Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

HÍRLAP, 1993. szeptember 29 ,'ázerda PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Haltelepítés volt a múlt csü­törtökön Recsken: méretes pon­tyokat vittek a Búzás völgyi tóba. A helyi horgászegyesület a na­pokban még 10-15 centiméteres, agró növendékpontyokat is tele­f )ít majd annak érdekében, hogy egyen elegendő kapása a halfo­gas szerelmeseinek. Az önkormányzati vagyonról Ülésezett a múlt héten Mátra- balla önkormányzata. A képvi­selők tárgyaltak a közlekedés helyzetéről, az útkezelői felada­tokról, emellett tájékoztató hangzott el az önkormányzat va­gyoni helyzetéről. Gyermekorvosi rendelés Régi igényt sikerült kielégíteni Verpeléten a gyermekszakorvosi rendelés megszervezésével. A csaknem négyezer lelket számlá­ló községben igencsak hiányzott már ez az egészségügyi szolgálta­tás, amelyet most ar. Nagy Éva gyermekgyógyász szakorvos lát el. A rendelőt hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt, kedden és csütörtökön pedig délután ke­reshetik fel a kis betegekkel. Egy torokból két dallam Különleges koncert tanúi le­hetnek azok, akik szeptember 29-én este 7 órakor ellátogatnak Szilvásváradon a Debreczeni- Pelcz művészházaspár műtermé­be. A francia származású Yvon­ne Bee Debussy és Liszt művei­ből ad elő zongorán, Thomas Clements pedig egy személyben két hangon énekel. Az előadók a budapesti Merlin Színház „Zen zenei napok” elnevezésű rendez­vényének szereplői Tíz évig várták Crossbar-telefon Mátraderecskén Nyugodtan mondhatjuk, hogy forradalmi változás történt Mát- /■aderecsfce távközlésében: a köz­séget a múlt pénteken bekapcsol­ták a crossbar-hálózatba, így sokkal egyszerűben elérhetők a magyarországi és a nemzetközi telefonelőfizetők. Tíz évet vártak erre a pillanat­ra a derecskeiek, akiket minded­dig csak a kőkorszakból ránk maradt kézikapcsolásos mód­szerrel lehetett elérni, ami — ta­gadhatatlan — sokak kedvét el­vette a telefonálgatástól, ráadá­sul időben is korlátozottak vol­Parádés menet, szőlő, bor, pogácsa Szüreti bál Szilvásváradon Tavaly már rendeztek egy em­lékezetes szüreti felvonulást és bált Szilvásváradon. Ennek sike­rén felbuzdulva az idén, október 2-án, szombaton ismét mulat­tak a lehetőségek. Nos, most a kőkorszakbólegye- nesen a jövőbe ugrottak Matraderecs- ken, hiszen az új egri digitális te­lefonközponthoz tartoznak az állomások, vagyis négyessel kez­dődnek a hívószámok. A digitá­lis technika számos előnyt kínál a telefonálásban: gyorsabban és megbízhatóbban működik a ha­gyományosnál. A községben egy 640 vonalas, Ericksson márkájú alközpontot helyeztek üzembe, amelyre a már korábban is üzemelt állomá­sok után október elsejéigaz újon­nan vonalat igénylő magánsze­mélyek és közúletek — összesen 462 — készülékeit is rákapcsol­ják. Az igények máris meghalad­ták az alközpont kapacitását, a hálózat kiépülésével párhuza­mosan ugyanis újabb igénylők jelentkeztek. A fejlesztés nem áll meg Mát­raderecskén: az egri bővítések lehetővé tették, hogy további községek — többek között Recsk, Mátraballa és Egercsehi — is beléphessenek a crossbar­hálózatba. A 12 éves soproni Tóth Gergő rajza Makula Erzsébet alkotása. A 14 éves tanuló Be rettyóújfaluból küldte el pályázatát Gyermekrajzok a fedett lovardában Még látható a kiállítás A nagy érdeklődés miatt a hó­nap végéig még nyitva tart a Li­picai Lovasfesztivál alkalmából meghirdetett országos gyermek- rajz-pályázat legszebb darabjai­ból rendíezett kiállítás Szilvásvá­radon, a fedett lovardában. A pályázatra 1030 munka érkezett, ebből 100 rajzot, festményt, li­nómetszetet, pasztellt, fafara­gást, kisplasztikát, batikot és zo­máncot állított ki a pályázatot szervező művészházaspár, Deb- reczeniZsókaés PelczZoltán. A színvonalas pályaművek alkotói közül harmincán kaptak dijat, a megyéből az egri Sarkadi Petra és Cseh Balázs, a bélapátfalvi Dorkó Orsolya, a szilvasváradi Pap Orsolya, Adámku Gergő és Gál Zsuzsa részesült elismerés­ben. A tervezett 1996-os fogat­hajtó világbajnokságnak remél­hetőleg sokak érdeklődését fel­keltő kultúrális kísérőprogramja lesz az addigra még színvonala­sabbá és nemzetközivé váló gyermekrajz-kiállítás. ságba hívja a falu apraja-nagyját a helybéli Szalajka-kör. A felvonulás a nyitott lovaspá­lyáról indul délután fél 3-kor. A parádés menetet lovasok vezetik majd, nyomukban a község egy napra választott bírójával, bíró- néjával, illetve kisbírójával. Ma­gyar ruhába öltözött lányok vi­szik a harangot a csősz és a csősz­fiúk kíséretében. Őket követik majd a szüret ünneplői, akik sző­lővel, borral és pogácsával kínál­ják majd a szemlélődőket. A tar­ka menetet feldíszített fogatok sora záija, s természetesen nem maradhatnak el a zenészek, a ci- terások sem. A faluban tett séta után a szü­retet ünneplő menet a Lipicai Vendéglő udvarára érkezik, ahol bográcsgulyás várja őket. A dél­után tánccal, mulatozással telik, majd a vendéglő nagytermében Herceg Tibor és zenekara hajna­lig húzza a talpalávalót a báli se­regnek. Hideg a ház Verpeléti művelődés: előtérben a kiscsoportok Nincsenek könnyű helyzetben a művelődés munkásai faluhe­lyen (sem): az emberek elfoglal­tak, sőt túlterheltek, hajtanak azért, hogy legalább a korábbi életszínvonalat biztosítsák csa­ládjuknak. A kultúrális intézmé­nyek költségvetése ráadásul fél­elmetesen összezsugorodott, mi­közben a népszerű művészek, előadók produkciói jelentősen megdrágultak. így aztán egyre nehezebb a művelődési házakba becsalogatni a közönséget, egyre nehezebb látványos eredménye­ket elérni. Azért, amit lehet, megpróbál­ják a legtöbb helyen, ezt példáz­za a verpeléti művelődési ház esete is, amelynek munkájáról a napokban hallgatott meg beszá­molót a községi önkormányzat. Mint a képviselők tájékozódhat­tak róla, az intézmény eredmé­nyeket is tud felmutatni, ám gondjai is akadnak, és ez utóbbi­ak orvoslásához bizony pénzre lenne szükség. Az épületet a Magyar Hon­védségtől kapta meg a település, a katonák művelődését, kikap- csolódásást szolgálta korábban, így a mostani funkcióra szinte változtatás nélkül alkalmasnak bizonyult. A művelődési ház több kiscsoportot is fenntart: a nyugdíjas klubnak több, mint hetven tagja van például, akik redszeresen találkoznak, közös programokat, például kirándu­lást szerveznek. A fiatalokat a gyermekszínjátszó-csoport és a gyermek-tánccsoport váija. A sport kedvelői karate- és aero- bik-tanfolyamra járhatnak, nem beszélve a nyaranta szervezett úszóoktatásrol. Minden évben népszerű a tár­sastánc-tanfolyam, amelynek a végén immár hagyományosan vizsgabált rendeznek, és szép számmal akadnak jelentkezők a fővárosba szervezett színházlá­togatásokra is. A közelmúltban parabola-an­tennát helyeztek üzembe, így a nyelvtanulást segíti, hogy angol, német és spanyolnyeWa tévémű­sorok között lehet válogatni. Az iskolai kötelező irodalom elsajá­tításához nyújt segítséget, hogy az intézmény beszerezte a híres művek videováltozatait, és azok helyben megtekinthetők. A művelődési házban kapott otthont a Petőfi Sándor Emlék- könyvtár, amelyben tizenötezer kötet várja az olvasni vágyókat. Emellett huszonötféle napi- és hetilapból, ötszáz hanglemez kö­zül válogathat még a több mint hatszáz könyvtári tag. Persze, mint mondtuk, a kép nem felhőtlen. Az egyik jelentős gond, hogy az épület hőszigetelé­se szinte semmit nem er, es így a jelentős fűtésszámlák ellenére sincs igazi meleg a hideg téli na­pokon a helyiségekben. Különö­sen a kisdiákok étkezdéje hideg, amit pedig naponta használnak. Ezt aproblémat csak jelentős ösz- szegu beruházással lehetne meg­oldani, ám erre egyelőre nincs kerete az önkormányzatnak, amelyet százféle más gond is húz. Ugyancsak gondot jelent a könyvtári állomány bővítése is, ami a mai szinte már hihetelen magasságokba emelkedett könyvárak mellett ugyancsak „zsebbe vágó” feladat. Pedig er­re már csak azért is szükség len­ne, mert a családok is egyre keve­sebbet tudnak arra áldozni, hogy az otthoni könyvtárukat bővít­sék, és a bibliotéksa megfelelő fej­lesztése esetén az olvasás meg mindig a nívós kikapcsolódás, a ta­nulás legolcsóbb eszköze lehetne. Ez az érme sokat ér ma Jóval többet, mint a- mennyit az ókori Pan­nóniában ért. Persze Marcus Aurelius ideje óta a pénzpiacokat a leg­különfélébb változások ér­ték, s ma már nem csupán a fémpénz az érték. A Budapest / Bank Aquincum Értékjegy II/A ellenáll az időnek. Egy év múlva éppúgy jóval többet ér, mint ahogy az Aquincumban talált dena­rius értéke is növekedett az évszázadok alatt. / Az Aquincum Érték­jegy II/A, amely az Aquincum értékjegy­sorozat legújabb tagja, egy biztos alapokon nyugvó befektetés. Lejá­rata egy év, kamata garan­tált kamatból és kamatprémi­umból tevődik össze, induló kamata évi 20 százalék. Kapható 10.000 és 100.000 forintos címletekben a Budapest Bank Rt. fiókjaiban. Aquincum Értékjegy ii/a Budapest Bank RT.

Next

/
Thumbnails
Contents