Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-26 / 249. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. október 26., kedd Hogyan Adósságba keveredett az Útalap Látószög Mi AZ EGÉSZ * ______ ______ Ködös Kánaánunk Koszorús klasszikusunk — érthetően — a költőket hitte, tartotta olyan „lángoszlopoknak”, akik népünket a Kánaán felé vezetik. Szakmám jeles és gyarlóbb képviselői — pályatársaim is — bár az „igazi” írók mögött, csupán a második vonalban érezték mindig magukat, szintén kötelességüknek tartották, hogy honfitársaikért, az országért valami jót, valami hasznosat tegyenek. Legalább középiskolás fokon feltétlenül nemcsak szerették volna tanítani, hanem tanították is a nemzetet. Ha tetszett, ha nem: politikát is csináltak. S bármennyire ellenzik ma sokan: változatlanul kívánják, a maguk módján segítik a magyarság felemelkedését. Jóllehet, ez inkább a profi politikusok dolga — lenne. Igen, nem téves a fogalmazás, sőt egyenesen szándékos a feltételes mód használata — mivel, legalábbis napjainkban, kevésbé meggyőző pártjaink, képviselőink, a hatalom végrehajtó hivatalainak törekvése a megnyugtatóbb jelenért és a boldogí- tóbb jövőért. Jobban érdekli őket saját boldogulásuk, mint a hazáé. Csoda-e, ha elbizonytalanodik, hitét veszti a tömeg? Hiszen ha hall, lát is valami jót, van is, ami a rendszerváltásból, a kiteljesedett demokráciából kétségkívül a kedvére való, sokban nem bizakodhat, talán a legkevésbé sem reménykedhet. A beavatottabbak is csak rébuszokban beszélnek életünk, sorsunk jobbra fordulásáról. Azt a bizonyos választóvonalat, amelyre annyian kíváncsiak, képtelenek meghúzni az időben. Annyi biztosat mondanak, amennyit mindenki tud. Bárhogyan szorítjuk a derékszíját, bármekkora a lemondás, az áldozat — egyre nő az ország adósságállománya, mind jobban lerongyolódik gazdaságunk, visszafoghatatlanul gyöngül az állam. A sajtó ostoroz — vagy dícsér. Jobbról és balról nyilvánít véleményt, közvetít tanácsot. Ám bármilyen is a vélt vagy tényleges ereje, hatalma — kevés sorsunk remélt és várt fordításához. Aki többet tehetne: csalódást okoz nem egyszer. Kiderül, hogy a gyógyírként emlegetett, valójában pedig inkább csak további romlást hozó kiárusítás első számú felelősét a legmagasabb szintről védik, egy szintén megváltással biztató tárcafőnök valójában kft.-elnökként sem sziporkázott korábbi életében. Pontosabban: a mostani területéhez képest igazán jelentéktelen kis szervezet irányításában is csődöt mondott. A prominens frontharcos pedig, aki egykori érdemeivel élőként is a legendás halhatatlanok közé emeltette magát, valójában emlegetett dicsősége után már röviddel BM-belépő- vel vigasztalódott az „átkos” rezsimben. Már ahogyan dokumentumokra is hivatkozva bíróság előtt állítják Kire nézzen, kinek higyjen, kitől várjon valamit is a már régen megbűnhődött, de még mindig büntetett nép, ha a jobbító politikában ilyenfélékkel meg hasonlókkal találkozik a megnyugtatóbb tettek, eredmények helyett...? Nem könnyű ma — népnek lenni. Nehezebb talán, mint másfél százada. Hiszen most azzal a bizonyos Kánaánnal még csak biztatni sem tudják. Mivel úgy tűnik: ködbeveszett. Gyóni Gyula Üzen a múlt Száz év távlatából Az épület külsejének nemes egyszerűségével és szépségével hívja fel magára a figyelmet. A 17. században hozták létre a szakmájukat kiválóan értő mesteremberek. Pincéje igazi, hangulatos vendégfogadó. Az új tulajdonos, Béres-Deák Ferencné nagyon büszke erre a vendégházára, amit a falusi turizmus vérkeringésébe akar beilleszteni. Egy ilyen építményen mindig van valami igazítani, csinosítani való. Ezért történhetett meg, hogy a padlózat eresztékei alól most egy újság-részlet került elő. A papírdarabból ugyan nem lehet megállapítani, hogy mi volt az újság neve, hol nyomtatták, és kik bábáskodtak megjelenésében, de az vastag keretben olvasható, hogy 1867-ben Párizsban aranyérmet nyert azon az „általános és világi iparkiállításon” az a gőzmozdony és cséplőgép, amelyet a „Váczi-utcza 5. szám” alatt lehet megrendelni, amelyet kéretik a „t. ez. közönség” pontos adatai közlésével ellátni. Megtudja még a tisztelt olvasó, hogy az új francia hajfestőszert „Párizsban és Francziaor- szág egyéb városaiban több év óta a legjobb sikerrel alkalmazzák.” Mindenki kipróbálhatja a szerencséjét is, ha vásárol a „finnországi 10 talléros sorsjegyekből”, amelyeknek húzása legközelebb „1870. febr. 1-jén fog megtörténni”. A Braunnschweig her- cegségi 20 talléros sorsjegyeket az „idén 6, később pedig évenként 4” esetben húzzák. A főnyeremények 80,50,40 és 30, illetve 10 ezer tallér értékűek. A legkisebb nyeremény 40 tallér, azaz 60 forintra emelkedik, „valóságos ezüstben”. Végezetül: „Óvás és figyelmeztetés” címmel jelent meg a következő szöveg: „Városok és vidékek-szerte hallván, sőt több előkelő jóakaróim leveleivel értesítve lévén, hogy van, akadt olyan hitvány hazug áruló, ki nádudvari birtokunkról elég vakmerő azt állítani, hogy az eladó, sőt ezt bizonyos lealázó áron árulja, mintha megbízott volna”. Majd az óvás következik: „Ezennel intem és figyelmeztetem az összes közönséget és azon vidéket, a hol egy Mándi Péter név alatti szereplő iparlovag vagy akárki ilyenféle árúsító megfordul, hogy...” Itt a szöveg a papírdarabon véget ér. Az újságrészlet üzenete any- nyira fellelkesítette a gyöngyöspatai vendégház tulajdonosát, hogy elhatározta: összegyűjt egy sor mai újságot, és azokat a ház valamelyik csendes sarkába rejti. Hadd tudják meg majdan a megtalálók, milyen világ is volt nálunk 1993-ban. A múlt üzenetét ő megkapta, és továbbítja a ma üzenetét. (gmf) Szenzációs ZANUSSI mosogep es gáztűzhely vásár ZF 411 C automata mosógép 39.900,- Ft helyett 35.900,- Ft ZC 500 G gáztűzhely 25.900,- Ft helyett 23.900,- Ft Bármely tipusú ZANUSSI mosógép vásárlása esetén 4 kg OMO mosóport adunk ajándékba. Eger, Dobó tér 1. tel.: (36) 316-352 Gyöngyös, Szentbertalan u. 2. tel.: (37) 312-085 ECttStS kérdezni? A szerző Jaki professzor, az évtizedek óta külföldön élő bencés szerzetes és tudós — üdvös és termékeny szokása szerint — az általa kedvelt témaköröket szisztematikusan felfogja, művelés alá veszi: egy szeletét a történelemnek, az emberi léleknek és a tudománynak. Abból a célból, hogy szemügyre venné, hogyan kezeli az emberiség önmagát, az általa belakott világot, hová vezeti kutató szellemisége, hogyan éli meg mindazt, amit elsősorban és főképp belső magunkkal, emberekkel kell összhangba hoznunk. A tudós, a tudománytörténész izgalmával, szenvedélyével veti bele magát a kutatásba, hogy a „tudomány Megváltóját” bemutassa — a metafora nagyszerű okfejtést takar Jáki professzornál —, vitába bocsátkozik a kozmológusokkal, nem utolszor figyelmet érdemlő tanulmánysorozatában foglalkozott a csodákkal, most meg, legújabb esszé- gyyűjteményében elemzés alá veszi azokat a gondolatokat, elméleteket, amiket az utóbbi századokban leírtak az anyagi világ ismerői a Világmindenségről. Innen a kérdés formában elhangzó kötet-cím: „Mi az Egész értel- me?”Egy tudósnál ritkán fordul elő, hogy már a borítón feltegye a támadó kérdést. A józan magyar ész, a köznapi ember központi logikája, a fanyar kiszólas visszakérdezi vagy visszakérdezne, ha venné a fáradtságot arra, hogy a töprengésben reszt vegyen: van-e annak értelme, hogy egy tudós, egyáltalán az ember, akár most, akár az elmúlt századokban, vagy a jövő évezredekben azzal gyötörje magát, van-e értelme, milyen értelme van, kinek és hogyan szól az az értelem, amely a Világmindenségben megtestesül? tó sem kell kerülni ezt a kérdést, nem veszünk róla tudomást, annyira ide vagyunk szorítva a szűk fóldi atmoszférába, hazug és megnyomorító századok, körülmények közé ágyazva, arra sincs elegendő erőnk és bizalmunk, hogy a napi életünket igy-úgy megszervezzük, tisztességgel leéljük, a mindennapi robot és az elképesztő mereteket öltő bizonytalanság szétforgácsolja testi és lelki mivoltunkat. Annyira apró rész, a részlet részlete vagyunk! Ám a kérdés forróvá tehető még a legaluszékonyabb elme és tudat számára is, na kimondjuk: ha mi hiányoznánk — úgy, ahogyan vagyunk — ebből az Egészből, akkor az Egész nem lenne egész. Tehát mégis kell keresnünk az Egész rejtelmes értelmét, amely rejtelem nemcsak az enyém, hanem milliárdnyi társamé. Ákik hallgatják-olvassák a téziseket, tudomásul veszik a tapasztalatokat, igyekeznek érteni a tudósok indokait, amiket rendszerré építenek össze, amikben részigazságok villannak fel. Ezek a tudósok áltál, a mindennapi technika által is közvetített adatok egyideig lelkesedéssel is eltöltik az azokra kíváncsiakat, aztán jönnek újabb emberek, újabb tudósok, ezek rendszerint a küzdelem találó és hibás ötleteivel igyekeznek lepipálni az előttük szólókat — és ez a hajsza megy, halad előre. És szét kellene választani a zsákutcába vivő elméleteket attól, ami egyenes útra buzdít, vagy azt kell megvizsgálni, mi és hogyan felel meg ahhoz képest, amit már a hit, a Kinyilatkoztatás betáplált az emberi tudatba? Vagy egyáltalán meddig jut el a tapasztalat? Jáki professzor az emberi tudás, tudat alapkövének ismeri, tudja, hiszi, érzi mindazt, amit Mózes öt könyvétől kezdve az Ó- és Újszövetség szövegei tartalmaznak. Pontosan érti a metaforák alkotó elemeit, kihallja belőlük azt az összhangot, ami nélkül az emberi képessegek nem tudnak eligazodni, sem továbbfejlődni a kívánt irányba. Ami nélkül a modem ember is spekulációk, tetszetős elméletek rabjává válhatik. A fizikus és a teológus Jáki Szaniszló szenvedélyes alkat. Hadba száll, elemez, cáfol, vitáz, felderít olyan összefüggéseket, amiket a századok tudósai valamilyen oknál fogva kikerültek, vagy észre sem vehettek. Leleplezi a haladást és annak azt az illúzióját, amely a technikai rész- megoldások birtokában maga- biztossággal töltik el a mai embert. Ő azért szól, hogy kifessék: egy-egy félmondat, olykor csak egy-egy fogalom kétes helyzetben történő használata milyen kényessé teheti egy-egy elmélet sorsát napjainkban és a jövőben. És bármerre tekint, nincs megA kérdésekkel teli esszékötet (Gál Gábor reprodukciói) nyugtató állítás arra vonatkozóan, hogy a Kinyilatkoztatás tételeit át kellene értékelni, ne lehetne az észérvek sorozatát is kilőni cáfolatul arra, amit a modem tudomány a Genezis mondataira felhoz. A modern ember, aki megélte e század néhány őrületét, kataklizmáját, vergődik állítások és tagadások között, nehezen akarja elhinni, hogy a 7/úszövegei, „képes beszédei” ma is megfogható- ak, érthetőek. Sőt egyre érthetőbbek. Ha belemélyedünk abba a szférába, ahol nemcsak logika van, nemcsak az érdek uralkodik, hanem feléled az emberi természetnek egy mára igencsak kisemmizett, elhanyagolt, elsorvadt, vagy inkább elsorvasztott része: a misztika iránti hajlama, készsége. Nem szeretnénk most a középkor és a további századok nagy misztikusait idézni, hogy kitessék, mire gondolunk: bennünk, mindenkiben a képzelet és az álom határán túlra tud és akar menni nem egyszer az a sejtés, amely „megfogalmazza”, szavak nélkül is lenja a Valóságnak azt a szeletét, amelynek befogadására egyszer még képesek leszünk. Ázt is mondhatnánk: honvágyunk támad olykor a Végtelen után, és talán azért is kínoz minket néha a kielégíthetetlen szomjúság, nem is tudunk olykor mit Kezdeni magunkkal, mert iszonyú terhévefránk telepszik, a tudatunkra ráhat a mulasztás nehezéke, amelyet önmagunk és az Egész megélésével kapcsolatban ikövetünk. Naponta, évek hoszszú során át. Mert mégkisebb részletekkel vagyunk elfoglalva, mint amilyenek mi magunk vagyunk. Pedig a törekvés a többre, a jobbra, a magasabbra ugyancsak emberi indíték. Jáki professzor érvei, vitakészsége ébresztette bennem ezeket a gondolatokat. Módszere és szenvedélye, a felderített anyag kezelése, az a meggyőződés, hit, amely benne feszül, személyes része annak a Szeretetnek, amely az egész Világmindenségnek értelme és akarata. És itt nincs fogalmi átfedés, mert a mi esetlen, botladozó szavainkban csak a sajtésekről adunk-ka- punk apróbb-nagyobb híreket arról, ami felettünk, értünk, miattunk, kicsi-kis körben, olykor általunk is történik. Az egész nincs a rész nélkül. A porszem nélkül nincs a Mindenség, az a kérdőjeles Egész, amiről egy tudós az alázat lelkesedésével tud és akar gondolkodni. A világhírű szerző művét Sághy Marianne stílusos fordításában az Ecclesia jelentette meg. Farkas András a kilenc milliárdot? A napokban bejelentették, hogy a közlekedési tárca az útalap terhére kilenc milliárd forint hosszúlejáratú hitelt vett fel. Mint köztudott, az üzemanyagárak sorozatos emelése miatt az elmúlt években jelentősen visszaesett a gépkocsik átlagos futásteljesítménye, és ezzel arányosan csökkentek az üzemanyagok eladásából származó adóbevételek, valamint az útalap forrásai is. A kormányzat „kivonult” az autópályaépítési programból, a nagyobb vállalkozásokat koncesszióba adta hazai és külföldi befektetői csoportoknak. Mire kell akkor az útalap még meglévő forrásain túl kért 9 milliárd forint? Mint azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban megtudtuk, a hitelből elsősorban a vidéki úthálózatot szeretnék javítani. Az M 1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának építésére 2,1 milliárdot szánnak ebből a pénzből, 650 millióból pedig a 4-es főút és az M 5-ös pálya összekötő szakaszát építenék meg. A 10-es főút Dorogot megkerülő első szakaszának területbiztosításához 170, a 2-es főút váci elkerülésének terület- biztosításához pedig 500 milliót irányoznak elő. Az M 3-as tovább építésének feltétele a mintegy 800 millió forintot érő nyomvonal kisajátítása, ugyanez az M 5- ösön 1,5 milliárdba kerül. Nem lesz olcsó az időközben elöregedett főúthálózat és az azokhoz tartozó hidak, felüljárók rehabilitációja sem: a minisztériumban a hitelből 1,7 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Cigánd és Dombrád között 470 millió forintért Tisza- hidépü\, Orosházána Szőlő körúton 120 milliót költenek majd az új felüljáróra, 55 millióért kell megerősíteni a ráckevei Duna- ág-hidat. 60 millióba kerül a tervek szerint a 83-as főút ménfő- csanaki, 40 millióba a 86-87-es út szombathelyi, 50 millióba a 6- os főút szigetvári megkerülő szakasza. A 82-es és a 83-as út győri bevezetésének második és harmadik ütemére 135 milliót szánnak, a 84-es út soproni megkerülő szakszának megépítésére pedig 115 milliót. A 9 milliárdos hitelből kell megoldani a 70/a út siófoki tehermentesítését, ami mintegy 70 milliót igényel, és 90 milliót költenek majd a 8-as út 41-44. kilométere között a négy- sávosításra. Várhatóan 50 millióba kerül majd a 38-as út tokaji átkelő szakaszának kiépítése, 110 millióba a szolnoki megkerülő szakasz második üteme, 140 millióba a harmadik ütem. A „maradék” 75 millió forintból 13 veszélyes forgalmi csomópontot szeretnének átépíteni az útalap terhére adósságba keveredő közlekedési tárca illetékesei. s.p. Ki, kit és miért választ? Nem jósolnak — kutatnak Alig telik el nap, hogy az újságok hasábjain ne találkoznánk valamelyik közvéleménykutatás eredményével. Sokan vitatják ezeknek az elemzéseknek értékét, s azt mondják: a közvéleménykutatók valójában nem kutatják, hanem befolyásolják a közvéleményt. — Ezt mi is hallottuk — mondja Levendel Ádám, a Szonda Ip- sos Közvéleménykutató Intézet igazgatója. — Érdekes módon azok és főleg akkor állítják ezt, ha eredményeink számukra kedvezőtlenek. Ma átlapoztam két hét napilapjait, és elolvastam hat vagy hét pártvezető saját prognózisát a 94-es választás várható eredményeiről. Ha igazuk van, akkor a hat párt együttesen a szavazatok 250 százalékát fogja megszerezni. Mi nem szoktunk ekkorát tévedni. — Több párt megrendelésére is készítettek felmérést. Nem tartja ezt kicsit etikátlannak? — Öt pártnak is dolgozunk, s éppen ezzel bizonyítjuk, hogy egyetlen párthoz sem tartozunk. Kutatásainkat nem vezetheti . szimpátia vagy ellenszenv. Elfogultságról igy szó sem lehet! — Feltehetően a pártoknak sajátos igényeik is vannak, s ezek a kérdések nem szerepelhetnek a másik párt által rendelt vizsgálatokban... — Ketté kell választanunk a dolgokat. Az újságban olvasható közvéleménykutatásoknak többnyire a sajtó a megrendelője. A pártok részére végzett vizsgálatokat általában nem hozzák nyilvánosságra, hiszen azok az illető párt stratégiájának kidolgozásához kellenek. A gazdasági életben is ez a helyzet: több banknak, biztosítónak vagy gyárnak vizsgálunk, de többnyire más-más irányba indulunk, hiszen a megrendelő kérése szerint dolgozunk. — A pártoknak nyilván a választásokkal kapcsolatos kutatásokat végeznek. — Van egy mondás: közvéleménykutatással el lehet veszteni egy választást, de nélküle nem lehet megnyerni! A választási kampány is sokba kerül, de nélküle nem lehet nyerni. Nem igaz a mondás, miszerint a jó bornak nem kell'cégér! Megtanultuk a közelmúltban, hogy csak az elosztott bornak nem kell! — Helyi kutatásokat is végeznek? — Elsősorban egy párt szemszögéből vetődnek fel a kérdések. Nem mindegy, hogy melyik helyen, kit állítanak jelöltnek. Sokszor közvetlen egymás melletti települések között is nagy lehet a különség. Szeged egyetemi negyede más képviselőt kíván, mint Tápé vagy Móraváros, hogy egy egyszerű példát említsek... Szükség van tehát a helyi elemzésekre is. Mára kialakultak az úgynevezett választási pártok, ahol a szűk tagságot körülveszi azoknak a köre, akik csak azért vonzódnak az adott szervezethez, mert annak elképzelései állnak hozzájuk a legközelebb. így kialakul egy holdudvar a pártok körül. Természetesen megindul a harc azért a nagyszámú tömegért, amelyik a pártok udvarain kívül van. A közvéleménykutatás abban ad tanácsot, hogy a kérdezett helyen mit fogad szívesen a leginkább még semleges tömeg, mivel és hogyan forduljanak hozzájuk a pártok és képviselőjelöltjeik. (koós) Ferenczy Europress
