Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13-14 / 265. szám

HÍRLAP, 1993. november 13—14., szombat—vasárnap 7. Önkéntesen már kipróbálták Védőoltás AIDS ellen? Húsz önkéntesen már kipró­bálták azt a szert, amely ameri­kai kutatók reményei szerint bi­zonyos védettséget ad az AIDS- fertőzés ellen. A vakcina úgyne­vezett semlegesítő antitestek képződését váltja ki, amelyek a szervezetben megakadályozzák, hogy a szabadon keringő vírus megtámadja az egészséges sejte­ket. Az egyelőre kísérleti körül­mények között alkalmazott oltó­szer azonos azzal a vakcinával, amelyet a Genetech nevű kali­forniai vállalat fejlesztett ki há­rom évvel ezelőtt. Eddig csim­pánzokon próbálták ki, s azt ta­pasztalták, hogy az így kezelt majmok nem betegedtek meg a beléjük fecskendezett AIDS-ví­rusoktól. A sikeres tesztről tudósító brit szaklap, a Lancet idézi a kutatók figyelmeztetését: még sok esz­tendőnek kell eltelnie addig, amíg a vakcina széles körben al­kalmazható védőoltássá válik. A kísérletek folytatásaként a többi között sok ezer olyan egészséges embert oltanak be, aki — kábító­szerezés vagy elővigyázatlan ne­mi élet miatt — ki van téve a fer­tőzés veszélyének. A páciense­ket éveken át kell figyelni, hogy valóban eredményes-e, s nem okoz-e más problémákat az ígé­retes szer. A Genetech vakcinája egyéb­ként olyan proteint tartalmaz, amely az AIDS-vírus felületén jelenik meg. Miután az oltó­anyag bekerül a véráramba, az immunrendszer azt „hiszi”, hogy maga a vírus támad, ezért ellen- állóbbá teszi a szervezetet. Dr. David Schwartz, a tudóscsoport vezetője úgy véli, hogy az új szer önmagában semmiképp sem ad majd teljes védettséget, s valószí­nűleg kombinált szérumra lesz majd szükség az AIDS-megbete- gedés megelőzésére. Addig azonban még sok-sok kutatási feladat megoldása van hátra. (FEB) Megkerült Mitterrand kutyája Hála egy televíziós felhívás­nak, visszakerült az Elysée Palo­tába Francois Mitterrand elnök több mint egy hónappal ezelőtt elveszett fekete Labrador kutyá­ja. A baj akkor következett be, amikor Atchoum — erre a névre hallgat a kutyus — egész egysze­rűen kisétált a Párizs szívében le­vő elnöki palota kapuján, ki­játszva az őrség éberségét. Sze­rencséjére azonban egy állatvé­dő társaság emberei rátaláltak, és kutyamenhelyen helyezték el. Atchoum azonban nem sokáig maradt a menhelyen — megtet­szett egy asszonynak, aki magá­hoz vette Párizs északi negyedé­ben levő lakásába. A kutyus felkutatására tett is­mételt sikertelen kísérlet után Mitterrandék a „30 millió barát” című állatműsor szerkesztőségé­hez fordultak. A műsort minden szombaton a hajnali órákban su­gározza a TF-1 az 1-es csator­nán. Az asszony, akinek nevét nem közölték — a múlt hét végén sze­rencsére nézte a műsort, felis­merte a befogadott kutyában Mitterrand elveszett Labrador­ját, és azon nyomban felhívta a tévé szerkesztőségét. Atchou- mért Danielle Mitterrand asz- szony személyesen ment el, a ku- tyust befogadó asszonyt pedig azóta új négylábúval jutalmazták — adta hírül Párizsból az AP. Drágulnák a dinoszauruszcsont- maradványok A „Jurassic Park” keltette va­lóságos hisztériának köszönhe­tően felszökött a dinoszaurusz- csont-maradványok ára az árve­réseken, és a napokban tízszer annyit fizettek egy maroknyi megkövült dinoürülékért, mint amennyire azelőtt számítottak. A Reuter brit hírszolgálati iro­da jelentése szerint egy névtelen telefonáló 4625 dollárért vásá­rolt meg a Bonhams aukciós ház­tól egy maroknyi texasi eredetű megkövült dinoürüléket, két, százmillió éves dinotojás pedig a kikiáltási ár kétszereséért — 70.900 dollárért — talált vevő­re. A dinoürülék és a tojások egy holland amatőr geológus 51 da­rabból álló gyűjteményének ré­szét képezték. Jan Stobbe, a hol­landus egyértelműen a Jurassic Park című filmnek tulajdonította a magas árakat, amelyek — mint az árverés után újságíróknak el­mondta — „legmerészebb álmait is felülmúlták”. Ez könnyen hihető, hiszen Stobbe az árverésen összesen 150.000 dollárt zsebelt be vevő­re talált dinorelikviáiból. A di- notojásokat egyébként a kínai Henan tartományban találták csaknem három esztendeje. A napokban megtartott lon­doni árverés egyébként igen nagy érdeklődést keltett, s azon olyan hírességek is megjelentek, mint az ír énekes, Bob Geldof. Film — video sikerlista Mozifilmek, 1993. október 1. (1) Függő játszma 13 hete bemutatott INTER­COM 11.726 látogató 6.0 Stallone hegymászó akció­filmje egyelőre tartja első helyét, de elgondolkodhatunk a színvo­nal egyre meredekebb zuhaná­sán. 2. (2) Az utolsó akcióhős 8 hete bemutatott INTER­COM 10.908 látogató 7.0 Schwarzenegger szakítani akar az akciófilmek vértengeré­vel, a puskaporos kegyetlenség­gel, és szélesebb közönséget óhajt megcélozni. Természete­sen gondosan megfontolt üzleti szempontok vezetik. A szülők ugyanis egyre kevésbé engedik meg, hogy a gyerekeik gyilkolás­ból, kibelezésből és céllövésből vegyenek alapos leckét. Schwar­zenegger ezért mostantól családi filmeket forgat. John Mc Tier- nan, a film rendezője szerint is az a fő cél, hogy felnőtt fejjel igye­keznek a vasárnap délelőtti csa­ládi tévézés hangulatát felidéz­ni... Kit is fogunk jobban szeret­ni? Amoldot a barbárt, vagy Ar- noldot az óvó bácsit? Igazából nem mi döntünk, hanem azok a stúdiók, amelyek a filmeket ké­szítik. 3. (3) Apáca-show 9 hete bemutatott INTER­COM 10.908 látogató 7.0 A Dirty Dancing rendezője készítette el a nyár legelraga- dóbb vígjátékát, melyben a szu­perapáca: Whoopi Goldberg. Közönséges bárénekesnőből változik át először gúnyos, majd elhivatott rendtaggá. Isteni ez a komédia, mennyei poénokkal... 4. (-) Jurassic park 1 hete bemutatott DUNA 9238 látogató 7.0 Spielberg filmjét még csak forgatták, amikor már a magyar sajtóban is rendszeresen olvas­hattunk a megvalósítás nagysze­rűségéről a sosemvolt siker re­ményében. Aztán lezajlott a vi­lágpremier. A várakozástól fel- ajzott amerikai mozinézők „vi­lágcsúcs” bevételt termeltek. So­ha egy hét alatt ennyien nem néz­tek meg új filmet, mint most az Őslényparkot. Aztán elkövetke­zett augusztus utolsó hete, s a di­noszaurusz-őrület Magyarorszá­got is elérte. Szinte természetes, hogy aki „ad” magára, rögtön beáll a sorba, hogy megnézze ezt a „mozivarázst”. Az átlagnéző kissé nem értette, miért ez a fel­fokozott átvágás. Valóban pazar a történet technikai kivitelezése, de a csillogó felszín alatt miért hallgat ennyire a mély? Néhány éve Magyarországon is kiadták Chrichton híres regé­nyét, amelyből Spielberg filmje is készült. Bár az alapmű zseniá­lisan jó, kérdésfelvetése pompás, felelősségérzete elgondolkodta­tó, mégis megbukott. A könyvá­rusok feleáron árusították, s bi zony még így sem volt iránta semmiféle kereslet. Közben az új hazai kiadók felismerték, hogy ha valamilyen mű benne van a köztudatban, az döbbenetesen hatékony reklám. Megjelentet­ték hát újra a regényt, összehan­golva a film hazai premieijével. Az eredmény? Egy hét alatt elfo­gyott Chrichton alkotása, kö­szönhetően a film reklámjának. Spielberg mozija a felnőtt em­berben lévő gyereket célozza meg — hatásosan. 5. (4) Hiába futsz 16 hete bemutatott INTER­COM 9238 látogató 6.0 6. (5) Életben maradtak 17 hete bemutatott DUNA 6392 látogató 8.0 7. (-) Halhatatlan szerelem 16 hete bemutatott INTER­COM 6227 látogató 7.0 1939-ben Dániel McCormick (Mel Gibson) berepülő pilóta ví­gan éli az életét. Az újjáalakult légierő egyik gépét vezeti. Van egy pótolhatatlan jó barátja, aki hűséges pajtás és egyúttal zseniá­lis természettudós. Oldalán pe­dig ott van hű szerelme, Helen. Dániel képes szembeszállni mindenféle veszéllyel, de arról, amit érez, nem tud mit mondani. Hiába akarja Helent feleségül venni, nem jön ki hang a torkán. Mindig úgy dönt, hogy majd másnap veti fel a kérdést. A lány azonban tragikus hirtelenséggel meghal, és szertefoszlanák Dani­el reményei. Ekkor önkéntes alanya lesz a barátja által vezetett titkos hibernálásos kísérletnek, amelynek eredményeként több mint 50 évre álomba merül. 1992-ben ébred fel. Egy apátián kisfiúval és édesanyjával szövő­dő meleg barátsága kapcsán fel­ismeri, hogy bár az idő kerekét nem lehet visszapörgetni, az igaz szerelem örök. A Halhatatlan szerelem tehát olyan kérdéseket vet fel, mint a bátorság, a pillanat megragadásának képessége és az újbóli lehetőséggel való élni tu­dás. 8. (6) Drágám, a kölyök (marha) nagy lett 11 hete bemutatott INTER­COM 5801 látogató 7.0 Három évvel azután, hogy gyerekeit egy elektromágneses berendezés segítségével össze­zsugorította, majd eredeti mére­tére visszanövesztette, a hóbor­tos tudós még mindig küzd az el­ismerésért. Az újabb kutatás cél­ja a zsugorítógép ellentétének a kifejlesztése. Ennek lényege egy félelmetes erejű növesztő sugár, amely tetszőleges nagyságúra képes tágítani a molekulákat. A balszerencse természetesen nem késik: kisfia ugyanis egy hétvégi kísérlet közben beletéved a su­gárnyalábba... 9. (7) Tisztességtelen ajánlat 13. hete bemutatott DUNA 4615 látogató 5.0 A filmben a gazdag ember (John Gage) kihívás elé állít egy idillikus házasságot. Egymillió dollárt ajánl fel David és Diana Murphy-nek, ha Diana bele­egyezik abba, hogy vele tölt egy éjszakát. A történet igazából napjaink kapcsolatait és a morá­lis kompromisszumok következ­ményeit vizsgálja. A film egy há­zaspár döntésének kellemetlen következményeivel foglalkozik, és azzal, hogyan kell nekik a fele­lősséget vállalni tetteikért. Listáinkon a premierfilmek szerepelnek. Premierfilmnek a bemutatást követő 20. hétig te­kinthetjük az alkotást. A listán­kon szereplő filmeket 1-10-ig pontozzuk a művészi értékek alapján. A helyezési sorrendet a látogatottság határozza meg. Hernádi Ferenc Sztálin roko­nai London­ban Kira Politskaja és Olga Alulijeva, Sztálin unokahú­gai turistaúton Londonba látogattak. (FEB-fotó) Erotika, szex, pornó.... A szerelem nem szereti a kö­zönséget, éppen ezért nem kö­zönséges! — 18 éves koromban fogalmazódott meg bennem ez az aforisztikus, bölcselkedő gon­dolat. Máig igaznak érzem, s va­lóságos tartalmát nem felejthe­tem, hiszen autóbuszon, vona­ton, utcán és köztéren, nyilvános helyeken mind erőteljesebben dühöng a smárolás, á taperolás, a különneműek nyelves nyala- kodása, cifrázva ölbeüléssel, csöcsörészéssel és fütyifogdosás- sal. Nyugtatom magam, hogy amit körülöttem látok, annak a legparányibb köze sincs a szere­lemhez — közönséges nemi in­gerkedés, kultúrálatlan „pettin- gelés” farmerban, amúgy ma­gyar módra. Higgyék el, ezek után meg sem lepődtem, amikor ellepte az újságárusok pavilonja­it, az utcai könyvárusok asztalait az erotika-, a szex-, a pornóter­mékek áradata. Ki-ki hosszan sorolhatná az eklatánsnál ekla- tánsabb, szembetűnően és nyil­vánvalóan meggyőző példákat arra, milyen is volt a fogadtatása ezeknek. Az egri buszpályaud­var csupa üvegfalú hírlapüzlete körül is nagy csődület volt vagy három napon át akkoriban. Olyan csomóban tolongtak ott, mint a íyúkeszű fiatal csirkék és kerge birkák szokták. Suttyó, is­koláskorú kamaszok és surgye- lán suhancok bámulták kigú- vadt, kocsányain lógó szemek­kel, szájuk szélét rágva és nyalo­gatva az egyik színes pornókiad­ványt, a közel 100 forintért vesz­tegetett Szexpartnert. A címlap­ján premier plánban (közelkép) egy nőt mutatott szétterpesztett combokkal, melléig felhúzott térdekkel, közöttük pedig a sötét barlangként tátongó miskulan- cia: széléhez értetve egy dísz- hímringyó csikócsődör bájdo­rongjával. Nem éppen a kívánt gyönyör szép példázata, hiszen a szemérmetlenségét pofánkba fordító hölgy arcán nem az utol­érhetetlen öröm vonásai látszot­tak, hanem olyan eltorzult volt, mintha üvegszilánkokba ültették volna meztelen fenékkel... Na­pok múlva senki sem volt kíván­csi eme produkcióra. Erőteljes és dühödt kifakadá­sok követelték a gátlástalansá­gok megfékezését. Végül tör­vény is született a kiadványok árusításának, bemutatásának módjairól. Sokalltam a közfigye­lem elterelésére kirobbantott művitákat. Azt tartottam: magá­tól is helyére kerülnek a dolgok, minden csoda három napig tart, az éhes csodálkozást mihamar követi majd a csömör. Nagyon felháborított, amikor a pornó lo­vagjai egy ponyvára vonták ki­adványaik problémáit a munka- nélküliség, az elszegényedés és elnyomorodás országos gondjai­val. Mert a szexmánia geijesztése sehogyan sem vehető egy kalap alá társadalmi bajainkkal. A szex ugyanis nem perspektíva! A munkanélküliséget, stílusosan szólva, bugyiba és gatyába gyö­möszölni nem lehet! Tagadha­tatlan persze, hogy kereshetők és találhatók is összefüggések a dolgok között, ám a munkanél­küliséget, a társadalmi elszegé­nyedést mégsem tekinthetjük az altesti problémák közé sorolha- tónak, ugye?! Olyanformán ha­tott ez a mentegetőző magyará­zat, mint a viccbéli Iván és Joevi­tatkozása a kapitalizmus és a szocializmus előnyeiről, aztán amikor Iván már nem tud semmi érvet felhozni a kapitalizmus el­len, diadallal Joe képébe vágja az örök szlogent: „Igen, igen! De Amerikában verik a négereket!” Amondó vagyok, hogy ne­künk is verni kéne — széleskprű- en, módszeresen, demokratiku­san! —, no nem azt és nem azokat kéne verni, amire és amikre a pornóújságok geijeszteni kíván­nának, hanem azokat kéne verni, akik nagyon-nagyon rászolgál­tak már erre a verésre. A veretés- re legcélravezetőbb eszköznek én a szöges lécet ajánlanám. Per­sze semmiképpen se bízhatunk a veretést kísérő munkadal várha­tó következményében, mármint hogy „Észen legyünk, apus- kám!” Kibillent helyes meneté­ből az idő. És helyére billenteni szöges léccel se lehet, csakis sze­retettel, szerelemmel. Szeres­sünk hát mindannyian. Szeres­sünk, de nem közönségesen... (Kyd)

Next

/
Thumbnails
Contents