Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. szeptember 6., hétfő Líraion inne, Líraion túl (IV/4.) A tajga titkai Hanti asszony beteg gyermekét ringatja Szinte elképzelhetetlen, hogy Európán kívül, az Ural túlsó ol­dalán, Észak-Nyugat Szibériá­ban is élnek nyelvi rokonai a ma­gyaroknak. Ók az obi ugorok, a hantik és manysik, vagy más né­ven vogulok és osztyákok. Össz­létszámúk alig haladja meg a 30 ezret. Az őslakosság kisebbséget alkot saját területén. A kőolajiparban foglalkozta­tottak tömeges betelepítése kö­vetkeztében az összlakossághoz viszonyítva rendkívül csekély az arányuk: 0,9, illetve 0,5 száza­lék. A katasztrofális környezet- szennyezés kihat az emberek egészségi állapotára is. A hagyo­mányos életmódot folytató hanti férfiak átlagos életkora 41, a nő­ké 43 év. Magas a gyermek- és a csecsemőhalandóság is. A hantiak élete, sorsa sok te­kintetben hasonló az indiánoké­hoz. (Néha még tárgyaik, sátor­szerű lakhelyeik is az amerikai őslakosságot idézik e vidéken.) Hosszú-hosszú ideig, az 1960-as évek elejéig ezek a népek háborí­tatlanul éltek a tajgában. Élette­rüket a kőolajbányászok „sebez­ték meg”; a betelepülők sem em­berre, sem állatra, sem termé­szetre nem voltak tekintettel. Keresztülgázoltak az őslakosok lakóhelyein, vadászterületein. Meggyalázták szent helyeiket, amiből ezután éles konfliktusok támadtak. A hátik szent helyeit ugyanis — vallásuk szerint — idegen nem közelítheti meg. Fi­f yelmeztették hát az idegeneket, ogy kerüljék az istenek számára kialakított területeket. Mindhiá­ba. A bányászok továbbra is ke­resztülgázoltak rajtuk. A helyzet akkor vált kritikussá, amikor az olajkitermelők holtan találták néhány társukat, nyíllal átlőtt to­rokkal. Ettől kezdve óvatosab­bak voltak, de az őslakosok és a betelepültek közötti feszültség ma is tart, hiszen a mérhetetlen környezetszennyezés az életle­hetőségeiktől fosztja meg a han­tiakat. Az Ugorjöld Megmentése Társaság 1989-ben alakult, tag­jai rendszeresen felemelik szavu­kat a földek kisajátításával kap­csolatos törvénytelenségekkel szemben — csekély sikerrel. A tajga lakói nincsenek irigy­lésre méltó helyzetben. Télen csupán a nagy hideggel kell meg­birkózniuk, de a hagyományos módon felépített fahazaik védel­met nyújtanak a számukra. A zord időkben kiválóan tudnak közlekedni szánnal, sítalpakon. Olvadás után azonban megszű­nik a kapcsolat a külvilággal. A hatalmas, veszélyes vizeken sen­ki sem indul útnak. Ha megbe­tegszenek, nincs segítség, gyógy­szer nélkül ápoljak magukat. Most is halászatból, vadászatból élnek, mint ezer éve, ruházatu­kat maguk varrják. Az idegenek­től legszívesebben sót, cukrot fo­gadnak el. Az őslakosok tulajdonképpen kilátástalan helyzetben vannak. Gyermekeiket, ha taníttatni akarják, a fővárosba, Hanti- Manszijszkba küldik intemátu- sokba. Ettől kezdve a gyereket orosz nyelvre, hagyományokra tanítják, vagyis elszakítják őket saját nemzetiségüktől. A felnö­vekvő nemzedék — minél többet tölt el távol — egy idő után orosz­nak vallja magat. Félő, hogy egy­két nemzedek felcseperedese elég ahhoz, hogy az őslakosság végleg eltűnjön ezen a vidéken, s legfeljebb csak rezervátumok, skanzenek emlékeztessenek egy rendkívül gazdag kultúrájú, ritu- alizált életű, az ősi hagyományo­kat tisztán megőrző nemzetiség­re. László Erzsébet (Vége) A La palomát hallgatva Fekete Szurok, Szenátorház, Aranysárkány... Nyári élmény: kellemes az idő a Kis-Dobó-téren, ott a hídon túl, a nagy egri hős szobra mö­gött. Térzenét adnak az egri fú­vósok — hadd írjam ide őket, jó a névsor: Kovács István, Ágoston Ottó, Molnár János, Baran Grzegorz, Benyó Tibor, Kovács Gábor, Puzsik János, Karnizs Csaba. Pattognak az indulósdi zene hangjai, ringatnak a lá- gyabb melódiák, a Guantana- mera, no meg a La paloma (Mi­kor Havannában...) Nem jártam Havannában, most sem vágyom oda, mert ez a zene a gyerekko­romból szól, akkor is adtak tér­zenét. Most meg itt van ez a tér, ide ragasztják le ezek a kedves fi­úk a közönséget. Mert a térre ki­tett asztalok mellett ülnek, ma­gam úgy kérek el egy széket a Szenátorháznál, hogy mégse áll­va hallgassam végig az egyórás produkciót. Asztalt is hoznak mindjárt, félig a „kerítésen kí­vül” kapom a konyakot. Kell is. Zenei csemegéért jöttem, vagy csak azért, hogy a barokk fesztiválnak ezt az arcát is megis­merjem. Mert itt rendelnek italt, ezt-azt, itt folyik az élet, a Fekete Szurokba bemennek, bejönnek a Szenátorházba is, mert a kiszol­gálás rendjét és fölényes szakmai tudását a főnök maga irányítja- igényli. A Borozóban stílusosan nehéz asztalok, lócák, az Arany Oroszlán is tartja évek óta a jó formáját. A csak zenére kiván­csiak — vagy csak pénzük nincs leülni fekete mellé? — állnak ko­szorúban. A tér szelíden hullám­A napokban újrafestették — egységesen kék színre — azokat a városközpontban lévő helyeket, ahol igencsak a pénztárcájukba kell nyúlniuk az autósoknak a parkolásért. Bizonyára nem fogadják „nagy örömmel” mindezt az au­tósok, de végül is a képviselő- testület döntött a fizető parkolók rendjéről is. Bővült a kör, és a hosszas ideig készülő Vértanú zik. Mint egy színpadon, változ­nak az epizódok. Jön a tegnapi szépasszony a bakfis-lányával, a pedigrés kutyájával, jelenésre öl­tözötten. Mások, inkább az ide­genforgalomból barangolva, nyújtott lépésekkel menetelnek helyet keresve a vacsora utáni „nassoláshoz.” Kerékpárosok kí­gyóznak át itt, majd robogósok, mert nekik be kell mutatniok, mitől szoktak idegbajt kapni az idősebb sétálók ebben az egyéb­ként szelíd hangulatú belváros­ban. Süldő lányok hármasban si­etnek át átlósan a téren, oda se néznek, mi látható-hallható itt, mert zavarban vannnak, és azt hiszik, hogy ezt így kell leplezni. Pomponos, pettyes csapat fruska érkezik, tizenketten sincsenek kétszáz évesek, hajlonganak öt percig, rázzzák pörge díszüket, fejüket, szoknyáikat, meg ami alatta van, no meg a kezükben lé­vőket (erre honnan-honnan nem összeáramlik százötven ember tapsolni is!); elvonulnak ők is a Szenátorházba, a Szurokba. És a képzelet akkor lódul meg a ringató melódiákra. Mi lenne, ha? Ideállítanának, erre a kis tér­re néhány kandejábert, a „fényű­zés kedvéért?” Összehangolnák az egész teret egy nagy egységgé, ki, egészen a hídig? Eltelepíte­nék innen a borbélyüzletet(bocs\ fodrászatot) máshová, az Amfo­rával együtt? Azok helyébe is vendéglátást iktatnának ide. Tel­jessé zárulna az a kör, ami szinte kínálja magát a célnak: létrehoz­ni olyan teret, ahol Goldoni figu­utcát szinte át sem adták, máris felfestették, mert itt is fizetni kell. Lehet azért kedvezményt is kérni: ez azokra vonatkozik, akik a városközpontban állandó lakhellyel rendelkeznek, és nem tudják hol tárolni az autójukat. Az érintett területen díjmente­sen vehetik igénybe a parkolókat azok, akik a városközpontban munkahellyel rendelkeznek, to­vábbá a mozgáskorlátozott sze­rái épp olyan jól éreznék magu­kat, mint az egri polgárok, vagy akár a nyugati barátaink. Akik évről-évre visszatekeregnek, né­ha le is telepszenek errre a vidék­be? Akkor lenne itt a „kis Do­bón” hat cég a szakmából. A nyári idényre szerződtetnének közösen egy-egy produkciót dél­előttre, délutánra, no meg estére. Ebéd előtt, a sör mellé sramlit, délutánra akár szóló-zenészt gi­tárral vagy egyébbel szolgálná­nak, este pedig egy nem nagy ösz- szeget óhajtó kamarazenekar állna sorompóba. Tízig. Ennyi jó zenész akad ebben a kis fészek­ben, az ország egyik legszebb vá­rosában... Nem hinném, hogy nemet mondanának ilyen aján­latra? Hogy mit nyerne ezzel az öt­lettel a város, a közönsége, az idegenforgalom? Azt kérdezzék meg attól a galambtól, amely az én ötletemmel, meg a további el­gondolásaimmal elrepült. Még láttam a bazilika két tornya kö­zött csapkodását. A Szurok, ne­tán az Arany Oroszlán értő gaz­dáját faggatták. A Szenátorház főnökére azért nem mutagotnék, mert ott ültem elképzelésem ki- ötlésénél. Vagy meg kell kérdez­ni a város tanácsnokait, érde­mesnek tartják-e ezt a remek hangulatú teret azzá tenni, ami valójában. Csak el kellene taka­rítani az idegen elemeket onnan. Meg máshonnan is... Ennyi egy hűvös este és a „le­hallgatott térzene” haszna. (farkas) mélyek, illetve közüzemi, egész­ségügyi szolgáltatást végzők, amennyiben e minőségükben veszik igénybe a közterületet. A városháza illetékesei elér­ték a céljukat a fizetőparkolók­kal, mert máris gyorsabban „fo­rognak” a járművek. Egy statisz­tikai felmérés eredményéből in­dultak ki, miszerint egy személy- gépkocsi a nap 24 órájából 23-at áll valahol. Posztoló szolgálatot igényelnek a polgárok Hatvan és rendőrsége Módfelett elszaporodtak a bűncselekmények. Kellemes és lesújtó informná- ciókkal egyaránt szolgált a Nem­zeti Demokrata Szövetség hatva­ni szervezetének minapi ülése, amelyen vendégként dr. Jusztin Ferenc alezredes, városi rendőr- kapitány tartott tájékoztatót a te­lepülés közrendjének, közbiz­tonságának helyzetéről. így a hallgatóság többek közt jóleső érzéssel nyugtázhatta, miszerint immár a százat is meghaladja e területen a szolgálat-teljesítők száma, s képzettségük lényegesen magasabb színvonalú, mintako­rábbi időszakokban volt. Annál megdöbbentőbb viszont, hogy míg tavaly mindössze 400 bűn­cselekményt regisztráltak a rend­őrségi naplók, addig az idén csu­pán az első félévben majdnem 100 esetben kellett a kapitány­ságnak nyomozást indítania. Megtudhattuk továbbá, hogy központi keretből javultak a technikai feltételek is a hatvani rendőrségen. így megszaporod­tak a bűnüldözést segítő gépko­csik, de a rendőrkapitány szerint az új, szuper-modem jármüvek­nek rövid lesz az életük a mosto­ha városkörnyéki terepen. A város közrendje kapcsán a hallgatóság soraiból elhangzott egy javaslat is, hogy vissza kelle­ne állítani őrhelyeikre a koráb­ban divatos posztoló rendőröket a város legexponáltabb pontjain. Ám dr. Jusztin Ferenc szerint ez nem nyújtana megoldást a köz­rend biztosítása tekintetében, mivel szinte követhetetlen tem­póban megnövekedtek a kritikus gócok, s nincs költségfedezet a hasonló iramú rendőri állo­mányfejlesztésre. A taggyűlés résztvevői közül többen felvetet­ték, hogy a rendőrök intézkedé­sük során gyakorta túllépték a megengedhető határt, sértve a polgárok önérzetét, testi épsé­gét. Az ilyen esetek ritka előfor­dulását nem tagadta a kapitány, de ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy e túlkapásokat kellő szigor­ral torolták meg, sőt egyik tisztjü­ket menesztették is az állomány­ból rendőrhöz méltatlan maga­tartása miatt. Moldvay Győző Nem nagy öröm... Bővültek a fizetőparkolók Gyöngyösön Terra-Vita — gyógyír az olajos szennyeződésekre Aknák késleltetik a munkálatokat A gazdasági recesszió jóvoltából alig-alig akad Magyarországon olyan vállalat, amely elmondhatja magáról, sikerül egy-két évre stabilizálnia pozícióit. A Heves megyei Településtisztasági Vállalat — köszönhetően a 80-as években végrehajtott profilbővítésnek — ezen kevesek közé tartozik. A hagyo­mányosan szippantott szennyvíz-szállítással, kommunális hulladékok komposztálásával foglalkozó cég saját szabadalmával a „Terra-Vita” fantázianévre keresztelt eljárással forradalmasította a veszé­lyes ipari hulladékok bizonyos fajtáinak semlegesítését. Fekete Zsolt főmérnökkel az eljárás mibenlé­iéről beszélgettünk. szerváltást követően elindulha­tott a volt szovjet laktanyák meg­tisztításának programja, a gyá­rak privatizációja. Ez utóbbit il­letően: a nyugatiak köztudottan csak a környezetvédelmi előírá­soknak megfelelő állapotú üze­meket vettek, vesznek át, így „készként” tudjuk eladni az eljá­rásunkat. — Ezek szerint bekapcsolód­tak az úgynevezett „laktanya­programba” is? — Két éve írtak ki először egy többfordulós pályázatot a szov­jet laktanyák megtisztítására. Az *­első forduló után még több mint kétszázan maradtunk verseny­ben, ám végül is a második kör­ben 14 laktanyára a tíz vállalko­zó egyikeként mi is megbízást kaptunk: Hajmáskéren fo-, Me­zőkövesden alvállalkozóként dolgoztunk. Az utóbbi esetében talajvíz-tisztításról is szó volt, ami nem tartozik a profilunkba. Hajmáskéren 18 ezer köbméter földet kellett volna ártalmatlaní­tanunk július 30-ig, míg Mező­kövesden 9 ezer köbmétert. — Ha jól értem, Hajmáskéren nem végeztek határidőre a mun­kákkal... Bemutatkozott a vállalaf a Vásár Agriában kiállításon is — Mezőkövesden határidőre adtuk át a megtisztított terepet, ám Hajmáskéren csak kéthar­madrészben tudtunk végezni, ugyanis itt lépten-nyomon éles aknákba, gránátokba botlot­tunk. Sajnos, meg kellett vár­nunk, hogy a tűzszerészek alapo­san átvizsgálják a terepet, s csak azután, november 30-ra fejeztük be a munkálatokat. Úgy érzem, ezzel a két munkával robbanunk be igazán az országos köztudat­ba. — Miként tisztul meg ezzel az eljárással a szennyezett talaj? — A szennyezett talajt először ki kell termelnünk, majd az akti- vátoranyaggal bekeverjük. A mikroorganizmusok oxigén- és megfelelő nedvességtartalom mellett feldolgozzák a szennye­ződést. A talaj tisztulásához így átlagosan fél év szükséges. En­nek az eljárásnak nagy előnye, hogy utána a veszélyes, toxikus tulajdonságát elveszíti az anyag, s környezetbaráttá válik. A rend­kívül stabil, azaz nehezen bomló, rákkeltő anyagokat is tartalmazó vegyületek ellen ugyancsak jó hatásfokkal működik. — További kísérleteket is foly­tatnak ezzel az eljárással? — Sok biztató kísérletet vé­geztünk és folytatunk a kommu­nális hulladékokkal, a városi szennyvíziszappal, illetve a fa­forgácsok komposztálásával is. Ez utóbbi ugyanis a földben való elbomlásakor kivonja a talajból a nitrogént, ami nélkül viszont el­pusztulnak a növények. A Terra- Vita eljárás során a komposztá­láskor olyan anyag keletkezik, amely már táplálja a növényeket. Kühne Gábor Tűzvédelmi TOTÓ A Tűzvédelmi hónap keretében vetélkedőre invitálja olvasóinkat a Heves megyei Tűzoltóparancsnokság. A megoldást totószerűen (1, X, 2) kérjük postai levelezőlapon név, cím feltüntetésével a Heves megyei Tűzoltóparancsnokság címére (Eger, Vincellériskola út 5. sz. Pf.51.) a közlést követő egy héten belül megküldeni. A telitalá­latot elérők jutalomban részesülnek. A helyes megoldást és a nyer- * tesek neveit közölni fogjuk. 1. Mi a teendő, ha valaki tüzet észlel? 1. Meggyőződik, hogy a tűz okoz-e kárt, s azután jelenti az esetet X. Azonnal jelenti a tűzoltóságnak 2. Csak akkor jelenti a tűzoltó­ságnak, ha nem tudja eloltani. 2. Kell-e az eloltott tüzet a hivatásos tűzoltóságnak jelenteni? 1. Igen, minden esetben. X. Csak akkor, ha a tűz jelentős kárt okozott 2. Nem kell, hiszen a tüzet már eloltották 3. A középmagas lakóépületben a füstelvezető berendezést hon­nan kell működtetni? 1. Minden szintről X. A földszintről és a legfelső szintről 2. Csak a földszintről 4. Kötelező-e a lakásokban tűzoltókészüléket tartani? 1. Nem, de ajánlott X. Igen, ha a lakásban gázpalackot üzemeltet­nek 2. Igen, minden esetben 1 db 6 kg-os porraloltót 5. Ki a tűzoltó védőszentje? 1. Szent Jakab X. Szent Flórián 2. Szent György 6. Ha egy emeletes lakóépületben tűz keletkezik, szabad-e liftet használni? 1. Igen X. Nem 2. Igen, ha zárt rendszerű 7. A lakásban hány liter „A” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot lehet tárolni? 1. Egy liter X. Öt liter 2. Tíz liter 8. A pincében hány PB-palackot lehet tárolni? 1. Egy darab 11,5 kg-os palackot X. csak turistapalackot lehet tá­rolni 2. tilos tárolni 9. Mikor született Gróf Széchenyi Ödön? 1. 1840. január 20. X. 1839. december 14. 2. 1838. február 15. 10. Magyarországon milyen háziállat jelképezi a tüzet? 1. tyúk X. kakas 2. kutya 11. Olajtűz oltásánál melyik a leghatásosabb oltóanyag? 1. víz X. hab 2. gáz 12. A föld feletti tűzcsapokat a védendő építménytől hány méter távolságon belül kell elhelyezni? 1. 150 m X. 100 m 2. 200 m 13. Hány tűzoltókészüléket kell elhelyezni 120 m2 alapterületű, „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben? 1. Egy db-ot X. Két db-ot 2. Három db-ot 13+1 Mikor ünnepeljük Szent Flórián napját? 1. április 5. X. május 4. 2. június 1. — A szolgálati szabadalom­nak számító Terra- Vita eljárás a 80-as évek közepéig hagyomá­nyos tevékenységeink kiegészí­tője volt, ám mára már túlnyo­mórészt ezzel foglalkozunk. — Milyen meggondolások ve­zették a céget, amikor a veszé­lyes-hulladékok feldolgozására vállalkoztak? — Vállalatunk hagyományo­san komposztáló cég volt, végig piacon tudtunk maradni termé­keinkkel, ám ami a fejlesztést il­leti, „kísérleti nyulaknak” is szá­mítottunk. Az akkori OKTH koncepciója alapján ugyanis ná­lunk létesült az ország első veszé­lyes-hulladék átmeneti tárolója, az egerszalóki űt mellett, a 80-as évek második felében. Noha — mint az első ilyen intézménynek — tagadhatatlanul megvoltak a gyermekbetegségei, ma is meg­felel a legszigorúbb környezetvé­delmi követelményeknek. Ezek­re a hagyományokra alapozva született meg a Terra-Vita-csa- lád, amelynek kiinduló egysége a Terra-ak'tivátor a mezőgazda­ságban vált közismertté. — Milyen területeken haszno­sítható ez a módszer? — Mára már rutinszerűvé vált a környező üzemek hulladékai­nak feldolgozása, de kiváló ered­ményeket értünk el olajos hulla­dékok, földek ártalmatlanításá­nál, a vágóhídi zsíros, tollas, illet­ve faforgácsok, fűrészporok komposztálásával is. A rend-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents