Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-12 / 238. szám
HÍRLAP, 1993. október 12., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. szakácsverseny A németországi Ravensburg- ban több mint féltucat európai ország részvételével nemzetközi verseny keretében középiskolások mutatják be szakácsművészetüket, illetve felszolgálói jártasságukat. Az egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola 12 diákja képviseli szűkebb pátriánkat a rangos megmérettetésen. A két hétig tartó eseményre a gyerekeket elkísérték felkészítő tanáraik is, akik szakmájuk elismert képviselői, mint például Herczeg József mesterszakács, továbbá Bó- ta Józseféi Gál Miklós. Őrizd meg velünk az egészséged Ezzel a címmel hirdetett előadássorozatot a Természetgyógyászok Heves Megyei Egyesülete. Az október 14-én délután 5 órakor kezdődő program 33 héten át tart, s ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek — orvosok, lelkészek, pszichológusok, ismert hazai természet- gyógyászok segítségével — az egészséges életmóddal, a korszerű táplálkozással, a betegségek természetes gyógymódjaival, a károsító földsugárzás kivédésével, a biokertészettel, a lelki problémák orvoslásával. Bővebb felvilágosítást az egyesület Bajcsy-Zsilinszky u. 9. alatti épületben kapnak az érdeklődők, s itt jelentkezhetnek a több mint hét hónapig tartó kurzusra. Köszönet a segítségért Az ISCON (Hare Krisna mozgalom) magyarországi szervezetének vara«'csoportja nemrégen ételosztó akciót szervezett a Kertész utcai gondozói ház lakóinak. Ezúton mondanak köszönetét adományaikért a Frigoria Kft- nek, a Füszért-nek, a tej- és a sütőipari vállalatnak. új, helyi adórendeletek A városi közgyűlés legutóbbi ülésén megtárgyalta a helyi adórendeletek 1994. évi módosítását. Ennek értelmében jelentős változás lép életbe a magánszemélyek kommunális adójánál. A jövőben feloldják az egyes lakásokra vonatkozó adómentességet, amelyek egyébként a városi otthonok 60 százalékát jelentik. Már eddig sem indokolta semmi ezt a kedvezményt, a jogalkotó az OTP-kölcsönök törlesztése miatt engedélyezte. Az önkormányzatnak nem áll szándékában visszamenőleg adóztatni az érintetteket, de 1994-től az új rendelet lép életbe, vagyis az eddig nem adóztatott lakásokat is adó alá vonják. Ifjúsági néptánccsoport A Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttese felvételt hirdet 7-8. osztályos tanulók részére, akik a jövőben az ifjúsági csoport sorait erősítik majd. Az első megbeszélést október 19-én kedden délután 5 órakor az MMK-ban tartják. Jubileumi kiállítás Negyedszázados fenállását ünnepli a Heves Megyei Fotóklub. Az alapítók és a jelenlegi tagok munkáiból október 15-én nyílik kiállítás, melyet este 6 órakor Lassú Árpád, a megyei ön- kormányzat irodavezetője ajánl a látogatók figyelmébe. A tárlat november 72-ig tekinthető meg a Megyei Művelődési Központban. Újabb szövetség? A mezőkövesdi székhelyű Magyar Politikai Üldözöttek Szövetsége— Nagy Károly elnök vezetésével — Heves megyében is szeretné meghonosítani szervezetét. Ezért alakuló gyűlésre hívta össze Egerben is a volt nyugati-keleti hadifoglyokat, a kite- lepítetteket, az elhurcoltakat, a vallási okból üldözötteket, apo- litikai elítélteket, a háború élő áldozatait, s azok családtagjait. A találkozó néhány szóban így foglalható össze: „...míg a képviselő urak és a politikai bűnelkövetők jól élnek, addig a nyomorultaknak semmi se jut”. A mintegy száz résztvevő — sokan közülük üres kabátujjal, botra támaszkodva érkezett — (zömében) elfogadta a tervezetet. Kissé sutára sikeredett az elnök azon felvetése, miszerint válasszanak maguk közül vezetőséget a jelenlevők. A közös sorsú, de egymást nemigen ismerő emberek tanácstalanul pislogtak egymásra. Végül Czipó László- néhadiárva és Jaksi Ferencnéha- dirokkant elvállalta az összekötő szerepét. A rendezvény végeztével a kisodródó tömegből alig néhányan maradtak a teremben, hogy alá- írják a belépési nyilatkozatot. (négyessy) Folytatódik a kötélhúzás Az Egri Csillagokban botránytól tartanak „Mi nem vagyunk kerékkötői a kárpótlásnak” — szögezi le szinte azonnal Tóth István, az Egri Csillagok elnöke. A szabadko- zás nem véletlen, mert — mint arról lapunk hasábjain már részletesen beszámoltunk — a megyeszékhelyt övező történelmi borvidék fölött vészharangot kongat a földrendezési bizottság. Szerintük a jelenlegi áldatlan helyzet kialakulásáért többek közt a szövetkezet okolható. Nos, most hallgattassák meg a másik fél is... — Azzal mi is tisztában voltunk, hogy a kárpótlási törvény értelmében földalapot kell biztosítanunk az árverésekhez — folytatja az elnök. — Éppen ezért kidolgoztuk a kijelölés menetét, majd következő lépésként a földrendező bizottság tagjaival közösen megvizsgáltuk az átadásra szánt földeket, melyek közt természetszerűleg vegyesen voltak jó és kevésbé jó területek. — Ezek alapján úgy tűnik, a szövetkezeti törvény előírásainak megfelelően jártak el, ám a földárverések mégis elmaradtak. Ön szerint akkor mi ennek az oka? — Először is: mi pusztán az egyik — igaz, igen jelentős föld- területettel rendelkező — gazdálkodó szervezet vagyunk, ám eddig még csak mi ültünk le a bizottsággal tárgyalni a szőlők, illetve a szántók jövőjéről. A késedelem másik, fontosabb oka, hogy három lényeges ponton nem sikerült megegyezni a bizottság szakembereivel. Szerintünk az első és leglényegesebb akadály, hogy egyszerűen nem tudunk annyi aranykorona-értékben kárpótlási földalapot képezni, mint amennyit kértek tőlünk. — Ez, hogy lehetséges? — A szövetkezet tulajdonában és használatában 77 ezer 36 aranykorona érték van. Ebből a tagok részaránya 30 ezer 44 A K, további 16 ezer 584 AK-t tesz ki azoknak a dolgozóknak a része, akik nem rendelkeztek földdel. Mindezeken túl a kezelésünkben lévő állami tulajdon értéke 509 AK. Ezekhez természetesen nem szabad hozzányúlni. Ha a felsorolt értékeket levonjuk, 29 ezer 889 AK marad a kárpótlási alapképzéshez, amit mi természetesen fel is ajánlottunk. A megyei kárrendezési hivatal viszont 50005 AK-t keres. Egy roppant egyszerű matematikai művelettel kimutatható, a kérés teljesítése fizikailag lehetetlen, hiszen ami nincs, azt igen nehéz elosztani. — Mivel magyarázzák a kért és a rendelkezésre álló A K-érték között lévő jókora különbséget? — A földalapok az elmúlt évtizedekben alaposan megcsappantak: lakótelepek, üzemek, utak épültek az egykori szántók, szőlők helyén. Tovább nehezíti a helyzetet az a tény is, hogy az utóbbi években Egerbe kerültek is itt szeretnének földhöz jutni. Úgy vélem, a törvény ezáltal igen nenéz helyzetbe hozta a frekventált városokat, településeket, így Egert is. — A megegyezés hiányát három okra vezette vissza. Melyik a másik kettő? — A kárpótlással kapcsolatban azt is tudni kell, hogy a földek AK-értékét már több mint 100 éve állapították meg. Erre az adózás miatt volt szükség, hiszen az AK a föld termőképességét mutatja meg, és nem pedig a rá telepített értéket. Az 1991-es kimutatásaink szerint 827 hektár szőlőnk volt, ami a szövetekezet vagyonának jelentős részét, pontosan 33 százalékát alkotja. Ezek tekintélyes hányada fiatal, jó karban lévő ültetvény: hektáronként 300-500 ezer forint bekerülési értékkel. Ennyibe kerül ugyanis egy hektáron az oszlopok állítása, a drótkihúzás, a telepítés és minden egyéb beruházás, ami ahhoz szükséges, hogy majd teremjen is ott valami. Ugyanis egy hektár szőlő átlagos érteke 50,9 AK, tehát nem egészen 51 ezer forint: ez magyarul annyit jelent, hogy egy 300-500 ezer forint értékű szőlőhöz 51 ezer forintért hozzá lehet jutni. Mindezekhez ráadásul még nem is számoltuk azt a csaknem 20 kilométeres úthálózatot, amelyet a táblák közt az utóbbi években építettünk ki. Ezek alapján — úgy gondolom — érthető, ha a szóvetkezet nem mehet bele egy ilyen alkuba. Aki a jó állapotára levő szőlőt akarja megszerezni, fizesse meg a bekerülési értéket is. Végezetül szólni kell a szövetkezet több mint 1700földbérlőjéről is, akiknek szintén meg kelleneadni a tulajdonhoz való jutás lehetőségét. A domborzati viszonyok miatt hobbitelkeknek kiadott terület 5571 AK értékű. Javasoltuk, hogy a bérlők licit nélkül, forgalmi értéken vehessék meg ezeket, ám a földalapok elkülönítésének szüneteltetése miatt ez a folyamat is leállt. — A szövetkezetei az a vád is érte, hogy több helyen már meg sem műveli a szőlőt, vagy egyszerűen rablógazdálkodást folytat, hozzájárulva így is a történelmi borvidékpusztulásához. — Elsősorban, sajnos, a háztáji szőlők nincsenek megművelve. Ennek oka az 1991-es felvásárlási ár késedelmes kifizetése. A felszámolás alatti Egervin 78 mülió forinttal tartozik nekünk, ebből a háztáji termelők követelése 18 millió. Ezt végül is tavaly és az idén át tudtuk vállalni, ám úgy tűnik, a bizalom már igencsak megingott... Másrészt mi is rákényszerültünk, hogy kiadjuk vállalkozóknak a szolőföldjein- ket, amit a bizonytalan helyzet miatt valóban eleg gyorsan — 1-2 év alatt — úgymond „lerabolnak”. Mostanra már odáig jutottunk, hogy egyszerűen nem térül meg a szőlőbe fektetett munka, annyira megváltoztak az értékarányok. Semmi túlzás nincs abban az előrejelzésben, amely szerint mindezeknek egyenes következménye lesz, hogy jövőre elképesztő botránynyal kell majd számolnunk. Kühne Gábor A Dobó térről indultak a tettek színhelyére Kardra kard... (Fotó: Perl Márton) Forró vizet a törökre, avagy, ki kapja a „nyaklevest” Vitézi játék az egri várban „1552. szeptemberében járunk. A török már Makiárnál vonul. Dobó István kapitány urunk szavára már hetek óta áramlik a nép a várfalai közé. Dobó urunk napokkal ezelőtt bezáratta a kapukat, megerősítette a falakat. Ti, most érkezők már csak a Föld-bástyánál tudtok segítségünkkel bejutni. Induljatok, fel a várfokára!”— ezekkel a szavakkal fogadták az első próbatevőket az egri várban, majd őket folyamatosan követték a többiek, a megyeszékhely valamennyi általános iskolájának diákjai. A már hagyományos vitézi játékot — a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont szervezésében — az elmúlt hét végén rendezték. A hagyományoknak megfelelően először a Dobó téren gyülekeztek a korhű jelmezbe öltözött fiúk és lányok, majd „Dobó” eskütételre hívta a megjelenteket. Ezután indultak a várba a csapatok, hogy számot adjanak történelmi ismereteikből, illetve ügyességükből. Miután a gyerekek a kötélhágcsó segítségével a Föld-bástyánál felkúsztak, különleges feladat, a „borsók tánca” fogadta őket: peremes dob lapjára helyezett váralaprajzon borsószemeket helyeztek el, és úgy kellett mozogniuk, hogy az apró golyók meg se rezdüljenek. Ezután újabb állomások következtek: kampós bot segítségével török turbánokat kellett felhúzniuk, égő gyertyaszálat vittek át, és óvták a lángját a huzatos alag- útban, hajítórúd segítségével karikát dobtak a turbánokra, vízzel teli vödröket cipeltek a vállukon, karddal kapkodták az egymásnak feldobott karikákat. Vitézi virtusból is vizsgáztak az ifjak: ki tudja legmesszebbre dobni a fából készült ágyúgolyókat, a lópatkót, és nem kis erő kellett ahhoz sem, hogy valaki a petrencés rudat percekig kitámassza. Kitűnő hangulatban, egri polgárrá avatással ért véget a találkozó, amelynek valamennyien nyertesei voltak. A hagyomány tovább folytatódik, hiszen mindannyian azzal búcsúztak: Dobó legkisebb vitézei jövőre újra itt találkoznak. (szüle) Fel a vár fokára. Dobóhoz Ügyességi próba, borsószemekkel Díjkedvezmény az időseknek A legutóbbi városi közgyűlésen kapott választ Farkas Zsuzsanna képviselő arra az interpellációjára, amely a kábeltelevíziózás körüli gondokra, panaszokra vonatkozott. A megyeszékhelyen az 1980- as évek végén gazdasági társaság alakult a kábeltelevíziós rendszer üzemeltetésére. E közösségbe került 1991-ben az EVAT Rt. által a bérlakások TV 1 és TV 2 vételére kialakított hálózata is. E lépést az is indokolta, hogy rendkívül rossz minőségű és elavult technikájú volt ez a rendszer. Az új technika úgynevezett felfűzős módszerrel épült meg, ezzel azonban nem tudták kiszűrni azokat a lakásokat, amelyekben nem fizettek a szolgáltatásért díjat. Előfordult viszont az is, hogy egyes bérlők, lakástulajdonosok házilagos kivitelezéssel, a kábel „megcsapolásával” a hálózatra csatlakoztak. A rossz minőségű kép és a műholdas adások vételi lehetőségének kihasználása indokolta a rendszer úgynevezett csillagpontossá alakítását. Ennek költségeit az üzemeltető kft. viseli, amely jelenleg monopol- helyzetben van, de nagyon sok iakás, társasház saját parabola- antennával oldja meg a vételt. Az érvényben lévő szerződések szerint a Magyar és a Szlovák Televízió 1-es és 2-es csatornája, valamint a Városi és a Szív Tv adásai tartoznak az I-es programcsomagba, havi 61 forint díj ellenében. Az az észrevétel, hogy a magyar 1-es és 2-es csatorna után kétszer fizet az állampolgár, azért nem fogadható el, mert egyik esetben az MTV-nek a műsorért, míg a kft-nek a szolgáltatásért járó dijat rója le. Ez utóbbit nem kell törleszteni, ha az illető saját antennával rendelkezik. A Telestar Kabelkom vezetői felajánlották — egyeztetve az ön- kormányzat szociális bizottságával —, hogy a 70 éven felüli egyedülállók részére díjkedvezményt biztosítanak.
