Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

csütörtök fCzesabony és körzete 5, Műszaki ellenőrzés A terveknek megfelelően hol­nap, pénteken kerül sor Kápol­nán a gázhálózat műszaki ellen­őrzésére. A szakemberek mint­egy 10 kilométer hosszan vizs­gálják meg, hogy a most lefekte­tett vezetékek a biztonságos üze­meltetés feltételeinek megfelel­nek-e. Verdi születésnapjára emlékeznek Vasárnap, október 10-én ün­nepli a világ Verdi születésének 180. évfordulóját. Ebből az alka­lomból a róla szóló irodalomról, valamint művei hanganyagából rendez kiállítást Füzesabonyban a városi könyvtár. Kál-Kompolti Fórum A lap legutóbbi száma a mi­nap jelent meg. Az MDF helyi szervezetének lapja verssel em­lékezik meg az aradi vértanúk­ról, beszámolót ad közre a lour- des-i zarándoklatról, valamint az egyik kirándulócsoportjuk ang­liai és franciaországi látogatásá­ról. A kárpótlás megyei helyze­téről készült írás mellett megta­láljuk az önkormányzat híreit, a cserkészélet eseményeit, és visz- szaemlékezést olvashatunk a 35 éves káli Bartók Béla férfikórus megalakulásáról. Szihalmi vezetékek A ma egy hete megtartott ön- kormányzati ülésen örömmel könyvelték el a képviselők Szi- halmon, hogy aznap elkezdődött a gázcsövek fektetése a települé­sen. Hatszáz házba vezetik be a gázt, amiért lakásonként 50 ezer forintot fizettek be a lakók. A ki­vitelező tervei szerint — a Kos­suth utca kivételével —, ha az időjárás is engedi, október végé­ig végeznek a földmunkálatok­kal. Nosztalgia-filmklub Nosztalgia-filmklub alakult Füzesabonyban, a városi műve­lődési házban. Hétfőnként régi, nagy sikerű alkotásokat mutat­nak be november 15-ig. Az első vetítési nap október 11-én lesz, amikor a Bakaruhában című film kerül a közönség elé. Később ke­rül vászonra a Bob herceg, a Dol­lárpapa, a Mici néni két élete és a Szent Péter esernyője című film is. A gyermekeknek október 12- én, kedden 10 és 14.30 órai kez­dettel a Hugó, a víziló című rajz­filmet vetítik. Téma: az iskolai oktatás Csütörtökön, október 14-én, délután 2 órai kezdettel tartja legközelebbi önkormányzati ülését Sarud képviselő-testülete. Napirenden az iskolai oktatás helyzetéről készült igazgatói je­lentés, valamint a gázbevezetés­sel kapcsolatos teendők megvi­tatása szerepel. Pályázatot nyert... Úri József, a besenyőtelki ál­talános iskola tanára pályázatot nyert testkultúra-fejlesztés té­makörben, amelyet a Művelődé­si és Közoktatási Minisztárium írt ki. A győztes mű címe: „Mód­szertani útmutató a testnevelés tanításához.” A pályadíj: 72 ezer forint. Belső munkálatok 450 ezerért Ezen a héten több közintéz­mény belső gázbeszerelési mun­kálataival végeztek Demjénben. Az óvoda és az iskola után ma a községházán is helyére kerülnek minden valószínűség szerint a készülékek. A feladatok dvég-^ zésére 450 ezer forintot fordít a helyi önkormányzat. Három év alatt közel 300 milliós befektetés Számvetés Poroszló polgármesterével Húsz vállalkozó Demjénben Baráthné „Mazsola ABC” néven nyitott boltot (Fotó: Gál Gábor) Poroszlón áthaladva és meg­állva látható, hogy az elmúlt években a község központjában meghatározó változások történ­tek. Erről kérdeztük meg Halász Károlyt, a község polgármeste­rét. — Az önkormányzat megala­kulása óta milyen beruházások valósultak meg? — Az elmúlt években iskola- bővítést végeztünk, melynek so­rán közel 3,5 millió forintért az 1-2. osztályosok a kor igényének megfelelő környezetben tanul­hatnak. Közel 13 km úthálózatot építettünk ki, az idei munkával együtt, mely várhatóan október közepére befejeződik, 30 millió forintot költöttünk e célra. Par- kolósávot készíttettünk a közúti igazgatósággal közös beruházás­bem a Fő úton, ahol 80 gépkocsi parkolására van lehetőség — a ránk eső összeg 4,8 millió forint. A község belvízveszélyes állapo­tának változtatására 5,6 km hosz- szúságban belvízelvezető rend­szert építettünk ki. Az óvodát ti­pegőcsoporttal bővítettük. 1992-ben 420-an jutottak tele­fonhoz, az idén pedig 56-an, így a lakosság felének van ma tele­fonja. Ez évben adtuk át a szol­gáltató- és kereskedőházat, melyben az önkormányzat 9,8 millió forintos összeggel vállalt részt. Tizenegy kilométer hosz- szúságban járdát építettünk 3 millióért, szociális otthont alakí­tottunk ki. Hatvankilenc teljesen közművesített telket építettünk ki, 20 millió forintos költségen. — Ezek voltak a nagyobb lé­legzetű beruházásaink a három évben összesen. Ezalatt több mint 110 millió forintot fordítot­tunk fejlesztésre a községben — a háromévi közel 300 milliós költ­ségvetésből. Ezek a fejlesztések hitelek nélkül, 15 millió forint központi pályázatokon megszer­zett támogatásokkal jöttek lét­re. — A térségben indult gázberu­házással hogy állnak? — A kiviteli terveit készítik a Tisza menti régió településeinek nagyközépnyomású és települé­sen belüli hálózatának. Az elkö­vetkezendő napokban remélhe­tőleg sikeresen befejeződnek a hitelintézetekkel folytatott egyeztetések, így nem lesz aka­dálya, hogy talán még az ősszel továbbépüljön a nagyközépnyo­mású gázhálózat, Egerfarmostól Poroszló irányába. Azonban, ha az időjárás nem engedi, akkor 1994. év tavaszán a nagyközép­nyomású rendszer 31 km hosz- szúságban Egerfarmostól Kiskö­réig épül ki. Jövő nyáron elké­szül a településeken belüli gáz­hálózat, így remélhetőleg 1994. év őszétől a lakosság már gázzal fűthet. A beruházás munkálatait igazán felgyorsítaná, ha a Terü­letfejlesztési Alapra beadott tér­ségi fejlesztési pályázatunkra vá­laszt, talán kedvező támogatást kapnánk. A beruházás összessé­gében várhatóan 560 millió fo­rintba kerül, melynek során kö­zel 6000 család juthat vezetékes gázhoz. — A Tisza-tó térségében az utóbbi időben felértékelődik az idegenforgalom szerepe. Milyen ez irányú terveik vannak? — Beruházásainkkal — úgy érzem — sokat tudtunk adni a vendégeknek. Az elmúlt évtize­dekben községünkben nem volt nagyarányú üdülőterület-érté­kesítés, pedig 1986-ig több ezer igénylő jelentkezett. Idén 69 tel­ket értékesítettünk, s már több helyen elkezdődött az építkezés. A telekvásárlók negyede nyugati állampolgár, akik a tőkén kívül remélhetőleg vállalkozó kedvet, szemléletet is hoznak a vidékre. 1996-ra az Alföld talán legszebb üdülőövezete épül meg, mely­ben százak pihenhetnek, a tó ad­ta lehetőségeket élvezve. — Nagy problémát okoz a munkanélküliség. Miként pró­bálják ezeket a gondokat megol­dani? — Ez elsősorban nem önkor­mányzati feladat, de mindent megteszünk, hogy minél több ember számára teremtsünk munkalehetőséget. 1992. évben a budapesti COTEXCO céggel 60 asszony egyidejű foglalkozta­tására alkalmas, nyugati export­ra is termelő varrodát létesítet­tünk. Az önkormányzat a me­gyében elsők között vezette be a közhasznú munkát: több mint 40 volt munkanélkülit foglalkoz­tattunk a polgármesteri hivatal­ban, illetve az intézményekben. Sajnos, ma már csak a munka­nélküli-ellátásból kiszorultak ré­szére tudunk munkát felajánlani. Ennek a foglalkoztatásnak ered­ményeként építettük ki a több kilométeres járdahálózatot, ka­száltak az utak mentén, rendbe hozták az árokpartokat, temető­ket, tereket és parkokat. Óriási igény volna a helyben való fog­lalkoztatásra, de erre sem anya­gi, sem szakmai ereje nincs a he­lyi önkormányzatnak. Jó volna, ha ezekből az óriási terhekből mások is többet vállalhatnának. Ma a regisztrált és regisztrálat­lan, valamint az ellátásból kiszo­rult munkanélküliek száma kö­zel 400 fő, ami a dolgozni képes lakosság 27 százalékát jelenti. — Mit kívánna az önkor­mányzatoknak az elkövetkezen­dő évekre? — Talán egy olyan költségve­tési évet, amikor nem fedezetek nélkül kapnak törvényben meg­határozott kötelező kiadási fel­adatokat (pl.: köztisztviselői bé­rek, földkiadó bizottságok mű­ködése, további szociális felada­tok ellátása). Jó lenne, ha volna egy olyan parlament, amely lát­ná, hogy a magyar vidék fejlődé­se jó úton halad, csak támogatni kellene. Szajlai Csaba A kis községek sorába tartozik Demjén, mégis megszaporodott a községben a vállalkozók, a ma­gánüzletek száma. Található itt hentesüzlet és vágóhíd, zöldsé­ges és vegyesbolt. Összesen húsz olyan hely, ahol a lakosság igé­nyeit elégítik ki. Legutóbb saját épületében nyitott vegyesboltot „Ne tovább” néven Gémes Fe- rencné, és hasonló rendeltetéssel a volt orvosi rendelő helyén Ba- ráth István Mihályné. Újlőrincfalván Falumúzeum i fH3Í Címlapján régi faluképekkel, belső oldalain — több helyen is — történelmi visszaemlékezésekkel, s természetesen a község mai életé­ről szóló tájékoztatókkal jelentkezett a Poroszlói Újság legutóbbi szá­ma. A település híradója részletes információt közöl a — kilenc hely­séget érintő — gázprogramról, amelynek biztató kicsengése, hogy a jövő ősszel már meggyújthatják a korszerűbb tüzelőanyagot. A kiadványban külön fejezet foglalkozik Újlőrincfalva legutóbbi gyarapodásaival — többi között —, a már értékesítésre is került üdü­lőtelkek közművesítésének befejezésével, az általános iskolai oktatást segítő új tanulószoba kialakításával, szeptemberi indításával. Újlő­rincfalva terveit is érintve pedig azt hozza a lap az olvasó tudomására, hogy 1994. június 10-én—Tiszahalász elpusztulásának 115. évfordu­lóján — falumúzeumot szeretnének avatni. Nemcsak az éjjeliőr, de a kutya is „falazott” Közel másfél milliós a kár Vadkacsára és galambra lőttek Olasz vendégek a Hubertusban Ugyancsak meglepődtek ta­valy nyáron a kora reggel mun­kába érkező kápolnai dohánybe­váltó dolgozói, amikor bemen­tek a raktárakba. Azt tapasztal­ták, hogy több karton cigaretta szőrén-szálán eltűnt a 8. számú raktárépületből. Nem tudták mi­re vélni a dolgot, hiszen vasajtó és rács védte biztonságukat, sőt éjjeliőr és két őrkutya is szolgá­latban állott. A hosszú nyomozás aztán fel­fedte az igazi történetet, amely­nek alapján a Füzesabonyi Váro­si Ügyészség vádiratot nyújtott be a helyi városi bírósághoz: „Je­lentős értékre, dolog elleni erő­szakkal elkövetett lopás bűntette miatt Kótai Gyula és társai ellen indított bűnügyben” címmel. Mint kiderült, a 12 tagú csapat alkalmilag verbuválódott össze a lopás elkövetésére az elsőrendű vádlott, Kótai ötlete és szervező- munkája eredményeképpen, aki turpisságért nem ment a szom­szédba. A most is letartóztatásban lé­vő vécsi „csapatkapitány” még a múlt év nyarán a II. rendű vád­lottal, a feldebrői Farkas And­rással elhatározta, hogy július 19-én késő éjjel kirabolják a Do­hánybeváltó Vállalat kápolnai üzemét. Ehhez segítségül hívták Farkas testvéreit: a III. rendű F. Lászlót és a VI. rendű F. Sándor vécsi lakosokat, valamint a VII. rendű vádlottat, a kápolnai Bá- der Lászlót. Az első két főko­lompos ezt követően felkereste tófalui lakásán a X. rendű vád­lottat, Pusoma Lajost, és 3 ezer forintot ajánlott ttfl neki, vala­mint az ott tartózkodó V. rendű Drahos Gábornak, a VIII. rendű Csíki Csaba (Eger) és a IX. ren­dű, ugyancsak egri Pusoma László vádlottaknak a tervezett bűncselekményhez nyújtandó segítségért. Hasonló módon be­avatták a dologba a XI. rendű tó­falui Kökény Aladárt és sógorát, a IV. rendű tófalui Kállai Attila vádlottakat is. Az említett éjszakán azután megindult a csapat: ki autóval, ki meg gyalog a tett színhelyére. A kerítésnél találkoztak, s aztán hatan átmásztak a kerítésen, majd Kótai felmászott a 3 méter magasban lévő, szögvasból ki­alakított, erkéllyel körülvett, zárt vészkijárathoz, és a vasajtót kifeszítette. S aztán a vádlottak „láncot” alkottak, és így kézről kézre adva, a kerítésen kívül vá­rakozó társaiknak kiadogattak összesen 95 nagykartonnyi Sopi­anae és 3 nagy karton Helikon 2000 márkájú cigarettát. Meg­pakolták az IFA, majd az ARO tehergépkocsit, de jutott a Lada hátsó ülésére és csomagtartójába is. Végül „angolosan” leléptek. A lopott cigaretták többségét Egerben ismeretlen személynek eladták. A kár 1 millió 482 ezer forintra rúgott, és nem térült meg. De hogy nem vette ezt észre az éjjeliőr és a két farkaskutya sem ? A nyomozókban is felmerült ez a kérdés. Számon is kérték ezt a XII. rendű kápolnai lakos Ká­polnai József vádlottól, aki nagy nehezen bevallotta, hogy ő is be volt avatva az ügyletbe. Az álla­tokat ugyanis a tett idejére a több mint 100 méterre lévő porta kö­zelébe helyezte el, s így lehetővé tette a bűncselekmény elköveté­sét a tetteseknek. Ugye, milyen egyszerű lett így minden? /t ; i Szeptember utolsó napjaiban jókedvű olaszok hangja töltötte be a Hubertus Hotel vadászter­mét. A bizonyára sikeres nap után, mikor már újra szegre akasztva pihentek a fegyverek, Szabó Elek vadászati vezetőt kérdeztem, mi történt e tájon ezekben a hónapokban. — Éppen egy kisebb olasz A Massachusettsi Magyar Egyesület Népünkért és Nemze­tünkért Testvérközösségi Bizott­sága az őszi szüreti napokra nem jött üres kézzel Feldebrőre. A