Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-30-31 / 253. szám

12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. október 30-31., szombat—vasárnap Kertész leszek Kertek krónikája I. A közelgő tél védett helyre szorítja a kertek, virágok kedve­lőit. A szabadföldi kertészkedés helyett több időt fordítanak a szobai cserepes dísznövényekre és a szakirodalom tanulmányo­zására. Ezért választottam a mai, és még néhány őszi-téli hétvége témájául a kertek történetét. „Mikor az Úr kitekint az abla­kon, mintegy paradicsombéli pa­lotában láttassák lenni, ahol a különb-különbféle szép szagos virágok színes köntösben paran- csolattyára udvaroljanak” — mondja az Evangélium. Az első kert tehát az ember teremtésével egyidős, és nemcsak az Úr, ha­nem az ember gyönyörködteté­sére is szolgált. Az első magyar díszkertek lé­tesítését az Anjouknak tulajdo­nítják. Róbert Károly Visegrádot választotta lakóhelyéül, ott na­gyon szép, díszes rózsakertet lé­tesített. Ezek virágaiból készítet­ték a királyné híres rózsavizét, az „Aqua reginae Hungariae”-t. Zsigmond király, aki a franciák­nál is járt, az ottani tapasztalatok alapján készíttetett kertet. Szőlő­ből lugasokat, halastavakat, szö­kőkutakat — tehát igazi díszkerti elemeket — létesített. Még job­ban adott kertjének hírére, szép­ségére Mátyás király. Ha mai szóhasználattal élnék: állami (királyi) dotációt kapott, aki ker­tet létesített. Igaz, adózni is kellett a termést hozó gyümölcsösker­tek után. Visegrádi kertje csoda­Reneszánsz hangulat számba ment. Gyönyörű függő- kertek ékesítették a vár Dunára néző oldalát. A fák között kalit­kában (is) ritka fajú külföldi és hazai madarak énekeltek, a ván­dorokat pihenés céljára szolgáló lócák fogadták. Minden üt hímes faragású, vörösmárvány kúthoz vezetett, amit múzsák szobrai dí­szítettek. „Kávájából ünnepsé­gek napján váltakozva fejér és veres bor ömle” — írta egy kora­beli krónikás. A Salamon-to- rony körül is szépséges ligetek voltak, köztük az egyiket állat­kertté alakították, amiben pár­ducot is tartottak. A visegrádin kívül több disz­kért is volt, így Esztergomban, Budán. Még Szolimán szultán is elcsodálkozott ezek szépségén, mikor Buda várát bevette. A tö­rökök virágszerető hajlama nem bántotta virágjainkat, sőt több új fajjal gazdagította az itteni állo­mányt. Hogy mégis kevesebb volt a virágoskert, a háborús kö­rülményeknek volt köszönhető. Az emberek védett helyekre, vá­rakba, erődítményekbe húzód­tak, és a meglévő helyen inkább ennivalót, zöldséget, gyümölcsöt termesztettek. A német zsoldo­sok nagyobb kárt csináltak. El­pusztították Zrínyi Ilona, Apaffy Mihály országszerte ismert kert­jét. A török utáni időkből legjob­ban a Rákóczi-kor utáni kastély- kerteket ismerjük, ezekről ma­radt fenn a legtöbb adat. Leg­szebb talán az edelényi kastély- kert volt. A kertben tó volt, ami­ben „ugrókutak” (szökőkút) gyönyörködtettek. A Bat- thyány-család kertje már francia mintára XTV. Lajos barokk kert­jére hasonlatosan épült. Ezek élőben is tanulmányozhatók, hi­szen a barokk kertek közül sok még ma is él. V. Pénzes Judit A siker nyolc alapszabálya A „Kastbjerg-törvények” Sikeres vagy, ha sikeresnek ér­zed magad. Ezt állítja Gunnar Kastbjerg dán gazdaságtudós. Út a sikerhez című könyvében el­magyarázza, hogyan válhat va­laki egyszerű eszközök segítségé­vel sikeres emberré. Kastbjerg törvényei szerint az alapvető té­nyező az optimista hozzáállás és az önbizalom. Kastbjerg nyolc legfontosabb tippje: 1. Mindig a legjobbat várd mindentől. 2. So­se mondj másról rosszat. 3. Ne izgasd magad. 4. Sose vond két­ségbe terveid sikerességét. 5. Ál­lítsd be magad a sikerre. 6. Sose mentsd ki magad se jó, se rossz magyarázattal. 7. Nem mindig neked van igazad. 8. Ne kritizálj másokat. Gunnar Kastbjerg kifejtette: „Természetesen előfeltétel, hogy magunk irányítsuk életünket. Teljesen hibás az az elgondolás, hogy csak a munkahelyünkön érhetünk el sikereket. Az igazán szárnyaló ember egyben boldog ember is, egészséges, és jó kap­csolata van a családjával. Semmi értelme, hogy sikerünk ára az egészségünk legyen. Ezért is szükséges, hogy világos célokat állítsunk magunk elé. Mindig tudnunk kell, mit akarunk elérni, csak ennek ismeretében lehe­tünk sikeresek.” Ferenczy Europress „Nyájas olvasóink...?” Nem véletlenül kérdőjeleztük meg a címül idézett nyelvi for­mát. A Pesti Hírlap egyik cikkso­rozatának címadásában olvas­hatjuk a „Nyájas olvasóink” megszólítást. Az egyes cikkek humoros áthallásokkal színezett mondanivalójához viszonyítva is el kell fogadnunk hitelesnek ér­telmező szótárunk a nyájas szó­val kapcsolatos minősítéseit: szokatlan, elavuló nyelvi forma. A nyájas szóalak életútjának megismerése révén a szó fogalmi és használati értékének változá­sait is nyomon kísérhetjük. A szótári szókészletünk XIV-XV. századi állományában a szó alap­jelentése a mai kedves szavunk jelentését és használati értékét fejezte ki, illetőleg a másokkal való érintkezésben, a társas érintkezés nyelvi formájaként a barátságos, a derűsen előzékeny személy minősítésére szolgált. Ebbe a rokon értelmű szósorba szervesen illeszthető bele: derű­re, humorra érzékeny, barátsá­gosan kedveskedő stb. A túlzot­tan, de nem őszintén nyájaskodó viselkedés, a megjátszott szívé­lyeskedésről árulkodó, a fiata­labb korosztályú vagy az alacso­nyabb társadalmi rétegbe tarto­zó személyekkel kezdeménye­zett beszélgetést jellemző nyájas­kodás őszintétlensége is hozzájá­rult ahhoz, hogy a nyájas szó a kedves, kedveskedő fogalmi és használati értékét elveszítette. Ezt érzékelhetjük azokban a szó­lásváltozatokban is, melyeknek szövegrészleteiben a nyájas szó­forma kulcsszerepet kapott: Nyájas anya — kényes lánya. — Nyájas apa —fejes fia. A rosszal­ló mellékzöngékkel terhelt nyá­jas szó az elítélő humorkodás ki­fejezésére egy-egy rádiós és tele­víziós riportban napjainkban is szerepet kap, például ilyen szö­vegrészletben: „Elképzelem, hogyan érezhették magukat az egyre gyakrabban nyájaskodó kollégák között.” Érdekes adatként kell elszá­molnunk, hogy a nyájas olvasó nyelvi formát a Magyar Helyes­írás Szabályai kiadványunk is szótározta, tekintettel azokra, akik a különírás gyakorlatában elbizonytalanodnak. A mai sajtó hasábjain egyre ' több cikk jelenik meg arról, hogy a szótárainkban az elavult, a régi, a ritkán jelentkező, a bizalmas minősítésekkel ellátott szavak bizonyos csatornákon visszake­rülnek az olvasók érdeklődésé­nek előterébe. Értelmező és he­lyesírási szótárunk olvasó cím­szavához társítja a nyájas jelzőt, mely a mai szemnek és fülnek va­lóban szokatlan. A sajtó hasábjain gyakran je­lennek meg olyan írások, melyek az írók és az olvasók nagyon szükséges „együttműködéséről” szólnak. Figyelemre méltó e cím­adás: Hallgass az olvasóra! Ho­gyan segíthetik egymást a megje­lent írások szerzői és olvasói? Tudomásul veszik, .hogy egy­másra vannak utalva. Kölcsönö­sen jól kell ismerniük azokat a le­hetőségeket, követelményeket, amelyek elősegíthetik, hogy a sajtóban megjelenő cikk monda­nivalójában, célkitűzésében, megfogalmazásában igaz és hatásos legyen, még akkor is, ha az olvasó a sorok mögé is szeret kacsingatni. Az olvasók típusai­nak változatosságát — az átlagol­vasókat is tekintetbe véve — a cikkek szerzőinek eleget kell ten­niük e fontos követelmények­nek. A szövegformálás legyen fegyelmezett és érthető. A csúsz­tatásoknak, a célzatos mellébe­szélésnek még a látszatát is ke­rülni illik. Ne bújjunk a divatos szakszavak és a halmozott ide­gen kifejezések mögé, s ne hivat­kozzunk unos-untalan az úgyne­vezett szakértői megnyilatkozá­sokra. Ne kezdjük a szövegfor­málást ezzel a kijelentéssel: Kénytelen vagyok idegen szava­kat használni, hogy érthetőbb le­gyek. Ez nem őszinte mentege­tőzés. Valójában azért használ feleslegesen sok idegen szót, mert nem elég gazdag magyar szókincse, s nem ismeri a megfe­lelő magyar kifejezéseket. S ha magyar szót használ, akkor is hozzápárosítja az idegen szófor­mát. Éz mai közéleti és politikai szó- és nyelvhasználatunk legne­vetségesebb nemkívánatos je­lensége. A szerző önmagát és ol­vasóit is becsapja, nem szólva ar­ról, hogy hitelét veszti mondani­valója is. Áz olvasót segítő szándékát csak akkor teljesítheti az újság­író, hajói tud magyarul, ha színes és változatos az egyéni szókin­cse, ha nem igazítja a kevésbé igényes olvasók anyanyelvi mű­veltségéhez gondolkodásmódját és nyelvi formálásának eszköztá­rát. Dr. Bakos József Érdekességek a nagyvilágból Férfi-sztriptíz — nőknek New York szenzációja az a férfitáncosokból álló revü, amely első ízben „művészi fokon ” vetkőzik. A főleg női közönség esténként az utol­só székig megtölti a revü- színházat. A hölgyek teli pénztárcával mennek, hi­szen az attrakció utolsó szá­mánál joguk van a férfitán­cosok nadrágjába pénzt ten­ni... (FEB-fotó) A kis milliomos Simon Cunliffe- Lister 15 éves, 10 millió font va­gyona van. Örö­költ egy kastélyt egyedül élő uno­katestvérétől. A 380 éves épüle­tet évente 30 ezer látogató ke­resi fel. A kastély falán Renoir- és Gauguin- festmények lóg­nak. Édesanyja azt mondja: biz­tosan sok lány foglegyeskednia fiam körül, öt azonban most még csak a sza­xofon érdekli. Fogyókúrázók tévúton A zsírmentes diéta önmagában kevés A táplálkozástudomány ame­rikai szaktekintélyei bírálják azokat a fogyókúrás programké­szítőket, akik szerint csodaszere­ik akkor is eredményesek, ha az ember mindent eszik. Tévedés! A helyes táplálkozás alapigazsá­ga az, hogy mindig meg kell ma­radnunk a kalóriahatárokon be­lül. A félrevezető súlycsökkentő programok között a legújabb a „zsírmentes diéta”. Pedig azzal, hogy a zsírt teljesen kiiktatja va­laki az étrendjéből, még nem ga­rantált a fogyás. A fontos az, hogy a magunkhoz vett kalória­mennyiségnek kevesebb mint 20 százaléka származzék zsírból; emellett bőven lehet fogyasztani teljes őrlésű búzából sütött ke­nyeret, zöldséget és gyümölcsöt. Áz emberek rendszerint attól csapódnak be, hogy azt hiszik: elég, ha hátat fordítanak a zsír­nak, s nyugodtan tömhetik ma­gukba a süteményeket, a fagylal­tot meg a cukorkát. Nos, igaz, hogy a cukor csak feleannyi energiát tartalmaz, mint a zsira­dékok, de az élvezeti cikkek gyártói az íz kedvéért a szokásos­nál magasabb cukortartalommal pótolják a finomságok csökken­tett zsírtartalmát. Vagyis a fo­gyasztó ott van, ahol a part sza­kad. Akkor eszünk helyesen, ha a kalória összmennyisége nem ha­ladja meg a szervezet energia- szükségletét. Aki pedig „túleszi" magát a kalóriahatárokon, ne számítson arra, hogy megszaba­dul akár egyetlen fölösleges kiló­tól is — hangzik a táplálkozás tu­dósainak véleménye. (FEB) Az asszony válasza T~ 2—J3 4 5 6 7 r 6 31 10 1 13 VT ■ 15 r~ i5"~ ■1 H 16 ■ 13 i ■20 27~ Jl W 24 25 UMTí w~ 25 n 29 1 32 ■ 33“ u 341 35~ 36 ■ 37 3b I t 5 J Ta ÖT ■4b Kj ÄT F ■ 50“ 32“ 53* T~ ■ 55 56 ■ ja 53 ÖT Z§ r ■ ■ ■ fjj yG~ ÖT 63 70 "T □ Kacsmarek úr és felesége la- kásszentelőre hivatalosak. Tud­va, hogy ajándékot illik vinni, vá­sárolnak egy csillárt. Otthon az asszony nekiesik a csomagnak, és kezdi kibontani. A félje rá­szól: — Mit művelsz? — Keresem az árcédulát. — Le ne vedd! Az asszony újabb szavait lásd a vízsz. 1. és 72. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az asszony szavainak első része (zárt betűk: N, E, Á) 14. kiegészítésül a szöveg szélére je­gyez 15. Prüszköl 16. Pártbizott­ság, röv. 17. Ádám párja 19. Fo­gaival őröl 20. Zsámoly szélei! 21. A rénium és a kálium vegyje- le 23. Magatartás, viselkedés- mód — ismert idegen szóval 26. Mázol 27. Zuhan 29. Esetleg 30. Kisebb település 31. Erősen sú­rol 33. Mozgatható figura 34. Szemfedél 35. Baktériummentes 37. Nyugati szláv népcsoport tagja 39. Gúla egynemű hangzói 40. Sátrat ver 43. Időszámítás előtt, röv. 45. Nagyon gyors 46. őrölt 48. Orvosi műszereket for­galmazó cég hazánkban 50. Gyulladás 52. Helység Pest me­gyében 54. Csinos, takaros 55. A ház fala a szobába omlik 57. Ti­zenéves 58. Ilona becézve 59. Egy darab fecni 61. Lakoma 62. Néma eset! 63. Megkülönbözte­tésre szolgál 64. Apró, finom ho­mokszemcse 66. Lásd ott, röv. 67. Hibás megfogalmazásban 70. Csavarják 72. Az idézet foly­tatása (zárt betű: O). FÜGGŐLEGES: 1. XIX. századi művészeti irányzat követője 2. Megsebez, felsért 3. Átló része! 4. A szemé­lyét megelőző helyre 5. Szentpé­tervár folyója 6. Valaki végett 7. Az erbium vegyjele 8. A múlt idő jele 9. Nagy gyakorisággal 10. Afrikai köztársaság 11. Némán susog! 12. Névelő 13. Egyre kö­zelebb jut hozzám 18. Pirkadni kezd 22. Mag teszi a földből 24. Somogy megyei település 25. Láger 26. Részesül 28. Anyagi veszteséget okozó esemény 30. Emlékműbe vésett szöveg 32. Űrmérték 34. Felkel elnyomója ellen 36. Alsó végtag 38.... Ste­wart (külföldi rockénekes) 41. Lassan rárakódva eltakar 42. Bódulatba ejt 44. Magasabbra tartották 47. A vegyipar fontos alapanyaga 49. Kálium és titán 51. Testünk felületét borítja 53. Heves megyei település lakója 55. Könnyen rászedhető ember 56. Spanyol író (Salinas Arman­do) 59. Több amerikai ország pénze 60. Hosszú idő múlva 63. Gyere — régiesen 65. Értesít pá­ros hangzói 68. Képző 69. Nitro­gén és hidrogén 70. Némán tűzi! 71. Rátonyi Róbert. Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents