Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-20 / 245. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. október 20., szerda

Hetvenöt haláleset, kétezer fertőzött

A hazai AIDS-helyzet

Az előtörténet rövid, a folytatás sajnos hosszúnak ígérkezik. Tizenkét évvel ezelőtt azonosították a vírust, amely az immun- rendszert támadja meg, majd teljesen működésképtelenné teszi. Hiába az orvostudomány minden erőfeszítése: az AIDS tiz- ezerszámra szedi áldozatait a világ legkülönbözőbb országaiban, s ma már az emberiség egyik legveszedelmesebb ellenségeként tartják számon. A hazai egészségügyi statisztikák eddig szerencsére nem jeleztek tömeges hazai fertőzést. Föl is merült a kétely: nem „kozmetikázottak- e” a magyar adatok?

— Elsősorban önmagunkkal szembeni vétség volna megszépíteni a valóságot — mondja dr. Dömök István professzor, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese. — Hitelesek tehát a legfrissebb kimutatások is: Magyarországon összesen 355 HIV-fertőzöttről tudunk; közülük 133-nál fejlődtek ki az AIDS-re jellemző klinikai tünetek, 75 beteg meghalt. Figyelemre méltó, hogy a fertőzöttek döntő többsége — szám szerint 326 — férfi. A nyilvántartott betegek egyötöde külföldi, közöttük a legtöbb, 23 Romániából érkezett.

— A hazai tapasztalatok is alátámasztják, hogy a fertőzés elsősorban nemi érintkezéssel, zömmel a homo- és biszexuálisok között terjed?

— Igen. Az említett 133 — előrehaladott betegségi stádiumban levő — fertőzött közül 95 férfi ilyen szexuális kapcsolatokat tartott fenn. További 21 beteg régebben, 1985 előtt kapott vérátömlesztés következtében fertőződött meg. Itt jegyzem meg: 1986 óta hazánkban kötelező a véradás előtti AIDS-szű- rés, ez év szeptemberéig mintegy 3,7 millió esetben, 600.000 személyt érintően zajlott le szűrő- vizsgálat, amihez a vér kötelező ellenőrzése is társul. így gyakorlatilag kizárható, hogy bárki vér vagy vérkészítmény révén fertőződjék. Ez annyit jelent, hogy nálunk kizárólag nemi úton terjedhet az AIDS — felelősségteljes párválasztással és megfelelő védekezéssel tehát megelőzhető a gyilkos kór.

— Tisztában kell lenni azzal, hogy akár külön-, akár egyneműek viszonyáról van szó, nem tudható, hogy a másiknak korábban kivel volt szexuális kapcsolata. Életmentő lehet a testi partnerek és a korábban volt partnerek AIDS-szűrése! Az egymás iránti vonzalom és kötődés maga is azt diktálja, hogy vessék alá magukat ennek a kontrollnak, mielőtt esetleg — tudtukon és akaratukon kívül — a gyógyíthatatlan betegség karjaiba kergetik társukat.

— Sokszor elmondtuk, de nem árt ismételni: a vizsgálat ingyenes, és amennyiben az érintett személy kéri, teljesen anonim. A szűrés elvégzői nem kérnek semmiféle igazolást, nem jegyzik föl a páciens nevét. Természetesen ha az eredmény pozitív, akkor az illetőnek haladéktalanul jelentkeznie kell az orvosnál.

— Úgy értsük a figyelmeztetést, hogy valószínűleg járnak- kelnek köztünk olyanok, akiknek szervezetében ott az AIDS- vírus, de talán sem ők, sem környezetük nem tud róla?

— Sajnos, biztosra vehető, hogy nálunk is — mint a világon mindenütt — vannak ilyenek. Szűrésen nem voltak, kimutatásainkban nem szerepelnek, számukat a hazai és a nemzetközi tapasztalatok összevetése alapján csak becsülni tudjuk: körülbelül 2000-en lehetnek... Ha az ajánlott szexuális elővigyázatosság, ha ügy tetszik: „önvédelem”, nem válik széles körben természetes magatartásformává, sajnos azzal kell számolnunk, hogy a következő években nálunk is ugrásszerűen megnő a fertőzöttek száma.

Szabó Margit

Folytatódik az IH zenei sorozata

Őszi dzsessz

Már-már hagyománya van az egri Ifjúsági Házdzsesszkoncert- jeinek. Szinte rendszeresen, havonta látogattak ide országos hírű zenekarok, ugyanakkor módot adtak a helyi tehetségeknek is a bemutatkozásra.

E hónaptól ismét több zenei csemegét kínálnak: ma például az Of Course együttest látják vendégül, s Juhász Gábor, ifj. Szakcsi Lakatos Róbert, Barcza Horváth József Tiba Sándor és Szendi Gábor, valamint az egri Gaál Gaszton játékának örülhet a hallgatóság.

Novemberben a László Attila Band érkezik az intézménybe, akik mellett Tisza Bea énekel majd, különböző feldolgozásokból válogatva. Decemberben pedig Jávori Vilmos, Fogarasi János, László Attila és Lattman Béla — azaz a Shabu-Shabu együttes — mutatkozik be, s mellettük fellép az ország egyik legjobb dzsesszénekese, Berki Tamás is.

Kétmillió gazdajelölt volna

Csak kétszázezer embert tud eltartani a föld

„Az egyedüli üdvözítő megoldásként kikiáltott családi kisvállalkozói gazdálkodásnak — ágazati méretekben véve — ma nincs gazdasági realitása”, állítja a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ). A szakemberek szerint még nincsenek meg az induláshoz szükséges alapfeltételek, hiányoznak a kisvállalkozások tömeges beindításához nélkülözhetetlen műszaki-technikai alapok, az anyagi források. Szakértői számítások szerint a jelenlegi nagyüzemek helyébe lépő kisgazdaságok megfelelő gép- és eszközellátása nagyságrendben ezermilliárd forintos ráfordítást igényelne.

A tulajdon természetbeni kiadásának és elaprózásának gyakorlata nemcsak a hazai gazdasági tapasztalatok tényeivel ellenkezik, hanem szemben áll az agrárfejlődés világfolyamatával

is. A mintaként tekintett Nyu- gat-Európában ugyanis az árutermelő vállalkozások bizonyos ágazatokban csak egyre nagyobb és nagyobb földterületen gazdálkodva igazán versenyképesek, ezért egyre többen szövetkeznek, használják közösen a drága gépsorokat. Az USA-ban is terjed a szövetkezés gyakorlata. A piacon igazán számottevő gabonatermelő, állattartó farmok mérete általában megfelel a magyarországi szövetkezetekének. Termelékenységük — jórészt ennek köszönhetően is — mintegy háromszorosa a hasonló nyugateurópai gazdaságokénak.

Azzal, hogy a részarány-földtulajdonokat természetben jelölték ki, nem növekedett a föld eltartóképessége. Az ország haszonnal megművelhető földterülete csupán 200 ezer embert juttat megfelelő jövedelemhez, ezzel szemben a földekre ma közel

2 millió kistulajdonos tart igényt. Az így kialakuló birtokstruktúra csökkenti a jövedelmeket, veszélyezteti a gazdálkodás stabilitását, a bérleti intézmény közbe- ékelésével pedig növeli a termelés költségeit. A birtokpolitikai célok tisztázatlansága, a föld-, az erdő- és a vadászati törvény hiánya, a földtulajdonos és a bérlő jogainak rendezetlensége, valamint a kárpótlás elhúzódása — a MOSZ szerint — kaotikus állapotokat idézhet elő.

Az érdekképviseleti szervek ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az agrártermelés meghatározó szektoraiban csak a tőkeerős és megfelelő szakembergárdával rendelkező nagyvállalkozások képesek megfelelni a piaci verseny követelményeinek, tehát a magyar mezőgazdaság talpraállításakor elsősorban ezeket kellene támogatni, (újvári) FEB

r~

r

v.

"\

^ Szárnyas fejvadász

V

_______________________________________

J

R

i

dley Scott 1982-ben, négy évvel „A nyolcadik utas: a Halál” befejezése után készítette el harmadik egész estés filmjét, a Szárnyas fejvadászt. Ez a mű tehát több mint egy évtizedes. Nálunk is jó pár esztendeje már annak, hogy először bemutatták, miért írunk tehát róla újból?

Az ok egyszerű.

Az üzlet megint győzött.

Az történt ugyanis, hogy bizonyos produkciós irodáknak eszébe juthatott a film privát élete (amihez egyébként — máskor — nekünk nézőknek semmi közünk, csak a végeredményt kapjuk, sterilen), vagyis, hogy anrftk idéjén a rendező kényszervágásokat „eszközölt” a munkáján. Tette ezt azért, mert jóféle amerikai szokás szerint semmit sem bíztak a véletlenre, s „próbanézőkkel” tesztelték a vetítést. Aztán, ezen nézői vélemények alapján meggyőzték Scottot, hogy a kígyós nő üldözési j elenetét rövidítse, s az egészet vegye kevésbé pesz- szimistára. Ne derüljön ki, hogy az üldöző — Harrison Ford — maga is replikáns lehet, másképp hogyan tudhatna társa, a kevésbé szimpatikus rendőr az ő unicomiszos álmáról?

A rendező — ellentétben néhány „lilafejű” európai társával — elhitte, hogy a nézőknek van igazuk, engedelmeskedett a kéréseknek, kivágta a „csúnya” részeket, s reményt adott a befejezésnél. Nem ordítozott, hogy akkor inkább tegyék a raktárba, miért is tette volna, a piac törvényei mindenkire vonatkoznak.

ím hát a történet, ami egyébként egyáltalán nem ebbe a rovatba tartozik, hanem valamiféle pletykásabb, csevegősebb ajánlórészbe. Csak hát kissé profán dolog lenne egy tizenegy éves — eredetinek mondott — filmről afféle kritikát írni, miközben néhány snitt az eltérés, a hiány nem is igazán érezhető. Nem mozifilmet néztünk, amikor beültünk a Szárnyas fejvadászra a moziba, hanem egészen más dolgokat csináltunk. Például részt vettünk egy társasjátékban, erősen koncentráltunk, hogy vajon felfedezzük-e a különbségeket, miközben találkoztunk régi kedvenceinkkel, Forddal, Sean Younggal, Rutger Hauerrel és Daryl Hanah-val. Jó volt. Az ismerősök meghittségével üdvözöltük őket, s az alkotást, amelyben részt vettek.

De emiatt moziba menni felesleges. Megtette volna egy videokazetta is... Doros Judit

„Bennfentes” hitelek a hevesi takarékszövetkezetnél

Mit mond az Állami Bankfelügyelet?

Lapunkban megpróbáltuk folyamatosan végigkísérni a hevesi takarékszövetkezeti botrány eseményeit. Ezúttal az Állami Bankfelügyelet két szakemberét — dr. Orosz Sándor főosztályvezetőt, valamint dr. Álmosdi Péter főosztály vezető-helyettest — kérdeztük arról, milyen okok vezettek a pénzintézet csődjéhez, s hogy kit mennyiben terhel felelősség a kialakult helyzetért.

— Már az év első felében az adatszolgáltatások tanulmányozásakor világossá vált — pedig mint később kiderült, ezek az adatok nem is voltak valósak —, hogy időnként a takarékszövetkezet számláján fizetési gondok mutatkoztak, így késedelmes átutalások is — tudtuk meg először a szakemberektől. — Ezt követően történt két vizsgálat a helyszínen, amely azt állapította meg, hogy a valós kép lényegesen rosz- szabb annál, mint amit az adatok mutatnak. Azt történt, hogy egy adott vállalkozói kör részére adtak hiteleket, s ezeket a kölcsönöket folyamatosan meghosz- szabbítottak úgy, hogy erdemi törlesztés nem történt. Amikor szemügyre vettük az emh'tett vállalkozásokat, kiderült, hogy igen komoly személyi összefonódások vannak: a takarékszövetkezet elnöke, illetve a főkönyvelője személyesen, a családján keresztül érdekelt azokban az üzletekben, amelyeknek hitelt adtak.

— Megneveznék ezeket a vállalkozásokat név szerint is?

— A sorban a legjelentősebb a Heves Kereskedőhaz Kft., illetve azóta Rt. Ennek egészen a legutóbbi időkig, ez év nyaráig egyik tulajdonosa a takarékszövetkezet elnökasszonya, Godó Pálné volt. A hitelfolyósítás egyébként a Heves Kereskedő- ház Kft. részére kezdődött el, ezután menet közben megpróbáltak átalakulni részvénytársasággá. A hitelek folyósításánál es meghosszabbításánál a takarék- szövetkezet elnöke tulajdonosa volt az említett kft.-nek.

— Értesüléseink szerint Go- dóné kikérte ezzel kapcsolatban a bankfelügyelet véleményét is, s Önök nem tiltották meg neki, hogy ezt a két „ szerepet ” egyszerre elvállalja....

— Engedélyről szó sem volt. Ő csupán bejelentette, hogy van egy ilyen tisztsége. Önmagában ennek a vállalása, tehát az, hogy a takarékszövetkezet elnökének van egy vállalkozása, tulajdonrésze, nem tiltott. Ami viszont határozottan tilos, az az, hogy ezekkel a vállalkozásokkal kapcsolatban — például hitelek odaítélésénél — az adott vezető részt vegyen a döntésekben. A mi tudomásulvételünk arra vonatkozott csak, hogy Godóné az emh'tett kft. ügyvezető igazgatója, de semmilyen felmentést vagy engedélyt nem adtunk annak finanszírozásával kapcsolatban. Már az, hogy ő folyósított kölcsönt, az is ellentmondásos, hiszen nem vehetett volna részt azokban a hiteldöntésekben, amelyek a saját vállalkozását érintik.

— Ezeket a hiteleket kedvező feltételekkel ítélték oda a Heves Kereskedőház Kft.-nek?

— Nehezen dönthető el, hogy egy hitel kedvező-e, vagy kedvezőtlen. A kamatból vonható le következtetés, de ha például valahol olyan szándékkal vesznek fel hiteleket, hogy azt nem fizetik vissza, akkor a dolog szempontjából lényegtelen, hogy mennyi a kamat. Miután nem fizették visz- sza a kölcsönöket — azt nem lehet bizonyítani, hogy nem is akarták —, nem sok értelme arról beszélni, hogy egy hitel ked- vező-e vagy sem.

— Pontosan milyen jogsértésekkel találkoztak a vizsgálat során?

— Tulajdonképpen tartalmi és formai jogsértések halmazát valósították meg. Ehhez hozzátartozik még az is, hogy ezeknek a bennfentes hiteleknek a jelleét nem jelezték — holott erre

ötelezve vannak —, sőt azok limitjét, határát is túllépték. Ennek az első regisztrálása után hozta meg a bankfelügyeleti bizottság a döntéseit; ezek közé tartozott a pénzintézet vezetőjének a megbírságolása, és intézkedési terv elkészítésére is kötelezték az elnökasszonyt. Az volt a célunk, hogy felmérjük, milyen esélyei vannak a hitelek visszafizetésének. A vizsgálatok ezután már kitelj ed tek arra is, hogy ezek a finaszírozott vállalkozások egyáltalán milyenek: képesek-e arra, hogy visszafizessék a pénzt? Az ezzel kapcsolatos negatív megállapítások — amelyek arra vonatkoztak, hogy ezek a társaságok nem képesek a hitelek visszafizetésére —, valamint az, hogy a takarékszövetkezetnek nincs koncepciója arra, hogy a szövetkezet elveszett vagyonát visszaszerezze, késztette arra a bankfelügyeletet, hogy elindítsa azt a folyamatot, amelynek a ki- és befizetések befagyasztása lett a vége.

— Felmerült egy olyan vád is, hogy Önök túl sokáig halogatták a döntést, így hónapokat adtak arra az érintetteknek, hogy különböző tranzakciókat hajtsanak végre, miközben az ügyfelek — nem sejtvén semmit — továbbra is igénybe vették a szövetkezet szolgáltatásait.

— Egy bank bezárása, vagy az engedély visszavonása annyit jelent a bankfelügyelet eszköztárában, mint egy atomháborúban apiros gomb benyomása. Az első rezdülésre természetesen nem alkalmazhatjuk a legsúlyosabb szankciót. A másik: meg kell adni a pénzintézetnek a lehetőséget arra, hogy mentsék meg magukat. Erre most is lett volna módjuk. Van egy államigazgatási eljárás, amit le kell folytatni, bizonyítékokat kell szerezni ahhoz, hogy bíróság előtt meg tudjuk

védeni intézkedéseink jogosságát. Megértjük a betétesek aggodalmát, de nem tehetjük meg, hogy az első alkalommal bezáratjuk a céget.

— Egyébként elképzelhető-e, hogy a Heves Kereskedőház mostani tulajdonosai nem fogják visszafizetni a hiteleket?

— Adott esetben a felszámoló megindítja a felszámolópert a Heves Kereskedőház ellen, és a még meglévő vagyonát — egy hosszas polgári per után — pénzzé teszik. Naivitás másban reménykedni...

— Amikor a bankfelügyelet lezár egy ilyen vizsgálatot, akkor ezután mi az útja a felelősség megállapításának ?

— Mi felügyeleti szerv vagyunk, amikor megállapítjuk, hogy a pénzintézeti törvényben foglalt rendelkezéseket megsértik — és ezt mi tudjuk bizonyítani —, akkor meghozzuk a szükséges intézkedéseket. Például az első körben megbírságoltuk az elnökasszonyt 500 ezer forintra, és a már említett intézkedési terv elkészítésére köteleztük őt. A pénzintézet helyzetét a bankfelügyeleti bizottsággal együtt kell értékelni: ebben benne van az államot megtestesítő Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, különböző érdekképviseleti szervek, valamint három független szakértő is. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek. Természetesen a helyzet súlyától függően korlátozzák a pénzintézet tevékenységét, s ha olyan cselekményeket állapítanak meg, akkor kezdeményeznek más hatóságok hatáskörébe tartozó eljárásokat is, adott esetben most a büntetőeljárást. A másik dolog, hogy a hevesi takarékszövetkezet igazgatóságának és küldöttgyűlésének is el kell gondolkodnia azon, hogy ilyen helyzetben hogyan lép. Mi elrendeltük, hogy a pénzintézet váltsa le a vezetőt, de azt nem mondhatjuk meg, hogy hogyan. Nem írhatjuk le ennek részleteit. Azt viszont furcsálljuk, hogy a szövetkezet igazgatósága nem váltotta le az elnököt, hanem megragad minden módot, hogy mentse őt.

— Felmerült egy olyan vád is, miszerint egy bizonyos koncepció alapján került sor a hevesi takarékszövetkezet felszámolására, mert — állítják egyesek — így akarták „ ösztönözni ”a szövetkezetek integrációját, azaz a Vidék Bankjának megalakulását.

— Az természetesen érdeke az államnak, hogy — hasonlóan az általános nemzetközi gyakorlathoz — ne legyen sok pici univerzális bank, hanem a szövetkezetijelleg és az önállóság megőrzésevei bizonyos védőháló alatt működjenek. Azt, hogy mi ennek elősegítése érdekében léptük volna meg azt, amit megléptünk — rendkívül paradoxnak tartom. Nem hiszem, hogy az lett volna a célunk, hogy rontsunk ennek a szektornak az imázsán. Ha például a részjegyeket nem fizetik vissza, akkor ez a takarék- szövetkezetekkel kapcsolatban is bizalmatlanságot kelt. Ez tehát számunkra kényszerpálya volt: borzasztó nehéz megtalálni azt a pontot, amikor lépni kell. Sőt, azt kell mondanom, túlságosan megfontoltak voltunk az adott esetben. Az egyik oldal tehát azt mondja, hogy túl hamar léptünk, a másik azt, hogy túl későn. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ez a két vád minden esetben megjelenik. A Ma§

/ar Államnak, de az Országos etegbiztosítási Alapnak sem az a célja, hogy mások helyett elkezdjen fizetni.

Havas András

Szenzációs TV vásár!

3000,- Ft ÁRENGEDMÉNY

CK-5012 34.900,- Ft helyett 31.900,- Ft

51 cm-es képcsőátlójú színes televízió - képernyőn megjeleníthető funkciók - 40 programhely - teletext változatban is

Eger, Dobó tér 1. tel.: (36) 316-352 Gyöngyös, Szentbertalan u. 2. tel.: (37) 312-085

_______