Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09-10 / 236. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. október 9—10., szombat—vasárnap Kertész leszek Tulipán A tulipán egyes fajtái — más hagymásokkal együtt — már kará­csonyra virágoztathatók, s tavaszt hoznak a lakásba Megjelentek a különböző cé­gek — gyönyörű fotókkal illuszt­rált — virágküldő-katalógusai. Alig lehet ellenállni, hogy leg­alább a jelzett alsó összeghatárig ne rendeljünk. A növényválaszték nagy ré­szét az ősszel ültethető hagymá­sok, közöttük a tulipán teszi ki. Némelyik katalógusban ötven­nél is több fajtát kínálnak. A tuli­pán valószínűleg keletről szár­mazik, ennek ellenére szinte tel­jesen „nyugati” növénnyé vált. A legnagyobb mennyiségben Hollandiában termesztik, olyany- nyira, hogy nyílásuk turisták ez­reit vonzza. Németország pedig a legnagyobb tulipánhagyma-im­portáló ország. E virágot velünk, magyarokkal, a törökök ismer­tették meg. Tipikus magyar nö­vénnyé vált, kedvelt motívuma a tulipános ládáknak, a hímzett té­rítőknek. Hazánkban ismert faj­tái megközelítik az ötezret. Két nagy csoportra oszthatók: Tulipa Gesneriana (botanikai tulipán) és Tulipa hybrida (kerti tulipán). A botanikai tulipán tulajdon­képpen a kerti tulipánok nagy részének őse. Főként sziklakert­be, vagy az úgynevezett tájképi kertbe illik. Egy másik — házi­kertben is megvalósítható — al­kalmazása a virágos gyepeknél lehetséges. A hagymákat sül­lyesztik a gyepbe, egymástól 15- 25 cm-re. Más növényekkel, ne­tán vegyes virágszínnel ültetve igen hatásos, természetes lát­ványt érünk el. Mire a gyep ak­korára nő, hogy nyírni kell, a tu­lipán rendszerint elvirágzik. Sok évig egy helyen maradhat. A má­sik csoportot — a kerti tulipáno­kat — virágzási idő és virágforma alapján osztályozzuk. Ide tartoz­nak a már divatossá vált liliomvi- rágű, papagáj, telt virágú kései tulipánok is. A virágküldő cégek az ismertetők mellett közlik a hagymaméretet is. Tudnunk kell, hogy szép virágot csak megfelelő méretű (általában 10 cm feletti) hagymától várhatunk. Kiültetése szeptembertől októberig tarthat. Napos, nyílt fekvést, laza, homo­kos talajt igényel. A friss trágyá­zást kerüljük. Ültetési távolsága 15-20 cm. A hagymákat olyan mélyre helyezzük, hogy felettük 8-10 cm vastag föld legyen. Szeptemberi ültetésnél elegendő idő áll rendelkezésre a begyöke- resedéshez, ami a biztos telelés feltétele. Rosszul gyökeresedett növényt takarással (lomb, fe- nyőgally, faforgács) védhetünk meg a fagyoktól, de arra számíta­nunk kell, hogy tavasszal lassab­ban fejlődik, gyengébben virág­zik. Ha az ősz száraz, a csapadé­kot öntözéssel pótoljuk. A kerti tulipánokat nagyobb virágágyá­sok, virágládák, kőedények be­ültetésére, illetve vágott virág­nak használjuk elsősorban. Az egyenletes állomány érdekében — bár a telet jól tűri — felszedjük a hagymákat, s osztályozzuk. A nagyobbakat virágoztatásra, a kisebbeket továbbnevelésre ül­tetjük. Kiültetéskor a következő évi hagymák kezdeményei a pik­kelylevelek között már megtalál­hatóak. Ezek a tél folyamán fej­lődni kezdenek, de ez a folyamat a virágzásig igen lassú. Tapaszta­latok szerint a virágzás után kö­rülbelül 8 héttel válik felszedésre éretté. Ha szép hagymákat aka­runk, a virágokat leszedjük, de nem hosszú szárral, hanem csak befejeljük. A tulipán tavaszi vi­rág, ezért helyének más virággal való pótlásáról is gondoskod­nunk kell. V. Pénzes Judit kÉÉÉÉÉÉÉÉÉriiÉ Mindennapi nyelvünk Hogyan érveljünk...?! Elvi és gyakorlati szempont­ból egyaránt fontosnak és hasz­nosnak ítéljük az állításaink, té­teleink, véleményeink bebizo­nyítására, megokolására felsora­koztatott érvek egyértelmű, pon­tos megfogalmazását. Az érvek és ellenérvek felso­rakoztatásában, a vitás tételek, állítások gondos mérlegelésében sok múlik a hatásos nyelvi for­mákon. Meg kell tanulnunk azt, hogy az érvelés nyelvileg és gon­dolatilag is sajátosan formáló­dik. Most azokat a nyelvi és gon­dolkodásbeli tényezőket állítjuk előtérbe, amelyek az érvelés fo­lyamatában sajátos szerepet vál­lalhatnak. Érvelni, állításokat, tételeket bizonyítani, megokolni csak úgy lehet és szabad, hogy ne csak ért­sék, hanem higgyék is érvelé­sünk igazát. Az érvelés nyelvi formálásá­ban a lényegest a lényegtelentől nyelvileg is meg kell különböz­tetnünk, mert ami lényeges, az egyúttal érdekes is, ami lényegte­len, az unalmas. Más jellegű a szakszintű és a közönségszintű érvelés. Mind a nyelvi formálás menete, mind az érvelés logikája eltér, a két szint­nek megfelelően. Az ismeretterjesztő szándék­kal, a nagyközönség befolyáso­lásának céljával folytatott viták érvelésével szemben a legfonto­sabb követelmény az érthetőség, ezért tehát kerülnünk kell a feles­legesen használt idegen szava­kat, és módjával kell élnünk a szakszavakkal is. Közömbössé válik az érvelés menete és logikája, ha elszapo­rodnak a nyelvi sablonok, az egyéni gondolatok nélküli, elsze- mélytelemtett nyelvi formák. Befolyásoló erőt sem tükröz­nek például az érvelésben az ilyen mondatok: „Az iniciative (?) jól előkészí­tett tervek konkrétan realizált (?) célkitűzéseit szem előtt tartva realizálhatjuk (?) a termelékeny­ség vonatkozásában (?) elgon­dolásainkat.” Annak a nyelvi követelmény­nek is eleget kell tennünk érvelé­sünkben, hogy a párhuzamosan futó, ugyanazon jelentéstartal­makat hordozó nyelvi jeleket, az ismétléseket teljes mértékben ki­iktassuk fogalmazásunkból. Arról meg sohasem szabad el­feledkeznünk, hogy ne csak a szavak uralkodjanak az érvelés menetében, hanem maguk az ér­vek és a tények. A vitapartnereket elsősorban meggyőznünk kell, s nem lenyű­gözni a szép beszéddel. A szó­tengerből ugyanis nehezebb ki­halászni a tartalmas gondolato­kat, a hatékony érveket. A szó­magyarázó jellegű bizony kodás és csak a tekintélyérvek felsora­koztatása, a mások gondolataira való állandó hivatkozás nem eredményez hatékony érvelést. A higgadt érvelést, egészséges szenvedélyt ne váltsa fel a feles­leges indulatoskodás és a szemé­lyeskedő irónia. Gyakran tapasztalunk türel­metlenséget is, pedig a jó érv nem évül el. Fegyelmezetten vár­juk ki azt a pillanatot, amelyben az érv hatékonysága felerősö­dik. Nem célravezető a túlságosan megemelt hang, az ellentmon­dást nem tűrő nyelvi formák hal­mozása, mert ha megemeljük a hangot, eluralkodik rajtunk, s nem győzhet az értelem s az ér­velni tudó szándék sem. A túl­zásba vitt gesztikuláció éppen úgy nem célravezető. Ez is meg- zavaija az érvelés nyugodt me­netét. Az érvelés nyelve, stílusa csak akkor hatékony, ha felerősödnek benne azok a nyelvi formák, amelyek mögött hitelesíthető erőként húzódnak meg az önálló gondolatok. Mi tehát a helyes út az érvelés nyelvi formálását illetően? Ha kellő egyensúlyban vállal­nak nyelvi szerepet benne az ér­telmi, az érzelmi és a felhívó jel­legű nyelvi formák. Az érzelmi­leg túlszínezett stílusú érveléssel nem érhetünk célt. A túlságosan erőszakos érvelés együtt jár a vi­tapartnerek lekicsinylésével, sőt megszégyenítésével is. S végül arra is ügyelnünk kell, hogy az érvelés során nemcsak arról kell gondolkodnunk, hogy mit fogunk elmondani, hanem arról is, hogy mit nem kell el­mondanunk. Azt is meg kell előre tervez­nünk, hogy az érvelés milyen for­máit, módjait fogjuk felhasznál­ni: külső, azaz a megfelelő forrá­sokból merített ismereteket, illetve belső, az érvelés anyagá­ban rejlő tényeket és gondolato­kat. A külső, vagyis tekintélyi ér­vek megfogalmazásában azon­ban óvatosnak kell lennünk. Pontatlanul nem szabad idéz­nünk, mert a nem pontos idézet nemcsak stílustalan, hanem az érvelés hitelét is rontó mód. A belső érveket magából a témából bontsuk ki. Legyen következe­tesség és fokozatosság mind a sa­ját, mind az ellenérvek felsora­koztatásában. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Van-e „álönbizalom”? tX-V*- A—ffUprC-rZ. Irry-^ et-Y-Tv^ n-jUC t Is-yy ffL 1. sz. minta «Tr. vi\t- ^.Ű-JoJLoXt^vJLt, C 1qDI^i^oyjX <>SL. o\X>QXCl\owLa-CÜÜ Q2X­2. sz. minta Elképzelhető, hogy külső megnyilvánulásaiban igen hatá­rozott, rámenős, önérvényesítő ember legbelül önértékelési problémákkal küzd? Bizony el­képzelhető, s nagyon is gyakori az efféle jelenség. Legalább any- nyira, mint az „álszerénység”. A legtöbb ember a hétköznapi tár­sas érintkezés formális világára hivatkozik, ez alapján ítél, nem nagyon néz a dolgok mélyére, megszokta, hogy amit lát, az igaz is. A mai, videotrükkös világban, a reklámok keltette, elvarázsolt látnivalók közepette még inkább szükségessé válna az a fajta ok­fejtő gondolkozás, amellyel a „miért?”-ekre keressük a vá­laszt. Sokkal könnyebben meg­érthetjük a körülöttünk lévő em­berek cselekedeteinek mozgató­rugóit, ezáltal nagyobb eséllyel fogjuk előre „kiszámítani” őket, s remélhetőleg kevesebbet is fo­gunk csalódni. Sokan arra hasz­nálják kitűnő emberismeretüket, hogy manipulálják a többieket, ezzel helyzeti előnyhöz juttatva önmagukat. Miért fontos annak megállapí­tása, hogy valakinek az önbizal­ma belülről jövő, természetes és eredeti, vagy színházasdi a külvi­lág számára? Elvégre nekünk, külső szemlélőknek látszólag mindkettő ugyanolyan magatar­tásformával mutatkozik meg. Mégsem mindegy. Hiszen akár pedagógusokról van szó, akik megkönnyíthetik saját munkáju­kat ennek a jelenségnek a feltárá­sával, akár pályaválasztási szak­emberekről, akik ez alapján dön­tenek, akár saját gyermekeink kézírását vizsgáljuk, mindegyik esetben közelebb jutunk szemé­lyiségük lényegéhez. 1. sz. minta: álönbizalom, ezt jelzik a sovány „a” és „o” betűk, az alacsony (2 mm) középzóna. Kitűnő szellemi képességek, ma­gas intellektus, mégis alapvetően védekezésre beállított. Bizal­matlanságát és félelemérzéseit megjátszott magabiztossággal próbálja elleplezni. Fél gyöngé­nek mutatkozni, állandóan bizo­nyítani akar. Az ilyen ember kö­zelében célszerű passzívan, ön­alárendelő módon viselkedni, s akkor megszűnik a fenyegetett- ségi érzése, oldódik a feszültségi szintje. 2. sz. minta: 46 éves, értelmi­ségi nő. Kiadós, valódi önbiza­lom. Mindenféle vonatkozás kö­zéppontjába saját maga, határo­zott fellépése mögött saját fel- sőbbrendűségi hite lakozik (ma­gas, széles „a” és „o” betűk). Az ilyen típusú emberek lekezelőleg bánnak a passzív, szerény, önalá­rendelő társaikkal, ezért taná­csos nekünk is felcsillantani vala­mit erő- és tudáskészletünkből. 3. sz. minta: 40 körüli igazga­tóhelyettes, férfi. Lehengerlő mozdulatok, erő­teljes önbizalom, ehhez társuló jó fizikai és szellemi képességek. (Nincs mit tenni, át kell adni neki a terepet... majd elfárad). 4. sz. minta: ez a fiatal férfi na­gyon kíméletes bánásmódot ér­demel, hiszen szorongó, gátlásos lelkialkata végett legfeljebb csak percekre tudja magára erőltetni a magabiztosság szerepét, de való­színűleg akkor is hamar kiesik belőle. Türelemmel, szeretettel mehetünk a legtöbbre, így is ne­héz megnyitni. Katona Ágnes grafológus 4. sz. minta A bigámiáról — Apu, mi az, hogy bigámis­ta? — teszi föl váratlanul a kér­dést Pistike a konyhában tevé­kenykedő apjának. Az apa válaszát lásd a rejt­vényábra vízsz. 1. és függ. 20. sz. soraiban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt be­tűk: S, É, K) 13. Tűzhányó nyílá­sa 14. Távolabbra kerget 15. Ró­mai hatös 16. Kutya (névelővel) 18. Sportszánkó 19. Rendőri fel­ügyelet, röv. 20. És — angolul 22. A szóban forgó személyek­nek 24. A jelenlegi napró való 25. Kitár 27. Külföldi elektro­mos készülékmárka 28. Hollan­dia fővárosa 29. Vese — németül (NIERE) 31. Klasszikus kötőszó 32. Esetlen, nagy testű 33. Vízi­növény között élő madár 36. Téli sporteszköz 37. Igevégződés 39. Gyöngéd, tapintatos 4L Ritka férfinév 43. Szintén ne 44. Forró égövi dísznövény 46. Férfinév 47. Gabonakévékből rakott ke­reszt 49. Atka 50. Tüzet szüntet 51. Katalin becézve 53. Némán kiles! 54. Srí Lanka, röv. 55. Ma­gas testhőmérséklet 56. A szov­jet szakszervezetek központi lapja volt 58. Aroma 59. Hajat hullámosít 62. Névelős pillangó 64. Végtag alsó része. FÜGGŐLEGES: 1. Budapesti Közlekedési Vál­lalat, röv. 2. Kémikus, a gyufa feltalálója (János) 3. Libabeszéd 4. Helység Baranya megyében 5. Rét 6. ... Papasz (görög színész­nő) 7. Magad 8. Férfinév 9. Az ott levő személyek 10. Lócseme­ge 11. Ausztria és a Vatikán gk.- jele 12. Fa megmunkálása késsel 17. Ékszerbe mintát készíttet 20. Az apa szavainak folytatásafikxX betűk: Y, G, É) 21. ... Bien Phu (csatáiról ismert város Vietnam­ban) 23. Valakit lakóhelyéről máshova lakokat 24. Állat has alatti prémje 26. A Balkán-fél­sziget őslakói 28. Dadogva mondja 30. Női név 32. Ütővel játszott régies labdajáték 34. Lám 35. A rénium vegyjele 38. Ellenféllel felvenné a harcot 40. Égitest pólusa 42. Némán merít! 45. Valéria becézve 47. Tüzelő­anyag elégetésére szolgáló be­rendezés 48. Nas... (nemzetiségi tv-műsor címe) 51. Egy Heves megyei település lakója 52. Egyetem díszcsamoka 55. Kacat 57. Mario ... Monaco 60. Rövi­dítés diplomáciai gépkocsikon 61. Levéltávirat, röv. 63. A fosz­for és a kálium vegyjele. A megfejtéseket október 14- ig küldjék be címünkre. A nyer­tesek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents