Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-08 / 209. szám
8 PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. szeptember 8., szerda Felélik vagyonukat a mezőgazdasági termelők Lehet-e a jövő ágazata? A szakemberek között már ré- törvényeket, évekre megvonta a gén nincs vita arról, válságban kedvezőtlen adottságok mellett van-e a mezőgazdaság, vagy működő szövetkezetek támoga- sem? Legfeljebb azon érdemes tását, szétzilálta a kereskedelmi, gondolkodni, milyen okok ve- élelmiszer-ipari és finanszírozási zettek a jelenlegi helyzethez, s kapcsolatrendszerüket. S nem milyen lépések szükségesek a ki- beszélve arról, hogy rájuk erő- lábaláshoz. Nos, a bajok eredői szakolták a kárpótlást, amelynek többfélék, egyrészt politikaiak, jogi bizonytalanságaival nap másrészt gazdaságiak. Az előb- mint nap találkozhatunk, s amely biek közé sorolható a rendszer- után értelmetlen üzemméretek váltás idején történt hibás hely- alakultak ki. Míg évekkel ezelőtt zetértékelés, illetve a volt szocia- a nyugati farmerek csodájára járlista tábor és a KGST összeomlá- tak a nagyüzemi táblákban törté- sával egyidejű piacvesztés, vala- nő termelésnek, ma érthetetlenül mint az érthetetlen piacfeladás, figyelik a birtokok elaprózódá- Sajnos, az ágazat a szakmai sát. szempontok érvényesítése helyett Persze hiba lenne mindent az a politika és ideológia eszközévé ideológia nyakába varrni, hiszen vált. Nem a környezeti megítélé- a közgazdasági körülmények sek és a gazdasági elgondolások sem úgy alakultak, ahogyan voltak a meghatározóak, hanem ideális esetben alakulhattak vol- az érzelmi motívumok. na. A külső piacok elvesztése A koalíció keresztül-erősza- mellett csökkent a belföldi fokolta. a szövetkezeti vagyonnal gyasztds is. Az. ipari áremelkedés való gazdálkodást akadályozó is éreztette a hatását, viszont a Vajon lesz-e elég pénz az őszi szántáshoz és vetéshez? (Fotó: Perl Márton) mezőgazdaság a költségek növekedéseit nem tudta áthárítani. S akkor még nem beszéltünk az inflációról, a kamatterhek növekedéséről, a fizetési problémákról, amelyekben a csökkenő támogatások és emelkedő elvonások mellett éppúgy szerepet játszottak a keresztbetartozások. Mindezek egyenes következménye volt a vagyonfelélés. A feszültségeket csak fokozta a hozzá nem értést tanúsító központi irányítás, a politikai, szervezeti, tulajdonosi bizonytalanság. Mindezeket csak tetézte az évek óta tartó csapadékhiány. Persze jogosan felmerül a kérdés, a bajokat látva milyen alternatívák lehetségesek az orvoslásra. Feltétlenül szükséges a valós helyzetértékelés, és ebből kiindulva el kell dönteni, melyek azok az elemek, amelyek végképp elavultak, s eldobhatok, s melyek azok, amelyek még meg- menthetőek, átalala'thatóak. Országunk adottságait ismerve el kell fogadni az ágazati stratégia fontosságát, s illik helyesen megválasztani a helyünket a Közös Piacban. Érdemes elgondolkodni azon, hogyan szabályozzák a külföldi tőke befogadásának mértékét, milyen új együttműködési formák megteremtése lehetséges. Ugyancsak dönteni szükséges arról is, hogy a támogatások formái közül a nyugateurópai vagy az amerikai modellt követjük. Nem tartható az az állapot sem, amelyben az ágazat jövedelemképző képességét messze meghaladó kamatú hitelek állnak csak rendelkezésre, ráadásul rövid futamidőre. Természetesen a jogi bizonytalanság is felszámolandó, ezért ildomos a kárpótlás mielőbbi befejezése. Molnár Zsolt Gyenge termés ígérkezik A cukor ára is no Az idén mindössze 89 ezer hektáron termesztenek cukorrépát a gazdaságok, ez messze alatta marad az utóbbi esztendő vetésterületének. A likviditási gondokkal küszködő szövetkezetek, a szárnyaikat bontogató kisgazdaságok, amelyek jó része nélkülözi a legalapvetőbb technikai és terméstechnológiai eszközöket és ismereteket, képtelenek voltak a cukorrépa-termesztéshez nélkülözhetetlen tárgyi és anyagi feltételeket előteremteni. így silány minőségű vetőmag, s a szükségesnél kevesebb műtrágya jutott a talajba. A szokatlanul nagy szárazság a mennyiségre és a minőségre egyaránt károsan hat. Ilyen előzmények után bizony semmi jóval nem kecsegtet az őszi cukorrépa- betakarítás. Ezt támasztják alá a C róbaszedések is: amíg 1991- en hektáronként 37,16, tavaly 27,45 tonnás termésátlagok születtek, 1993-ban nagy valószínűséggel az országos atlag a hektáronkénti 20 tonna alá süllyed. A répatermesztést a kínálat és a felhasználás, vagyis a piaci viszonyok függvényeben ülik szabályozni. Ezért van nagy szükség a működő terméktanácsokra, s elsődlegesen az agrárpiaci rendtartásra. Hazánkban szerencsére még elfogadható a termelők és a feldolgozók kapcsolata. Ez utóbbira példa, hogy a gyárak biztosították a gazdálkodóknak a termesztés beindításához szükséges — térségenként eltérő, hektáronként 20-30 ezer forintnyi — pénzkeretet, amit egyebek között vetőmagvak, növényvédő szerek vásárlására lehetett felhasználni. Ezt az előleget majd a termés leadásakor a vételárból levonják. Hírek szerint olyannyira kevés lesz az idén a cukor, hogy Magyarország könnyen akár százezer tonnányi importra szorulhat. Holott évtizedek óta exportőrök voltunk. E hírt a földművelés- ügyi tárca csak „találgatásnak” minősítette, de igazán optimista nyilatkozatot egyetlen érintettől sem hallottunk. Az viszont tény, hogy hazánk európai mércével vizsgálva nagy cukorfogyasztó. Ebből az élelmiszerből különösen sokat használ fel az üdítőitalokat és sűrítményeket előállító ipar, de a szőlőtermesztők is szívesen alkalmazzák a mustok cukorfokának, a borok minőségének javításához. Nemzetközi összehasonlítási adatok azt mutatják, hogy nálunk az indokoltnál több a cukorgyár. Ausztriában például mindössze három, Magyarországon pedig tíz feldolgozó működik. Mivel a hazai cukoriparban is egyre inkább gyökeret ver a nyugati tőke, így nem kizárt, hogy a gyengének ígérkező termés miatt a multinacionális cégek jócskán emelni fogják a cukor árát. Ami pillanatnyilag megnyugtató: még vannak készletek, s árváltozás egyelőre nem fenyegeti a fogyasztókat. A jövőben mindenképpen arra kell törekedni, hogy legalább 120-130 ezer hektáron kerüljön talajba a cukorrépa, s a gazdálkodók megkapják a gyáraktól azt az anyagi ösztönzést, aminek birtokában felveszik terméklistájukra e fontos ipari növényt. Pillanatnyilag ugyanis a gazdálkodóknak az a véleménye, hogy a felvásárlási ár kialakításában és a szállítások ütemezésében a gyártók monopolhelyzete érvényesül. KtRES NVERŐ MANÓT °*ln DE HOL ? r graboplastlU fgi Építőipari Üzletág ORSZÁGOS LWJRJMÉN? JÁTÉK' A GRABOPLAST Rt. 2 m széles hő- és hangszigetelő, mérettartó Graboflex Terrana műpadlóinak hátoldalán. Szerencsés vásárlóink, akik címüket és a vásárlás helyét .feltüntetve a "NYERŐ MANÓ" matricát visszaküldik ajándékot kapnak, ezen felül sorsoláson vesznek részt. NYEREMÉNYEK: I. díj II. díj - III: díj Utazási utalvány Utazási utalvány Utazási utalvány 150 ezer Ft értékben 100 ezer Ft értékben 50 ezer Ft értékben valamint 15 db. 10 ezer Ft értékű ajándékutalvány. Beküldési határidő: 1993. október 15. Sorsolás: Közjegyző jelenlétében, N 1993. október 28-án. vA nyerteseket postán értesítjük. Címünk: graboplast Rt 9002 Győr, pf-17'KERESSE NfERÖ MANÓT‘ -RtHam) íme, a Rába Rt. által készített futóművek — amelyeket érdemes támogatni — az idei Industria '93-on nagy díjat nyertek (Mentusz Károly felvétele) A tárca kiáll a tőkeemeléses privatizáció mellett Háromszakaszos iparpolitika: 2010-ig Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter a közelmúltban egy szolnoki fórumon kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetéből adódó iparpolitikai elképzelés három szakaszra osztja a teendőket. Az első — amely 1995- 96-ig tart— a válságkezelés időszaka lesz. A termelés növekedésére 0-3 százalékot irányoz elő a ■kormány, amely gyakorlatilag stagnálásnak tekinthető. A második szakasz — az ezredfordulóig — 4-6 százalékos termelésnövekedést ír elő. Ez talán ahhoz elegendő, hogy növekedési pályára állítsa az ipart, de a nyugati felzárkózáshoz még kévés. A harmadik szakasz 2010-ig az Európához való csatlakozás lesz, amely termékeink minőségének ugrásszerű javulásával párhuzamosan valósulhat meg. Az első szakasz teendőit értékelve a miniszter kifejtette: a tárca elkötelezetten kiáll a tőkeemeléses privatizáció mellett. Támogatja a vezetői, illetve a dolgozói vásárlást, a hazai befektetők bevonulását a tulajdonváltásba. Mint mondta, a bankokban 1300 milliárd forint „szunnyadó tőke” fekszik, amelyet célszerű lenne végre megmozgatni. A vállalati szerkezetváltás két alapvető eszközeként Latorcai János a technológia- és termékfejlesztést említette. A Corvin Bank révén a járműipar beszállítói hátterének segítségére siet, kamattal. Ez azt jelenti, hogy azoknak a vállalkozóknak, akiknek az említett tevékenységhez a bank hitelt nyújt, a minisztérium a kamat 13 százaléka fölötti részét átvállalja. Hasonló megoldást dolgoz ki a tárca a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépgyártók támogatására is. A minisztériumnak az idén összesen 200-250 millió forint áll rendelkezésére az ilyen programok finanszírozására. A 2000-ig terjedő időszak fontos feladata a befektetés- és beruházásösztönzés. Bár az idén december 31-én megszűnnek az eddig alkalmazott vállalkozói adókedvezmények, a minisztérium javasolja a kormánynak, hogy egyedi elbírálás alapján továbbra is nyújtsanak adómentességet a gazdálkodóknak. Elsősorban azoknak, akik vállalják, hogy a nyereségüket nem vonják ki, hanem visszaforgatják a termelésbe. A miniszter szerint az infrastruktúra fejlesztése azért is kiemelkedőfeladat, mert együtt jár a foglalkoztatás és a vásárlóerő növekedésével, maga után vonja a vállalkozásbarát környezet kialakulását. A technológia-politikával kapcsolatban kifejtette: a jövő évtől kutatásfejlesztésre a GDP 1,5 százalékát fordítjuk — ma 0,8százalék alatt van! — ahhoz, hogy felzárkózhassunk Európához. A gazdasági, műszaki felsőoktatási intézményekben szükségszerűen emelni kívánják a képzés színvonalát és a hallgatói létszámot. Ezt a minőségi változást a szakmai becsület visszaállításával és a munka anyagi elismerésével párhuzamosan kell megvalósítani. A piac- és iparvédelmet érintve a miniszter elmondta, hogy nemzetközi szerződések gyakran behatárolják mozgásterünket a külföldi piacokon. Lehetőségeink legjobb kihasználása érdekében a minisztériumon belül ezért külön részleget hoztak létre a felmerülő problémák megoldására. A ©Husqvarna FOREST&GARDEN LÁNCFŰRÉSZ-AKCIÓ ÓRIÁSI ENGEDMÉNNYEL SZEPTEMBER HÓNAPBAN!!! Vásároljon szezon kezdetén minőségi svéd árut olcsón, a világ legnagyobb motorfűrészgyártó konszernjének HUSQVARNA termékeiből. Motorfűrészek, tisztítófűrészek, motoros kaszák rendkívüli árengedménnyel Régi ár Új ár HQ 36 motorfűrész 32.000 31.000 HQ 40 motorfűrész 36.000 35.000 HQ 51 motorfűrész 46.000 45.000 HQ 61 motorfűrész 53.000 52.000 HQ 281 motorfűrész 63.000 59.900 HQ 394 motorfűrész 69.000 67.000 HQ 26 LC damilos fűkasza 19.900 19.000 HQ 132 R fűkasza 35.000 33.000 Nálunk vásárolt fűrészgépéhez ajándék reszelőkészüléket adunk. HUSQVARNA SZAKÜZLET 3300 Eger, Barkóczy u. 15. Tel.: 36/321-054 ^ ^
