottak, ott a továbbiak is bizonyosan sikerülnek. Örülnénk, ha tényleg így lenne, de a tapasztalataink mást mutatnak. Úgy véljük, érezzük, nem szabadna ennyire a véletlenre bízni ügyünk alakulását. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint az állami gondozottak, a nevelő családok üdültetéséről. Csupa olyan fiatalnak szeretnénk egy kis kikapcsolódást, pihenést biztosítani a pompás környezetben, akiket alaposan meghányt-vetett az élet, még legjobb akaratunk, legnagyobb erőfeszítéseink ellenére is nélkülözik az igazi otthon melegét. S ez a 10 szobás, 25-30 személy egyidejű befogadására alkalmas, egész évben üzemelő ház — beszéltünk már róla a Máltai Szeretetszolgálattal — akár menekült gyermekeknek is fedelet nyújthatna hosszabb-rö- videbb időre, hogy legalább valamelyest feledtesse megpróbáltatásaikat. Az intézet munkatársai láthatóan szívbéli kötelességüknek tekintik, hogy Anna néni kedves álmából mielőbb valóság legyen, jóllehet, a megyében éppen elég dolgot ad nekik az a mintegy 700 gyermek, akikkel más módon is naponta kell törődniük. Eddigi támogatóikkal együtt megtették a magukét, s többre már nemigen képesek. Érthető, ha gondban vannak, s újabb pártfogók után nyújtogatják a kezüket. Nem szabadna őket magukra hagyni — épp a befejezés előtt! Ha itt és ott szűkében is állnak már a pénznek, valamennyit talán még elcsíphetnének belőle e meglehetősen páratlan mátrai beruházás teljes megvalósításához. Talán már fillérekből is ösz- szegyűlne a hiányzó summa. Sha lehet ezt remélni, hadd idézzük újra az egri, Pozsonyi út 8-10. szám alatti „Jövőért” Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány K10- 27689 jelű számláját, amelynek gyarapodásával ha az idén már nem is, a jövő esztendő végére talán benépesülhet az új üdülő a mátraszentimrei Darázshegyi úton. Gy. Gy. A Lakatos testvérek munka nélkül maradtak — Kálváriám egy szerencsétlen napon indult — kezdi beszámolóját Lakatos Imre, egy hal- majugrai fiatalember. — A gyöngyösi MÉH Vállalatnál dolgoztam gépkocsivezetőként. Apcról szállítottam alutömböket, s ott 10 mázsával többet rakodtak fel, mint amit a fuvarlevél tartalmazott. Mielőtt elszállítottam volna Miskolcra, még bejöttem a gyöngyösi telepre, es szóltam a plusz- mennyiség miatt. Azt az utasítást kaptam, hogy pakoljam le a „felesleget”. Ez megtörtént, majd elindultam a célállomásra, s a dolog el is intéződött részemről. Három hónap múlva hívatott a főnököm, s elkezdte a fejem fölött a glóriát fényesíteni, hogy milyen jó dolgozó vagyok, s velem mindent el lehet intézni. Aztán azt kérte, hogy ami pluszhulladék keletkezett a telepen, azt szállítsam el Kompoltra, de menet- és szállítólevél nélkül. Nem vállaltam, hisz ha egy igazoltatásnál „lebukom”, akkor tudvalévő, mi történik. Én pedig ezt nem engedhetem meg magamnak, mert a három gyermek és az OTP olyan terheket ró rám, ami miatt fontos dolgoznom. Á főnök úr válaszomat tudomásul vette, s közölte: ha legközelebb segítség kell, rá ne számítsak. Úgy érzem, ettől fogva indult meg a „hadjárat” ellenem. Kritizálni kezdték munkámat, illetve az volt a vád, hogy a gépkocsit nem tartom rendben, sjobb lesz, ha leszámolok a cégnél. Az autó, amivel fuvarozok, 1990-től nem vett részt semmiféle szemlén vagy műszaki vizsgán, s jómagam a saját pénzemen csináltattam meg tízezer forintért, hogy üzemképes legyen, s dolgozhassak. — Megvádoltak azzal is, hogy a városban furikázok, üresjáratokat csinálok. Napról napra éreztem a helyzetem reményte- lenségét, s azt, hogy alulmaradok ebben a harcban. Az idegeim sem bírták, s így közös megegyezéssel megszüntettük a munka- viszonyomat. Azóta nincs munkahelyem; itt a tél, még tüzelőt sem tudtam vásárolni. Lakatos Alajos, a fentebbi történet főszereplőjének testvére, szintén a MÉH Vállalattól távozott. — A főnököm azt kifogásolta — mondja —, hogy a cigányok olyan területen dolgoznak, ahol „magyar” ember is tudna. Mikor az öcsém „balhéja” a szállítás megtagadásával elkezdődött, hamar sorra kerültem én is. Ha lerobbant a gépem, nem javították meg. Volt a telepen három üzemkeptelen gép, s kértem: adjanak egy szerelőt, egyet üzemképessé teszek. Még erre sem voltak hajlandóak. Miután mi az öcsémmel mindent tudtunk, ami a telepen történt, hisz egy gépkocsivezető és egy rakodógép-kezelő mindenféle ügylethez kell, mi mindent láttunk, tudtam: sokáig nem maradhatok. így közös megegyezéssel „leszámoltam”. Virág Nándort, a gyöngyösi MÉH-telep vezetőjét is megkérdeztük: mi volt az oka annak, hogy két dolgozó is távozott tőlük? — Engem megkeresett Lakatos Alajos, elmondta, hogy nem tud beilleszkedni a csapatba, s kérte, hogy a vállalat mondjon fel neki. Kértem: gondolja meg, még nem késő, hiszen maradhat. Ragaszkodott a távozáshoz, s el is ment. Nem sokkal ezután az Imre is szólt nekem, hogy ő is elmenne a vállalattól, úgy, mint az Alajos. Behívattam két fiút tanúként, hogy előttük mondja el, mit is akar, nehogy a későbbiekben az legyen a vád, hogy én küldtem el, vagy erre kény szentettem. — Lakatos Imre azzal indokolta az önök viszonyának a megromlását, hogy azt az ominózus fuvart nem teljesítette... — Nézze, innen nem lehet csak úgy egy rakomány „cuccot” elvinni, s en különben sem állok össze senkivel egy tisztességtelen fuvar miatt. Van két gyermekem, s a családdal — egyedüli keresőként — bérlakásban élek. Ha azt vesszük, „nem sokra vittem” az életben. Olyan helyen dolgozunk, ahol nehéz megmaradni. Szigorúbb és következetesebb vezetési stílust vezettem be, mint az elődöm, próbáltam segíteni a totális alkoholizmus felé haladó dolgozóknak. Hangsúlyozom: nem él bennem semmiféle, a kisebbségekkel szembeni ellenszenv. A Lakatos család a miskolci cégünknél feljelentett, valószínű, hogy az ügyet ki fogják vizsgálni. A cégnél évek óta folyik a leépítés, mi is több embert elküldtünk, de egyik Lakatos fiú sem volt köztük. Mégis én vagyok az ellenségük...? Sziráki Márta Roma folkdélután a gyermekekért A múlt vasárnap megrende- szegény családok gyermekeinek zeit roma folkdélután bevételét a karácsonyi megajándékozására Az „Ördögszekér” is fellépett fordítják. Keresztes György, a város polgármestere köszöntőjében az alábbiakat emelte ki: „A város lakosságának el kell fogadnia, hogy itt él közöttünk egy nép kisebbségben, sok-sok problémával. Ez idáig perifériára szorultak, s most itt az ideje annak, hogy végre otthon érezzék magukat.” Ezt követően Murzsa Attila, a Roma Ifjúsági Szervezet elnöke hangsúlyozta a segíteni akarás fontosságát, az összefogás, a baráti kéznyújtás erejét. A színpad nemsokára benépesült, s a helyi 10. Számú Általános Iskola színjátszóköre élethű díszletek között mutatta be a „Betyár volt a Cigány Jóska” című mesejátékot. Az „Ördögszekér Néptáncegyüttes” Tomory Gábor vezetésével lépett színpadra, s adott ízelítőt fergeteges tánctudásáról. A „Variációk kannára és kanálra” című produkció a Ratyake Rom együttes közös munkája révén olyan zenei és táncbeli tudást mutatott, amely sokáig emlékezetes marad. A gyöngyöspatai és az oroszt roma folkegyüttesek a cigányság táncaiból fergeteges ösz- szeállítást hoztak. A sok csillogó szemű fiú és leány igazi átéléssel járta a táncot, amelyet őseiktől a sok száz éves vándorlás során megőriztek. A hangulat a széksorokban ülő közönséget is magával ragadta, az ő lelkes tapsuk mellett csendültek fel a iiol szomorú, hol pedig örömteli dallamok roma nyelven. Színpadra lépés előtt...
