Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-04 / 231. szám
■ mcof. i-innvioiu oKiooer uo- iu. neszveien aij: o iuu i-i. ICI' °UÍ oiHeng sz/°026*2/1992*" A WELCOMETOURSTÓL! H ÍRLAP, 1993. október 4., hétfő PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Számvevőszéki vizsgálat Pétervásárán Pétervására város közös polgármesteri hivatalánál, valamint a hozzá tartozó települések közül Ivód és Erdőkövesd önkormányzatánál az év első felében vizsgálatot folytatott az Állami Számvevőszék Heves Megyei Kirendeltsége. A vizsgálat keretében az önkormányzatok pénz- gazdálkodásának szabályosságát ellenőrizték, a tavalyi és az idei évre vonatkozóan. A vizsgálat megállapításai szerint szabálytalanságot a szakértők nem találtak. Ezt a kedvező eredményt pénteken közölte a polgármesterekkel Pétervásárán a számvevő- szék illetékese. Társulást szerveznek Tarnalelesz, Szentdomonkos és Bükkszenterzsébet önkormányzatai úgy döntöttek, hogy egyesült erővel, közös beruházásban vezetik be a gázt a községekbe. Az érdemi döntés nyomán szeptember végén Tamale- leszen megalakították a gáztársulást, amelybe a belépők lakásonként 45 ezer forintot fizetnek. Az sem probléma, ha valaki ennyi készpénzzel nem rendelkezik, hiszen igen kedvező kamatozású OTP-, illetve takarékszövetkezeti hitelt lehet igényelni. Mint az ülésen elhangzott, érdemes most belépni, mert később már egyre emelkedő összeget kell fizetni a társulás fejében. Okleveles díszkűtterv A Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Kertészeti Egyetem és a Magyar Kertépítészek Szövetsége pályázatot írt ki szobrászok és iparművészek részére ivó- és díszkutak tervezésére. Nemcsak magát a műtárgyat, de annak parkosított környezetét is meg kellett tervezni. A beérkezett csaknem 50 pályaműből tizenhármat állítottak ki Budapesten, a „Dísznövény ’93” elnevezésű nemzetközi kertészeti kiállításon. A bírálóbizottság a szilvásvárad! Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán iparművészek, illetve Dobos Sára miskolci kerttervező mérnök közös munkáját oklevéllel jutalmazta. Beszámoló a hivatali munkáról Megtartotta soron következő ülését Sírok önkormányzati testületé. A képviselők beszámolót hallgattak meg a polgármesteri hivatal munkájáról, illetve az általános iskola oktató-nevelő tevékenységéről és gazdasági helyzetéről. Átadták a központot Mátraderecskén Mint korábban beszámoltunk róla, immár Mátraderecskét is bekapcsolták a távhívással működő telefonrendszerbe. A hivatalos átadásra a múlt pénteken délelőtt 10 órakor került sor, s ezen a polgármesteri hivatal és a Magyar Távközlési Vállalat képviselői vettek részt. A Matáv szakemberei csütörtökön mind a 640 bekötött vonalat „felélesztették”, így az ünnepélyes megnyitóra már használhatóak voltak a telefonok. Öt község összefog Hegyvidéki nemzeti parkok képviselőinek találkozója Soknációs természetvédelem Az ACANAP betűszó, s angol nyelvű rövidítésben a Kárpáti Nemzeti Parkok Szövetségét jelenti. Ennek tagjai adtak most egymásnak randevút a Bükk hegység gyöngyszemeként emlegetett Szilvásváradon. Magát a szervezetet két évvel ezelőtt öt állam hegyvidéki nemzeti parkjai hozták létre: büszkék is a bükkiek, hogy közte vannak az alapítóknak, s hogy „jó lóra tettek*, már most latszik. Rajtuk, meg az aggtelekieken kívül egyébkent tagok még a szlovákok — legnagyobb létszámmal tán —, majd a lengyelek, a románok, valamint északkeleti szomszédaink, az ukránok is. A szövetkezés alapja a természetvédelem nemzetközi együttműködése, de rosszul teszi, aki ez alatt a lassan agyonkoptatott fogalmat érti csak. A valós példát ezúttal a szervezet elnökétől, Ivan Voloscuktólhallom. A szövetség gondolata eredetileg az ő fejében született meg, s a Tátrai Nemzeti Park igazgatójaként — bárkivel beszél, az illető anyanyelvén konzultál — igazi motorja a szervezetnek. — Kipusztult a mormotaállo- mány az ukránoknál. Szakértőket küldtünk hát hozzájuk, derítsék fel, van-e értelme az újratelepítésnek. Nem találtak különlegességet, így azután nem láttuk akadályát, miért ne honosítsunk meg ukrán barátainknál egy egesz rakományra való mormo- tat. Elviccelődünk még az aluszé- kony Jószágok nyelvi átképzésén, am megtudom közben — egy másik példa kedvéért —, hogy a Kárpátok térségének 15 nemzeti parkja együttes erővel készíti most el a régió „vöröskönyvét”. Bizonyára ismeri a kedves olvasó: arról a listáról van szó, amelyen a kipusztulóban lévő növényi és állatfajokat sorolják fel. Amolyan jelképes temetőnek gondolnám magamtól, de a szakember kijavít: ha így lenne — mondja —, az azt jelentené, hogy magunk is elfogadjuk a kipusztulás veszélyét, holott nálunk ez épp fordítva van. Az előző példa is mutatja, hogy bármit megteszünk, ha az élővilág megmentéséről van szó. Hasonló együttműködés az alapja a legértekesebb növényfajok albumszerű gyűjteményes könyvének is: együttesen akarják megjelentetni a közeljövőben. (Tanúja vagyok, amint személyesen veszi át az elnök a szükséges fénykép- és diafelvételeket az utolsónak befutó tagország képviselőjétől. A szlovák fél vallalta magára ugyanis a könyvkiadás feladatát.) A mostani találkozót egyébként az erdők állapotának szentelik a szervezők: ezért is a bükki helyszín. Hol vannak már azok az evek, amikor szolgálati, sőt államtitokként kezeltük a tölgy- usztulást, önmagunkat csaptuk e, ahelyett, hogy már akkor ösz- szedugtuk volna a fejünket a hasonló problémákkal küszködők- kel. A konferencia egy napját ezért tudományos előadások, értekezések teszik ki, ám a házigazda Bükki Nemzeti Park meg- ínvitálja a vendégeket, s példásán előkészített terepi programot kínál nekik másnapra: Szilvásvárad — Bükk-fennsík — Répáshuta és Nagy-Pazsag. Erdészek teszik ki a venndégek java részét — lehetnek vagy nyolcvanan —, s a konferencia hivatalos nyelveként használt angol és szlovák szavak közé latint kevernek leginkább a szakemberek: a biológiában használatos növény- és allatfajneveket. — Első ízben mozdult ki a közgyűlés Szlovákiából — ezt már Varga Ferenc mondja, a Bükki Nemzeti Park igazgatója. Annak idején ő javasolta, hogy különböző helyeken, mindig más-más tagországban találkozzanak évenként. Imigyen lesz lehetősége mindenkinek, hogy valóban megismeijék egymás problémáit. Soknációs természetvédelem — játszadozom a szavakkal, míg nyomát követem a kiránduláson előttem haladónak. Fényképezőgépek kattognak, kamerák surrognak körülöttünk a program során: a szervezők minden pillanatát megörökítik a különleges találkozónak. Igaz — s ez átüt a konferencia mindhárom napján —, a Szilvásváradon találkozók messze nem az ezüst- bromidra bízzák a közös munka eredményeinek megőrzését, de még csak nem is magnesszalag- ra: az élővilág képviselőit hívjak e célra segítségül. Évszázad ezért itt a legkisebb időegység, amiben ők gondolkodnak. Ennyi idősek a bükki erdők. Ám ha egy-egy növénye vagy állatfaj kialakulását tekintjük, még az évmillió is apróságnak tűnik. Hiába no, fura egy ember az igazi természetvédő. Hubai Gruber Miklós Polgármesterek levele a főkapitánynak Péterke helyett Egerbe járnának Mint a közelmúltban beszámoltunk róla: rendőkapitányság kialakítását tervezik Pétervásárán. Az előzetes koncepció szerint a körzetben lévő községek igazgatásrendészeti ügyeit majd ezen a kapitányságon lehetne elintézni. Ez az elgondolás azonban nem nyerte meg a települések egy részének tetszését. Párád, Parádsasvár, Bodony és Recsk polgármesterei levélben fordultak a megyei főkapitányhoz. Mint kifejtik, egyetértenek az új kapitányság létrehozásával, hiszen az minden bizonnyal erősíteni fogja a közbiztonságot. Ám egyúttal azt kérik, hogy az igazgatásrendészeti ügyintézés továbbra is Egerben történjék. Pé- tervásárával ugyanis jóval lazábbak a kapcsolatok, és sok időt rabolna el az oda-, illetve visszautazás, mivel a közlekedési feltételek meglehetősen mostohák. Mint a polgármesterek leszögezik: községeik egyértelműen Eger vonzáskörzetébe tartoznak, ahová félóránként, óránként járnak a buszok, a város középiskoláiba járnak a fiatalok, és sokan dolgoznak a felnőttek közül Egerben. Persze, az igazi megoldásnak azt tartanák, ha létrejönne Recs- ken a közrendvédelmi őrs, ahol az ügyintézést is meg lehetne szervezni. Ennek létrehozásáért már hosszabb ideje lobbyznak az érintettek: a recski önkormányzat még azt is felajánlotta, hogy ingyenesen biztosít épületet a rendőrőrs számára. Az említett községekhez hasonlóan vélekedik Sírok polgár- mestere is, aki lapunknak elmondta: támogatják a péterkei kapitányság létrehozását, de ők maguk nem akarnak oda tartozni, hiszen minden Egerhez köti őket. Az ideális megoldás az lenne, ha helyben lehetne hetente- kéthetente egyszer megoldani az ügyintézést, ám ha ez nem megy, meg mindig egyszerűbb az egri kapitányságra bejárni Sírokból, mint Petervásárára. Gáz, részvénytársasági Minden valószínűség szerint még az idén elkezdődnek a gázvezeték-építési munkálatok Sírok, Váraszó, Ivád, Istenmezeje és Kisfüzes térségében. Ezek a községek már korábban határoztak arról, hogy közös beruházásban építik ki a szükséges infrast- —Jruktúrát, és most létrehoztak ennek megvalósítására egy részvénytársaságot, amely a Rekord Közműépítő és Szolgáltató Szövetkezetei bízza meg a kivitelezéssel. Az elmúlt hétfőn már á megbízási szerződés részleteiről folytattak tárgyalásokat. Októberben megkezdődik a gáztársulatok szervezése is: 50 formában ezer forintot kell ingatlanonként befizetniük azoknak, akik részesülni akarnak az energiahordozó előnyeiből. Mind az öt község pályázatot adott be állami támogatás ejnyerésére, és azt remélik, hogy ezzel körülbelül 50 millió forintnyit sikerül előteremteni a várhatóan 150-200 millió forint * Vidám napfürdozés az óvodában )£ ■>* ií A hang után bárki könnyen odatalálhat a mátraderecskei j óvodához: a gyerekek vidám nyüzsgése a legjobb iránytű a>- kisdedóvóhoz. Csaknem 90 kisgyermekre vigyáznak min- - dennap az óvó nénik, akik arra is ügyelnek, hogy megfelelő foglalkozásokkal készítsék fel a kicsiket az eljövendő iskolai — „megpróbáltatásokra”. Ottjártunkkor úgy tűnt, hogy ez a 1 körzet legvidámabb óvodája, mindenki mosolygott, intege- , tett, kergetőzött, homokozott, egyszóval jól érezte magát. ^ Mintha a kicsik is megsejtették volna, hogy az a nap talán az utolsó, amikor még kellemes napsütésben játszogathatnak a íj szabad levegőn, mielőtt beköszönt a borongós, hideg, igazi ijl sIb Verpelét Kicsi, de hangos szervezett csoport Lapunk a közelmúltban egy teijedelmesebb írásban foglalkozott a verpeléti „orvosüggyel”, vagyis azzal, hogy az önkormányzat „elbocsátás fegyelmi büntetéssel” sújtotta a község egyik körzetének orvosát, dr. Ress Károlyt. A dolog nem ment éppen simán, hangos viták, kölcsönös vádaskodások jellemezték, s jellemzik ma is a helyzetet. A verpeléti polgárok aláírásokat gyűjtöttek Ress doktor mellett, aki a fegyelmi döntés nyomán a munkaügyi bírósághoz fordult. Egyúttal nagy nyilvánosság elleni rágalmazásért büntető feljelentést tett dr. Prokai János polgármester ellen, aki — hallottuk tőle a napokban — viszontvádat emel. Folyik persze a bíróságon a munkajogi vita is, szeptember 29-én volt a második tárgyalás, ám az még nem tudható, hogy mikor kerül pont az ügy végére. Ress doktor — mivel felfüggesztették — pillanatnyilag nem dolgozik, egy fiatal gyakorló orvos közötti költségekből. Amennyiben a támogatást nem kapják meg, jelentős bankhitelek felvételere kényszerül mindegyik érintett önkormányzat. Ennek ellenére a szervezők optimisták, hiszen mindenképpen megvalósítják ezt a jelentős tervet, olyany- nyira, hogy Váraszón, Ivádon és Kisfüzesen a tervek szerint még az idén megkezdik a vezetékek lefektetését, az egész hálózatnak pedig a jövő év augusztus közepéig el kellene készülnie. helyettesíti a körzetben. Az említett • aláírások egyébként nem minősültek népi kezdeményezésnek, a verpeléti önkormányzat ezen álláspontját a köztársasági megbízott területi hivatalában is megerősítették, így nem kellett újabb testületi ülést tartani, s az azóta lezajlott plénumo- kon nem is esett szó a kérdésről. Nemrég viszont egy levelet juttatott el a község képviselő-testü- lete minden verpeléti lakoshoz. Erre — mondta a polgármester — a felajzott hangulat miatt volt szükség. A levélben olvasható, hogy az utóbbi időben a sajtó, a rádió egyre többet foglalkozik Verpeléttel, ám a testület sajnos azt tapasztalja, hogy a megjelent riportok, tudósítások egyoldalúak, s egy kicsi, de annál hangosabb csoport véleményét fejezik ki. Az egyoldalú informálást elkerülendő, ezt a levél formájú tájékoztatót a jövőben negyedévente, mintegy „helyi újságként” küldi majd ki az önkormányzat. „Furcsa dolog” — áll a levélben —, „amikor a szegények védelmezőjeként, szószólójaként, a demokrácia bajnokaként olyan személyek lépnek fel, akik maguk többségükben soha nem tartoztak közéjük. Akik a múltban és a jelenben is jóval magasabb anyagi körülmények között éltek, és a régi elvtársak, barátok segítségével élnek ma is. Miközben arról beszélnek a mindig rá- érők, a falut járók, vagy a hivatal előszobáiban várakozók, hogy a képviselők sok pénzt kapnak munkájukért, megfeledkeznek a lényegről: arról, hogy ebből egy szó és egy fillér sem igaz! (...) Jj" Nem mi vagyunk azok, akik üz- ,jf! lethálózatot üzemeltetnek, va- ; gyónt érő autókon furikáznak, vagy éppen saját nyaralóikban fogadjak vendégeiket. (...) Mi vállaltuk ugyan a megbízatást, melynek szeretnénk tisztességgel eleget tenni, de azt nem, hogy a demokrácia ürügyén ’hazugnak, ganéjnak, jött-mentnek’ neveznek ordítozva bennünket (...), megtaláljuk annak a módját, hogy a lakosság becsületes rétegei ítéljék el a fent már említett, jellemileg, emberileg magukat lejáratott embereket.(...) Furcsa azokat a szélsőséges személyeket egy csónakban látni, akik hónapokkal ezelőtt még pereskedtek vagy kibékíthetetlen ellenségek- . nek látszottak. Nem tudjuk, mi hozta őket össze.” A levél további részében a jelentősebb beruházásokról tájékoztatja a helyieket az önkormányzat, végül a képviselők megjegyzik még: nem szabad teret hagyni hazug, pletykaszintű információknak. — A levéllel egy tükröt kívántunk adni a lakosság kezébe — felelte érdeklődésünkre dr. Prokai János — amelyben mindenki felismerheti magát. Tessék hát nézegetni, s ameny- nyiben a kicsi, ámde hangos csoport tagjai felismerik magukat, akkor keressék meg a szerkesztőségünket, hogy végre mi is tudjunk arról, mikor tolmácsoljuk az ő véleményüket, egyoldalúan. S egyeztethetnénk például a következő akciót. (rénes)