Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-19 / 270. szám

HÍRLAP, 1993. november 19., péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Novajon a gázról Legközelebb e hó 29-én ül ösz- sze Novajon a képviselő-testületi ülés, ahol a polgármester úr szá­mol be a gázprogram végrehajtá­sáról. A községben minden a ter­vek szerint haladt: november 4-én megtörtént a hálózat gáz alá helyezése, és 135 házat kötöttek rá a hálózatra. Ezen kívül szó lesz — első olvasatban — a jövő évi költségvetésről és foglalkoznak a helyi adó témájával is. Közhírré tétetik... Megjelent a Közhírré tétetik című komp ölti újság legújabb száma. Ebben olvashatjuk az is­kola igazgatójának beszámolóját a tanévkezdésről. Szólnak a házi gyermekorvosi szakszolgálat működéséről, a fogászati ellátás­ról, a telefonhálózat korszerűsí­téséről. Tájékoztatják a lakókat a jövedéki törvényről, a marhale­vélről és az öröklési illetékről. A lapot hírek, humor és a helyi sportesemények közreadása záija. Erzsébet-bál a New Yorkban Pénteken este köszöntik Po­roszlón az Erzsébeteket. A bált a nemrég megnyílt New York disz­kóban tartják. A bál este 7 óra­kor veszi kezdetét. Fellép majd a Barcsik Band, a Füzes Tánc- együttes, a Defekt duó és Lagzi Lajcsi. Az éhes szórakozókat svédasztal várja. Munkáspárt Felsótárkányban November 13-án alakult meg Felsótárkányban a Munkáspárt helyi alapszervezete. Az alakuló ülésen a tagok titkárt és vezető­séget választottak. Aldebrói Krónika Aldebrőn is megjelentették a község lapjának legújabb szá­mát, amelyben értékelik a köz­ség fennálásának 250. évfordu­lójára rendezett ünnepi progra­mokat, bemutatják a kalandos életű autógrammgyűjtőt, Daka Józsefet, közük a község történe­ti bibliográfiáját. Beszámolót ta­lálunk egy erdélyi kirándulásról, a 100 órás tekergésről, a halász­tanyán eltöltött kellemes pihe­nésről. Aszfaltos űton Poroszlón A Boldog jövő már nem gö­röngyös Poroszlón. Ez az utca s még néhány társa 2,3 kilométer hosszúságban aszfaltburkolatot kapott. A munkálatok nemrégi­ben fejeződtek be, hogy a latya­kosabb idők beállta előtt szám­űzzék a sarat a község e részé­ből is. Az autósok így 2,3 kilométer­rel hosszabb szakaszon közle­kedhetnek jó minőségű úton. Az idén az önkormányzat 31 millió forintot költött útépítésre, s ezzel a község útjainak fele portalaní- tott aszfaltburkolattal rendelke­zik. A cél nem kevesebb, mint hogy 1994-ben, a gázberuházás befejezése után minden út kor­szerű burkolatot kapjon. A kétkeréken közlekedők sem panaszkodhatnak. Ők egy fél ki­lométernyi aszfaltos kerékpáru­tat kaptak a Temető úttól a Petőfi utcáig. Ezzel a szakasszal a falu teljes hosszában elkészült a kerékpár­út, amelyen a 33-as főút mellett biztonsággal közlekedhetnek, így remélhetőleg jóval kevesebb balestet éri majd őket, s ők ma­guk sem lesznek balesetek oko­zói a főúton... Országos tanácskozást tartottak A gombaexport nagy lehetőségei Albertmajor. Ez a helység a Kerecsend és Demjén közötti határrészben terül el. A külső szemlélő onnan is észreveheti, hogy e terület egyre gyarapodik létesítményekben: épületekben, tárlókban, udvarokban, ahol kü­lönböző nagyságrendben szal­makazlak fekszenek, s körülöt­tük gépek munkálkodnak. Ez a Korona Gombaipari Egyesülés országos központja 1990 óta, amióta létrejött, s — mint önálló egységeket — a Quality Cham- pingnons magyar-német vállala­tot és a King Champingnons Kft.-t is magába foglalja. Az egyesülés két korszerű egységé­ben — Kerecsend és Győr — napjainkban heti ezer tonna hő­kezelt csirkegombakomposztot állítanak elő, s ezeket a legkor­szerűbb szaporítóanyaggal ellát­va, műanyagzsákokba töltve, to­vábbá préséit zsugorfóliába „csomagolva”, azaz termesztésre készen adják át a termelőknek, illetve használják fel saját ter­mesztőhelyeiken. Az így nevelt gombákat készpénzért átveszik a termelőktől, és értékesítik a bél­és külföldi piacokon. Nehéz — és speciális szakmai tudást igénylő — feladat a kor­szerű gombatenyésztés. De kifi­zetődő annak, aki érti ennek csínját-bínját... Ezt a célt felismerve és támo­gatva, saját érdekeit is szolgálva rendezi meg évente a Korona egyesülés az országos gombater­mesztési napot. Az idén — a ne­f yediknek — Győr adott ott­ont. Kétszer Budapesten, ta­valy pedig Egerben volt ilyen, bemutatóval egybekötött ta­nácskozás. Az eseményekről, az egyesülés munkájáról beszélget­tünk Varga Szilviával, a cég kül­kereskedőjével, aki az említett összejövetel főrendezője volt. — Az ilyen regionális és or­szágos szakmai találkozók, isme­retterjesztő előadások célja a magyar gombások érdekeinek védelme, tudásuk, ismereteik gyarapítása — mondotta a főkül­Gombaszüret (Fotó: Perl Márton) kereskedő. Ezek mindig nagy fi­gyelmet keltenek szakmai kö­rökben, mert a résztevők itt meg­kapják a gyors információkat, a legfrissebb kutatási eredménye­ket. Győrben 400 vendégünk volt és több külföldi érdeklődő. Külön érdekesség volt, hogy nemcsak a termesztésről beszel­tünk, hanem a hitelekről, a tá­mogatások lehetőségeiről, for­máiról. Először nyílt Magyaror­szágon szakkiállítás is, valamint a Korona létrehozta a Magyar Gombatermesztésért Alapít­ványt, megválasztották a kurató­riumot, dijakat tűztek ki. Létre­jött a Korona című szakmai jelle­gű újság is, amelyben szakértők számolnak be a gombatermesz­tés aktuális kérdéséiről. A meg­nyitót dr. Medgyasszay László földművelési államtitkár mon­dotta, és a magyarok mellett két holland előadó is pódiumra lé­pett. A szakkiállításon pedig 13 cég, közöttük szlovák, francia, angol, holland kiállítók is bemu­tatkoztak. Azt is elhatározták, hogy jövőre négynapos szakmai utat is szerveznek Hollandiába, ahol megtekintik többek között a világ legjelentősebb gombater­mesztési kiállítását, amelyet két­évenként rendeznek meg. — Mit kell még tudnunk a Ko­rona Gombaipari Egyesülésről? — A gombapiac még nem te­lített, nagyobb mennyiségű ex­portra van lehetőség a jelenlegi­nél, főleg csiperke és laska gom­bából. Ezt akarjuk kihasználni. Ezért támogatjuk a magunk módján a magánvállalkozókat is, akik kihasznalatlan nagyobb he­lyiségekkel, pincékkel rendel­keznek és bekapcsolódnának a termesztésbe. Kerecsenden és Győrben vannak átvevőhelye­ink, ahol 110 embert rendszere­sen foglalkoztatnak. Most Buda­pesten nyitunk ilyet, mert a fővá­rosban is sok termelő van. Ez pont útba esik az exportszállítá­sainknál, amelyek főleg Ausztri­ába, Németországba, Svájcba, Olaszországba és Angliába irá­nyulnak. Hetente 4-5 tonna friss gombát szállítunk, de ezt akár meg is duplázhatnánk. Ezen kívül konzervgombát is előállítunk. Legújabb készítményünk a para­dicsomos gomba, amelyet külö­nösen kedvelnek a szigetország­ban... Fazekas István Régészeti feltárás az M3-as új nyomvonalán Egymilliárd a kutatásra Megkezdődött a régészeti feltárás az M3-as au­tópálya Gyöngyös-Barabás között tervezett nyom­vonalán, valamint az ehhez csatlakozó M 30-as miskolci autóút mentén. Az ukrán határig kiépülő 257 kilométeres autópálya vonalában 214 feltárás­ra érdemes régészeti lelőhelyet jelöltek ki az érintett megyék múzeológusai. Nyíregyháza és Újfehértó között, Császárszállás vasútállomása közelében kezdték el a munkát, de munkához láttak a Borsod, a Hajdú és a Heves megyei régészek is, s a leletmen­tést — a tervek szerint — a megyei múzeumok társ­intézetei is segítik majd. Ilyen munkálatok folytak — illetve folynak majd — Füzesbony és közvetlen környékén, beleértve a káli, mezőtárkányi és szi- halmi területeket is, ahol szintén várható az új út építése. Arról is érkezett hír, hogy osztrák, szlovák, uk­rán és kínai régészek ajánlották fel részvételüket a gazdagnak ígérkező lelelőhelyek feltárásában. A kutatók egymilliárd forinttal gazdálkodhat­nak, s két, két és fél év alatt be kell fejezniük az ásatást, hogy az autópálya építése elkezdődhes­sen. Vasárnap Kegyeleti ünnepség Kaiban A zsidó vallás szerinti kegye­leti ünnepségre kerül sor novem­ber 21-én, vasárnap Kálban, az Akácos utcai zsidótemetőben abból az alkalomból, hogy felújí­tották azt az emlékművet — és persze, a temetőt is —, amely 82 káli zsidó mártír névsorát örökíti meg, akik a háború évei alatt kü­lönböző lágerekben, munka- szolgálatban pusztultak el. Az ünnepségen részt vesz töb­bek között Szabad György, az Országgyűlés elnöke, David Krausz, Izrael állam magyaror­szági nagykövete, Béker rabbi az USA-ból és Zoltai Gusztáv, az Izraeli Hitközösség ügyvezető igazgatója. A kegyeleti ünnepség 10.30 órakor kezdődik a Himnusszal és egy Radnóti-vers elszavalásával, majd Tompa Vilmos, Kál polgár- mestere köszönti a jelenlévőket. S a szertartás során elhangzik mjd a Kadis (Halotti ének) is... Bérfüstölés Sarudon Hosszú viszontagságok után újra megkezdte működését a Sa­rud határában lévő vágóhíd. Igaz — ahogy Tarcsi Lajos, az üzem bérlője elmondotta —, jelenleg csupán a húsáruk füstölését vég­zik bérmunkában, de amennyi­ben rendeződnek a dolgok, úgy sertségvágásra és -feldolgozásra is ismét sor kerül, újabb munka- lehetőségeket biztosítanak ezzel a helybéli lakosoknak. Pillanatnyilag 150 mázsa sza­lonna van füstön, egy része ke­nyér-, a többsége pedig cseme­geszalonna. A piac igényeinek megfelelően az olcsó áruk a ke­lendőek, így nem véletlen, hogy főként sertésoldalast, sertéslá­bat, első és hátsó csülköt, cson­toshúst küldenek a megrendelők bérfüstölésre. A Csongrád me­gyeiek — az igényeket felmérve — erdélyi, rác és sváb szalonnát is feldolgoztatnak itt, amelynek eljárása szakmai titok, mint ahogy a kabátszalonnáé is, ame­lyet ugyancsak a déli országrész­ből szállítanak ide, fagyasztva. — Az a szomorú, hogy ezek az ízletes, viszonylag olcsó áruk nem Heves megyében kerülnek az üzletekbe, hanem a főváros­ban „terítik” — mondja a bérlő, aki szinte éjjel-nappal a telepen tartózkodik. — A ma „lefüstölt” áruk például nem a Tisza-tó kör­nyékére kerülnek, hanem más­hová. A közel 132 mázsa készít­ményből juthatna errefelé is... A szakmai „titkok” közül megtudhatjuk, hogy a kabátsza- lonnát azért nevezik így, mert a sertés tokájából, hasaljából és hátszalonnájából állítják össze, s a speciális pácolást követően úgy áll össze a füstön, mint az embe­ren a kabát. -/. i. ­Egy új üzemben Szinte nem telik el olyan hét Besenyőtelken, hogy valamilyen üzlet, munkahely ne kezdené meg működését. Legutóbb 138 volt ezek száma, de most már a 140-et is meghaladták, hiszen néhány nap leforgása alatt egy holland-magyar betéti társaság (Simeeflex) dr. Simon János irá­nyítása mellett szalagfüggönyö­ket gyártó üzemet létesített, a fő­városi Domus Áruház lakberen­dezési üzletet, a Topán Kereske­delmi Kft. pedig cipőboltot nyi­tott. Forgács Miklós és Cseh Lajos tevékenykedik a szalagfüggönyüzem­ben (Fotó: Perl Ál árion) Új struktúrában kellett gondolkodni A szociális és egészségügyi ellátás kérdései A helyhatósági választások után az alakuló önkormányza­tok, miután megalkották szerve­zeti és működési szabályzatukat, létrehozták önálló hatáskörrel bíró bizottságaikat. Rangsorolni e különböző, más-más területen ténykedő testületek munkáját nem érdemes. De vitathatatlan, hogy az egészségüggyel, illetve a szociáüs ellátásokkal foglalkozó képviselőkre, külsős szakembe­rekre nagy terhek nehezednek napjainkban — amikor is e szféra reformjait éljük meg. Hogy Füzesabonyban mindez mit is jelent mindez, arról dr. Mann László önkormányzati képviselő nyilatkozott lapunk­nak, aki — vállalkozó háziorvos­ként — saját bőrén tapasztalhatta a változások hatásait. — Ön — mint a füzesabonyi önkormányzat szociális és egész­ségügyi bizottságának elnöke — hogyan foglalná össze azon fel­adatokat, amelyek a kezdetekkor jelentkeztek? — Az akkori — 1990-es — sajtó olyan hangulatot szított az önkormányzatok megalakulása­kor, ami egyértelműen arra utalt, hogy óriási elszegényedési folya­mat következik majd be. Ennek mértékét, valódi adatait nem ér­zékeltük hosszabb időn kersztül, noha a várható elszegényedés hatásait Füzesabony önkor­mányzata „beépítette” a költség- vetésbe. Ugyanakkor egy telje­sen új struktúrában kellett gon­dolkodni. Bár az előző rendszer idején is tanácstag voltam, ilyen jellegű feladatot soha nem lát­tam el. Tudtuk ugyan, hogy a szociális törvény hamarosan megszületik, de addig is próbál­tunk ésszerű, a gyakorlatban al­kalmazható hatásköröket sze­rezni. És amire lehetőség volt, azt rendeleti úton előkészítettük. Hadd utaljak itt például az első lakáshoz jutók támogatásának ügyintézésére. Ami pedig a szer­vezeti kérdéseket illeti, azt a szervezeti és a működési sza­bályzatban rögzítettük. A bizott­sági tagságban lévő képviselők mellé olyan külső szakembere­ket kértünk fel, akik — a telepü­lés egészét ismerve — tudnak tényleges képet festem környe­zetükről. Mert nagyon fontos, hogy a vitás kérdések kapcsán hiteles információink legyenek... — Közbevetőleg: a városban is terjedtek olyan információk, amelyek egyértelműen megkér­dőjelezték a különböző segélyek elosztási rendszerét... — A szociális és egészségügyi bizottságban is az volt az alapál­lás, hogy pontosítani kell az át­lagjövedelmeket. Ügyeltünk ar­ra, hogy — a személyi ismeret­ség révén — tényleges számokkal kalkuláljunk. S azt is hozzáten­ném, hogy a minimálbér feletti jövedelemmel rendelkezők szá­mára csak igen-igen indokolt esetben adtunk segélyt. — Miként látja az egészség­ügyben lezajlott változásokat? — Városunkban 1992-ben óriási előrelépés történt, mert át­adták az egészségügyi közpon­tot, a szakorvosi rendelőt. De — a tisztánlátás végett — szólni kell arról, hogy Füzesabonyban mi­lyen egészségügyi, szociális szol­f áltatast lehet igénybe venni. Te­át: a tb finanszírozza a házior­vosi alapellátást (felnőtt-gyer­mek), a fogorvosit, a tüdőgon­dozóit, a szakorvosi rendelőt. Állami finanszírozással — az ön- kormányzaton kersztül — törté­nik a két bölcsőde és az idősek klubja fenntartása, valamint a szociális étkeztetés megoldása. A fentebb említett egészségügyi központ pedig regionális ellátást nyújt, és ennek a beruházásnak a befejezése az önkormányzatnak mintegy 20 millió forintot jelen­tett. Amihez, sajnos, a környék­beli önkormányzatok szinte semmilyen anyagi segítséget nem adtak. — A közalkalmazotti bérek „ beállítása ’’milyen nehézségeket okozott? — A bizottság hatáskörének egy része az egészségügyi és szo­ciális ágazatban dolgozók hely­zetének időszakonkénti felül­vizsgálata. Erre idén először ok­tóberben került sor. Az önkor­mányzat egyéb közalkalmazotti rétegeket ez év szeptember 1-jé- től 85 százalékos közalkalma­zotti bérre állított be. Ezidáig a bérezést 60-65 százalékra lehe­tett taksálni. Míg a mostani kö­rülmények között „csak” 68 ezer forintos hayi kiegészítéssel kell pótolni a fennálló hiányt, addig 1994-ben bérre és működésre hétmillió 39 ezer forintos,finan­szírozási hiány várható. Úgy ér­zem, a számok önmagukért be­szélnek. — Végezetül az érdekelne, hogy vállalkozó háziorvosként hogyan látja az eltelt időszak gyakorlati „ megpróbáltatásait?” — Jómagam ebben az évben már több mint fél millió forintot fordítottam a szolgáltatások még minőségibbé tételere. Viszont a „másik” oldalon pénzügyi prob­lémák vannak... S mint 1975-től itt dolgozó orvos, az egészségügy területével kapcsolatosan nyu­godtan állíthatom: most sem egészen azok döntenek az alap­kérdésekről, akik azokat át is lát­ják... Szajlai Csaba Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. TÖRZSVÁSÁRLÓI AKCIÓ! 1993. december 31-ig 2000 Ft feletti vásárlás esetén minden kedves Vásárlónk TÖRZSVÁSÁRLÓI KÖNYVET kap. A bejegyzett összegek alapján 1994 januárjában 3% visszatérítésre jogosít. Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. EGER, Bajcsy-Zs út 15. / / firiFi BÚTORHÁZ AJÁNLATA Heverők 13.900 Ft-tól Fotelágyak 13.900 Ft-tól Ülőgarnitúrák 52.900 Ft-tól Franciaágyak 35.900 Ft-tól Szekrénysor 57.900 Ft Gardróbszekrény (fehér) 18.900 Ft EGER, PACSIRTA U. 3. TEL: 36/315-417 NYITVA: H-P9-17-IG . SZÓ 9-12-IG A

Next

/
Thumbnails
Contents