kultúrház és a» iskola szociális helyiségeinek korszerűsítése ér­dekében vállalt anyagi szükség­letek fedezetén túl három könyv- ritkasággal, egy márkás mik­roszkóppal és mintegy két tucat óvodai játékkal lepték mega fa­lut. Az 1700-as években nyom­tatott könyvek egyike, „A ma­gyar krónikának röviden leraj­zolt sommája” több mint 300 ol­dalon úja le a méltóságos gróf Batthyány Lajos őexcellenciájá­nak tiszteletére a leghitelesebben megfogalmazott Magyar Nem­zet históriáját. A másik ritkaság több mint négyszáz, „Az Erdély-. csoporttól vettünk most búcsút — mondta. — A Veronából érke­ző urak visszatérő vendégeink, évről évre eljönnek hozzánk né­hány naprra. Ezúttal vadkacsa- és galambvadászaton vettek részt, s két nap alatt 77-et lőttek az egyikből, és 15-öt a másikból. Azt el kell mondanom, hogy egyik szárnyas sem a vadon tör­ően és Magyarországban élt tu­dós emberek, nevezetesebben, akik valami a világ ereibe bocsáj- tott írások által ismeretesekké lett” hősökről, hazafiakról és ki­válóságokról emlékezik meg. A harmadik, egyben legrégebbi tiszta latin nyelvű műben a ma­gyar vezérek, fejedelmek és kirá­lyok legendáiról, életéről olvas­hatunk. A könyveket Mr. és Mrs. Rázgha ajándékozta a község­nek. Az Ernst Leitz Wetzlar mik­roszkópot dr. Vér István világhí­rű akusztikus hozta Feldebrőre, amellyel 250-szeres nagyítással vizsgálhatók a legapróbb sejtek, szövetek és preparátumok. Új színfoltot eredményezett a szép, tiszta és családias hangulatú fel­debrői óvodában a több tucat, Amerikából ide cipelt játék. Bár vényei és lehetőségei szerint nő fel, hiszen gerle helyett például házigalambra lőnek az emberek. Természetesen a tulajdonos en­gedélyével és kárpótlásával! A vadkacsák is csak félig vadak, melyeket gazdaságunkban neve­lünk fel, majd rászoktatjuk őket a „kiúszásra”, végül a vadászok kedve'szerint reptetjük őket. Az olasz vendégeink igen nagy örömmel töltik itt idejüket á szeptemberi és októberi hónap­ban, mikor is apróvadra lőhet­nek. Ez a csoport például újra visszatér október 15-én, nyulak, fácánok és vadkacsák elejtésére. — A májustól szeptember 30- ig tartó időszakban többnyire németek voltak a hotel vendégei. Ittlétük igen eredményesnek mondható, hiszen a 4-5 hónap alatt 102 őzbakot ejtettek el. fa vadászati vezető évről évre is­métlődő monoton munkája ilyenkor megélénkül, hiszen cso­portjának jó eredménye valahol az ő sikere is. a játékok feliratozása és haszná­lati utasításai angol nyelven ké­szültek, mégis hamar rájöttek a gyerekek arra, hogyan és mikép­pen lehet azokkal önfeledten ját­szadozni. A szüreti napok megnyitóján — ahol utalás történt arra, hogy Feldebrőn megkezdődött az önerős telefontársaság szervezé­se — a vendégek különböző fel­ajánlásokkal megteremtették az anyagi feltételeit egy, a község ja­vát szolgáló telefaxgép beszerzé­sére, mire a korszerű, digitális távbeszélő-hálózat elkészül. A kultúrház szociális blokkjának elkészültével pedig az amerikai testvértelepüles képviselői meg­villantották a lehetőségét egy if­júsági nevelőprogram majdani támogatásának. (K. J.) Terítéken Sziki Károly Bostoni ajándékok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents