Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-04 / 231. szám

■ mcof. i-innvioiu oKiooer uo- iu. neszveien aij: o iuu i-i. ICI' °UÍ oiHeng sz/°026*2/1992*" A WELCOMETOURSTÓL! H ÍRLAP, 1993. október 4., hétfő PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Számvevőszéki vizsgálat Pétervásárán Pétervására város közös pol­gármesteri hivatalánál, valamint a hozzá tartozó települések kö­zül Ivód és Erdőkövesd önkor­mányzatánál az év első felében vizsgálatot folytatott az Állami Számvevőszék Heves Megyei Kirendeltsége. A vizsgálat kere­tében az önkormányzatok pénz- gazdálkodásának szabályosságát ellenőrizték, a tavalyi és az idei évre vonatkozóan. A vizsgálat megállapításai szerint szabályta­lanságot a szakértők nem talál­tak. Ezt a kedvező eredményt pénteken közölte a polgármeste­rekkel Pétervásárán a számvevő- szék illetékese. Társulást szerveznek Tarnalelesz, Szentdomonkos és Bükkszenterzsébet önkor­mányzatai úgy döntöttek, hogy egyesült erővel, közös beruhá­zásban vezetik be a gázt a közsé­gekbe. Az érdemi döntés nyo­mán szeptember végén Tamale- leszen megalakították a gáztár­sulást, amelybe a belépők laká­sonként 45 ezer forintot fizet­nek. Az sem probléma, ha valaki ennyi készpénzzel nem rendel­kezik, hiszen igen kedvező ka­matozású OTP-, illetve takarék­szövetkezeti hitelt lehet igényel­ni. Mint az ülésen elhangzott, ér­demes most belépni, mert ké­sőbb már egyre emelkedő össze­get kell fizetni a társulás fejében. Okleveles díszkűtterv A Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Kertészeti Egyetem és a Magyar Kertépítészek Szö­vetsége pályázatot írt ki szobrá­szok és iparművészek részére ivó- és díszkutak tervezésére. Nemcsak magát a műtárgyat, de annak parkosított környezetét is meg kellett tervezni. A beérke­zett csaknem 50 pályaműből ti­zenhármat állítottak ki Budapes­ten, a „Dísznövény ’93” elneve­zésű nemzetközi kertészeti kiállí­táson. A bírálóbizottság a szil­vásvárad! Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán iparművészek, illet­ve Dobos Sára miskolci kertter­vező mérnök közös munkáját oklevéllel jutalmazta. Beszámoló a hivatali munkáról Megtartotta soron következő ülését Sírok önkormányzati tes­tületé. A képviselők beszámolót hallgattak meg a polgármesteri hivatal munkájáról, illetve az ál­talános iskola oktató-nevelő te­vékenységéről és gazdasági hely­zetéről. Átadták a központot Mátraderecskén Mint korábban beszámoltunk róla, immár Mátraderecskét is bekapcsolták a távhívással mű­ködő telefonrendszerbe. A hiva­talos átadásra a múlt pénteken délelőtt 10 órakor került sor, s ezen a polgármesteri hivatal és a Magyar Távközlési Vállalat képviselői vettek részt. A Matáv szakemberei csütörtökön mind a 640 bekötött vonalat „felélesz­tették”, így az ünnepélyes meg­nyitóra már használhatóak vol­tak a telefonok. Öt község összefog Hegyvidéki nemzeti parkok képviselőinek találkozója Soknációs természetvédelem Az ACANAP betűszó, s angol nyelvű rövidítésben a Kárpáti Nemzeti Parkok Szövetségét je­lenti. Ennek tagjai adtak most egymásnak randevút a Bükk hegység gyöngyszemeként em­legetett Szilvásváradon. Magát a szervezetet két évvel ezelőtt öt állam hegyvidéki nem­zeti parkjai hozták létre: büszkék is a bükkiek, hogy közte vannak az alapítóknak, s hogy „jó lóra tettek*, már most latszik. Raj­tuk, meg az aggtelekieken kívül egyébkent tagok még a szlová­kok — legnagyobb létszámmal tán —, majd a lengyelek, a romá­nok, valamint északkeleti szom­szédaink, az ukránok is. A szövetkezés alapja a termé­szetvédelem nemzetközi együtt­működése, de rosszul teszi, aki ez alatt a lassan agyonkoptatott fogalmat érti csak. A valós pél­dát ezúttal a szervezet elnökétől, Ivan Voloscuktólhallom. A szö­vetség gondolata eredetileg az ő fejében született meg, s a Tátrai Nemzeti Park igazgatójaként — bárkivel beszél, az illető anya­nyelvén konzultál — igazi motor­ja a szervezetnek. — Kipusztult a mormotaállo- mány az ukránoknál. Szakértő­ket küldtünk hát hozzájuk, derít­sék fel, van-e értelme az újratele­pítésnek. Nem találtak különle­gességet, így azután nem láttuk akadályát, miért ne honosítsunk meg ukrán barátainknál egy egesz rakományra való mormo- tat. Elviccelődünk még az aluszé- kony Jószágok nyelvi átképzé­sén, am megtudom közben — egy másik példa kedvéért —, hogy a Kárpátok térségének 15 nemzeti parkja együttes erővel készíti most el a régió „vörös­könyvét”. Bizonyára ismeri a kedves olvasó: arról a listáról van szó, amelyen a kipusztulóban lé­vő növényi és állatfajokat sorol­ják fel. Amolyan jelképes teme­tőnek gondolnám magamtól, de a szakember kijavít: ha így lenne — mondja —, az azt jelentené, hogy magunk is elfogadjuk a ki­pusztulás veszélyét, holott ná­lunk ez épp fordítva van. Az elő­ző példa is mutatja, hogy bármit megteszünk, ha az élővilág meg­mentéséről van szó. Hasonló együttműködés az alapja a legértekesebb növényfa­jok albumszerű gyűjteményes könyvének is: együttesen akar­ják megjelentetni a közeljövő­ben. (Tanúja vagyok, amint sze­mélyesen veszi át az elnök a szükséges fénykép- és diafelvé­teleket az utolsónak befutó tag­ország képviselőjétől. A szlovák fél vallalta magára ugyanis a könyvkiadás feladatát.) A mostani találkozót egyéb­ként az erdők állapotának szen­telik a szervezők: ezért is a bükki helyszín. Hol vannak már azok az evek, amikor szolgálati, sőt ál­lamtitokként kezeltük a tölgy- usztulást, önmagunkat csaptuk e, ahelyett, hogy már akkor ösz- szedugtuk volna a fejünket a ha­sonló problémákkal küszködők- kel. A konferencia egy napját ezért tudományos előadások, ér­tekezések teszik ki, ám a házi­gazda Bükki Nemzeti Park meg- ínvitálja a vendégeket, s példá­sán előkészített terepi programot kínál nekik másnapra: Szilvás­várad — Bükk-fennsík — Répás­huta és Nagy-Pazsag. Erdészek teszik ki a venndégek java részét — lehetnek vagy nyolcvanan —, s a konferencia hivatalos nyelve­ként használt angol és szlovák szavak közé latint kevernek le­ginkább a szakemberek: a bioló­giában használatos növény- és allatfajneveket. — Első ízben mozdult ki a közgyűlés Szlovákiából — ezt már Varga Ferenc mondja, a Bükki Nemzeti Park igazgatója. Annak idején ő javasolta, hogy különböző helyeken, mindig más-más tagországban találkoz­zanak évenként. Imigyen lesz le­hetősége mindenkinek, hogy va­lóban megismeijék egymás problémáit. Soknációs természetvédelem — játszadozom a szavakkal, míg nyomát követem a kiránduláson előttem haladónak. Fényképe­zőgépek kattognak, kamerák surrognak körülöttünk a prog­ram során: a szervezők minden pillanatát megörökítik a külön­leges találkozónak. Igaz — s ez átüt a konferencia mindhárom napján —, a Szilvásváradon ta­lálkozók messze nem az ezüst- bromidra bízzák a közös munka eredményeinek megőrzését, de még csak nem is magnesszalag- ra: az élővilág képviselőit hívjak e célra segítségül. Évszázad ezért itt a legkisebb időegység, amiben ők gondolkodnak. Ennyi idősek a bükki erdők. Ám ha egy-egy növénye vagy állatfaj kialakulá­sát tekintjük, még az évmillió is apróságnak tűnik. Hiába no, fura egy ember az igazi természetvédő. Hubai Gruber Miklós Polgármesterek levele a főkapitánynak Péterke helyett Egerbe járnának Mint a közelmúltban beszá­moltunk róla: rendőkapitányság kialakítását tervezik Pétervásá­rán. Az előzetes koncepció sze­rint a körzetben lévő községek igazgatásrendészeti ügyeit majd ezen a kapitányságon lehetne el­intézni. Ez az elgondolás azonban nem nyerte meg a települések egy részének tetszését. Párád, Parádsasvár, Bodony és Recsk polgármesterei levélben fordul­tak a megyei főkapitányhoz. Mint kifejtik, egyetértenek az új kapitányság létrehozásával, hi­szen az minden bizonnyal erősí­teni fogja a közbiztonságot. Ám egyúttal azt kérik, hogy az igaz­gatásrendészeti ügyintézés to­vábbra is Egerben történjék. Pé- tervásárával ugyanis jóval lazáb­bak a kapcsolatok, és sok időt ra­bolna el az oda-, illetve vissza­utazás, mivel a közlekedési felté­telek meglehetősen mostohák. Mint a polgármesterek leszöge­zik: községeik egyértelműen Eger vonzáskörzetébe tartoznak, ahová félóránként, óránként jár­nak a buszok, a város középisko­láiba járnak a fiatalok, és sokan dolgoznak a felnőttek közül Egerben. Persze, az igazi megoldásnak azt tartanák, ha létrejönne Recs- ken a közrendvédelmi őrs, ahol az ügyintézést is meg lehetne szervezni. Ennek létrehozásáért már hosszabb ideje lobbyznak az érintettek: a recski önkormány­zat még azt is felajánlotta, hogy ingyenesen biztosít épületet a rendőrőrs számára. Az említett községekhez ha­sonlóan vélekedik Sírok polgár- mestere is, aki lapunknak el­mondta: támogatják a péterkei kapitányság létrehozását, de ők maguk nem akarnak oda tartoz­ni, hiszen minden Egerhez köti őket. Az ideális megoldás az len­ne, ha helyben lehetne hetente- kéthetente egyszer megoldani az ügyintézést, ám ha ez nem megy, meg mindig egyszerűbb az egri kapitányságra bejárni Sírokból, mint Petervásárára. Gáz, részvénytársasági Minden valószínűség szerint még az idén elkezdődnek a gáz­vezeték-építési munkálatok Sí­rok, Váraszó, Ivád, Istenmezeje és Kisfüzes térségében. Ezek a községek már korábban határoz­tak arról, hogy közös beruházás­ban építik ki a szükséges infrast- —Jruktúrát, és most létrehoztak en­nek megvalósítására egy rész­vénytársaságot, amely a Rekord Közműépítő és Szolgáltató Szö­vetkezetei bízza meg a kivitele­zéssel. Az elmúlt hétfőn már á megbízási szerződés részleteiről folytattak tárgyalásokat. Októberben megkezdődik a gáztársulatok szervezése is: 50 formában ezer forintot kell ingatlanonként befizetniük azoknak, akik része­sülni akarnak az energiahordozó előnyeiből. Mind az öt község pályázatot adott be állami támo­gatás ejnyerésére, és azt remélik, hogy ezzel körülbelül 50 millió forintnyit sikerül előteremteni a várhatóan 150-200 millió forint * Vidám nap­für­dozés az óvodában )£ ■>* ií A hang után bárki könnyen odatalálhat a mátraderecskei j óvodához: a gyerekek vidám nyüzsgése a legjobb iránytű a>- kisdedóvóhoz. Csaknem 90 kisgyermekre vigyáznak min- - dennap az óvó nénik, akik arra is ügyelnek, hogy megfelelő foglalkozásokkal készítsék fel a kicsiket az eljövendő iskolai — „megpróbáltatásokra”. Ottjártunkkor úgy tűnt, hogy ez a 1 körzet legvidámabb óvodája, mindenki mosolygott, intege- , tett, kergetőzött, homokozott, egyszóval jól érezte magát. ^ Mintha a kicsik is megsejtették volna, hogy az a nap talán az utolsó, amikor még kellemes napsütésben játszogathatnak a íj szabad levegőn, mielőtt beköszönt a borongós, hideg, igazi ijl sIb Verpelét Kicsi, de hangos szervezett csoport Lapunk a közelmúltban egy teijedelmesebb írásban foglal­kozott a verpeléti „orvosüggyel”, vagyis azzal, hogy az önkor­mányzat „elbocsátás fegyelmi büntetéssel” sújtotta a község egyik körzetének orvosát, dr. Ress Károlyt. A dolog nem ment éppen simán, hangos viták, köl­csönös vádaskodások jellemez­ték, s jellemzik ma is a helyzetet. A verpeléti polgárok aláírásokat gyűjtöttek Ress doktor mellett, aki a fegyelmi döntés nyomán a munkaügyi bírósághoz fordult. Egyúttal nagy nyilvánosság elle­ni rágalmazásért büntető felje­lentést tett dr. Prokai János pol­gármester ellen, aki — hallottuk tőle a napokban — viszontvádat emel. Folyik persze a bíróságon a munkajogi vita is, szeptember 29-én volt a második tárgyalás, ám az még nem tudható, hogy mikor kerül pont az ügy végére. Ress doktor — mivel felfüggesz­tették — pillanatnyilag nem dol­gozik, egy fiatal gyakorló orvos közötti költségekből. Amennyi­ben a támogatást nem kapják meg, jelentős bankhitelek felvé­telere kényszerül mindegyik érintett önkormányzat. Ennek ellenére a szervezők optimisták, hiszen mindenképpen megvaló­sítják ezt a jelentős tervet, olyany- nyira, hogy Váraszón, Ivádon és Kisfüzesen a tervek szerint még az idén megkezdik a vezetékek lefektetését, az egész hálózatnak pedig a jövő év augusztus köze­péig el kellene készülnie. helyettesíti a körzetben. Az em­lített • aláírások egyébként nem minősültek népi kezdeménye­zésnek, a verpeléti önkormány­zat ezen álláspontját a köztársa­sági megbízott területi hivatalá­ban is megerősítették, így nem kellett újabb testületi ülést tarta­ni, s az azóta lezajlott plénumo- kon nem is esett szó a kérdésről. Nemrég viszont egy levelet jut­tatott el a község képviselő-testü- lete minden verpeléti lakoshoz. Erre — mondta a polgármester — a felajzott hangulat miatt volt szükség. A levélben olvasható, hogy az utóbbi időben a sajtó, a rádió egyre többet foglalkozik Verpeléttel, ám a testület sajnos azt tapasztalja, hogy a megjelent riportok, tudósítások egyoldalú­ak, s egy kicsi, de annál hango­sabb csoport véleményét fejezik ki. Az egyoldalú informálást el­kerülendő, ezt a levél formájú tá­jékoztatót a jövőben negyed­évente, mintegy „helyi újságként” küldi majd ki az önkormányzat. „Furcsa dolog” — áll a levél­ben —, „amikor a szegények vé­delmezőjeként, szószólójaként, a demokrácia bajnokaként olyan személyek lépnek fel, akik ma­guk többségükben soha nem tar­toztak közéjük. Akik a múltban és a jelenben is jóval magasabb anyagi körülmények között él­tek, és a régi elvtársak, barátok segítségével élnek ma is. Miköz­ben arról beszélnek a mindig rá- érők, a falut járók, vagy a hivatal előszobáiban várakozók, hogy a képviselők sok pénzt kapnak munkájukért, megfeledkeznek a lényegről: arról, hogy ebből egy szó és egy fillér sem igaz! (...) Jj" Nem mi vagyunk azok, akik üz- ,jf! lethálózatot üzemeltetnek, va- ; gyónt érő autókon furikáznak, vagy éppen saját nyaralóikban fogadjak vendégeiket. (...) Mi vállaltuk ugyan a megbízatást, melynek szeretnénk tisztességgel eleget tenni, de azt nem, hogy a demokrácia ürügyén ’hazugnak, ganéjnak, jött-mentnek’ nevez­nek ordítozva bennünket (...), megtaláljuk annak a módját, hogy a lakosság becsületes réte­gei ítéljék el a fent már említett, jellemileg, emberileg magukat lejáratott embereket.(...) Furcsa azokat a szélsőséges személyeket egy csónakban látni, akik hóna­pokkal ezelőtt még pereskedtek vagy kibékíthetetlen ellenségek- . nek látszottak. Nem tudjuk, mi hozta őket össze.” A levél továb­bi részében a jelentősebb beru­házásokról tájékoztatja a helyie­ket az önkormányzat, végül a képviselők megjegyzik még: nem szabad teret hagyni hazug, pletykaszintű információknak. — A levéllel egy tükröt kíván­tunk adni a lakosság kezébe — felelte érdeklődésünkre dr. Pro­kai János — amelyben mindenki felismerheti magát. Tessék hát nézegetni, s ameny- nyiben a kicsi, ámde hangos cso­port tagjai felismerik magukat, akkor keressék meg a szerkesz­tőségünket, hogy végre mi is tud­junk arról, mikor tolmácsoljuk az ő véleményüket, egyoldalúan. S egyeztethetnénk például a kö­vetkező akciót. (rénes)

Next

/
Thumbnails
Contents