Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
HÍRLAP, 1993. november 22., hétfő HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Életmű és hagyaték A kép címe: Házak. A festmény minden bizonnyal egy egri látkép. Gödör Kálmán hosszú ideig élt és tanított a városban. (Fotó: Gál Gábor) Gádor Kálmán (1911-1991) festőművész életművét és hagyatékát láthatják az érdeklődők a Hatvány Lajos Múzeum kiállítótermében. Afféle kedvcsinálóként ajánljuk olvasóinknak felvételeinket... Megjelent a Lőrinci Hírei Információk és érdekességek Koncert Ma délután 18 órakor a Trio Transformers lép fel a hatvani művelődési központ barokk termében. Műsorukban szerepelnek többek között Vivaldi-, Corelli- és Bach-művek. A nagy generáció A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Házban 26-án ismét megnézhetnek egy magyar alkotást a videó-filmklub látogatói. Ezúttal András Ferenc: A nagy generáció című mozija lesz látható. Bevezetőt Monori Zoltán, a TIT helyi irodavezetője mond. A főbb szereplők között az érdeklődők Eperjes Károllyal és Cserhalmi Györggyel találkozhatnak. Nyílik a portrébiennálé Immár a IX. országos portré- bierinálét nyitják meg a Hatvani Galériában november 27-én, délelőtt fél 12-kor. Az ünnepségen az Állami Zeneiskola művésztanárai közreműködnek. A tárlat címe: Arcok és sorsok. Lézerfényképek a jövőből November 27-ig látogatható az a kiállítás, amelyet a régi könyvtár épületében rendeztek meg Hatvanban. A tárlaton az érdeklődők lézerfényképeket tekinthetnek meg — a jövőből. A bemutató minden nap 9-16 óráig tart nyitva. Külgazdaságunk helyzete Folytatódik Hatvanban „Látlelet a magyar gazdaságról” című sorozat. Az Ady Endre Városi Könyvtárban december elsején délután 18 órától Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára lesz a vendég, aki külgazdaságunk helyzetéről tart tájékoztatót. Házhoz megy a Mikulás Legalábbis ezt ígérik a hatvani családsegítő intézet munkatársai. A fehér szakállú „öregember” látogatására december 4-5- 6-án kerül majd sor. A szülők a 38/342-148-as telefonszámon hívhatják meg lakásukba a Télapót. Mindazok, akik már kinőttek a csodákból, termelői áron vásárolhatnak szaloncukrot és csokoládét az ünnepekre a családsegítő intézetben. Valcer és rock and roll Megkezdődik a báli szezon Hatvanban is. December 4-től a farsang farkáig — február 26-ig — szerveznek táncmulatságokat a Kristály-kastélyban, a volt Gyári Otthon épületében. A különböző szakmák és hivatások képviselőinek rendezett bálokra bárki elmehet. Napvilágot látott a Lőrinci Hírei novemberi száma. Az újságban olvashatnak a város képviselő-testületének üléséről, Mádl Ferenc kultuszminiszter hatvani látogatásáról, valamint a helyi népszokásokról is. „Nemcsak a szépre emlékezem...” — mondja dr. Miczki Irén, az egykori körzeti orvos. A vele készült interjúban az olvasók megismerhetik munkáját, s megtudhatják, mi történt a főorvos-főtanácsos asszonnyal azóta, amióta elköltözött Lőrinciből. Reinkamációs hétvégét szerveznek a hatvani városi művelődési központban decembér 18- 19-ére. Ez a misztikus program felcsigázta az érdeklődésemet. Megkerestem az egyik szervezőt, Zölei Magdolnát, s kértem, beszéljen a kétnapos rendezvényről. — Az előadást Kassa László vezeti majd. Ő II. fokozatú rei- kis, a budapesti buddhista főiskolán tanít, és a taoista őstanokkal foglalkozik — mondja Magdolna. — A találkozón a hallgatók megtudhatják többek között, miként „utaztathatják” egymást. — Ez pontosan mit jelent? — Mindegyikünknek volt korábbi élete. Mély meditativ állapotban felidézhetjük azt a kort. Újra átélhetjük korábbi cselekedeteinket, láthatjuk, kik voltunk évszázadokkal ezelőtt, s azt is, milyen körülmények között haltunk meg. Ennek akkor van különös jelentősége, ha valamilyen betegségben szenvedünk. Az asztmásokat például az előző életükben felakasztották. Ha sikerül felidézniük azt a pillanatot, ritkulnak, sőt meg is szűnnek a fulladásos rohamaik. — Elég szörnyű lehet újra bitófa alá kerülni... — A tudatalattink megvéd a sokkoló képektől, nem érzünk fájdalmat sem. Önmagunk megismerését segíti, ha visszatalálunk a múltunkba. Óriási élmény megtudni, kik vagyunk, s mi dolgunk a Földön. — Nem érzik kiszolgáltatottaknak magukat a résztvevők? Nem tartanak attól, hogy idegenek előtt tárják fel legbensőbb valójukat? Teljes oldalt kívánt azoknak a közületeknek és magánszemélyeknek a névsora, akik az idén kisebb-nagyobb adományokkal támogatták a lap megjelenését. Végezetül az LH vezércikkére szeretnénk felhívni a figyelmet. A Hírlap olvasói is találkozhattak már Mándoki György plébánossal, a helyi lokálpatrióta újságban ő maga is publikál. Az „Otthont keresve” című írásában visszaemlékszik gyermekkorára, s arra biztatja a lőrincieket: szorongás nélkül nézzenek a jövőbe. — Mindennek megvan a maga oka. Nem lehet véletlen, hogy ont azzal, azokkal hoz össze ennünket a sors, akikkel éppen együtt vagyunk egy ilyen találkozón. Velük korábbi életünkben is szoros kapcsolatban álltunk: testvérei, barátai voltunk egymásnak. Vagyis nem kellemetlen előttük magunkról beszélni. Sőt nagyon is jo. Nyitottakká válunk, s ez hatalmas összetartó erő. — Vagyis, nem kell magunkkal hívni a legközelebb álló rokonunkat... — Nyugodtan jöhet bárki egyedül. Viszont mindenkinek szüksége lesz egy plédre, amelyen kényelmesen fekhet. „Bátyus” alapon szervezzük az étkezést. Akik hisznek a lélekvándorlásban, zömében vegetáriánusok. Ezért a résztvevők gyümölcsöket, zöldségeket hoznak magukkal, amit közösen fogyasztunk el. A rendezvény kétnapos, de ennyi időt — legalább egyszer az életben — magunkra kell szánnunk. — Te már utaztál a múltadban? — Igen. Láttam magamat piramisépítés közben. Óriási élmény volt. Magdi beszélgetés közben valósággal sugárzik, ragyog az arca. Mikor ezt szóvá teszem, így válaszol: — Ha belemosolyogsz a világba, a világ is visszamosolyog rád. Négyessy Zita Tisztelt Befektető! Még nem döntött arról, hogy mibe fektesse pénzét, kárpótlási jegyét? Kérjen a PREHOLDING Vagyonkezelő Rt. észvényjegyzéséről tájékoztatást. — SZJA kedvezmény — a befektetés tényleges mértékét lényegesen maghaladó piaci érték — kárpótlási jegyek 140 %-on való befektetési lehetősége NAGY tételben is. PAKETT BRÓKER Rt. Szeged (62) 482-182, 323-144 Budapest, K 1187-652 A Szennyvízhálózat — lakossági hozzájárulás nélkül Az elmúlt héten nagyjelentőségű ülést tartott a horti önkormányzat. A Hatvantól mindössze néhány kilométerre található faluban a képviselők meghallgatták a vagyonkezelő bizottság jelentését a községháza által fenntartott intézmények gazdálkodásáról, s szándék- nyilatkozatot tettek, hogy ezeket továbbra is a jelenlegi feltételek között működtetik. Örömmel közölte Kassa László polgármester az ülés után a Heves Megyei Hírlappal, hogy a Belügyminisztériumtól anyagi támogatást kértek, s azt meg is kapták a szennyvízhálózat megépítésére. Ennek köszönhetően — mivel 180 millió forint támogatásban részesültek — úgy tűnik, hogy a lakosságnak nem kell annak megépítéséhez hozzájárulnia. Előzetes számítások szerint öt esztendeig tartanak majd a munkálatok. Utazás a múltunkban „Mosolyogj a világra!” A főispáni székből a kuláklistára Fülöp István fordulatokban gazdag életet élt Nagyon sokan tisztelték Hatvanban Fülöp (Kóla) Istvánt. Régi hatvani parasztősök leszármazottja. ősei közül hárman is honvédek voltak 1848-ban: Fülöp Mátyás, Drabos János és Drabos József. Ő maga kétkezi mezőgazdasági munkásként dolgozott fiatalkorában, de aztán a szorgalom, a szerencse segítségével előbb tekintélyes kisgazda, majd ötvenöt holdas jómódú gazda lett. Nemcsak ügyes gazda volt, hanem szerepet vállalt a közéletben is. Már 1935-ben megválasztották községi bírónak. E tisztet közmegelégedésre töltötte be 1945-ig, amikor Hatvan újból elnyerte a városi rangot, és polgármester vette át a közigazgatás irányítását. 1944-ben, amikor közeledett a front Hatvanhoz, lebeszélte a nyilas vezetőket arról, hogy a németek kivonulása után maguk szánjanak szembe a bevonuló szovjet katonákkal. November 25-én vállalkozott arra, hogy a község képviseletében a főtéren dr. Papp Zoltán jegyző, Nyitrai Ferenc katolikus pap és Sipos János rendőrtiszt társaságában fogadja a bevonuló szovjet parancsnokot. Ez egyáltalán nem volt veszélytelen vállalkozás. Fülöp István bírót ugyanis a szovjet parancsnok túsznak nyilvánította. Őrizetbe vétette, és megfenyegette: ha a községben orvlövészek támadást intéznek, őt fogják agyonlövetni. A következő év tavaszán dr. Bonta Bertalan és Kozsa József társaságában szekérre ült, Budapestre utazott a belügyminiszterhez, hogy ismertesse a községi képviselő-testület határozatát, amely szerint Hatvan várossá alakult, és ehhez kérték a belügyminiszter jóváhagyását. Ez nemsokára meg is történt, így lett város ismét Hatvan 1945 júniusában. A legnagyobb megtiszteltetés 1947-ben érte, amikor a koalíciós pártok javaslatára a belügyminiszter Heves megye főispánjává nevezte ki. Ott is derekasan helytállt, és csak a sztálinista diktatúra teljessé válása után, 1949 februárjában távolították el a megye éléről. Hiába volt Dobi István kisgazdapárti tagtársa, a parasztnyomorító politika miatt megszakadt köztük a barátság. Nem is maradt, aki védelmébe vette volna, amikor sor került a kulá- küldözésre. Őt is kuláklistára vették. Több mint negyven év eltelte után leánya, Fekete József né csak töredékét idézi fel megaláztatásainak. — Azzal kezdődött a sanyargatása, hogy megbüntették tízezer forintra, amiért „piszkos volt a háza udvara”. A férjemet a rendőrségből elbocsátották, pedig jó kádernek tartották. Azért bocsátották el, s ezt meg is mondták neki, mert kulák az apósa. Aztán következtek a pad- láslesöprések. Amikor a terményt elvitték az utolsó szemig beszolgáltatásba, következtek az állatok, a felszerelés és a lakás bútorai. — Édesanyámnak volt egy unokatestvére: Esztergomi István. Erős akaratú kisgazda volt. Felszólították, hogy ajánlja fel a földjét az államnak. Amikor erre nem volt hajlandó, bevitték a rendőrségre. Benn volt egész nap és egész éjjel. Másnap hajnalban már nem tudott járni. Á rendőrök vitték haza. Letették a háza elé, aztán elmentek. Délután már halott volt. Édesapámat is bevitték a rendőrségre. Azt mondták: forduljon a fal felé, és gondolkozzon, hogy felajánlja-e a földjét az államnak, vagy nem! Erre ő így válaszolt: én nem fordulok a fal felé, máris megmondom, minden földemet felajánlom az államnak. Tudta, hiába lenne minden ellenállás. Haza is engedték. Nem ijedt meg a földje elvesztése miatt. Elment Nagytelekre, az állami gazdaságba béresnek. — Ez sem volt elég. Államosították a házát, és elrendelték a kilakoltatását. Kénytelen volt elköltözni a saját házából a testvéréhez, Kuruncziékhoz a Széchenyi utcába, egy földes padlójú szobába. Csak annyi holmit vihettek magukkal, amennyi feliért arra a piszkos stráfkocsira, amit a tanács küldött a költöztetésre. Édesanyám a kapuban ösz- szerogyott. Nem bírta elviselni a megaláztatást. Édesapám gyalog ment a kocsi után, a vállán egy tarisznyával. így ment végig a városon az, aki tizenkét éven át volt hatvani bíró, Heves megye egykori főispánja. — Majdnem két éven át laktak a földes szobában, akkor az állami gazdaság vezetőjének közbenjárására megengedték, hogy átköltözzenek hozzánk, rendes lakásba. — Amikor nagy bajban volt édesapám, Csík prépost és dr. Kovács Béla pap tartotta vele a barátságot. Esténként erre sétáltak, vigasztalták, lelket öntöttek bele. Valaki le is fényképezte őket titokban, hogy a papok a kulákkal barátkoznak. — Teltek lassan a nehéz évek, aztán eljött 1956. Egyszer csak megállt a házunk előtt egy nagy, ragyogó kocsi. Kiszállt belőle a megyei pártbizottság első titkára. — Hol az öreg? — azt kérdezték. Édesanyám mondta, dolgozni van Nagyteleken. Kimentek oda is. Hivatták, és azt mondták: — Szálljon be a kocsiba! Tizenöt évig volt ennek a városnak vezető embere. Adnak a maga szavára. Szóljon az emberekhez, nyugtassa meg őket, mert forrong a nép! — Édesapám azt felelte, hagyjanak neki békét. Ő már évek óta nem foglalkozik politikával, csak a munkával. El is mentek fenyegetőzve: „Ezt még megbánja egyszer!” Aztán megbeszélte a dolgot a kertészmérnökkel. Maga is átgondolta a helyzetet. Felült a biciklijére, és bement a városházára. Ótt már nagy felháborodás volt. Az egyik téeszelnököt a nyakkendőjére akarták felakasztani. Édesapám megdorgálta őket: — Nem szé- gyellitek magatokat? Gyilkosok akartok lenni? — Aztán kiment a városháza erkélyére, és beszélt az emberekhez: — Kedves gyermekeim! Édes magyar testvéreim! Ne akaijatok embert ölni! Éppen eleget ölték már a magyarokat. Ne ölje a magyar a magyart! Nyugodjatok meg! Most már lesz törvény, annak megfelelően kell eljárni! — Volt olyan forrófejű, aki ezekért leköpte édesapámat, de ő azt mondta, nem baj, ezt is ki kell bírni. Nagyon békés ember volt... Sokszor elmondta nekünk, ha úgy hozta a helyzet: — Ha megdobnak kővel, dobd visz- sza kenyérrel! Amikor eljött a megtorlás ideje, nagyon hálás volt az a forrófejű, aki akasztani akart. Egyszer összetalálkoztak, és meghívta édesapámat egy pohár italra, ő nem tartott haragot. Megbocsátotta a sértegetést, elfogadta a bocsánatkérést. Ilyen ember volt — fejezi be elbeszélését Fekete Józsefné Fülöp Erzsébet. A kegyetlen megtorlás évei után megszűnt a kulaküldözés is. Fülöp István ismét megbecsült ember lett. A termelőszövetkezet tagjaként dolgozott 1959-től nyolcvanhat éves koráig. A rendszerváltozást már nem érte meg, de betöltötte a kilencven- harmadik évét, amikor 1982- ben végső búcsút vettek tőle tisztelői. Németi Gábor A mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium felvételi versenyt hirdet 8. osztályos tanulók részére. ß Polgári Bánk/Rj. EGRI FIÓK A BUDAPESTI BANKCSOPORT TAGJA Az írásbeli verseny legjobbjai felvételt nyernek a NÉMET KÉTTANNYELVÜ osztályokba. A versenyre jelentkezési lapot közvetlenül a gimnáziumtól lehet beszerezni. Jelentkezési határidő: 1993. december 20. Felvételi időpontja: 1994. január 8.9 óra. Verseny helye: Petőfi Sándor Gimnázium További érdeklődési lehetőség: Petőfi Sándor Gimnázium és Kollégium, 5650 Mezőberény, V tel: 66/352-904. /) 3300 EGER, BETHLEN GÁBOR UTCA 2., TELEFON: (36) 321-766 Betétfogadás (évi kamat %-a) Lejárat Gazdálkodó Lakossági szervezetek bruttó nettó 14-30 nap 8,5 10,0 8,0 31-60 nap 16,0 15,0 12,0 61-90 nap 17,5 17,5 14,0 91-180 nap 18,0 18,5 14,8 181-365 nap 18,5 19,5 15,6 365 nap felett 19,5 21,0 16,8 ____
