Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-10 / 211. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. szeptember 10., péntek Olyan egyéniség volt, aki szívós munkával egész életét a néprajzi kutatásnak szentelte. Szend- rey Zsigmond, a fél évszázada elhunyt tudós komoly érdemeket szerzett a hazai szokás- és hie­delemkutatásban. Munkásságát egyetlen fiára, Szendrey Ákosra hagyta, aki folytatta és gaz­dagította azt. Alig több mint két évtizeddel élte túl édesapját, és mindkettőjük neve a hazai nép­rajztudomány legszebb lapjaira került. „Nyakába vette” az egész irodalmat A magyar múlttal jegyezte el magát... Erdély szülötte volt Szendrey Zsigmond. 1879. február 28-án Szatmárban látta meg a napvilá­got. Ott végezte iskoláit, majd nyelvésztanárnak készült, és an­nak tanult. Nem szakadt el a sze­retett szülőföldjétől, és — mint középiskolai tanár — Nagysza­lontán vállalt katedrát. Nyelvé­szeti kutatásait azonban Zűrjén kezdte el, a néprajzi gyűjtőmun­kába azonban az 1910-es évek elején már Nagyszalontán kap­csolódott be. A kortárs néprajztudós, Berze Nagy János ezt írta róla az Et- nographia című folyóiratban 1943-ban: „Bizonyára nem véletlen, hogy a népi és történelmi hagyo­mányokat lehelő hely és a szalon- tai magyar élet megragadta az if­jú tanár figyelmét, és azt a hagyo­mányokra irányítja, hogy azok­tól többé soha el se szakadhas­son...” Fiatal életének ebben a szaka­szában — egy országos mozga­lom keretében — Kodály Zoltán­nal együtt megszervezte a Folk­lore-Fellows Ifjúsági Gyűjtőszö­vetség nagyszalontai csoportját. A város apraját-nagyját ebbe tö­mörítetté. Szendrey Zsigmond nagy érdemeket szerzett azzal, hogy összegyűjtötte Nagyszalon­ta híres szülöttjének, Arany Já­nosnak a meséit, mondáit, és fel­dolgozta azokat. Tulajdonkép­pen ettől kezdve eljegyezte ma­gát a néprajzzal, és folyamatosan írt cikkeket, tanulmányokat az Ethnographia című folyóiratba. Felismerte, hogy kora nagy ma­gyar költőinek, íróinak művei­ben mennyire sok, figyelemre nem méltatott, szinte elfelejtett becses hagyományanyag rejlik. Szenvedélyesen kutatott, és fellapozta Jókai Mór csaknem minden írását. Ezek alapján rá­mutatott azokra a babonákra, hi­edelmekre, amelyek Jókai lelki­világába a magyar nép lelki éle­téből „felszívódtak”, és amelyek segítettek magyarrá tenni azt a világot — amely az író műveiből elénk tárul. Szendrey az etnográ­fus Jókait méltató cikkében a ba­bonákon kívül a mesékre, dalok­ra, adomákra és egyéb apróbb, de jellemző folklórelemekre is rámutatott, amelyek Jókainak a népi lélekkel való állandó és ele­ven kapcsolatát jelentik. Ebben az időszakban szívesen olvassa a finn tudós-etnográfus, Antii Aarne tanulmányait. Szin­te termékenyítőleg hatnak rá ezek. A finn tudós egyik munká­jával kapcsolatban Szendrey Zsigmond is összeállítja néhány találós kérdés megfelelőinek iro­dalmát, és tanulmányt szentel a hazai találós kérdések formáiban és szerkezeti kérdéseiben rejlő problémáknak is. Történeti és vegyes tárgyú népmondáink, ti­pikus mondamotívumaink a régi és az újabb irodalomban, naptá­rakban, folyóiratokban és egyéb sajtótermékekben szinte szét­szórtan hevernek akkoriban. Ám