Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám

HÍRLAP, 1993. október 6., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5. Kitüntetett pedagógus Az egri Dobó István Gimnázi­um volt diákja, dr. Berger Iván, aki jelenleg orvosprofesszor Né­metországban, egykori tanárára, Lemle Dezső legendás magyar­német szakos pedagógusra em­lékezve felajánlást tett. Minden évben a legjobb magyar és német érettségi dolgozatot író diáknak, illetve egy hajdani dobós tanár­nak ajándékot adnak át. Az idén a tantestület és a Régi Dobós Ba­ráti Kör javaslatára a dijat dr. Habis György nyugalmazott ta­nár vehette at. Cigány kulturális fesztivál A Megyei Művelődési Köz­pontban november 6-án délelőtt 9 órakor kezdődik a cigány kul­turális fesztivál megyei bemuta­tója. Az eseményre felnőttek és gyermekek, amatőr csoportok, szólisták, triók és kisegyüttesek még jelentkezhetnek, valamint mindazok, akik a cigány kulturá­lis értékek tolmácsolására vállal­koznak. Egy-egy műsoridő — az ének, a tánc, a színjátszás, a vers és a próza kategóriában — 5-10 perc lehet. A nevezéseket októ­ber 15-ig kell elküldeni az MMK címére: Eger, Knézich K. u. 8. A lapokra írják rá az együttes vagy a szólista nevét, címet, a kategó­riát, a csoport létszámát, a mű­sorszám megnevezését és idő­tartamát. Jubiláló kórházi osztály Ünnepi ülés keretében emlé­keznek meg a szakemberek az egri Marknot Ferenc Megyei Kórház traumatológiai osztálya fennállásának negyvenedik év­fordulójáról. Az október 16-án, a megyeháza dísztermében kez­dődő esemény házigazdája a Sa- natmetal Kft. és a megyei kór­ház, védnökei: dr. Ringelhann György polgármester és dr. Ert- sey Csaba kórházigazgató. A tu­dományos program keretében a résztvevők előadásokat hallhat­nak a sebészeti csontösszekötő elemek legújabb műtéti beavat­kozásairól^ a gerincsérülések ke­zeléséről és a kézsebészet hazai eredményeiről. Az eseménnyel egy időben orvostechnikai és gyógyászati eszközökből nyílik kiállítás. Népi játék Az Egri Néptánc Stúdió szak­emberei — az iskolai néptáncta­nítás tapasztalataira alapozva — pedagógusoknak és főiskolai hallgatóknak nyolc hónapos kurzus keretében továbbképzést tartanak a 10-es iskola Kodály Zoltán úti épületében. Ugyan­csak a stúdió 14 és 18 év közötti fiúkat vár arra a programra, amelynek keretében keddenként este fél 7-től 8-ig és csütörtökön délután 5-től fél 7-ig a néptánc alaplépéseit sajátítják el a részt­vevők. A borászat jövője Az Egri Lokálpatrióta Egye­sület szakosztályai közül a borá­szok és a szőlészek újra kerékasz­talhoz ülnek. Az egri szüreti na­pok keretén belül már egyszer ta­lálkoztak a tagok, amikor is a bi­kavér márkanév használatáról hallhattak előadást. Az október 20-án délután 5 órakor, a Bor­múzeum dísztermében rende­zendő eseményen — többek kö­zött — a szüret eddigi tapasztala­tairól is szó lesz. Matematikusok segítsége a Gárdonyiban Október 20-tól minden héten, szerdán délután fél 3-tól 4 óráig feladatmegoldó délutánokat szerveznek a Gárdonyi Géza Gimnázium fiatal matematiku­sai. A díjtalan erőpróbákra azo­kat a 7. és 8. osztályos általános iskolai tanulókat váiják, akik szí­vesen foglalkoznak a tantárgy- gyal. Jelentkezni a Gárdonyiban, illetve a 313-626-os telefonszá­mon lehet. A táj értékeinek megóvásáért Almár-völgy — természetvédelmi terület Pelyhe Szabolcs és Bede Melinda a C kategóriában táncol Korábban Eger általános ren­dezési terve is javasolta, hogy a szakemberek vessék papírra el­képzeléseiket e táj fejlesztésével kapcsolatban, különös tekintet­tel e vidék értékeinek megőrzé­sére. Ez elsősorban azért fontos, mert a mezőgazdasági területek tulajdonviszonyai változhatnak, a földek esetleges elaprózódása és szabályozatlan beépítése ugyanahhoz az esztétikai szem­pontból kedvezőtlen folyama­tokhoz vezethet, amelyek a vá­rossal közvetlenül szomszédos völgyekben, hegyoldalakon már szinte visszafordíthatatlanul le­zajlottak. Az Almár-völgy térsége alkal­mas pihenésre, sportolásra és különféle játéklehetőségre, emellett igen gazdag turisztikai, idegenforgalmi kínálattal is ren­delkezik. Természetvédelmi te­rületté nyilvánítása és a rendezé­si terv együttesen biztosítja, hogy a völgy képi harmóniája megma­radjon, távlati hasznosítása pe­dig a város érdekeinek megfelel­jen. A tervekkel kapcsolatos ész­revételeit, javaslatait két héten keresztül bárki lejegyezheti az egri polgármesteri hivatal aulájá­ban lévő füzetbe. Világverseny előtt Újra szól a rock and roll Egerben A hét végén újra felcsendül a rock and roll az egri körcsarnok­ban. Másodszor rendeznek a megyeszékhelyen magyar baj­nokságot, ahol az egri kiválósá­gok mellett az ország legjobb ro- kisai lépnek a parkettre. A Ken­guruk edzőjétől, Szarvas Ferenc- től megtudtuk, hogy különösen nagyjelentőségű a mostani meg­mérettetés, hiszen az itt elért pontok megduplázódnak, és en­nek alapján dől majd el, hogy ki válthat jegyet a pozsonyi Euró­pa- és a lyoni világbajnokságra. A Junior Í-IL, a C, a B, az A és a boogie-woogie kategóriában hetven pár mutatja be tudását szombaton a közönségnek. A maratoni verseny mint mindig, most is délelőtt 10 órakor, az elő­döntőkkel rajtol, majd délután 5 órától „végkimerülésig” tart a középdöntő és a döntő. Az esé­lyekkel kapcsolatban az edző óvatosan nyilatkozott, de — mint a korábbi kitűnő eredmények is bizonyítják — többen is esélye­sek arra, hogy a dobogó legma­gasabb fokára állhassanak. A szervezők népes publikumra számítanak, és ami az eddigiek­től eltérő, a diákok — igazolvá­nyuk felmutatása ellenében — díjmentesen szurkolhatnak a megyeszékhely versenyzőiért. Még egy hír a Kenguruk háza tájáról: a felkészüléseket ezentúl új teremben, a Bródy Sándor ut­ca 4. sz. alatti helyiségben tart­ják, amit a táncosok szülei hoz­tak rendbe, és a városgondozás­tól bérlik. Az egyre népszerűbbé váló akrobatikus rock and roll­nak Egerben is népes tábora van a szurkolók között, ezért a szak­osztály vezetése úgy döntött, hogy már az október 30-i pozso­nyi Európa-bajnokságra is kü- lónbuszokat indít. Kié a lámpa, ha nem működik?... A címben szereplő kérdést lapunk szeptember 27-i számában tet­tük fel, választ várva az illetékesektől. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. Egri Üzemigazgatósága kirendeltségvezetője, Szegény János levélben tájékoztatta szerkesztőségünket. Ebből kide­rül, hogy telefonon hívta fel őket a Bajcsy-Zsilinszky utca 17. szám alatti lakosok egyike, s közölte, hogy ő már korábban bejelentette a működésképtelen közvilágítási lámpát. Közben kiderült, hogy az említett helyen nemcsak az ÉMÁSZ, hanem az EVAT Rt. is érdekelt a jelzők javításában, sőt az is nyilvánvalóvá vált, hogy az EVAT keze­lésében van. Az újságcikk megjelenése után az ÉMÁSZ és az egyik városi képviselő a helyszínen vizsgálatot is tartott, és megállapították, hogy időközben a lámpát a vagyonkezelő vállalat már megjavította. Arra a kérdésünkre pedig: „De mi van, ha a fény kihunyt, a búra tö­rött, a drótok lógnak a levegőben...?” — a válasz: vandál pusztítás történt, amivel nap nap után szembe kell nézni, vagyis nem a viharnak róható fel, vagy netán a szolgáltató felelőtlenségére. Sajnos, az érté­kek pusztítása a Volán, a MÁV és a Posta berendezésein is nyomot hagy, javításuk pedig az üzemeltetőnek több millió forintjába ke­rül. Amíg az ötlet megvalósult Az egri kórházi reumaosztály születése Az 1950-es évek vége felé kezd­tek foglalkozni az egri gyógyvíz orvosi felhasználásának megle­hetősen ágas-bogas kérdésével. Furcsán hangzik, de ezzel a té­mával nem az orvosok jelent­keztek, hanem a műszaki osz­tály, élén Hevessy Sándor fő­mérnökkel. A számukra fontos­nak ítélt kérdés napirendre tű­zésével, felvéve a kapcsolatot a Magyar Hidrológiai Társaság­gal, valamint az ORFI keretén belül valamelyest irányító szere­pet betöltött munkacsoporttal, amelynek dr. Székely Miklós volt a vezetője. Egymást érték a konzultációk, melyben a város kimagasló segí­tőtársának bizonyult dr. Horto­bágyi István, a megyei tervosz­tály vezetője. E munka szervező dandárát a műszaki osztály mel­lett tanácsadóként működő üdü­lőhelyi albizottság látta el, mely­nek 1959-től a titkári tisztét volt szerencsém betölteni, így azután jól ismerem e nehéz kérdés min­den buktatóját. Ebben az időben már monog­rafikus szinten feltártam az egri gyógyvizek, gyógyfürdő történe­tét. Akkor, amikor a kórházi reu­maosztály keletkezése históriá­járól beszélünk, nem hagyhatjuk említés nélkül dr. Schulhof Ödön kandidátus reumatológus, dr. Páter János balneológus, va­lamint dr. Papp Ferenc geológus professzorok segítségét, kikhez rövidesen csatlakozott dr. Len­gyel Endre kórházi belgyógyász és reumatológus főorvos, és dr. Balogh István kórházi balneoló­gus, ma a hévízi kórház főorvosa. Az egyetlen orvos, aki kezdettől fogva az ügy „apostola”, dr. Kőrffy Lóránd, az egri gyógyfür­dő első „fürdőorvosa” volt, mint az üdülőhelyi bizottság alapító tagja. Sajnálatos módon a gyógy­fürdő létesítésében a megyei ta­nács osztályvezető főorvosa, s ennek nyomán a megyei kórház akkori igazgatója sem bizonyult támogatónak. Dr. Hortobágyi István terv­osztályvezető kemény harcok árán tudta elérni a beruházáshoz szükséges Országos Tervhivatali pénzeket, érvként felhasználva fürdőtörténeti kutatásaim doku­mentációját. Az 1960-ban elbírált pályáza­tok alapján a VÁTI elkészítette az egri fürdőkörnyék részletes rendezési tervét. Ez számolt egy „reumakórház”, egy „gyógyfür­dő-kórház” és egy „gyógyszálló” építésével. A terv életrevalósá­gát mi sem tanúsítja jobban, mint hogy az „uszoda” két medencé­jét ugyanoda javasolta, mint ahová most Makovecz Imre ter­vezi a versenyuszodát. A legnagyobb gondot a kór­házi reumaosztály helyének kije­lölése okozta. Hortobágyi két tervet is készíttetett: az egyik a VÁTI terve alapján alapján a „fürdőkórház” megépítését a Az utóbbi időben már szükségessé vált az épület bővítése strand Petőfi téri részén helyezte el. Miután ez az elgondolás nem nyerte meg a szakorvosok tetszé­sét, egy újabb terv a régi „érseki fürdő”-re — azaz a török fürdő maradványai fölé — emeletes megoldást javasolt. Ezt viszont természetesen az Országos Mű­emléki Felügyelőség utasította el. Ekkor zsákutcába futni lát­szott Eger szent ügye, amikor felmerült — éppen az OMF ré­széről — a ragyogó megoldás: a történeti értéket képviselő für­dőépülethez a kórházi osztály ki­alakítása során nem nyúlva, úgy­nevezett „nyaktag”-gal csatla­koztatják a kórházi osztályt. S ekkor sínre került a kórházi reu­maosztály létesítése, magyarán szólva: a felbecsülhetetlen érté­kű gyógyforrás vizének orvosi célokra való felhasználása. Az osztály 23 nyitó ágyszámát rövidesen 48-ra kellett emelni. A kórházi reumaosztály történeté­hez elválaszthatatlanul hozzá tartozik dr. Agyagási Dezsőnek, az első osztályvezető főorvosnak alapvető, s még ma is pótolhatat­lan tudományos munkássága, il­letve annak eredményei. O volt az első, aki a legkorszerűbb vizs­gálati eljárások igénybevételével nem pusztán a gyógyvizet hitele­sítette, de kimunkálta beteg­anyagán az egri gyógyvizek gyó­gyászati használhatóságát. Az egri gyógyvizek, a gyógyfürdő kérdésében a nyugdíjas, de még mindig dolgozó főorvos segítsé­gét, tanácsait napjainkban sem lenne szabad mellőzni. Sugár István 11—20 t-ig vállalja bútor, homok, sóder, beton, tüzelőanyagok, I fa-, raklapos áruk stb.' szállítását! Sírja botrányosan elhanyagolt Csiky Sándorról, \Ví. az „egri A4 Jl Ügy érezzük, hogy október 6., a nagy nemzeti gyásznap alkal­mából illik megemlékezi áz 1848/49. évi szabadságharc leg­nagyobb egri és legtekintélye­sebb Heves megyei szereplőjé­ről, s a kegyetlen Habsburg- megtorlás áldozatáról, Csiky Sándorról, akit később „egri tig­riseként emlegettek. Mint a Habsburg uralkodó fanatikus el­lensége, s egyben Kossuthnak szinte megszállott híve, amikor kibomlott végre a szabadságharc zászlója, Csiky őrnagyi rangban az első sorokban állt, s Eger vá­rosát képviselte az országgyűlés­ben. A szabadságharc során mint kormánybiztos is tevékenyke­dett. Nemcsak a harc dicsőségé­ből vette ki részét, de Kossuthot Aradig követte. A világosi fegy­verletétel után az osztrák hadbí­róság halálra ítélte, s a verdiktet csak később változtatták 6 évi, Kufstein várában eltöltendő vár­fogságra. Szabadulása után az egriek, akik bálványozták Csikyt, 1860- ban polgármesterré választották. Mint fanatikus ’48-ast, s Ferenc József elszánt ellenfelét, az egri­ek négy turnusban is képviselő­ijüknek küldték a parlamentbe: 1861-ben, 1865-ben, 1869-ben- és 1872-ben. . „ Kossuth-szakállas, rrfagyáfrü- hás, csizmás alakja réme volt, Eger konzervatív köreinek, s‘ ezért nevezték el azok „egri tig- 1 risnek”. Sokat tett Eger vasúttal való összeköttetése érdekében, s élére állt az egri állandó színház felállításának. 87 éves korában,. 1892-ben halt meg, s gyászjelen­tésén nem viselt tisztségeit, érdé-’1! meit sorolták fel, hanem csupán e három szó feketéllett a névé alatt: „Eger város polgára.” Szabadságharcunk e nagy alakjának tavaly volt éppen ÍÖEÉ- esztendeje halálának évforduló- ‘ ja, de sem a városnak, sem egyet-' len pártnak nem jutott eszébe, hogy egyetlenegy szál virággal, egyetlenegy szóval megemlékez­zék róla. Sírja a Hatvani temető­ben botrányosan elhanyagolt ál­lapotban kiált az egri polgárok segítő keze után. (sugár) ' ^ Vegyiáru Nagykereskedés az M3-tól 5 percre Pampers pelenka 500 Ft/karton 495 Ft/10 karton 482 Ft/24 karton ARIEL utántöltői 530 Ft/karton 525 Ft/10 karton 515 Ft/60 karton Vatta 100 % pamut, 200 gr 83 Ft/karton 79 Ft/4 karton továbbá a Procter & Gamble és az Unilever termékek teljes választéka hasonlóan kedvező árakon! Miért autózna keresztül a városon? Sutka & Sutka Kft. Bp. XV., Cservenka M. u. 86. (Késmárk u.) 22. ÁÉV telepén. Telefon: 2528-677/88 m. JÓ PARKOLÁSI LEHETŐSÉGI r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents