Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

Figyelő A lista bekerül a nemzetközi rangsorba Top 200 ­magyar vállalati ranglista Megjelent a Top 200, amely­ben az APEH a múlt évre vonat­kozó — február végi — adóbeval­lások alapján rendezte sorba a legnagyobb hazai gazdálkodó vállalatokat. Mivel az adóbeval­lási adatok képezték a 200-as vállalati klub alapadatait, a ren­delkezések értelmében az érintett cégektől engedélyt kellett kérni adataik nyilvánosságra hozata­lához. A 200-as klubba tartozó vállalatok 40 százaléka ettől el­zárkózott — jelentette be Varga György, a Figyelő című gazdasá­gi hetilap főszerkesztője. A 200 legnagyobb hazai vál­lalkozás közül 75 feldolgozóipa­ri cég, 65 kereskedelmi, közúti­jármű- és közszükségleticikk-ja­vító, -karbantartó cég, 27 a villa­mosenergia-, gáz-, hő- és vízellá­tás terén működik. A klubban az áramszolgáltatók önállósulása utáni MVM Rt. a múlt évi első helyről a még mindig nagyon előkelő második helyre került, tehát megmaradt a rangsor élbo­lyában. Rajta kívül még 15 utód­cég került a klubba, közülük 9 az első 20 közé. A 10 legnagyobb vagyonú gazdálkodó szervezet a nettó árbevétel szerinti első 33 helyezett közül kerül ki, többsé­gük villamosenergia-termelés- ben tevékenykedik. Ez a toplista bekerül az európai gazdasági és pénzügyi szaklapok által közzétett nemzetközi rangsor­ba is. Privatizációs bevételek Csaknem 41 milliárd forint privatizációs bevételt könyvelt el az ÁVÜ az idén augusztus végé­ig. A készpénzbevétel összesen 22,64 milliárd forintot tesz ki, amiből a devizáért történő érté­kesítés 11,92 milliárdnyi, a forin­tért való eladás pedig 8,76 milli­árd forintot képvisel. Ezenkívül az ÁVÜ-nél levő vagyon hoza- dékából osztalék és bérleti díj cí­mén 1,96 milliárd forint kész- pénzbevétel származott. Hitel- felvétel révén 11,9 milliárd forint értékű állami vagyon vált ma­gántulajdonná. Kárpótlási je­gyért pedig 6,22 milliárd forint­nyi vagyont adtak el. így az ös­szes bevétel 40,76 milliárd fo­rint. A kiadások némileg még min­dig meghaladják a bevételeket. Az összes kiadás az év első 8 hó­napjában 41,03 milliárd forint volt. Ebből a legnagyobb tételt — 22,82 milliárd forintot — a nem­zetgazdaságnak fizetett kötele­zettségek képviselik. Ebből az államadósság törlesztésére 11,9, a foglalkoztatási alapra 1,9, a te­rületfejlesztési alapra 1,3 milli­árd forintot fordítottak. HÍRLAP, 1993. október 7., csütörtök 7. Tizenhét új vállalkozás megyénkben Lassult a külföldi töke beáramlása A gazdaság átalakításának, a fejlett piacgazdaságba való be­kapcsolódásnak elengedhetet­len feltétele a külföldi működö­töké jelenléte. Megyénkben az első fél évben a külföldi tőke be­áramlása lassult. Tizenhét új vál­lalkozás alakult, mintegy 78 mil­lió forint törzstőkével. Számuk kettővel, törzstőkéjük 49 száza­lékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az alapítói vagyon kétharmadát jegyezték devizában, aránya 8 százalék- ponttal nagyobb, mint 1992 első fél évében volt. A cégek átlagos nagysága — az egy vállalkozásra jutó alapítói vagyon és ezen belül a külföldi tőke is — csökkent, az előbbi 8 millió forintról 4,6 millió forint­ra, az utóbbi 4,6 millió forintról 3 millió forintra. Teljes egészében külföldi tulajdonban volt az új vállalkozások 35 százaléka (1992 első fél évében 11 százalék volt.) Egy kivétellel egymillió fo­rint tőkével létesültek. Az új kül­földi tőkeérdekeltségű vállalko­zások 47 százaléka a kereskede­lem, közúti jármű és közszükség­leti cikk javítása, karbantartása gazdasági ágban fejti ki tevé­kenységét, részesedésük a kül­földi tőkéből 12 százalék. A 24 százalékkal részesedő feldolgo­zóipari vállalkozások a külföldi tőke közel 76 százalékával ren­delkeznek. A Cégközlönyben 1992. janu­ár 1-jétől idén június végéig 82 megyei székhelyű jogi személyi­ségű gazdasági szervezet csőd alá helyezését tették közzé, ebből 1993 első fél évében 11-ét. A csődeljárás alá került gazdasági szervezetek mintegy 51 százaléka korlátolt felelősségű társaság, 29 százaléka szövetkezet, 13 száza­léka vállalat, 5 százaléka rész­vénytársaság. A csődbe jutott szervezetek 34 százaléka a keres­kedelem, közúti jármű és köz­szükségleti cikk javítása, karban­tartása, 22 százaléka a mezőgaz­daság, vadgazdálkodás és erdő- gazdálkodás, 20 százaléka az ipar gazdasági ágba tartozik. Június végéig 72 szervezetnél fejeződött be a csődeljárás. A le­folytatott csődeljárás 65 százalé­kuknál megegyezéssel zárult, egyharmaduk felszámolási eljá­rás alá került, egynél egyéb mó­don szűnt meg. Felszámolás alatt június végén 51 jogi személyisé­gű gazdasági szervezet állt, 17-tel több, mint az év elején. A felszá­molás alatt álló gazdasági szerve­zetek 29 százaléka az iparban, 22 százaléka a kereskedelem, köz­úti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása gazdasági ágban működik. Június végén öt korlátolt felelősségű társaságnál és egy részvénytársaságnál foly­tattak végelszámolást, számuk az alábbi sorrendben hárommal nőtt, illetve nem változott az év elejéhez képest. A családi pótlékra jövőre ugyanannyi jut, mint az idén A Pénzügyminisztériumban semmiféle terv sem készül a csa­ládi pótlék rendszerének átalakí­tására. Ugyanakkor a kormány elfogadta azt az előteijesztést, amely szerint jövőre 3,5 milliárd forinttal emelnék a jövedelem- pótló támogatások kifizetésére szánt összeget. Jelentős átalakítások várható­ak a családi pótlék rendszerében, e célra több milliárd forint áll rendelkezésre. A várandóssági pótlék kiadásait is magában fog­laló családi pótlékra jövőre ugyanannyi pénz — 106 milliárd forint — lesz, mint az idén. A tár­ca nem dolgozott ki tervet a rendszer átalakítására, mi több, a családi pótlék korábban több­ször tervbe vett megadóztatására sem kerül sor 1994-ben. Ugyan­akkor a kormány jóváhagyásával jövőre 3,5 milliárddal emelik a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának kifizetésére szánt pénzt. Az e célra tervezett eredeti összeg 5,4 milliárd forint volt. A prognózisok szerint jövő­re ugrásszerűen emelkedik a munkanélküli-segélyből kikerü­lők köre, így várhatóan az ideinél jóval többen folyamodnak majd jövedelempótló támogatásért. Kozmetikumai Hevesben is népszerűek Kiadó a Fabulon Díszes pavilonján hamar megakadt az érdeklődők tekintete (Mentusz Károly felvétele) Szép kiállítású — reprezenta­tív megjelenésű — pavilonnal volt jelen a legutóbbi őszi BNV-n a Fabulon Kft. Kozmetikai cik­kei, szépítőszerei Heves megyé­ben is igen népszerűek a hölgyek és urak körében. Értesülésünk szerint eladó a cég, miután tulaj­donosa, a Richter Gedeon Gyógyszervegyészeti Részvény­társaság igyekszik pénzzé tenni a 158 millió forint törzstőkéjű kft.-t. Erre az évre 17 milliárdos ár­bevételre és egymilliárdos nyere­ségre számítanak a közel 90 szá­zalékban állami tulajdonú Rich­ter Gedeon Rt.-nél. Már koráb­ban megkezdték az úgynevezett kiegészítő tevékenységek leépí­tését, így például megszüntették az állatgyógyszerek gyártását. Önálló társasággá alakítják a szálh'tási és a karbantartási rész­legeket is. A háromszázmillió fo­rint árbevételű Fabulon Kft. iránt van érdeklődés, és minden bizonnyal egy, a kozmetikai ipar­ban jártas — a marketing megújí­tására képes — cég vásárolja meg. Autópálya-építéssel megyénk is érintett Bankkonzorcium közúthálózat-fejlesztésre A Kereskedelmi Bank Rt. konzorciumot alapított az Or­szágos Közúti Hálózatfejlesztési Terv finanszírozására. A konzor­cium tagjai a szerződést aláírták —jelentette az MTI. A Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium az országos közúthá­lózat-fejlesztési tervben szereplő feladatokból 9 projektet álh'tott össze. E fejlesztési csomagok fi­nanszírozására kérte fel a minisz­térium a Kereskedelmi Bank Rt.-t, hogy működjön közre a konzorciális kölcsön megszerve­zésében. A kölcsönre a kormány visszafizetési kezességet vállal. A fejlesztési csomag keretében megvalósítandó projektek össz­költsége 33,8 milliárd forint. Eh­hez a konzorcium 9 milliárd fo­rintos hitelt folyósít. A konzorci- onális hitelből a Kereskedelmi Bank Rt. 3 milliárd forinttal, az Országos Takarékpénztár és Ke­reskedelmi Bank Rt. 3 milliárd forinttal, a Postabank Rt. 2 milli­árd forinttal, az IBUSZ Bank Rt. 750 millió forinttal, a Merkantil Bank Rt. 250 millió forinttal ré­szesedik. A tervbe vett fejlesztések kö­zött autópálya-építés, út-, útvo­nal- és hídrehabilitáció, híd és felüljáró építése szerepel. A hitel segítségével épül autópálya Győr körül, Heves megyében, Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében, Bács-Kis- kun és Csongrád megyében. Fő­utakat építenek Pest megyében és Dorogon. Kis- és középtermelőknek Kedvezményes agrárhitelek Elsősorban a kis- és középter­melőknek teremt többszörösan kedvező lehetőséget mezőgaz­dasági beruházásaikhoz — főleg a gépesítéshez — a Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap, mely mö­gött részint kamatmentes mi­nisztériumi támogatás, részint a piaci kamat feléért elnyerhető banki támogatás áll. A legkisebb pályázható összeg 500 ezer, míg a legmagasabb 60 millió forint. A gépberuházás 50 százalékáig igényelhető a kamatmentes köl­csön, a másik 50 százalékot saját erőből kell előteremteni — leg­alábbis elvben. Ha ugyanis ez az összeg mégsem áll a termelő ren­delkezésére, akkor pályázata el­fogadása esetén ezen összegig banki hitel is igénybe vehető, amire a piaci kamatnak csupán a felét kell fizetnie. Ráadásul a pá­lyázat benyújtása sem kerül pénzbe a termelőnek, mert azt az Agroker Rt. szakemberei díj­mentesen elkészítik, és továbbít­ják is a megyei földművelésügyi hivatalnak. A sok kedvezmény egyaránt segítség lehet azoknak a földtu­lajdonosoknak, akik eddigi ter­melésüket szeretnék növelni, és azoknak is, akik most, a kárpót­lás eredményeként jutottak ter­mőföldhöz. Jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni vállalkozók és mezőgaz­dasági kistermelők egyaránt pá­lyázhatnak, az egyetlen feltétel — mivel kifejezetten a kis- és kö­zépvállalkozások fejlesztése a cél —, hogy a pályázat benyújtásá­nak évében a pályázó mezőgaz­dasági tevékenységből származó jövedelme ne legyen több 100 millió forintnál. A pályázatok benyújtásának határideje a 25 millió forint felet­ti beruházások esetében szep­tember 30. volt, a 25 milliót meg nem haladóknál október 31. A pályázatok elbírálásának időtar­tama — a megfelelő formai és tartalmi ellenőrzés után — 60 nap, és a döntést a Földművelés- ügyi Minisztérium Agrárfejlesz­tési Bizottsága hozza meg. Módosított E-hitelfeltételek A kormány módosította az Egzisztencia-hitelről és a részletfi­zetésről szóló rendeletét. A szovjet csapatkivonás révén felszaba­dult ingatlanok Kincstári Vagyonkezelő Szervezet által történő értékesítése esetén, ahol a jogszabály alapítójogot gyakorló ön- kormányzatot említ, azon az illetékes települési önkormányzatot kell érteni. A módosításra nyilvánvalóan azért volt szükség, mert a kormányrendelet eredeti szövegéből nem derült ki egyértel­műen a települési önkormányzatok E-hitellel kapcsolatos jogo­sultsága. Kamarai hírek Gazdaságfejlesztés, válságkezelés Befektetéseket, gazdaságfej­lesztést, vállalkozásélénkítést tá­mogató, válságkezelést segítő országos konferencia megrende- zésére'kerül sor október 20-22. között Miskolcon. Az Észak­magyarországi Gazdasági Ka­mara a konferencia programját az Állami Vagyonügynökséggel és a Munkaügyi Minisztérium­mal együtt állította össze. A főbb témák a következők lesznek: Privatizációs hitelek, módsze­rek; Foglalkoztatás megőrzését, bővítését szolgáló lehetőségek; Gazdaság fejlesztése a képzési eszközökkel; Világbank, Euró­pai Fejlesztési és Befektetési Bank üzletpolitikája; Bank- és adóskonszolidáció szerepe a vál­lalati pénzügyi válságokban; Vállalati reorganizáció; Önkor­mányzatok szerepe, lehetőségei a vállalkozások elősegítésében. A konferenciára várják mind­azokat a kis- és nagyvállalatok vezetőit, szakembereit, akik ér­dekeltek a fenti témákban, és akik érdeklődnek a kedvezmé­nyes hitelek iránt, létszámleépí­tésben, privatizációban igénybe vehető kedvezmények iránt, vál­lalkozások finanszírozására igénybe vehető adókedvezmé­nyek és vissza nem térítendő pénzügyi támogatások iránt és az új privatizációs technikák vonat­kozásában. Érdeklődni telefo­non, a 46/340-403 számon le­het. Németországi exportmunka ■Évente több ezer szakember dolgozik Németországban, kü­lönösen az építőipar területén. A Németországba irányuló vállal­kozási export szabályaiban né­hány változás várható. Néhány egyszerűsítés lép érvénybe az en­gedélyezés gyorsítása érdeké­ben, változások vannak a több munkahelyes vállalkozások, az illetékfizetés rendszerében, a bérkimutatások tekintetében, de figyelni kell arra is, hogy július 1-jétől már öt számjegyűek az irányítószámok. Részleteket az NGKM 153-0000 telefonján, a kamara ÉVOSZ-szövetségénél, illetve a 36/312-989 telefonon lehet megtudni. Delegáció Németországba Szeptember 26. és október 9. között Németországba utazik egy kamarai delegáció, melynek célja a német szakképzés felépí­tésének, működésének megis­merése, ezzel is elősegítve a ma­gyarországi új szakképzési tör­vény hatékony bevezetését és működtetését. A delegáció tagja az Észak-magyarországi Gazda­sági Kamara képviselője is. EK-tenderek Az Európai Közösség tagor­szágai által kiírt tenderekről részletes és naprakész informáci­ók kaphatók az MGK informati­kai osztályán. Előzetes bejelent­kezés: 153-2503 telefonon. Gazdasági szervezetek száma Magyarországon ma megkö­zelítőleg 800 ezer gazdasági szervezet működik, közel tizen­ötezerrel több, mint egy évvel ez­előtt. Átlagosan 1500 cég jön lét­re, és néhány száz szűnik meg ha­vonta. Ezek az információk a jo­gi személyiségű gazdasági szer­vezetekre vonatkoznak, és nem tartalmazzák az egyéni vállalko­zók adatait. Lengyelországba exportálók figyelmébe 1993. júliustól bevezették az áfa rendszerét, így átlagosan né­hány százalékkal (1-3-ig) nőttek az árak. Az áfa mértéke 22 szá­zalékos. Legerőteljesebben, mintegy 12 százalékkal a húské­szítmények, valamint a cukor ára emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents