Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám

2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. november 24., szerda Francia álláspont Ha a helyzet nem változik, nem lehet megállapodás a sza- badkereskedelemrol folyó GATT-tárgyalásokon — jelen­tette ki a televízióban Edouard Balladur francia kormányfő. A tárgyalások eredményei pilla­natnyilag kiegyensúlyozatlanok, hátrányosak az európai államok számára, amelyek igazságos és egyenlő elbánást akarnak. A mi­niszterelnök nem tartott attól, hogy Európával szemben kiala­kul egy amerikai-ázsiai blokk, s szerinte az utóbbi napok kemény hangú washingtoni figyelmezte­tései is csak a „végső tárgyalások előkészítéséül” szolgálnak. Szerény bérnövekedés Az idei bérnövekedések mér­téke alacsonyabb lesz Japánban, mint volt a hetveíies évek olaj­válsága, vagy a nyolcvanas évek recessziója idején, amikor a yen drágulása idézte elő a gazdasági pangást. Az egyik bank jelentése szerint a japán munkavállalók közel negyedszázad óta a legki­sebb béremeléssel lesznek kény­telenek beérni az idén, az átlag­bérek ugyanis várhatóan csak 0,8 százalékkal emelkednek. Mi­vel az idén várhatóan 1,5 száza­lékos lesz az áremelkedések mér­téke, így a reálbérek is, hosszú idő óta először, mérséklődni fognak. Bizakodó lengyelek A lengyel Gazdaságtervezési Hivatal (CUP) 1997-ig évi 5 szá­zalékos gazdasági növekedésre számít. Miroslaw Pietrewicz, a hivatal új igazgatója kijelentette: mindenekelőtt a kivitel fog növe­kedni az exportcégek célzott tá­mogatása és jobb biztosítása, to­vábbá új keleti és távol-keleti pi­acok megnyitása révén. 1997-ig 30 százalékos exportnövekedés­re számítanak az 1993-as érték­hez képest. Lengyelország abban is bízik, hogy legfontosabb ke­reskedelmi partnerei, az Európai Unió országai hamar úrrá lesz­nek a recesszión. Az inflációt 1997-ig a lengyelek 14 százalék­ra akaiják leszorítani. Burgundiái borárverés A burgundiai Beaune-ban tartott hagyományos borárveré­sen vasárnap az árak a tavalyihoz képest 21 százalékkal csökken­tek. Az aukción, amely a szüret után az első árszabályozó ese­mény, összesen 10,87 millió frank értékű bort árvereztek el. Tavaly, amikor az árak az előző évihez képest 25 százalékkal sül­lyedtek, az összbevétel meg 11,85 millió frank volt. A rende­zők szerint az árak 1965 óta a leg alacsonyabb szintre estek vissza. A BMW tagad A BMW AG (München) brit sajtóértesülések szerint meg akarja vásárolni a patinás Rover autógyárat. Az egyetlen na­gyobb, kizárólag brit tulajdonú gépkocsigyártó cég a British Ae­rospace konszernhez tartozik. A BMW elsősorban a terepjárókat vette célba, különösképpen a rendkívül nyereséges Land Ro­vert — ina az újság. A BMW hét­fői közleménye mindazonáltal „konkrét alapot nélkülöző, tiszta spekulációnak” minősítette az értesülést. Benzináremelés Romániában Romániában a lej dollárhoz viszonyított értékének csökke­nése miatt keddtől 21 százalék­kal felemelték a benzinárakat. Emiatt az ország benzinkútjainál hétfőn este több száz autós alko­tott hosszú sorokat. A bukaresti pénzügyminiszté­rium a pénz leértékelődésével magyarázta intézkedését. Ro­mánia évi 6,6 millió tonnás saját termelése mellett 7 millió tonna nyersolajat importálni kénysze­rül. A szuperbenzin literje ezen­túl 330 lej helyett 400 lejbe ke­rül, hasonló arányban változtak a többi üzemanyagféleségek árai is. Hóban játszó gyermekeket öltek a szerb lövedékek Három, hóban játszó gyerme­ket öltek meg hétfőn a szerb lö­vedékek Szarajevóban. A bosz­niai állami rádió közlése szerint a gyermekek a város központjá­ban, a francia ENSZ-alakulatok főhadiszállása közelében ját­szottak, amikor a lövedékek be­csapódtak. További két gyermek megsebesült, egyikük súlyosan. Divatbemutató az AIDS-betegekért Kanadában, Anna Klein divatbemutatójának bevételét az AIDS betegek megsegítésére ajánlották fel! Ingyen vállalt bemutatást a szupermodell Yasmeen Ghauri, aki fekete és igen lezser ruhákat vonultatott fel. (FEB-fotó) Magyar — japán környezetvédelmi tárgyalások Magyarország az első közép­európai ország lehet, amely ked­vezményes japán hitelhez juthat környezetvédelmi programjai­nak finanszírozásához — közöl­ték az MTI-vel japán illetékesek. Gyurkó János környezetvédelmi miniszter kedden Tokióba érke­zett, hogy a japán kormány ille­tékeseivel tárgyaljon e progra­mok részleteiről, többek között arról, megvan-e a kellő fogadó- készség a japán kölcsönök felvé­teléhez. Tőkés István, a minisz­térium főosztályvezetője, aki szintén Tokióban tartózkodik, úgy nyilatkozott, hogy a régió­ban japán segítséggel megvaló­suló első program a várpalotai, 35 millió dollár értékű kommu­nális fejlesztés lehet, e program­hoz ugyanis mindkét fél elvi hoz­zájárulását adta. Gyurkó János a japán Tenge­rentúli Fejlesztési Intézet (OECF) és az Eximbank kor­mányzójával, a gazdaságtervezé­si ügynökség, a nemzetközi ke­reskedelmi és ipari minisztéri­um, a külügy- és az építésügyi minisztérium vezetőivel találko­zik, és ad tájékoztatást a hazai környezetvédelmi elképzelések­ről, és arról, milyen fejlesztések­nek adunk prioritást. Keresztes Sándor volt környezetvédelmi miniszter már két éve előteijesz- tett három elképzelést, amelyek megvalósításáhozjapán tőkét kí­vántunk igénybe venni. Ennek alapján indultak be az egyezteté­sek, Japán többek között szakér­tői küldöttséget is menesztett Magyarországra és megvalósít­hatósági tanulmányok készítésé­be is fogott. Fájdalmában a segítség... Temetkezési Vállalat V TELJESKÖRŰ ÜGYINTÉZÉS Eger, Tűzoltó tér 5. Tel:(36)312-165 M Iraki vegyi támadás Nincs teljes bizonyosság Egyelőre nincs egyértelmű bi­zonyíték arra, hogy Szaddám Húszéin csapatai valóban vegyi fegyvereket vetettek volna be szeptemberben a bagdadi rend­szer ellen lázadó síiták ellen az ország déli, mocsaras részén — s lehetséges, hogy a világ ez ügy­ben soha nem ismeri meg a teljes igazságot—jelentették ki hétfőn a bahraini Manamában amerikai szakértők, akik az előző napok­ban Irak érintett körzetében ta­laj-, víz- és növénymintákat gyűjtöttek. Ezek alapos elemzé­se egyébként akár hónapokig is eltarthat még. Roger Hill, az egyik szakértő elmondta, hogy a vegyi fegyver nyomai — ha azt egyáltalán be­vetették — az elmúlt hetek során már el is illanhattak; egyértelmű kimutatásukra a támadást köve­tő 72 órában lett volna lehetőség. Az iraki csapatok vegyi táma­dására Iránba menekült iraki su­ták beszámolóiból következtet­tek. A Bagdad elleni lázadók fő bázisa az ország déli területem lévő mocsárvidék (a világ egyik legősibb civilizációjának színte­re), amely nehézfegyverekkel megközelíthetetlen volt — eddig, mert Szaddám Húszéin utasítá­sára nagyszabású munkákkal immár elterelték a folyók vizét. A gyanút erősítette, hogy Irak hadserege többször is bevetett már tömegpusztító mérges gázt, például 1988-ban az észak-kur- disztáni Halabdzsa város ellen, ahol több ezer polgári lakos halt meg. A hét elején egyébként Tárik Aziz iraki miniszterelnök-he­lyettes New Yorkban, az ENSZ- ben Butrosz Gáli főtitkárral és más illetékesekkel tárgyalásso­rozatba kezdett, hogy elélje az országa ellen a Biztonsági Ta­nács által elrendelt kereskedelmi és olaj eladási szankciók feloldá­sát. A BT az Irak elleni büntető­határozatot Kuvait 1990 augusz­tusi lerohanását követően hozta. Tibet egyetlen nagy katonai gyarmat A kínai csapatok bevonulása után 43 évvel Tibet, a „ világ tete­jén” fekvő ország egyetlen nagy katonai településsé változott. A kínai hadsereg az elmúlt hónap­ban felépített egy gigantikus ka- számyakomplexumot a tibeti fő­város, Lhásza külső kerületei­ben: megfigyelők szerint az épü­letegyüttes a pekingi gyorshad- testefc főhadiszállása lesz. — A kínaiak feladták azt a céljukat, hogy megnyeri ék maguknak a ti­betieket — állítja Jean-Philippe Beja francia Kína-szakérto, a hongkongi kortörténeti tanul­mányok központjának vezetője. — Az 1965 óta „autonóm te­rület” státusával rendelkező Ti- betben a megszálló hatalom egy­re inkább imperialistaként visel­kedik. Most kettős taktikát foly­tat: egyrészt gazdaságilag szoro­san Kínához akaija kötni Tibe- tet, másrészt új csapatokat állo­másoztál ott, hogy rögtön el tud­ja fojtani a zavargásokat — véle­kedik Beja és hozzáteszi: ami a vallást illeti, Peking pontosan tudja, hogy abból pénzt csinál­hat. A hatvanas évek „kulturális forradalma” alatt lerombolt buddhista templomokat és ko­lostorokat, amelyeket a kínai vö­rös gárdisták pusztítottak el, most a pekingi központi kor­mány támogatásával helyreállít­ják. Tibet vallási vezetőjének, az 1959 óta indiai száműzetésben élő dalai lámának Ihászai palotá­ját nagyvonalúan felújították, a palota mögött azonban újonnan épített beton bérkaszámyákban szállásolják el a kínai bevándor­lókat. Hogy a betonépületeknek helyet teremtsenek, lerombolták a regi tibeti házakat. A hatmillió őslakos mellett már több mint hétmillió kínai él Tibetben. A nemzetközi prioritások lis­tájáról szemmel láthatóan eltűnt Tibet, amióta sok nyugati állam ismét szorosabb kapcsolatokra törekszik Kínával. Helmut Kohl német kancellár ötnapos hivata­los látogatása is azt jelezte, hogy Németország a kínai demokrati­kus megmozdulások véres leve­rése után négy évvel, az emberi jogok folyamatos, durva megsér­tését figyelmen kívül hagyva, kész a szorosabb együttműkö­désre Pekinggel. Amint a titkos utasításokból kitűnik, a kínai kommunista rendszer arra törekszik, hogy a nemzetközi közvélemény elis­merje Tibet feletti uralmát. A propagandának a Nobel-béke- dijial kitüntetett dalai láma ellen kell irányulnia. A Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga propagandaosztályának he­lyettes vezetője egy beszédében úgy foglalt állást, hogy a kínai propagandának nevetségessé kell tennie a dalai lámát. A cél az, hogy szétzúzzák a szeparatista erőket Tibetben. A dalai láma ugyanakkor az emberi jogok elképzelhetetlenül súlyos megsértésével vádolta a kínai kormányt. Szerinte egye­bek között magzatelhajtásra, il­letve sterilizációra kényszerítik a tibetieket, és kulturális népirtást hajtanak végre hazájában. A növekvő nyugtalanság mi­att a kommunisták 1992-ben kampányt indítottak a tibeti „na­cionalizmus” ellen. Több mint 60 szerzetest bebörtönöztek. Az Amnesty International nevű em­beri jogi szervezet ugyancsak fi­gyelmeztetett arra, hogy a meg­szálló hatalmak rendkívüli bru­talitással fojtanak el minden el­lenzéki megnyilvánulást. A kínai rezsim ellenzőit megkínozzák, vagy önkényesen évekre börtönbe zárják. A hatóságok arra is fel van­nak jogosítva, hogy az embereket mindenféle vád vagy bírósági eljá­rás nélkül börtönözzék be, illetve küldjék átnevelő táborokba. Huszonnyolcán haltak meg Támad a tél Európában Legalább 28-an haltak meg Nyugat- és Közép-Európában a hirtelen beköszöntött hideg idő­járás következtében. Franciaországban tizenöt, fő­ként hajléktalan ember esett ál­dozatául a korán jött tél haragjá­nak. Párizsban használaton kí­vüli metróállomást rendeztek be a lakással nem rendelkezők szá­mára. A hideg Olaszországban hat, Lengyelországban négy, Német­országban két emberéletet köve­telt. Németországban a jeges utak komoly fennakadást okoz­tak a közlekedésben, s a szünte­lenül szakadó hó kaotikus álla­potokat idézett elő az ausztriai utakon is. London lakossága 1969 óta nem látott havat novemberben, s hidegrekordot jegyeztek föl Bu­karestben is. Romániában a hét végi hóvi­harok komoly zavarokat okoztak az energiaszolgáltatásban. A zord időjárás miatt mond­ták le Franjo Tudjman horvát el­nök látogatását, s nem tudott visz- szatérni a nyugat-romániai Nagymiklósról — Bartók emlék­táblájának avatásáról — a román fővárosba Rudas Ernő, bukares­ti magyar nagykövet sem. (MTI) MA MEGNYITJUK a Nagyobbacska ABC helyén RUHÁZATI ÜZLETÜNKET nagy választékban kaphatók: nőí-férft kabátok, nőí-férfí-gyermek konfekció OLCSÓ ÁRAK! MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK! Eger, Vatlon út 8. Nyitva tartás: 9-18 óráig szombaton: 9-12 óráig Kérdőjelek Szövetség az oroszokkal? „Van-e helyük az oroszoknak a NATO-ban?” A pillanatnyilag talán legkényesebb világpolitikai súlyú kérdést Henry Kissinger, a politológia „szupersztárja” teszi fel ennyire egyértelműen. A vá­lasza is ugyanilyen világos: „Semmiképpen”. Miért az oroszokkal való eset­leges szövetség kemény elutasí­tása? Mert a volt amerikai kül­ügyminiszter szerint az orosz képlet rövid távon bonyolult, hosszú távra szólóan pedig még bonyolultabb. A kelet-közép- európai országokat — köztük Magyarországot — érthető mó­don már ma aggasztja, hogy „még az orosz reformkormány­zat is változatlanul katonákat tart az egykori Szovjetunió csak­nem minden utódállamában”. Ha pedig „Oroszországot abban támogatják, kövesse tovább tör­ténelmi, immár 300 éves célját, hogy ugyanis a szomszéd orszá­gok politikája Oroszországtól függjön”, az pedig hosszabb tá­von járna kedvezőtlen következ­ményekkel. Mi következik mindebből? Kissinger logikája világos. 1. A jelen helyzetben Oroszország el­sősorban a helsinki folyamat rendszerén keresztül működjék együtt „az atlanti térség más nemzeteivel”. 2. A kelet-közép- európai országok pedig — Cseh­országot, Lengyelországot és Magyarországot említi — „bizo­nyos megkötésekkel kapcsolód­janak a NATO-hoz”, azaz a fran­cia minta nyomán „védelmi biz­tonsági garanciákkal”, de anél­kül, hogy NATO-katonák lépné­nek az egykori Varsói Szerződés országainak területére. Kecske-káposzta javaslat? Ta­lán az is. De Kissingerről már be­bizonyosodott, hogy a búcsúzó század egyik legsikeresebb kül- politikusa, aki — Willy Brandt szavaival — „több gordiuszi cso­mót vágott át, mint maga Nagy Sándor”. Kocsis Tamás (FEB) New York-i színház, hazánkban A Nemzeti Színház meghívá­sára három angol nyelvű bemu­tatót tart Magyarországon a New York-i Thresnold Theater Com­pany: Páskándi Géza „Kalauz nélkül” és „Árnyékban” című darabjait november 28-án az egri Gárdonyi Géza Színházban, de­cember 1-jén a debreceni Cso­konai Színházban, december 3-án pedig a budapesti Várszín­házban adják elő. Az út megvalósításában köz­reműködő, washingtoni székhe­lyű Magyar-amerikai Koalíció hétfői sajtóközleménye szerint a Pamela Billig rendező és Brogyá- ni Jenő fordító alapította társulat 1979 óta számos magyar szín­művet mutatott be New York­ban, Páskándi Géza művei mel­lett Sütő András „Csillag a mág­lyán”, illetve „Káin és Ábel” cí­mű drámáit is.

Next

/
Thumbnails
Contents