Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-15 / 266. szám

HÍRLAP, 1993. november 15., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. Gondoskodás a pélyi idősekről November 22-én, hétfőn dél­előtt 10 órától az iskolai könyv­tárak munkájáról tart előadást a hevesi,városi könyvtárban Ro­mán Éva-, a Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa. A fórumra a város és a környező települések könyvtárosait és iskolaigazgatóit várják. A jövő év forintjai Szerdán délután 3 órától tartja soron következő ülését Heves ve- zekény önkormányzata. A kép­viselek .ezúttal — Balogh Sán- dorné polgármester előterjeszté­sében — a jövő évi költségvetés tervezetét vitatják meg első „ol­vasatban”. Emellett tájékoztatás hangzik el a helyi intézmények­nél végzett belső ellenőrzés ta­pasztalatairól. Pélyi emléktábla Késáil a II. világháborús áldo­zatok emléktáblája Pélyen. A hazájuktól távol, illetve az ittho­ni háborús események során meghalt 94 helybeli névsorát tar­talmazó márvanylapot a temp­lom falán helyezik el, s várható­an még ebben az esztendőben felavatják majd. Nem volt érdeklődő... A közelmúltban nyílt napokat hirdetett meg a Tiszanánat Álta­lános Iskola tantestülete. A pe­dagógusok vállalták, hogy ebben a nőnapban bemutató órákat tartanak az érdeklődő szülők­nek, hogy azok megismerked­hessenek az oktatómunkával, a tanulók felkészülésével, vala­mint a gyerekek iskolai körülmé­nyeivel. Amikor a dicséretes ak­cióról érdeklődtünk Kakuk Béla igazgatóhelyettestől, kiderült: eddig egyetlen szülő sem jelezte részvételét a nyílt napokon. Talán a hónap második felében... A Népjóléti Minisztérium ál­tal kiírt pályázaton nyert 2,7 mil­lió forintot a helyi önkormányzat — tudtuk meg Kalmár Mária polgármestertől. Ennek a nem kis összegnek már megvan a helye: az egykori óvoda-napközi épületét alakít­ják át ezekben a hónapokban, hogy az eddigieknél kulturáltabb körülmények között láthassák el azokat, akik kezdvezményes ét­keztetésben részesülnek. Ezek­nek a száma jelenleg 30-40 kö­zött van, de a jövőben szeretnék bővíteni a keretet, s mintegy 40- 50 idős emberről gondoskodni az új éttermi részben. Az átalakí­tott, kibővített intézményt vár­hatóan jövő áprilisban adják majd át rendeltetésének. S mint megtudtuk, azzal a nem titkolt A rendszerváltás után vissza­telepítették Tarnabodra a koráb­ban „körzetesített” gyermeke­ket, s azóta újból életre kelt a régi iskola. Mint Kovács László pol­gármestertől megtudtuk: mind­ez a község és az önkormányzat közös kívánsága volt, mert azt szerették volna, hogy a diákok saját intézményükben készülje­nek fel a pályaválasztásra. A falu bizony elöregedett, a fiatalítás és a szakember-utánpótlás miatt is szükség volt erre a lépésre. Most azonban a legnagyobb gondot az iskolai tornaterem megépítése okozza. Azt történt ugyanis, hogy 1992-ben egy 150 négyzetmé­ternyi alapterületű csarnok épí­tésének engedélyével — félmillió forintból — elvégezték az alapo­zást, valamint a főfalak felhúzá­sát. A folytatáshoz állami támo­gatásra nyújtottak be pályázatot, de azt elutasították azzal az in­dokkal, hogy a tervezett létesít­ménynek túl kicsi a mérete. Az szándékkal is, hogy a továbbiak­ban itt egy igazi — a nyugdíjaso­kat, az egyedülállókat összefogó — idősek klubja alakul ki. Nemcsak az időseket, hanem az egész lakosságot — sőt a szomszédos Tarnaszentmiklóst is — érinti az a terv, miszerint az önkormányzat egy önálló fogor­vosi körzetet szeretne kialakítani a településen. A rendelő már ké­szen áll, meghatározott időben várja is a betegeket az itt rendelő szakorvos, ám mindenki számá­ra megnyugtatóbb lenne, ha egy állandó fogorvos látná el az érin­tett csaknem háromezer embert. Az erre vonatkozó kérelmet a képviselő-testület javaslatára a polgármesteri hivatalból már postázták a megyei tb-igazgátó- ságra. idén tehát saját erőből folytatták a teendőket: tető alá került az épület, elkészültek a válaszfalak, és van víz, valamint villany is. Sajnos, ismételt céltámogatási kérelmüket legutóbb azzal utasí­tották el, hogy a Magyar Szab­vány legalább 280 négyzetmé­ternyi alapterületet határoz meg ilyen esetekben. Pedig a tarna- bodiak a Nemzeti Sportalap tá­mogatásával már meg is vásárol­ták a tornatermi felszereléseket, s ez idáig összességében már 3 millió forintot öltek bele az épít­kezésbe. A polgármester kifejtette, hogy szerinte a paragrafusok merev alkalmazása egyszerűen lehetetlenné teszi ennek a kis te­lepülésnek a kezdeményezését. Az önkormányzatnak az a véle­ménye, hogy a termet 4 millióból felépíthetnék, viszont a szab­ványnak megfelelő méret ennek hét-nyolcszorosa. Meg kell je­gyezni azt is, hogy Tamabod évi 16 millió forinttal gazdálkodik, s Mindez — egyéb más helyi in­tézkedéssel együtt — azt a célt szolgálja, hogy mind jobb legyen a lakosság egészségügyi, kulturá­lis és infrastrukturális ellátottsá­ga. Fontos ez azért — említette meg Kalmár Mária —, mert hosz- szabb ideje csökken a lélekszám: évente 30 fővel kevesebb helybe­lit számlálhatnak össze, mára mindössze 1650-en lakják a Ti­sza menti községet. Lényeges­nek ítélte hát az önkormányzat, hogy mielőbb megvalósíthassák a gázvezetési, a telefonhálózat­bővítési terveiket, valamint a fa­lut Jászkisérrel összekötő út megépítését. Ez utóbbi — az át­menő forgalom révén — sokat ezsdíthetne a település életén, iszen áttételesen ezzel kapcso­lódhatnának be a Tisza-tó ide­genforgalmába. egy ilyen intézményre 3 évi pén­zük sem lenne elég. Nem veszik figyelembe az illetékesek, hogy a község kicsi. Kovács László végül elmond­ta: a nagyméretű csarnokot nem is tudnák kihasználni, ezzel szemben a fűtésre, világításra ir­reálisan nagy összeget kellene fordítaniuk. Tehát az érintettek rugalmasságán múlik, hogy a kistelepüléseken is emberi kö­rülmények között történjen a gyermekek testnevelése. Tarnabodon a nehézségek el­lenére nem csüggednek, tovább folytatják az építkezést, miköz­ben újabb pályázatot nyújtottak be a kistelepülések iskoláinak tá­mogatására létesített alapítvány­hoz, valamint a Nemzeti Sport­alaphoz, azzal a reménnyel, hogy a jövő év végén nem az iskola fo­lyosóján, hanem az új tornate­remben tartják majd a tornaórá­kat. Cseh Béla Tamabod Kis községnek nagy tornatermet? i A. fafaragó igazgató Szőke Emil: „A művészetekkel mindig szoros'kapcsolatban áll­tam...” A hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ igazgatójá­ról, Szőke Emiből kevesen tud­ják, hogy nem csupán népműve­lő, de — szakértők szerint tehet­séges — fafaragó is, már 23 éve, 1970 nyarától, b — Tehát boldogult diákkorá­ban kezdett hozzá a faragáshoz. ■ ■ — így van, de mivel eddig majdnem mindig diák voltam, így ez nem meglepő... Akkor ép­pen a szolnoki repülőműszaki főiskolán tanultam, ’70-ben vol­tam másodéves, és akkor változ­tattam pályát. A faragás egyéb­ként is mindig érdekelt... — Elég éles váltás volt a repü­lőműszakifőiskola után népmű­velést tanulni. — Olyan nagyon nem, mert a művészetekkel mindig szoros kapcsolatban álltam. Zenei ta­gozatú középiskolába jártam, és a főiskola kulturális együttesé­nek is a tagja voltam. A szeletek jól elkülöníthetők, hogy mikor foglalkoztán? zenével, mikor iro­dalommal, és mikor a képzőmű­vészettel. Nem tudnám meg­mondani én magam sem, hogy miért pont a fafaragással. Nem tudom, hogy miért ezt az anya­got céloztam meg, talán kihívást jelentett számomra a kemény anyag. Hiszen itt csak egyszer le­het hibázni. — Voltak mesterei is? — Ezt nem mondanám... Ta­lán Kő Pali volt az, aki a legin­kább hatott rám, hiszen tőle ta­nultam a színezést, ami igen fur­csa technika... Ezt azelőtt nem csináltam, gondolkodtam azon, hogy mit is akarok az anyagból kihozni, s utána egyszerűen le- hántottam, ami fölösleges. így a Kő Palitól megtanult fafestés tel­jesen újat jelentett számomra. Természetesen voltak kudarca­im is,például a lángtechnika, ami a fa tűzzel való sötétítését jelenti. Ez az eredeti gondolatot negatí­van tükrözi, hiszen a fa külső ré­szét éri először a láng, pedig an­nak kellene világosabbnak lenni, így változtattam az egészen, álta­lában színeztem, pácoltam, lán­goltam az anyagot, s aztán újra­faragtam azt a területet, ame­lyikről úgy gondoltam, hogy vi­lágosabbá teszem. Szóval, ki kel­lett kísérleteznem, izzadnom azt, amit végül be akartam mutatni. Bár nem a kiállítás volt az elsőd­leges célom, a saját szórakoztatá­somra faragtam az első figurá­kat. Szó szerint egy bicskával kezdtem neki, később már véső­ket gyártogattam, mert akkori­ban nem lehetett szerszámokat kapni. Az első spanyol vésőkész­letemet ötszáz forintért vettem, ami a hetvenes években nagy pénz volt... — Milyen témákat választ ál­talában? — A falusi élet kínálta témá­kat faragom a fába. Egy darab rönkből csináltam egy tehenet és egy bikát, vagy egy táncoló párt, amennyiben a táncot fába lehet faragni. Az foglalkoztat, hogy egy egyszerű falusi ember a saját gondjaival-bajaival hogyan jele­níthető meg fában. Kőrissel, tölggyel, dióval dolgozom, tehát a lehető legkeményebb fajtákat választom. A gőzölt anyagoknak majdnem ugyanannyi előnye van, mint a gyökerén szántott fáknak, akkor, ha a lélekrészét ki tudom belőle szedni. Ugyanis onnantól reped az anyag, és kife­lé feszítve szárad. — Rendezett-e kiállításokat? — Köwi/őraYindulva a Megyei Művelődési Központban szerve­zett amatőr alkotóművészek ki­állításán a hetvenes években, egészen nyolcvankettőig rend­szeresen szerepeltem. Ezenkívül Budapesten, Sátoraljaújhelyen voltak gyűjteményes tárlatok, ahonnét országos zsűri elé is be­jutottak kisplasztikáim. 1977-től szerveztem és vettem részt az al­kotótáborokban, ahol sokat ta­nultam, és egyben én is tovább­adtam a tudásomat a nálam if- jabbaknak. — Legközelebb mikor talál­kozhat a munkáival a közönség? — Ezt nem tudom, de a hevesi alkotókört újraélesztve, bízom benne, hogy folyamatosan. Kácsor Zsolt Kömlői kulturális napok A csíkszeredaiak vendég­szereplése Mint hírünkben beszámol­tunk róla, november 22-től 28- ig, immár harmadik alkalommal rendezik mega kömlői kulturális napokat. Mint Cseh József pol­gármestertől megtudtuk, az idén is színes program várja a helyie­ket és a községbe látogató ven­dégeket. Az eseménysorozat hétfőn es­te 6 órakor Kelemen Csaba elő­adóestjével veszi kezdetét, a kö­vetkező napon pedig a Miskolci Kalamajka Bábszínház adja elő a Lúdas Matyit. Szerdán táncház lesz a Hargita együttes közremű­ködésével, majd ezt követően nyílik meg Borics /ózse/kiállítá- sa. Csütörtökön a nyugdíjasoké lesz a főszerep: számukra ren­deznek fórumot, s a nyugdíjas- köszöntő keretében fellép a be­senyőtelki néptáncegyüttes is. Pénteken kerül sor a művelő­dési házban a kórusok és népdal­körök találkozójára. Ide hívták meg a besenyőtelki és a hevesi népdalkört, a Csíkszeredái Szé­kely Népi Együttest, a kömlői női kórust és a helyi Általános Művelődési Központ művészeti csoportjait, a jászberényi Szé­kely Mihály Kórust, valamint a Térné Savóra Hagyományőrző Együttest. Szombaton a köny- nyebb műfaj kedvelői szórakoz­hatnak: a Katalin-bálon a helyi Fresbee zenekar lép fel. Végül az utolsó napon — va­sárnap — az előbb említett Teme Savóra ad önálló műsort. S meg kell jegyezni azt is, hogy a Csík­szeredái vendégek a kulturális napok ideje alatt fellépnek még Besenyőtelken, Tenken, Heve­sen, Tiszanánán, Tarnaszent- miklóson és Tamamérán is. (h) A nyári alkotótáborok munkáiból Diákok kiállítása Hevesen Az egyik alkotótáborban készült munka: Balogh Renáta — Pipázó Nemrégiben egy egészen kü­lönleges képzőművészeti kiállí­tás nyílt meg a hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ aulájában. Ezúttal nem kiforrott művészekkel találkoz­hatnak az érdeklődők, de a most bemutatott — egyelőre amatőr — munkák szép reményekre jogo­sítanak fel. A történethez tartozik, hogy az elmúlt nyáron — az iskolai szünidőben — Heves városának, valamint a környékbeli települé­sek diákjainak részvételével szá­mos alkotótábort rendeztek mű­vészek, pedagógusok vezetésé­vel. Az itt elkészített munkákat — festményeket, grafikákat, ke­rámiákat, tűzzománcokat — most mutatják be a nagyérdemű közönségnek. A közép- és általános iskolá­sok művei december 10-ig te­kinthetők meg, naponta 8-tól 18 óráig. Hevesvezekényen Átadták az utolsó négyzetméter új utat — November 5-én teljesítettük az egyik legnagyobb tervünket, amit erre a ciklusra vállaltunk... — fogadott a hírrel Hevesveze- kény polgármester-asszonya, Balogh Sándorné. Majd hozzá­tette: nyugodt lélekkel kísér vé­gig a falun, mert mára már egyet­len utcában sem süpped sárba a cipőnk. — Műszaki átadás volt azon a november eleji napon: a Toldi ut­cában is befejeződött ezzel a burkolatépítés, amellyel elértük, hogy a község minden útja köve­zett — egészítette ki az előbbie­ket. — Ennek a kis településnek huszonhárom utcája van, s ebből tizennégyben már az önkor­mányzat végeztette el az aszfal­tozást a hevesi Topeka Kft. szak­embereivel. — Mi lesz a következő fel­adat? ’ — Ismét csak nagy fába vág­juk a fejszénket: Tarnaszentmik- lóssalé s Péllyelegyütt készülünk a gázhálózat kiépítésére. Az elő­zetes felmérés szerint a lakosság 70 százaléka igényli a vezetékes energiát. Ez azt jelenti, hogy a községben lévő 300 portából kétszáztíz tulajdonosa vállalta a bekötéssel járó költségeket... M NÉZZEN, VÁLASSZON, AJÁNDÉKOZZON TŐLÜNK! NÉVNAPOKRA, ÜNNEPI ALKALMAKRA, CSALÁDI ESEMÉNYEKRE segítjük Önt a választásban AJÁNDÉKCSOMAGOT KÉSZÍTÜNK Az Ön által meghatározott értékben A PARTI KFT ÜVEG- PORCELÁN, ILLETSZER BOLTJÁBÓL 3200 Gyöngyös, Fő tér 17. sz. Tel.: 37/311-864 NÉZZEN, VÁLASSZON, AJÁNDÉKOZZON TŐLÜNK! *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents