Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-16-17 / 242. szám
HÍRLAP, 1993. október 16-17., szombat-vasárnap PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Gáz és telefon Egerszalókon Elsősorban a gázprogramra kellett összpontosítani a pénzt Recsken is, így útfelújításra viszonylag keveset tudnak fordítani az idei évben. Ennek ellenére a Rákóczi-telepi részen található Vörösmarty úton szilárd burkolatot készítenek, mintegy 600 méter hosszan. A beruházás mintegy 800 ezer forintot emészt föl az önkormányzat kasszájából. Tornateremépítés A tervezett ütemben halad Egerszalókon a tornaterem építése, ami azt jelenti, hogy körülbelül tíz nap múlva tető kerül az épület vázára. Mivel az önkormányzat az anyagi lehetőségek szűkös volta miatt kénytelen több évre ütemezni ezt a beruházást, az idén már látványosabb munkákra nem kerül sor, bár folyamatosan dolgoznak majd továbbra is a tornaterem építésén, amely az iskolai oktatás mellett a település tömegsportját is szolgálja, ha elkészül. Jó lesz a bor Bár mennyiségre alig lesz átlagos az idei szőlőtermés, a szakemberek szerint a minőségre nem lehet panasz az egri borvidékhez tartozó Egerszalókon és Verpeléten sem. A must jelenleg csaknem 20 fokos, és az ízanyagok is kiválóak. Egyedül a vörösbort adó fajták savtartalmával vannak problémák, ám ennek ellenére jó évjáratnak ígérkezik az 1993-as. Beszámolt a sportegyesület A legutóbbi önkormányzati ülésen számolt be tevékenységéről a verpeléti sportegyesület. A 800 ezer forintból gazdálkodó egyesületben labdarúgó-, kézilabda- és tömegsport-szakosztály működik, összesen mintegy 200 taggal, és ezek a szakosztályok a versenysport mellett az egészséges életmódra nevelést is hatékonyan szolgálják. Immár Egerszalókon is megindult a gázszolgáltatás, azután, hogy a Központi Bányaműszaki Felügyelőség megadta a használatbavételi engedélyt a község belterületi hálózatára. Ennek nyomán október 4-én a Tigáz elvégezte a vezetékek nyomás alá helyezését, és 9-én megkezdték a szakemberek a műszakilag már átadott lakások bekötését. így jelenleg már több mint nyolcvan lakásban gáz mellett melegszenek a faluban, de folyamatosan kötik be a többi ingatlant is. A műszaki átvétel során nyomás- róbát végeznek, ellenőrzik, ogy elkészült-e a kéménybélés, és műszakilag is megvizsgálják a beépített kazánokat, szerelvényeket. Az egerszalókiaknak inf atlanonként 45 ezer forintba érült a gázhoz jutás, ám ennek 15 százalékát visszakapják az A jelek szerint nem maradt hatástalan legutóbbi felhívásunk, amikor a verpeléti önkormányzat által a falu polgáraihoz eljuttatott levélről szóló cikkben megkértük „a kicsi, de hangos csoport” tagjait, hogy keressenek meg bennünket. Bár ezzel mindössze arra kívántunk utalni, hogy a község önkormányzatának azon ítéletével, miszerint a sajtó egyoldalúan csak ennek a csoportnak a véleményét közli, nem értünk egyet — elsősorban azért nem, mert nem ismerünk ilyen társaságot, s ekképp annak szócsövei is nehezen lehetnénk —, a felhívás mégis konkrét eredményt hozott. Elküldték szerkesztőségünkbe azt a levelet, amelyet a „kis csoportosulás” — ahogyan olvasható, ez a megjelölés az FKGP, az MDF, a Szociáldemokrata Párt és a MIÉP helyi szervezeteit, valamint a vállalkozókat takarja — az önkormányzati tájékoztatóra válaszul fogalmazott meg, s, osztott szét a verpelétieknek. Úgyhogy az alábbiakban valóban a csoport véleményét tolmácsoljuk. Mint a levélben írják, szeretnék kérdésként feltenni: mi az, hogy szélsőséges, ki vagy kik a szélsőségesek, s ez miben nyilvánul meg? Talán azok a szélsőségesek, akik kritikával merik illetni a polgármestert és a képviselő- testületet? S mi idézte elő a feszült helyzetet? A levél szerint először is a polgármester magas fizetése körüli vita a hivatalba lépésekor. Másodszor az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit messze meghaladó megalapozatlan elképzelések. Harmadszor, hogy az önkormányzat eddigi beruházásainál minden esetben a tervezetthez viszonyítva lényegesen magasabb volt a kivitelezési költség. Negyedszer, hogy egy nagy értékű ingatlanról rossz szerződést kötöttek. ’’Felhívjuk az Önök figyelmét önkormányzattól. A gáz után a telefonbővítés lesz a következő jelentős beruházás a településen, ahol a Magyar Távközlési Részvénytársaság már megkezdte az új telefonközpont építését a polgármesteri hivatal udvarán, az ónkormányzat által biztosított telken. A kivitelező ígérete szerint október 30-ra az epületet átadják, és ezt követően szerelik be a svéd Ericsson cég által gyártott 514 vonalas, modem egyseget. A telefonigénylőknek rövidesen társulást hoznak létre, és akik belépnek ebbe, jövő év augusztus elsejéig vonalhoz jutnak. Jelenleg 80 telefonvonal van itt, s 220- an adtak be igénylést, de a társulás szervezésevei újabb igénylőkre is számítanak, így várhatóan mintegy 400 vonalnyi lesz lekötve a központ kapacitásából. (ti. a polgármesterét és a képviselőket), hogy az égvilágon semmi közük nincs ahhoz, hogy ki milyen üzlethálózatot üzemeltet, kinek milyen nyaralója van, és kit fogad benne, és ahhoz meg különösen nincs, hogy ki milyen autóval jár” — folytatódik a levél —, „azonban megjegyeznénk, hogy a képviselő urak és hölgyek, valamint a hivatali dolgozók közül voltak jutalomúton Törökországban. (...) Megkérdezzük, mikor, milyen esetben gyakorolták munkáltatói jogukat? Számonkérésben nem, fizetésemelésben minden esetben! (...) Tisztelt Testület! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy álh'tolag ma a Magyar Köztársaságban demokratikus rendszerű irányítás van. Úgy gondolhatnánk, hogy ez a mi falunkra is vonatkozik. Nem, itt ha valakinek ellen- véleménye van vagy kritizál, az a testület szerint szélsőséges, és gyűlöletet kelt. Talán érthető is ez, ha az önkormányzati üléseken történő szavazásokat figyeli az oda betévedő állampolgár. Szavazáskor elsőként a polgár- mester úr felteszi a kezét, a tisztelt testület pedig többségében utána szavaz. (...) Ami ebben a községben eddig és a jövőben megépül, az a falu egész lakosságát megillető központi támogatásból, az általunk befizetett helyi adókból, valamint az egyéni vállalásokból történik. (...) Mi nem azért választottuk meg Önöket, hogy így dolgozzanak, hanem hogy a jó gazda gondosságával kezeljék a falu vagyonát, a mi pénzünket.” A „kis csoportosulás” aláírású levélben végül megkérik az ön- kormányzatot, ne rontsák a verpeléti polgárok szépérzékét olyan stílustalan, tartalom nélküli írásokkal, amilyen a tájékoztató volt, mondván: „ha csak eny- nyire telik, nem szabad erőltetni azírást”. (rénes) Verpelét Nem szabad erőltetni az írást Négyszer táboroztak Alkotóház Yezekénypusztán Vezekénypusztán, egy csendes — már-már idilli — környezetben húzódik meg az a ház, amelynek sokféle funkciója volt már. Működött erdész- és vadászházként, még úttörőház is volt. Jelenleg a pétervásárai Ifjúsági és Szabadidős Egyesület bérli azzal a céllal, hogy alkotótáborokat rendezzenek a nyüzsgő világtól elzárt erdőszegleten. Az idén négy turnusban