Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
„MOSOLYOGJ A VILÁGRA” — UTAZÁS A MÚLTUNKBAN HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. NOVEMBER 22., HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 272. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT A La Stampa cikke Göncz Árpád a médiaháborúról „Budapesten a sajtó újra felfedezi a cenzúrát” címmel közölt cikket szombaton a La Stampa című olasz lap. A Torinóban megjelenő újság első ízben foglalkozott a magyar médiák ügyével, felhasználva a Göncz Árpád és külföldi újságírók egy csoportjának november 10-i kötetlen beszélgetésén — egyéb témák mellett- erről elhangzottakat. Az államfő kijelentette: a helyzet azért különösen súlyos, mert tavasszal választások lesznek, és az elektronikus tömegtájékoztatási eszközök „a kormány kezében vannak”. Göncz Árpád hivatkozott arra, hogy az amerikai külügyminisztériumot is nyugtalanítja, hogy — mint az újság írja — négy évvel a kommunizmus bukása után újra veszélyben van a szólásszabadság. „Az elnök is a jobboldali kormány ellen: Európa segíts nekünk!” — hangzik a La Stam- pa-cikk alcíme. (MTI) Mégsem csökken a műsoridő Az új Szó szombaton megjelent értesülése szerint a tervekkel ellentétben mégsem csökkentik a Szlovák Televízió magyar adásának műsoridejét. Mint kiderült, az eddigi havi háromszor harminc percnyi műsoridőt havi kétszer huszonöt percre akarták csökkenteni, de ezt a tervezett döntés napján mégis sikerült megakadályozni. Ebben jelentős szerepe van a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom azonnali tiltakozásának, és annak is, hogy a mozgalom és az Együttélés vezetői a műsoridő csökkentését célzó tervről tájékoztatták az Európa Tanács épp Pozsonyban tartózkodó illetékesét, Walter Schwimmen. Szűrös Mátyás nagyváradi látogatása A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezetének meghívására Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, a Bihar megyével határos Hajdu-Bihar megye képviselője látogatást tett Nagyváradon. Szűrös amint arról szombaton Varga Gábor, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke tájékoztatta az MTI tudósítóját, felkereste az RMDSZ Bihai; megyei székházát, találkozott a megyei szervezet vezetőivel, Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével, továbbá a magyar érdekképviselet több megyei és városi tanácsosával. Halász-horgász fórum Az évek óta húzódó halászhorgász konfliktusra keresték a megoldást a hét végén Balaton- füreden, ahol az érintett önkormányzatok és a Balatoni Halászati Rt. szakemberei tartottak fórumot e témában. Részt vett az eszmecserén Szabó János földművelésügyi miniszter és Szabó Tamás privatizációs miniszter is. A „kinek milyen joga van a halhoz,, kérdés azonban itt sem dőlt el; az önkormányzatok szeretnék megszerezni maguknak a halászat és horgászat tulajdonosi felügyeletét a halgazdaság viszont — mint rendszergazda — szeretné megtartani magának a szakmai döntések jogát. Nyilvános pályázat Nyilvános pályázatot ír ki az ÁVU a Diósgyőri Papírgyár Rt. privatizálására. A Dipa Rt. az egyetlen hazai gyártója az úgynevezett biztonsági papíroknak (pénzjegy, részvény, útlevél, különböző értékpapírok). E termékek gyártása a különböző biztonsági jelek elhelyezése miatt speciális technológiát igényel. Az ilyen típusú papírok kánt egyre nagyobb az igény, ezért az ÁVÜ a privatizáció során olyan befektetőt keres, aki vállalja a technológiai korszerűsítés finanszírozását, és ennek érdekében hajlandó a jelentős tőkeemelésre. Részjelentés az 1956-os sortüzekről Magyarországon félszáznál több sortűz dördült el 1956. október 2 3-a és december 28-a között — állapította meg a kormány által megbízott Történelmi Tényfeltáró Bizottság. A kutatómunka első részjelentését ma, az Igazságügyi Minisztériumban, sajtótájékoztatón ismerteti dr. Kahler Frigyes, a bizottság elnöke és M. Kiss Sándor történész. Az előadók nyilvánosságra hozzák következtetéseiket, és bemutatják az 1956-os sortüzekkel kapcsolatban eddig feltárt dokumentumokat is. A tényfeltáró bizottság munkájának egyik alapvető célja: „a történeti értelemben vett felelősök körének megállapítása, vagyis annak vizsgálata, hogy kinek volt joga kiadni sortűzre parancsot, s ezzel a joggal ki és miként élt. ” A kutatók szerint a tűz- parancsok kiadásában — 1956. október 23-a és 28-a között — jelentős szerepe volt az időszakot háborúként megélő szovjet tisztek mellett a feltehetően 1956. október 24-én hajnalban létrejött Katonai Bizottságnak és a megyei pártapparátusok vezetőinek, valamint a Központi Vezetőségben lévő rákosista személyeknek. A bizottság vizsgálta az 1956. november 4-e után létrehozott, a Kádár-rendszer karhatalmi alakulatainak — önállóan, illetve a szovjet katonákkal együtt végzett akcióit is. E sortü- zek során egyes adatok szerint 81, mások szerint pedig 163 személy szenvedett halálos sérülést. Kegyeleti ünnepség a káli zsidó temetőben ' ...... T isztelgés a halottak emléke előtt (Fotó: Gál Gábor) Szabad György: „Mai társadalmunk szembefordult az előítélettel” Tudjunk egymás szemébe nézni... Az önkormányzat nevében Fehér Klára köszöntötte a megjelenteket, köztük Szabad Györgyöt, az országgyűlés elnökét, David Kraust, Izrael állam rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Zoltai Gusztávot, a zsidó hitközségek szövetségének ügyvezető igazgatóját, és Farkas Gabriellát, az MDF alelnökét. S mint elmondta, az elhunytak iránti tiszteletből hozták rendbe a temetőt. Nagy létszámú zsidó közösség élt a faluban, amely tevékenyen bekapcsolódott az itteni életbe. Soha nem felejtik el azt a borzalmat, amikor 50 kilós csomagokkal indultak el a koncentrációs táborokba. Hozzáfűzte, hogy a község lakói tisztelik a kisebbséget, a másságot, s ezért is-érezték magukénak ezt a kezdeményezést. Kál minden polgárának köszönetét mondott Szabad György, mivel megemlékeznek az elhunytakról, s azokról, akiket egy történelmi rémtett szakított ki a község, s az ország testéből. Ezt a diktatúra, az embertelen nácizmus okozta. Európa történetében a vallási megosztottság hosszú időn át meghatározó volt. Az ellentétek a keresztény felekezetek között is vallásháborúkat robbantottak ki, s társadalmon kívüli létbe szorították a zsidóságot. A közvéleményt a gyűlöletre nevelték, mert Júdásra emlékeztettek, nem Jézus családjára, s az apostolok sorára, akik e népből jöttek. Száz esztendővel az esztelen pusztítás előtt Kossuth Lajos már azt hirdette, hogy nem szabad különbséget tenni aszerint, hogy ki milyen templomban imádja Istenét. Emlékeztetett Szabad György arra is, hogy a kápolnai csatában egyként áldozták vérüket a nemzet fiai, köztük nagy számban a zsidók is. Mégis fellobbanthatóak voltak a gyűlölet lángjai, s el lehetett hurcolni, meg lehetett ölni őket. Mint aláhúzta, a megemlékezések is le nem bontható falat emelnek gyűlölet és szeretet közé. Mai társadalmi rendszerünk szembefordul az előítélettel, s ez a parlament, s az annak felelős kormány soha nem engedi, hogy mások döntsenek polgárai felől, és diktatúra bontakozhasson ki. így az emlékművek előtti tiszteletadás azt jelentheti, hogy ilyenfajta mementókra többé nem lesz szükség. Tartozunk ezzel a múltnak, de gyermekeinknek is, hogy a nemzet szeretetet árasztó melegéből bontakozhasson ki a jövőjük.(Folytatása3. oldalon) Vásároljon Katalín-napra az egri tanárképző főiskola aulájában. Kelomat vasalók rozsdamentes faliórák edények hajszárítók olajsütők fényképezókávéfőzók gépek. Megéri, ha megnézi!. Magyarszlovák tanácskozás A szombati Új Szó értesülése szerint november 24-én kerül sor a magyar és a szlovák parlament külügyi bizottságainak — korábban már többször elhalasztott — találkozójára. A lap Ivan Laluhára, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnökére hivatkozva közli az értesülést. A két parlamenti bizottság több hónapja esedékes találkozóját többször időhiányra vagy időpont-egyeztetési nehézségekre hivatkozva halasztották el. Laluha a lapnak elmondta: 24-én délelőtt a szlovákiai, délután pedig a magyar oldalon fekvő Komáromban tárgyalnak. A szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbséget érintő kérdésekről, a visegrádi négyekről, és a külügyi bizottságoknak a két ország külpolitikájában betöltött szerepéről folytatnak eszmecserét. Laluha szerint a találkozó konkrét eredményeket is hozhat. Növekvő ügyszám, elhúzódó perek A munkajogi perek száma jelentősen megnőtt az utóbbi években: az Igazságügyi Minisztérium közelmúltban készített kimutatása szerint a munkaügyi bíróságokhoz 1990-ben 20.959 ügy, 1991- ben 28.253 ügy, 1992-ben pedig 31.319 ügy érkezett. Bár több pert sikerült befejezni, számuk elmaradt a beérkezett ügyekétől. Előnytelenül változott az eljárások időtartama is: az 1980- as években a munkaügyi bíróságok a perek nagyobb részét 1-3 hónap alatt befejezték, addig 1992- ben már 3-6, illetve 6-12 hónap kellett az ügyek több mint a felének elbírálásához, tavaly pedig mintegy 1.600 esetben haladta meg az egy évet az eljárás időtartama. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a munkajogi ügyekben az eljárások idejének növekedése — a jogalkalmazás szempontjából — nagyobb súlyú tényező, mint a hagyományos polgári peres ügyekben. A KDNP esélylatolgatása IVfaovar miinkaWlvplípt wffi a vácárln A megjelenteket először dr. Offenba. cher Géza, az egyik tulajdonos köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a magyar áruk áruházának megnyitása nem protokolláris esemény, hanem egy mozgalom elindítása. Egy ilyen áruház-láncolatot szeretnének Surján László azt ígérte, máskor is eljön ide... (Fotó: Gál Gábor) megalapozni, amelynek első láncszeme az egri. Elképzelésük találkozott a Kereszténydemokrata Néppártéval, mert szeretnének tenni az országért valamit, nemcsak a politikai torzsalkodásokkal foglalkoznak. Végül megígérte, hogy hűek maradnak ehhez a célkitűzéshez, s nem változtatják meg ezt a profilt. Ezt követően dr. Surján László méltatta a kezdeményezést, mondván: Nyugat-Europában megvannak a természetes reflexek a polgárokban, hogy hazai árut vásároljanak. Nálunk az a szemlélet alakult ki, hogy az itthon készült termék csak vacak lehet. Szakítani keU ezzel a felfogással — szögezte le. Kifejezte azt a reményét, hogy szimbólumává válhat ez a kezdeményezés a ’90-es éveknek, s megígérte, ha Egerben jár, feltétlenül benéz ide. Még uj értelmezést is adott a rövidítésnek, amely az M & O emlémában rejlik, s a tulajdonosok nevét jelenti, szerinte ez azt is takarhatja: Magyar és Olcsó... A szállítók képviseletében Szabóné Martinkó Eszter a Caola-gyár vezérigazgatója szólt ezután. (Folytatás a 3. oldalon) Pénzhiány fenyeget a megyei jogú városokban Idei utolsó közgyűlését tartotta a hét végén a megyeszékhelyen — a Hotel Egerben — a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A huszonkét tag segítségért kiállton, amikor megvitatta a jövő évi költségvetési tervezetnek a megyei jogú városokra gyakorolt hatását. Ezt dr. Balsay István, a szövetség elnöke is hangoztatta a közgyűlés tapasztalatait összegző sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy az elmúlt három évben kirekesztésre kerültek a megyei jogú városok abból a nagyarányú fejlesztési programból, amelyet elsődlegesen a kistelepülések javára hirdettek meg. Jövőre sem várható javulás, sőt — a költség- vetés tervezet alapján — igen nehéz anyagi helyzetbe kerülhetnek, amely esetleg óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények működetését hozhatja veszélybe. Nem beszélve a közalkalmazotti-, a szociális törvényből adódó pénzügyi kötelezettségek teljesíthetetlenségéről. Ezért petícióval fordultak a belügyminiszterhez, amelyben a kényszerű vagyonfelélésre, az eladósodásra hívták fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban dr. Verébé lyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtikára hangsúlyozta, hogy jövőre — a kilátások szerint — kétségtelen nehezebb pénzügyi helyzetre kell felkészülniük az önkormányzatoknak, mégis minden bizonnyal lépesek történnek az az intézmények működési felételeinek megteremtésére. Ehhez kapcsolódott Habis László, Eger alpolgármestere, aki nyomatékosan aláhúzta, hogy jövőre a megyeszékhely — az idei költségvetést alapul véve — hiánnyal számol. Kifejtette, hogy a közgyűlésen felkérték az Országos Idegenforgalmi Hivatalt, hogy támogassa a megyei jogú városoknak — közöttük Egernek — a nemzetközi turisztikai vásárokon való részvételét. Szó esett az ’96-os Expo-ról is, amelyhez a turizmussal kapcsolódó városok szervezett összefogását sürgették. fúl kell, hogy nőjön a „Hazai termék és hazai munkahely” mozga- om a pártkereteken — hangsúlyozta dr. Surján László, a KDNP el- löke szombaton, az ej>ri M & O áruház avatásán. Mint kiemelte: ontos az európai nyitás, de meg kell becsülnünk azokat a termékei.... .........i................. ...............i.' ____l.......:..i ..........I .; Ny olcvankét név feketélett a márvány, s a sűrűn hulló hó fehérségében tegnap Kálban, ahol kegyeleti ünnepséget rendeztek az Akácos úti zsidó temetőben. Az elhurcolt áldozatokra, s az egykori izraelita közösségre emlékeztek a közsée lakói.
