Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-13 / 239. szám
MINDENKIBEN MAGAS SZINTŰ KÉPESSÉGEK REJLENEK — ŐSI ÉS MAI ENERGIAKÖZPONTOK TITKAI (4. oldal) HEVES MI' HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1993. OKTÓBER 13. SZERDA IV. ÉVFOLYAM 239. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT PRESENT TRADE SHARP mikrohullámú sütő nagykereskedelmi áron, amíg a készlet tart! VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel: 36/312-636 Előleg nélkül, részletre is. Kárpótlási jegyet elfogadunk. A KDNP tilalmi kezdeményezése A Kereszténydemokrata Néppárt törvényben kívánja megtiltani, hogy volt állam védelmisek, karhatalmisták, az '56-os forradalom leverésében résztvevők, illetve azért kitüntetést átvevők parlamenti, illetve önkormányzati képviselők lehessenek. Gáspár Miklós frakcióvezető- helyettes tájékoztatóján szó volt arról is: meg kellene tiltani a szakszervezeti funkcionáriusok bekerülését a Parlamentbe. Ismét sztrájkolnak a szlovén határrendőrök Kedden 0 órától újabb 48 órás munkalassító sztrájkba kezdtek a szlovén határrendőrök, ezért Rédicsnél már kora reggel hat órát kellett várakozniuk a teherautóval a kilépőknek, és befelé is négy órába telt a határátlépés. A Határőrség ezért a bajánsenyei és a tomyiszentmiklósi átkelőt javasolja a személyautóval utazóknak. Rabló az ABC-áruházban Tiszavasváriban hétfőn délután egy álarcos férfi bement a Tiszavasvári és Vidéke Áfész ABC-áruházába,ahol F. Ferenc- né 53 éves pénztárost egy pisztolynak látszó tárggyal a 40 ezer forintos bevétel átadására kényszerítette. Az ügyben nyomoznak. Megfúrta a magas nyomású gázvezetéket Komárom-Esztergom megyében a rendőrség nyomozást indított az ellen az ismeretlen tettes ellen, aki Almásfüzitő külterületén a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. magas nyomású gázvezetékét egy 4 milliméteres fúróval megfúrta, mert azt hitte, hogy ily módon üzemanyaghoz juthat. A sérülés következtében jelentős mennyiségű gáz szökött meg a vezetékből. Az anyagi kár mintegy 3,5 millió forint. Csökkenő húsárak Hétfőtől csökkentette a sertéshús nagykereskedelmi árát a Budapesti Hús-nagykereskedelmi Vállalat. Az árcsökkentésre azért kényszerült a vállalat, mivel a legutóbbi áremelések hatására erősen visszaesett a forgalma. A fél sertés 222 forintos kilónkénti árának 5 forintos csökkentésétől azt váiják, hogy valamelyest élénkül a kereslet. Megalakult a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. A hazai értékpapír- és tőkepiac új, jelentős intézménnyel bővült a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. pításával. A nemzeti intézmény lesz, amely lehetővé teszi, hogy nemzetközi szinten hazánk bekapcsolódjon a hasonló tevékenységet folytató intézmények munkájába. A KE- LER 500 millió forintos alaptőkével jött létre. A vendégek Máté József műhelyház-vezető kalauzolásával ismerkedtek a festőműhely munkájával (Fotó: Koncz János) Ml rejlik a kulisszák mögött? A megyei önkormányzat színházi vendégsége Többet ér a közvetlen tapasztalat mindenfajta beszámolónál — indokolta meg dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke, hogy miért is rendezték meg a tegnapi összejövetelt az egri Gárdonyi Géza Színházban. A megye közgyűlésének tagjait, a polgármestereket, az országgyűlési képviselőket, a parlamenti pártok vezetőit, különböző intézmények és testületek irányítóit hívták a teátrumba, hogy közvetlenül ismerkedjenek meg a társulat mindennapjaival, s művészi teljesítményével. A résztvevőket Gáli László kíván lenni, anélkül, hogy politiigazgató-főrendező üdvözölte, hangsúlyozva, hogy szeretnék magukat megmutatni, hiszen ez is a feladatuk. Annál is nagyobb jelentőségű ez az összejövetel, mert a széksorokban ülők nemcsak látogatói, de „gazdái” is a színháznak. Aláhúzta, hogy Egerben — az összes gondjával együtt — egy boldog társulat dolgozik, amelynek legfőbb öröme a munka: a mára figyel, közéleti kai csatározásba kezdene. Követésre méltó vagy elriasztó példák reflektorfénybe állításával kíván lehetőséget adni nézőinek arra, hogy ki-ki megtalálja önmagát, hogy képes legyen a szeretetre, a tisztaságra és az emberségre. Visszatekintett az elmúlt évekre, mondván, hogy hét esztendeje befogadó színházként működött az intézmény. Annak idején „szellemi szabadságharcban” született az önálló társulat, amely ma már működik, bár sok minden hiányzik. Ennek ellenére sokfélét kínál közönségének, amely egyre növekvő számban látogatja az előadásokat: évente mintegy 120 ezer néző kíváncsi az előadásokra, országosan is ritka arány a 85 százalékos látogatottság. Az igazgató-főrendező azt is elmondta, hogy szeretnének többet szerepelni a megyében, de ehhez fogadókészség kell. Gyöngyösön például akár bérletet is hirdethetnének, mégis évről évre kevesebbszer jelennek meg, pedig az ország számos pontján szívesen látott vendégek. Nem azért kér nagyobb figyelmet — hangoztatta Gáli (Folytatás a 3. oldalon) Pártoktól függetlenül Pártoktól független civil szervezetek választási szövetséget alakítottak Tatabányán. Az alapítók: a Lakossági Érdekegyeztető és Érdekvédelmi Tömörülés, a Lakóközösségi Képviselők Érdek- védelmi Egyesülete és a Társasházi Tülajdonosok és Bérlők Egyesülete. Az új szövetség alapítói szerint meglehetősen nagy a kiábrándultság a város lakóiban, mivel úgy vélik, hogy a testületekbe delegált képviselőik egy részének munkájában pártok, klikkek és egyéni érdekek érvényesülnek. A most alakult választási szövetség elhatározta: olyan képviselőjelölteket indít a jövő évi választásokon, akik nem kötelezték el magukat pártérdekeknek, függetlenül dolgoznak a városért, a közösségekért. Halálesetek gerincfestés után Nem felelősök az orvosok Nem történt orvosi mulasztás a tatabányaikórházban végzett gerincfestések során — állapította meg a rendőrségi vizsgálat. A megyei kórház idegosztályán a múlt évben végzett gerincfesté- ses beavatkozásokat követően történtek rendkívüli halálesetek. Tavaly március 4-én négy személynél alkalmaztak ilyen eljárást, és rövidesen rosszullétek, görcsös rohamok jelentkeztek a kezeiteknél. Közülük még e napon egy 35 éves tatabányai fiatalember elhunyt, majd március 19-én egy 45 éves tatabányai nő is meghalt. A feltárt hiányosságok sem közvetlen, sem közvetett okozati összefüggésbe nem hozhatók a rendkívüli halálesetekkel. (MTI) Rágalomkampány Király Béla ellen Öngyilkosságra is felszólították Király Béla SZDSZ-es parlamenti képviselő az ellene indított rágalomkampányról beszélt a sajtó képviselőinek, hangsúlyozva, hogy nincs még egy személy az országban, akit ennyit és ilyen makacsul rágalmaznának. Szóvá tette, hogy az Ország- gyűlés Hivatala hivatalos posta keretében valamennyi képviselőhöz eljuttatta azt a levelet, amelyet Szűcs István még képviselői minőségében küldetett szét, s amelyben megrágalmazta őt, és öngyilkosságra szólította fel. Tiltakozott a Magyar Fórum és annak főszerkesztője, Csurka István ellene indított támadásai miatt, amelyek véleménye szerint a Kádár-rezsim személye ellen szóló rágalmaira épülnek, s emellett megkérdőjelezték a zsidók megmentéséért kapott Yad Vashem kitüntetése jogosságát Jövő évi költségvetés Nem számol gazdasági növekedéssel A kormány a jövő esztendőben nem számol gazdasági növekedéssel, a többi között azért nem, mert a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapban jelentősen megemelte a kamatokat. Erről Szabó Iván pénzügyminiszter beszélt a Parlamentben a jövő évi költségvetés expozéjában. Elmondta többek között, hogy rövidesen tárgyalások kezdődnek a Jegybankkal a túlfűtött kamatemelés kiigazítására. Szólt arról is, hogy jövőre az eredeti tervvel ellentétben nem 250 milliárd, hanem 350 milliárd forint lesz a költségvetés hiánya, egyebek mellett a társadalombiztosítás hiányának rendezése és a kamatterhek emelkedése miatt. Az infláció pedig 16 és 22 százalék között várható. A lakosság személyi jövedelemadó-terhe évi egymillió forint bevétel alatt csökken. Ezzel megkezdődött az 1994. évi költségvetés parlamenti vitája. Az Alkotmánybíróság határozata az igazságtételről Ellentétes az alaptörvénnyel A határozathirdetésen jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Balsai István igazságügy-miniszter és dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Mint ismeretes, az Országgyűlés elfogadta a kormány úgynevezett igazságtételi törvényjavaslatát, a köztársasági elnök azonban a törvényt nem írta alá, hanem előzetes alkotmányossági vizsgálatot kért az Alkotmánybíróságtól. A határozat kihirdetése után Balsai István kijelentette: az Alkotmánybíróság látványosan megcáfolta azokat a jogi aggályokat, amelyek a kormány igazságtételi törvényének alkalmazásával szemben fogalmazódtak meg. Hozzátette: a döntést úgy értelmezte, hogy a köztársasági elnöknek a törvényt alá kell írnia, ki kell hirdetnie, a bíróságoknak, az ügyészségeknek és a rendőrségnek alkalmaznia kell. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint ha a testület „a törvény aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szüntette”. Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szoló, az Országgyűlés által február 16-án elfogadott, de ki nem hirdetett törvény első paragrafusa ellentétes az alkotmány rendelkezéseivel. A törvény 2. szakaszának alkalmazása azon keretek között alkotmányos, amelyeket az Alkotmánybíróság határozatában kijelölt. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság határozata, amelyet dr. Sólyom László, a testület elnöke hirdetett ki kedden nyilvános ülésen. Eszerint „a népek háború utáni békéjének megbontására alkalmas bármely cselekmény” nem minősül a nemzetközi jog értelmében sem háborús, sem emberiségelleni bűncselekménynek. Erre a cselekményre tehát csakis az elkövetéskori magyar jog alkalmazható. Mivel 1956-ban nem volt olyan törvény, amely szerint ez a bűntett nem évül el, elévülhetetlenségének utólagos kimondása ellentétes az alkotmánnyal. A háborús „súlyos jogsértések” és az emberiség elleni bűntettek azonban nem évülnek el, így e bűncselekmények elkövetőivel szemben alkotmányosan eljárhatnak a nyomozóhatóságok és bíróságok. Támadás az üzletvezető ellen Pisztolylövés az autóból A Pest megyei rendőrség őrizetbe vette S. Lászlóul éves gyá- li lakost, mert a településen vasárnap késő este személygépkocsijából egy engedély nélkül tartott pisztolyból — eddig ismeretlen ok miatt — két lövést adott le egy másik személygépkocsival közlekedő T. Lászlói8 éves budapesti üzletvezetőre. Utóbbi férfi az egyik lövedéktől életveszélyes fejsérülést szenvedett. Az ügyben a bűnüldöző hatóság folytatja a vizsgálatot. magyar kisebbségi szervezetek fölött. A lap ez alkalommal nyilvánosan is megismétli azt a gondolatot, hogy a magyar magatartás a Hitler által folytatott gyakorlathoz hasonlatos. Iliescu szerint a magyar kisebbség autonómia-törekvése szegregációt jelent, és az így keletkezett helyzetben „elegendő egyetlen szikra, és egész Európa lángba borul”. — Mindennek ellenére — szöf ezte le a szóvivő — a magyar ormány úgy véli: lehetséges kétoldalú kapcsolatunknak kedvező irányt adni. Lehetséges, hogy egész régiónk integrálódjék az európai struktúrákba. Lehetséges továbbá, hogy a 10-20 évvel ezelőtti szlogeneket kihagyjuk szótárunkból. Iliescu nyilatkozata megdöbbentő Megdöbbenést váltott ki Magyarországon Ion Iliescu román elnök beszéde, amely a „Keleti románság’’ rendezvényen hangzott el, és amelyet a Dimineata című román lap adott közre. A budapesti megítélés szerint a kedvezőtlen felhangú megnyilatkozást igen nehéz elhelyezni a magyar-román kapcsolatok legutóbbi eseményeinek sorában. Ezzel kezdte keddi sajtókonferenciáját Herman János külügyi szóvivő. Az előzmény: Jeszenszky Géza külügyminisztert a közelmúltban tett romániai látogatása alkalmával fogadta Iliescu elnök is. A beszélgetésen a román államfő kifejtette: a magyar politika kötődése a romániai magyarsághoz, és az a tény, hogy BudaE :st felelősséget érez a határain vül élő magyar nemzetiségért, hasonlatos a il. világháború előtt Hitler által alkalmazott gyakorlathoz, amikor a kisebbségekkel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató szerepét. A magyar külügyminiszter akkor visszautasította ezt az otromba feltételezést. Ám a kialakulójó légkör megóvása érdekében nem adott nyilvánosságot ennek a vádaskodásnak. Most a Dimineatában közölt Iliescu-be- széd éles kirohanást tartalmaz a jelenlegi magyar politika ellen, és már meghaladottnak remélt kliséket elevenít fel. A román elnök nem kevesebbet állít, mint hogy Magyarország szervezetileg és politikailag gyámkodni akar a szomszédos országokban élő A villamosenergiaár- emelés miniszteri indokolása Korszerűtlenek a háztartási gépek Mindeddig a nagy fogyasztók — amelyek kilowattóránként egységesen 6,30 forintért kapták az elektromos energiát—fizették mega lakosság pazarlását, ám ez sem fedezte a kiadásokat, hiszen a villamosművek egy részénél az előállítás költsége elérte a kilowattóránkénti 10 forintot — kommentálta Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter az elektromosenergia-árak novemberi emelésének okát. Elmondta: az áramfogyasztás az elmúlt években közel sem csökkent olyan mértékben, mint az ipari termelés. Ennek elsősorban az az oka, hogy a háztartásokban gazdaságtalan, korszerűtlen, rossz hatékonyságú gépeket használnak, ezek jó része egyébként illegális csatornákon került az országba. Másfelől, mint számos példa bizonyítja, aránytalanul magasak az elektromos energia előállítási költségei Az eredetileg javasoltnál kisebb mértékű áremelés célja kettős: visszaszorítani a felesleges és indokolatlan áramfogyasztást, emellett gazdálkodási tartalékai kiaknázására serkenteni a villamos műveket. Az új tarifák november 1-jétől lépnek érvénybe, tehát decem- bertőljelenik meg a nagyobb ösz- szeg a villanyszámlákon.