táboroztak itt, s közben arra is gondot fordítottak, hogy komfortosabbá tegyék a körülményeket: egy vizesblokk kialakításán fáradoztak, továbbá nekiláttak egy műhelyház építésének is, amelyben textil- és fazekasműhely kapna helyet. Hosszú távon ugyanis egy alkotóbázist szeretnének itt létrehozni, ahol hivatásos képzőművészek vezetésével sajátíthatják majd el a kézművesmesterség fogásait a fiatalok. Ha az ember Száj Iáról Recskre szeretne autójával eljutni, azt háromféleképpen teheti. Vagy Sírokon keresztül megy, többe-ke- vésbé tűrhető műúton hajtva tizenöt-húsz kilométert, vagy Pé- tervására felé indul, s egy pillanatra Nógrád megyét is érintve, Mátraballa és Mátraderecske irányából érkezik céljához; ez utóbbi útvonal hossza körülbelül kétszerese az előzőnek. A harmadik lehetőség pedig az Ószaj- la és Recsk közötti földút, amelyElőadás Parádsasváron A napokban tartotta meg soron következő közgyűlését a Nemzeti Demokrata Szövetség parádsasvári szervezete, s ennek az eseménynek volt egy ismert vendége is, dr. Gidai Erzsébet közgazdász, az NDSZ választmányának tagja. Az előadó a községi művelődési házban kifejtette, hogy fordulatot kell elérnünk a gazdaság- politikában. Elmondta, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan romlott a gazdasági helyzet: ez maga után vont egy széles körű kulturális, műveltségi leépülést, s létrejött egy vállalkozásellenes, a belső piacot visszafogó politika. Az NDSZ célja — eppen ezekből fakadóan — egy emberarcú gazdaság megteremtése, a szociális létbizonytalanság megszüntetéAz egyesület elnöke, Gál Sándor az alkotóház előtt az egyik, nyáron készült alkotással A kocsikról szőlővel és borral kínálták az érdeklődőket A menet élén a lovasok Szüreti mulatság Szilvásváradon Október első szombatján színpompás szüreti mulatságot rendeztek Szilvásváradon. E nap délutánján a nyitott lovardából indult el a menet, hogy az ünneplők, végigvonulva a település utcáin, végül a Lipicai étteremhez érkezzenek. Itt muzsika szórakoztatta a jelenlévőket, jóféle bográcsgulyás készült, s hajnalig tartó szüreti bál zárta a programot. Népviseletben Kiemelt feladat Mikor lesz Recsken Igazán kevés már a pétervásárai körzetben az olyan település, ahol nincsen crossbar-telefon. Számuk legutóbb is csökkent, amikor — lapunkban is hírül adtuk — Mátraderecskét kötötték be a hálózatba. Kérdés viszont, hogy a szomszédos nagyközség, Recsk mikor lesz végre közvetlenül hívható, most ugyanis az a furcsa helyzet állt elő, hogy Eger irányából közelítve Recsk előtt, Sírokban is van crossbar, Recsk után is, Párádon, Recsk mellett is, Derecskén, csak éppen Recsken nincs. A Matáv által hónapokkal ezelőtt a recski önkormányzathoz küldött levélben az olvasható, hogy az Eger és Recsk között meglévő kábel kapacitása nem elegendő az új központhoz, ezért egy nagy kapacitású fényvezető kábel építését tervezik. A kivitelezést idén kezdik, a befejezés 1994 végére várható az említett levél szerint. A munkálatokat meg kellett hogy előzze az új egri digitális központ üzembe helyezése. A gond csak az — mondja Fekete József, Recsk polgármestere Üt, ami nincs nek előnye, hogy igen rövid, mindössze három és fel ezer méter, hátránya viszont, hogy kizárólag jó időben használható, vagyis mondj uk tavasz közepétől ősz elejéig. Ez az utolsóként említett alternatíva tehát — vélik sokan a környéken — igazából nem is létezik, különösen, ha figyelembe vesszük még azt, hogy eső nyáron is eshet, továbbá, hogy értékes, esetleg újonnan vásárolt gépkocsijával azért száraz időben sem szívesen zötykölődik a rögös határban az ember. Jó néhány éve tervezik, hogy aszfaltburkolatot kap az út, sőt — ahogyan azt a megyei közúti igazgatóságon Bundies Zoltántól megtudtuk — erről régóta készen van a komplett kiviteli terv, bármikor el lehetne kezdeni az építést. Csakhogy pénz nincsen ra: a közúti igazgatóság az Útalaptól több alkalommal kért már támogatást, de mindeddig hiába. Jövőre ismét megpróbálVállalni a nemzeti utat telefon? —, hogy nem tudni, pontosan mikor kezdené a Matáv a munkát, pontosan mikor végezne vele, meg azt sem tudni, mennyibe kerül mindez. A polgármester egy levelet küldött a Matávnak a fentiek kiderítése végett, erre azonban máig nem érkezett válasz. Pedig az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a település infrastruktúrájának fejlesztései, telefonigénylő is akad bőven, ráh adásul most a recski közhangulatot sem emelte, hogy a pár kilométerre lévő Derecskén már csak egy tárcsázás a világ. A-------------------------------------------fiin ak forráshoz jutni, az általuk 1994-ben építeni kívánt utak rangsorában a Szajlát és Recsket összekötő szakasz a negyedik, azonban továbbra is kérdéses, kapnak-e ehhez pénzt. Az érintett önkormányzatok természetesen szeretnék, na végre már sikerülne leaszfaltozni az útszakaszt, sorolni is hosszú, mi mindent lehet megtakarítani, ha húsz kilométeres kerülő helyett pár percre van egymástól két község. (rénes) se, az igazságosabb közteherviselés. A második világháború után 1990-ig Moszkvából irányították, 1990-től New Yorkból irányítják az országot, de ez nemcsak a magyar gazdaságra, hanem az egész kelet-európai átalakításra vonatkozik. A liberális, monetarista gazdaságpolitika eredményeképpen — mely testidegen Magyarország nemzeti sajátosságaitól — közgazdasági mutatóink romlottak, agazdasá- i növekedés megszűnt, mind a ruttó hazai termék, mind az ipari termelés, mind az agrárszféra területén. A torz privatizáció a visszaélések, a korrupció melegágya lett. Potenciálisan még jó lehetőségekkel rendelkező vállalatok kerültek részben hazai menedzserek kis csoportjainak, részben külföldi cégeknek a tulajdonába, amelyeknek elsősorban az az érdekük, hogy a saját — nemegyszer gyengébb minőségű — termékeiket hozzák be a magyar piacra, megszüntetve így a hazai ipar versenyképességét. A termelési eredmények azt tükrözik, hogy sem a struktúrafejlesztés, sem a struktúra átalakítása, sem az ipar fellendítése nem történt meg. Egy másik kritikus terület az előadó szerint a kormányzat súlyos nemzetközi és belföldi eladósodása. A külföldi adósság- állomány 1985 és 1990 között megkétszereződött, 1990 és 1993 között pedig további há- rommilliárd dollárral emelkedett, s jelenleg a hivatalos közlések szerint 22,6 milliárd dollár körül van. A bruttó hazai terméknek mintegy 85 százalékát teszi ki ez az adósság, s körülbelül ekkora nagyságú a kormányzat belföldi adóssaga is. Megoldást az előbbiekre és a fokozódó elszegényedésre az a gazdaságfejlesztési alternatíva jelenthet — mondta a közgazdász —, amely a nemzeti utas fejlődést vállalja fel. Olyan gazdaságpolitika, amely a nemzeti értékeket és érdekeket tartja szem előtt, védi és fejleszti a hazai ipart, az agrárszektort és a belső piacot, forrásokat biztosít a humán infrastruktúra fejlesztésére, mindenekelőtt az oktatásra és az egészségügyre. A nemzeti utas fejlődés nem jelent elzárkózást a világtól, hanem az alárendelt szerep helyett egyenjogú nemzetközi partneri kapcsolatot. 4
