Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-03 / 205. szám
HÍRLAP, 1993. szeptember 3., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. Hallássérültek búcsúja Szeptember 12-én, reggel 7 órakor indul az az autóbusz az egri dr. Nagy János utcából, amellyel az érdeklődő hallássérültek utazhatnak Mátravere- bélyre, a híres szent búcsúba. Az eseményen részt venni kívánók jelentkezését a hallássérültek egri szövetségében várják. Közmeghallgatás Kerecsenden A helyi szociális rendeletről, illetve a gázbevezetés soros feladatairól kérdezhetik a szakembereket, az önkormányzat képviselőit a kerecsendi polgárok azon a közmeghallgatáson, amelyet ma délután 4 órakor tartanak a község közösségi házában. Az érdeklődők várhatóan választ kapnak arra is, hogy mikor fejezik be például a vezetékek lefektetését az Újsoron. Beszédjavítás — októbertől Az egri logopédusok értesítik a szülőket, hogy foglalkozásaik október 4-én kezdődnek. Az előjegyzett gyerekek írásban kapnak értesítést a felvétel idejéről szeptember végén. A beszéd- javító kurzusok helye egyébként megváltozott: mostantól a lajos- városi tömbbelsőben, a Szilágyi- gimnázum és a levéltár szomszédságában fogadják a kicsinyeket. Az itt folyó átépítés miatt, illetve az ebből adódó kellemetlenségekért elnézést kérnek. MÉG-színház „Jupiter teátruma, avagy a vándorló színészek” címmel tart előadást a MÉG-színház szombaton délután fél 4-től Egerben. A kis Dobó téren létrehozandó produkció egyik fő látványosságai az óriási bábuk lesznek. Buszra lenne szükség Az egri Szalapart utcai ó\oda, általános iskola és diákotthon évek óta szellemi fogyatékos, hátrányos helyzetű, mozgáskorlátozott gyerekek nevelésével, tanításával foglalkozik. Van közöttük olyan is, aki vidékről került az intézménybe, és tartósan ott is lakik. Nemrégiben tönkrement az egyetlen busz, amellyel meg tudták oldani a kiskorúak ide-oda szállítását, utazását. Az egri önkormányzattól már kaptak egy új jármű megvásárlásához két és fél millió forintot, ám ez egyelőre nem elegendő. Kérik a vállalatokat, cégeket, hogy lehetőségeikhez mérten adakozzanak erre a célra az OTP 725- 378088-as számlaszámán. Az adomány természetesen az adóalapból leírható. Szennyvíz — közösen Kisnána az utóbbi hónapokban szépen gyarapodott, például telefonhálózattal, egyebekkel. Elképzeléseik szerint a sorban a következő a szennyvízrendszer kiépítése lesz, amelyet a do- moszlói önkormányzattal közösen terveznek megépíteni. Modern és dzsessztánc Az egri Megyei Művelődési Központ működő modem- és dzsessztáncklub-tanfolyamot hirdet kezdőknek és haladóknak. A jelentkezőket szombaton délután 4 órakor várják az intézményben, ekkor egyeztetnek majd időpontot, illetve helyiségeket is. A korhatár viszonylag tág, 10-től 30 évesig bárki elsajátíthatja e táncfajták alaplépéseit. A földről, a kárpótlásról A Vásár Agriában rendezvénysorozat keretében ma délután 4 órától — a tervek szerint — az egri sportcsarnokban Med- gyasszai László, a Földművelés- ügyi Minisztérium államtitkára tart előadást a kárpótlásról, illetve a földügyekről. Továbbra is a legolcsóbbak között... Ma már szinte velejárója hétköznapjaiknak, hogy kenyerünket, kedvenc cigarettánkat, vagy akár tíz deka felvágottat nem azon az áron vásárolhatunk meg, amennyiért megszoktuk. Egyik napról a másikra, bejelentés, előzetes felkészítés nélkül drágulnak meg napicikkeink. Lapunk is napicikk, mint a megye legnagyobb példányszámú napilapja. Tavaly októberben azt ígértük, hogy egy évig semmiképp nem emeljük a Hírlap árát, és ezt be is tartottuk, annak ellenére, hogy számos laptársunk nyáron jelentősen emelte tarifáit. Sajnos, ennek az egy évnek az elteltével mi sem tehetünk mást, mert a Parlament módosította az áfa-törvényt: az eddigi hat helyett 10 százalékos áfa terheli a napilapokat, illetve a lapkiadók bevétele után egy százalék kulturális adót kell befizetni az államkasszába. A törvény augusztus 1-jén lépett életbe. Mindez összességében jelentősen megterheli kiadónk és szerkesztőségünk anyagi helyzetét, ezért október 1-jétői kénytelenek vagyunk mi is árat emelni: 2 forint 50fillérrel nő a napi példányaink ára, vagyis 16,30 lesz. Az előfizetési díj pedig 319 forint helyett 375forint lesz havonta. Ez az összeg viszont az eladási árhoz képest 9 százalékos kedvezményt tartalmaz, tehát havonta két számot ingyen kapnak előfizetőink. Az éves díjban pedig húsz százalék a kedvezmény mértéke: 51 számot adunk ingyen. És — noha az áremelés ténye számunkra sem öröm — azt továbbra is bizton állíthatjuk, hogy a napilapok között a miénk még mindig a legolcsóbbak egyike marad. Hisszük és reméljük: megértik a kényszerű intézkedés okait: arra kérjük olvasóinkat, hogy a jövőben is őrizzék meg bizalmukban kedvenc lapjukat, a Heves Megyei Hírlapot. Nemzetközi néptánctalálkozó és kiállítás Szüreti napok Pénteken kezdődik, és a hónap végéig tart az egri szüreti napok rendezvénysorozata. A már hagyományossá váló kulturális programsorozat a bevált látványosságok mellett jó néhány újdonsággal is szolgál. „Szüret a művészetben”címmel regionális kiállítást nyitnak a Megyei Művelődési Központban szeptember 3-án, délután 4 órakor. Borsod, Nógrád és Heves megye képző- és iparművészeinek alkotásaiból rendezték a tárlatot, melynek díjazottjai is lesznek. Ugyancsak ezen a napon — délután 5 órakor — a belvárosban a már hagyományos szüreti felvonulásnak lehetnek tanúi a helybeliek és az idelátogatók. A menet élén a borrendi lovagok haladnak, majd a helyi és a környékbeli hagyományőrző együttesek népviseletbe öltözött tagjai táncolják végig a főutcát. A nemrégiben kitüntetett Gajdos népzenei együttes meghívására a Magyar Dudazenekar húzza a talpalávalót. Este 6 órától pedig a Dobó téren ünnepélyes megnyitó lesz, majd a szüreti bál következik. Szeptember 11-én délelőtt az V. Agria nemzetközi néptáncta- lálkozónawámsperui, török, görög, német, lengyel és grúz együttesek bemutatójában gyönyörködhet a Dobó téren, este pedig a Gárdonyi Géza Színházban megrendezett gálán vehetnek részt az érdeklődők. A hónap további részében — a hétvégeken — újabb színes szüreti programokkal kedveskednek a szervezők a város lakóinak, illetve vendégeinek. Üj középiskolai kollégium Egerben A tanévkezdéssel egy időben megkezdődött az új egri középiskolai kollégium birtokbavétele. A 204 diáknaK helyet adó létesítmény tulajdonképpen a József A ttila L eánykollégium] ogutódj a — tudtuk meg a polgármesteri hivatal illetékeseitől; Az egykori HÁÉV-munkás- szállót mintegy 40 millió forintos költséggel alakították át kollégiumnak. A kivitelezést a HÉSZ Kft. szakemberei végezték. A mintaszerűen kialakított négyszemélyes lakószobák mellett társalgók, tanulószobák, s az alagsori részben kondicionálóterem és aerobic-stúdió teszik teljessé az új lakók kényelmét. A Mátyás király út 62. alatti önkormányzati kollégium lakói a Szilágyi, az egri közgazdasági, a egyel Juhász Renáta és diáktársai már elfoglalták a helyüket (Fotó: Gál Gábor) Válságban a kultúrára sincs pénz (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor megnyugtató tény, hogy a bibliotékában nem csökkent a törzsolvasók száma, a látogatók derékhadát pedig továbbra is a középiskolások, az egyetemisták és főiskolások adják. A városi i kék szabad szervezi, jelentőségük, ha lehet, még nagyobb, mint valaha, hiszen az elfoglalt és leterhelt szülők szerepét is átvállalhatják bizonyos mértékben. Ma is jól működnek a szakkörök, ugyanakkor például helytörténeti, számítógépes, vöröskeresztes, mesemondó, rajz- vagy közlekedési vetélkedőkkel gazdagítják a város és vonzáskörzet diákjainak mindennapjait. Egyúttal meg kell jegyezni, hogy a nelyi zeneiskola is bekapcsolódik Heves közművelődési életébe, számos koncertet és hangszerbemutatót szerveznek a zenekultúra fejlesztésének érdekében. A szociális és művelődési irodától kapott információink szerint a költségek növekedése problémákat okoz a város kulturális intézményeiben. A pénzhiánnyal küzdő költségvetés lehetőségei korlátozottak, így az intézmények gazdálkodásában az infláció komoly hatással bír. Évek óta ugyanazt az összeget kapják, és ez nyilvánvalóan csökkenést jelent: az áremelkedések következtében kevesebb könyvet tud beszerezni a könyvtár, és a művelődési házban is el kell gondolkodni azon, milyen műsorokat rendelnek meg. A tapasztalatok azt mutatják — ha ez lehetséges —, nem az alapfunkció rovására „spórolnak'’, hanem inkább a felújítást halasztják el, s ebből fedezik a hiányt. Igaz, ennek a stratégiának is megvannak a határai. A másik lehetőség a támogatók és a szponzorok jóindulatának elnyerése. A gyermekház például kirándulások, túrák szervezéséhez veszi igénybe azoknak a támogatását, akik erre a célra még egyáltalán áldozni tudnak. A város sajátosan hátrányos helyzete azt diktálja, hogy az iskolák és a művelődési intézmények közreműködjenek a munkanélküliek átképzésében, s ebből — pályázatok és a munkaügyi központ segítségével — ki is veszik részüket. Az viszont tény, hogy egyre kevesebben látogatnak el a különféle rendezvényekre, az 50 vagy 100 forintos belépődíjak sok család számára immár lehetetlenné teszik a kulturális intézmények nemcsak rendszeres, hanem esetenkénti látogatását is. Mindenesetre már az is eredmény, hogy ezek a létesítmények egyáltalán megmaradtak. így legalább remény van arra, hogy „jobb időkben” szélesebb kínálattal és gazdagabb programokkal várják majd a helyi polgárokat... Havas András Közös úgy a fogyatékosokkal való törődés Rehabilitációs tanácskozás Az ország mintegy hatvan települése képviselteti magát azon a tanácskozáson, amely a fogyatékkal élő emberek sokoldalú rehabilitációjának önkormányzati feladatait tárgyalja Egerben. A tanárképző főiskolán tegnap délután kezdődött háromnapos szimpózium résztvevőit dr. Rin- gelhann György polgármester köszöntötte, majd hangsúlyozta: fontosnak tartja a fogyatékos emberekkel való törődést, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy törvények hiányában nehezen lehet körvonalazni az önkormányzatok feladatait. Mint azt dr. Chikán Csaba, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, ez az első olyan tanácskozás hazánkban, amely a fogyatékkal élő emberek teljes körű rehabilitációját felölelő kérdésekkel foglalkozik. Külön kiemelte Dr. Szigeti György előadását, amely az érintettek esélyegyenlőségét szolgáló törvényjavaslatot ismerteti. — Terveink szerint — folytatta Dr. Chikán Csaba — a tanácskozás anyaga még karácsony előtt könyv alakban is megjelenik, így azoknak az önkormányzatoknak is el tudjuk majd juttatni, amelyek képviselői nem lehettek jelen ezen a rendezvény- sorozaton. Négyszeresére növesztett parasztház (Folytatás az 1. oldalról) Mint aláhúzta, pénzben nem lehet közvetlenül kifejezni, hogy milyen előnyökkel jár, ha hivatalos kísérő rendezvénnyé válik egy program, de ez olyan márkát jelent, amely garantálja a színvonalat s a nívósabb közönséget, amely később is visszatér. így lehet viselni a hivatalos jelképeket, s bekerülni az expo kiadványaiba, amelyeket a világon mindenhol terjesztenek. A Világkiállítási Programiroda listát tesz közzé az állami alapokról, és a pályázati lehetőségekről is. Mint kiemelte, vidéken az expo vállalkozói lesz, már csak kényszerűségből is, mivel elkülönített állami pénzek csak a pesti beruházásra vannak. Németh Ferenc beszámolt néhány konkrét tervről is, amelyek közül érdekesnek ígérkezik a hét magyarországi régió jellegzetes épülete az expó területének főterén, s a „skanzen”, amely a magyar vidéket jelképezi. Érdekessége az lesz, hogy itt egy parasztház négyszeres nagyságú lesz a valóságoshoz képest, így különleges élményben részesülhet a nézelődő. A megyei önkormányzat főmunkatársa, Miskolczi László beszélt arról, hogy milyen elvek alapján készül a megye a világkiállításra. Aláhúzta, hogy folyamatnak tekintik az előkészületeket, már 1992-ben megszülettek az első kezdeményezések. Ösz- szefognak Egerrel és más megyékkel is, és igyekeznek a hagyományokra építve újdonságokkal előállni. Éddig 15 pályázatot nyújtottak be, s szeretnének annyi támogatást kapni a világkiállítás szervezőitől, mint amennyit ők adtak, amikor viták zajlottak a megrendezés körül. Kérte azt is, hogy a Dunántúllal egyenlő esélyei legyenek ennek a térségnek, s hogy valamilyen elkülönített alap szolgálja a vidéki programok megrendezését. Ba- rócsi Tibor, az egri önkormányzat irodavezetője kiemelte, hogy a barokk fesztivált, a Tokajjal közösen rendezett borexpót, illetve a nemzetközi vízilabdatornát már el is fogadták a világkiállítás kiegészítő rendezvényének. Mivel a pénzkérdés többször szóba került, Németh Ferenc elmondta, hogy az állami költség- vetés 17 milliárdot ad az expóra, s ez a 44 hektáros alapterület infrastruktúrájára kell. Azt viszont elárulta, hogy tervezik: valamilyenformában mégis elkülönítenek egy összeget a vidék támogatására. Végül leszögezte, hogy a mostani elképzelések szerint a látogatók mintegy fele a rangos vidéki rendezvényekre érkezik, s onnan utazik Pestre. A vásár mai kiemelkedő rendezvénye a Magyar Nemzet gazdasági fóruma, amelyre Bőd Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatóját, és dr. Csépi Lajost, az ÁVU vezetőjét váiják délután 4 órára. (gábor) Gyöngyös amerikai kapcsolatairól A gyöngyösi székhelyű Minőségi Vezetésért Alapítvány tegnap Gyöngyöspatán tartotta soros összejövetelét. Ezen egyebek mellett ismertették az alapítvány eddigi tevékenységét, elemezték japán és amerikai kapcsolataik eddigi eredményeit, valamint szóltak a jövőbeli elképzeléseikről. Ez utóbbiak között szerepel egy angol nyelvű óvoda indításának lehetősége Gyöngyösön, illetve a japán nyelv oktatásának bevezetése a Berze Nagy János Gimnáziumban. Vásár Agriában A lengyelek nem fogadnak el silány minőséget Folytatódtak a Vásár Agriában rendezvénysorozaton a szakmai napok. Szerdán délután a lengyel, tegnap délelőtt pedig az olasz nemzeti napra került sor Egerben, a Kemény Ferenc Sportcsarnok tárgyalójában. A lengyel nap üzleti tárgyalásokkal kezdődött, majd a két ország érdeklődő cégeinek, vállalkozóinak képviselői a kapcsolatok lehetőségeiről, a kétoldalú együttműködés szabályairól egyeztették álláspontjukat. Dr. Edward Molendowsi, a budapesti lengyel nagykövetség kereskedelmi tanácsosa arról beszélt, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerváltást követően mind a két ország főleg a nyugat-európai partnerekkel igyekezett üzleti vállalkozásokat kiépíteni, így csökkent a lengyel-magyar árucsere. Hangsúlyozta, hogy ma már Lengyelország nem a régi, megszűnt a korábbi áruhiány, bővült a választék és növekedett a konkurencia. Kiemelte, hogy ebből adódóan a lengyelek nem fogadnak el silány minőséget sem a bel-, sem pedig a külföldi piacokról. Ezért a magyar partnerektől is csak a megfelelő minőségű és árban is egyeztetett termékeket veszik át. Ezután Győr Mihály, a varsói magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa emlékeztetett arra, hogy tavaly a két ország ösz- szesen 320 millió dollár értékű árucserét bonyolított le. Ez első látásra kevésnek tűnik, de figyelembe véve a gazdasági körülményeket, mégis viszonylag sok embernek adott munkát. Kétségtelen törekvésük — erősítette meg —, hogy a forgalom növekedjen. A továbbiakban Kiss Károly, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának osztályvezetője a magyar-lengyel vegyes vállalatok létrehozásának hazai feltételeit, támogatási rendszerét ismertette. A lengyel nap nyilvános fórummal ért véget, ahol a jelenlevő üzletemberek mondták el tapasztalataikat. Ma Ön nyerte az 5 ezer forintos élelmiszer-utalványt 191 151 ( ) 8 ( ) 7 t >3 % a Minden érvényes betegbiztosítási igazolvánnyal rendelkező Heves megyei lakos kártyaszáma szerepel a játékban. Ma az Ön azonosító száma (vonalkód alatt) került kisorsolásra. Gratulálunk! Máris jöhet a kiadónkba a nyereményért. Címünk: Heves Megyei Hírlap Eger, Barkóczy u. 7. Telefon: 36/413-644, 36/410-880. Szerencsés olvasónk a megjelenéstől számított 90 napig átveheti nyereményét. Amennyiben a nyertesünk előfizetőnk is — vagy most, illetve a közeli hónapokban fizet elő lapunkra, mert játékunk várhatóan az év végéig tart —, az 5 ezer forint értékű utalványon kí- ------------ vül átveheti kiadónk Í tárgyjutalmát is. Ha előfizet, biztosan nem kerüli el a szerencse! * m u jlasra. Gratulalun A fi BETEGBIZTOSÍTÁSI IGAZOLVÁNY 3200 Gyöngyös Erzsébet királyné u. 15. Telefon: 37/311-279 és fax: 37/12-291. Aroma a megye minden pontján