Szendrey „nyakába vette” az egész magyar irodalmat, és — a fennmaradt krónikáktól kezd­ve a legfiatalabb naptárakig — felkutat minden fellelhető for­rást, amelyben népmondai vagy történeti mondái anyag akad. Szívós munkával azokat ko­rok, típusok szerint csoportosí­totta, rendszerezte, és világosan áttekinthető jegyzékbe foglalta. Ezzel olyan értékes szellemi ja­vakat sikerült megmentenie, amelyekkel addig jóformán sen­ki sem foglalkozott. Összeszedte az úgynevezett nevető fejfa-köl- tészetet, az alkalmakhoz fűződő és oktató jellegű, sokszor jelen­téktelen apróságnak tűnő szelle­mi termékeket is. Méltatta azo­kat a népi szellem és felfogás ol­daláról, abban az időben, amikor azokat a szakemberek közül is kevesen ismerték. Szendrey jelentős szolgálatot tett a történeti néprajztudomány­nak azzal, hogy összegyűjtötte a fonóház belső életére vonatkozó hagyományokat, valamint az ét­kezési szokások vallástörténeti és más kapcsolatait. Megismer­tette és összeállította népünknek az előírt és eltitkolt ételekre vo­natkozó hagyományait. A legszí­vesebben a népi szokásokkal, il­letve az azokhoz fűződő hiedel­mekkel, a használati tárgyak ha­gyománytanával foglalkozott. Tehát mindazokkal a cselekede­tekkel, amelyekben a közösségi magyar élet szellemisége fejező­dik kL A nevezetesebb alkalmakhoz fűződő szokásokról a Magyarság Néprajzában megjelent dolgoza­ta a hazai leíró néprajzban az első tudományos, hiteles anyagon alapuló, rendszeres összefoglalás volt. A későbbi — nagyobb léleg­zetű — munkáiban a hazai nép­szokások osztályozásáról, a szo­kások és hiedelmek eredetéről és az ezekhez fűződő néplélektani problémákról írt. Ezek mellett a növény-, állat-, valamint ásvány­világnak, a halottaknak a szere­péről, az egyes ünnepkörökről és évnegyedekhez csatlakozó szo­kásokról számolt be. Mindezek korának alapvető, mindenkihez szóló alkotásai, a hazai folklór maradandó emlékei. Életművének koronájaként — fiával, Szendrey Ákossal — ösz- szeállította azt a szokáslexikont és babonaszótárt, amely a ma­gyar néprajztudománynak euró­pai viszonylatban is kiemelkedő alkotása, és amely a hazai szel­lemtörténet legértékesebb lapja­ira kívánkozik. Ehhez rengeteg helyszíni, könyvészeti és levéltá­ri kutatást folytatott. Kár, hogy csak kéziratban maradt fenn ez a néprajztudományi különleges­ség. Szendrey Zsigmond viszony­lag fiatalon — 64 éves korában — hunyt el 1943. május 28-án, Ba- latonfenyvesen. Berze Nagy Já­nos egyebek mellett a követke­zőket írta, rá emlékezve: „Neve azért mindig megbe­csült lesz, amíg magyar földön magyar fajtánkért önzetlenül és eredményesen dolgozunk, s áldo­zatos tudós élet bányászlámpája, és nem az olcsó görögtűz mellett végzett munkának becsülete...” (mentusz) Kodállyal együtt ••• Szendrey Zsigmond 1912-16 között aktív gyűjtőmunkát foly­tatott Nagyszalontán. Ebben Kodály Zoltán is részt vett. A Kisfaludy Társaság később, 1924-ben Budapesten megjelen­tette Szendrey szerkesztésében a Magyar Népköltési Gyűjtemény XIV. kötetét. Ebbe a fia, Szend­rey Ákos által összeállított kéz­irat is bekerült. Az akkor még fiatal kisdiák ezért több jutalmat is kapott. Az említett kötetbe került Ko­dály írása Nagyszalontai gyűjtés címmel. Ki kell emelnünk a nagy zenetudós életének utolsó nagy munkáját, amely a zene- és iro­dalomtörténeti kutatások sorá­ban igen fontos volt, az Arany János népdalgyűjteményét. Ezt Gyulai Ágost társaságában tett közzé 1952-ben. Arany 1872- 1874 között csaknem másfélszáz dallamot jegyzett le ifjúkori em­lékeiből. Kodály először adta közre — fényképmásolatban — a teljes kéziratot. A rendkívül aprólékos nyelvi munkával összeállított jegyze­tekben nemcsak a dallamok ere­detére, kapcsolataira világított rá, hanem a hazai zenetörténet egy addig elég feltáratlan korsza­kának különböző áramlatait is jellemezte. A függelékben Arany János saját szerzésű dallamait közölte és magyarázta. Kodály a múlt századi magyar zenei köz­tudat keresztmetszeteként érté­kelte Arany gyűjteményét... Fia folytatta. Apja munkásságát folytatta Szendrey Zsigmond Ákos nevű fia, aki a történettudományok kandidátusaként jó nevű etnográ­fus volt. Kilencvenegy esztendeje — 1902. december 7-én — született Kolozsváron. Munkácson, Petrozsényben, Nagysza­lontán járt iskolába, majd 1928-ban Budapesten, a közgazdaság- tudományi egyetemen szerzett oklevelet. Egy évvel később a jogi karon doktori, 1947-ben az egyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert. 1927-1930 között a Nemzeti Múzeum munka­társaként tevékenykedett. Évtizedekkel később, 1953-ban a neves intézmény főigazga­tó-helyetteseként vonult nyugállományba. Még két évet élt, és — édesapjához hasonlóan, viszonylag fiatalon — 63 éves korában, 1965. november 20-án hunyt el Budapesten. Páratlan szorgalmú életútját mindvégig a tudomány tisztelete és szolgálata hatotta át. Hozzátartozói, barátai, munkatársai előtt igaz emberségéről, humánus magatartásáról volt ismert. Megfordult és gyűjtött az ország csaknem minden nagyobb tájegységén és jelentősebb népcsoportjánál. Kedvelt területei voltak: Somogy, Fejér, FI eves, Nógrád és Pest megye népcsoportjai, illetve községei. Munkái közül érdemes felsorolnunk az 1936-ban megjelent Népi büntetőszokásokat, az 1937-ben Szegeden közzétett A si- ratót, a két évvel később megjelent Pusztafalusi néphagyomá­nyokat, az 1941-ben kiadott Magyar nép jelnyelvét, valamint az 1948-ban írt A magyar néphit kutatását. Értékes publikációk Szendrey Zsig­mond amellett, hogy szenvedélyesen ku­tatta és gyűjtötte a néprajzi emlékeket, sokat publikált. Dol­gozatait, tanulmá­nyait ma a könyvtá­rak polcain őrzik. Ezek közül érdemes felsorolnunk néhány kiemelkedőt. így 1924-ben je­lent meg a Nagysza­lontai gyűjtés című sorozat, amelynek XIV. kötetét Kodály Zoltánnal közösen írták. Az Ethnogra­phia című folyóirat rendszeresen közölte írásait. Azok közül is 1914-ben jelent meg a Szalontai népmon­dák a Földiáktól és a Csonka toronyról. 1923: Népi találós kérdéseink szerkeze­téről, Katonanóták a fogságból. 1927: Szatmár megye nép­hagyományai. 1929: Magyar népszokások a fonóban. 1933: A magyar népszokások osztályozása. 1940: A magyar népszoká­sok ősi elemei. 1942: Ráolvasóink eredeté­nek kérdéséhez. Ér­dekességként tartják ma is számon az 1934-ben megjelent Népszokásaink lé­lektani alapjai és az 1941-ben publikált Évnegyedi szokása­ink és babonáink cí­mű munkáit. r \y N OT? TjöTOTZ kelet-ázsiai tárgykultúrák boltja újra várja kedves vásárlóit Kínálatunkból: — indiai dísztárgyak, kínai és thaiföldi lakásdíszek — keleti fűszerek, ételalapanyagok, zöld tea, nyeles ii'ok. füstölők, balzsamok, stb... — könyvújdonságaink: A tradicionális asztrológia tankönyve, JI King (a legendás ősi jóskönyv), L. Ron Hubbartk Dianetiku és Önelemzés — Medilációs, relaxációs, indiai és kínai zenekazetták. Cím: Eger, Rákóczi F. u. 23. (a Garzonházzal szemben) L ____________________A s — FÓLIAVÁSÁR ’93 Most érdemes vásárolni ’94-re a ’92-es gyári áron 14.990.- Ft a 12-es fénystabil fólia Gyöngyös, Gáspár Zs. u. 4. Jászberény, Kossuth u. 44. Tel.: 57/312-600 Jászfényszaru, Szabadság u. 46. Csány, Vasút u. 50. Wdiszkont N------------------------ ^ P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal (Eger, Kossuth L. u. 9. sz.) az alábbi ingatlanát zárt borítékos ajánlattal történő ÉRTÉKESÍTÉSRE MEGHIRDETI Hotel Síkfőkút Noszvaj Az ingatlan területe: 3659 m2 17 vendégszobával üzemel, étteremmel, bárral. Egycsillagos, II. osztályú, Konyhakapacitás: 200 fő. Bérleti hasznosításra is felajánljuk. Meghirdetési ár: 16.200.000 Ft + ÁFA Elbírálás a beérkezési határidőtől számított 10 napon belül történik bizottság előtt. Az ajánlatokat 1993. szeptember 30-ig kérjük benyújtani. Érdeklődni: a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Vállalkozási és Területfejlesztési Irodáján lehet Barnóczki István főmunkatársnál. Telefon: 413-011/205 mellék. k.___________________________________________________________ G azdasági társaságok, egyéni vállalkozók részére könyvelés, komplett pénzügyi-gazdasági szolgáltatás. Sprinter Stúdió Kft. Eger, Széchenyi u. 58. Telefon: 321-821 Rácz Kft. Megnyitottuk Gyógy- és Fűszernövény- Szakiizletünket. Viszonteladók és felhasználók részére. Gyors kiszolgálás — Olcsó áron. HATVAN, Horváth Mihály u. 20. sz. alatt VÁRJUK KEDVES VEVŐINKET! f A Bornemissza Gergely Szakképzési Intézetei pályázatot hirdet SZAKOKTATÓI állásra feltételek: ács-állványozó szakmunkás-bizonyítvány, (5 év szakmai gyakorlat). Építőipari technikum, szakközépiskolai v. gimnáziumi érettségi. TANÁRI állásra feltételek: felsőfokú iskolai végzettség, ének szak. Kórusvezetői és fúvószenekar-vezetői gyakorlat. TANÁRI állásra feltételek: ruhaipari üzemmérnöki végzettség (3 éves szakmai gyakorlat). A pályázatokat az intézet igazgatójához kell benyújtani 1993. szeptember 20-ig. __________(3300 Eger, Kertészu. 128.)__________ í NYÍ R-BOS1 KFT. 4402 Nyíregyháza, Színház u. 25. Tel: 42/317-983, 312-034 Telex: 73 515 TRAKTOR- és FÖLDMUNKAGÉP-VÁSÁR! ELADÓK UKRÁN IMPORTBÓL: — EO-26-29 hidraulikus kotrógépek elől tolólap, hátul árokásó, elektromos indítású YUMZ alapgépen. -T-150K traktorok,- MTZ-80, MTZ-82, valamint YUMZ-650 és YUMZ-652 traktorok. FINN IMPORTBÓL: 300 — 600 literes, kompresszoros tejhűtő berendezések helyszínre szállítással, beüzemeléssel igen kedvező áron. Érdeklődni: NYÍR-BOS KFT. Nyíregyháza Színház u. 25. Tel/fax: 42/317-983, 42/312-034 .Telex: 73-515__________________________________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents