Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-25-26 / 224. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. szeptember 25—26., szombat—vasárnap Kertész leszek Dáliák Dália virágtípusok: pompon (b), dekoratív (c), kaktuszdália (d) Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) A vezetők A nyár végi és őszi szezon kedvelt vágott virága lett ismét — hosszú ideig tartó, meglehetősen méltatlan félreállítás után — a dália. Divatossá, közkedveltté válása elsősorban az új fajták — főként a kaktuszdáliák — megjelenésének köszönhető. A dália több faj keresztezéséből származó, gumós tövű évelő. Magassága változó, 30-150 cm között váltakozik. Levele szárnyasán osztott, virágzata fészkes. Általában augusztus végén hozza tömegesen virágait, egészen a fagyokig. Nagyon sok fajtája van, s ezeket az alábbi csoportokba oszthatjuk, mégpedig a virág formája szerint... 1. Egyszerű, úgynevezett „szimpla” virágú dáliák: virágzatuk középnagy, nyelves virágai egy sziromközt alkotnak. Lehetnek törpe, félmagas, illetve magas növésűek. Ide sorolhatjuk a tavirózsa-dáliákat is, amelyeknek virágzata nagy, szirmaik — a tavirózsához hasonlóan — a végükön sodrottak. 2. Félig telt virágú dáliák. 3. Telt virágúak, amelyeket tovább csoportosíthatunk valódi kaktuszdáliákra és félkaktuszdá- liákra. Virágzatuk nagy, lapos, szirmuk fűszerűen sodrott. 4. Nagy virágú, avagy dekoratív dáliák. Virágzatuk igen nagy, többnyire telt, széles virágszirmokkal rendelkeznek, amelyek lehetnek hullámosak, simák, esetleg csavartak. 5. A pompondáliák csoportjába a lapított labda alakú, telt virágú növények tartoznak. Itt a virágok szirma tölcsérszerűen göngyölt. A felsorolt csoportokon belül több száz fajtát találhatunk, s ezek száma évről évre gyarapodik, minthogy új fajtákat állítanak elő. Nyári gondozásuk öntözésből, tápanyag-utánpótlásból, illetve — a magas növésűeknél — karózásból áll. Ha vágott virágnak termeljük, bimbózni is kell, s ilyenkor a száron csak a fő bimbót hagyjuk meg. A bimbózás a virág nagyságát növeli, ám a virágfejek számát csökkenti. A tövek körül a talajt ne hagyjuk kiszáradni. Előfordul — különösen frissen trágyázott talajon —, hogy a tövek sok hajtást hoznak, s ez kisebb fejű virágot és későbbi virágzást eredményez. Ekkor a felesleges (virág nélküli) hajtásokat tőből el is távolíthatjuk, tövenként 3-4 hajtást hagyva. Az első fagy a dáliák lombozatát elpusztítja. Ilyenkor — 20 centi- méteres szár meghagyásával — a föld feletti részt levágjuk, a töveket kiássuk. A gumókról a földet lerázzuk, kissé megszikkasztjuk, majd fagymentes, szellős helyen teleltetjük. Ha több fajtánk van, elkülönítve, megjelölve tároljuk. Tavasszal ez lesz a szaporítás alapja. A szépen telelt, egészséges töveket megtisztogatjuk, és az erőteljesebb gumókat egy kis tavalyi szárrésszel együtt leválasztjuk. A rügyek ugyanis a gumó és a szárrész találkozási helyén ülnek. Napos, meleg fekvésű helyre április végén, május elején ültetjük, a fajta termetétől függő sor- és tőtávolságra. Hamarabb kapunk virágzást, ha kiültetés előtt a gumókat „meghajtatjuk”. Ekkor a leválasztott gumókat homokos földkeverékkel töltött cserepekbe ültetjük, beöntözzük, és 18 Celsius-fok körüli hőmérsékleten tartjuk. Ezt a munkát már márciusban el kell kezdeni, hogy a fagyok elmúltával szép töveket kapjunk. Ne siessünk a kiültetéssel, mert a fagyra igen érzékeny. A dália kertjeink gazdagon virágzó növénye, vágottan pedig tartós vázadísz. V. Pénzes Judit Országok, városok, vállalatok sorsa dőlhet el azon, hogy vajon kik is állnak az élükön, azaz kik azok, akik döntenek, milyen az értékrendjük, a személyiségük. Valamikor mindenki határozottan vallotta azt az elvet, hogy a szakmai hozzáértés áll a legelső helyen, és a többi csak ezek után következik. Nos, ez a nézet napjainkra alaposan módosult, úgy is mondhatnánk: meghaladta az idő. Mert a mai vezetőkiválasztási szisztéma ez elé helyezi a személyiség egészét, s azt mondja, hogy elég a „második vonalba” helyezni a szakmai kiválóságot. Az első vonal embereinél az is elég, ha „csak” kitűnően tudnak előre gondolkodni, egyszerre tudnak elemezni és rendszerbe rakni, megfelelően erélyesek és következetesek, gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez, döntéseik gyorsak, ám mégis jók, nem félnek a kockázatvállalástól, ugyanakkor mégsem hazardő- rök, és így tovább. Intézetünk szakemberei eddig igen sok „fejvadász” cégnek nyújtottak segítséget ilyen jellegű kiválasztáshoz, amelyeknek visszajelzései igen jók. Természetesen nem mindegy, hogy milyen szintű vezetőről van szó: milliárdos nagyságrendű, több száz embert foglalkoztató vállalat, vagy egy kisebb kft. első emberét keressük. (És akkor r.rég nem is beszéltünk arról, y mennyire fontos az „aládolgozó” második vonal összetétele. Ezzel kapcsolatos intézetünk egyik legfurcsább felkérése is. Az egyik első ember helyettest keresett, de kikötötte, hogy csak olyan beállítottságú lehet, aki biztosan nem fogja őt a helyéről kifúrni...) Nézzünk két példát, amelyeken jól megfigyelhetők az idevonatkozó ismeretek... 1. sz. ábra: magas szintű gazdasági vezető kézírása. Kiforrott, dinamikus, erőteljes vonalvezetés, határozott kéznyomás, amely nagy belső erőtartalékokkal rendelkező, stabil embert mutat. Világos, pontos észjárás, kitűnő logikai készség, minden szinten első osztályú szellemi képességek jellemzik. Előrelátó, koncepciózus gondolkodásmódja képessé teszi mindenféle folyamat objektív módon való kezelésére. Nagyvonalú, esetenként szívesen kockáztat. Mindenről határozott elképzelése van, s nem fél a véleménynyilvánítástól sem. Szociális mutatói közül kiemelkedik a jó kapcsolatteremtési képessége, kifejezetten közösségi ember, altruista (önzetlen) beállítottsággal. Szereti a kihívásokat, bízik saját képességeiben. Munkatempója gyors, nehezen fárad, ezért egyenletesen terhelhető. Érzelmi kötődései (munkához, személyekhez) mélyek és hosszú távúak. 2. sz. minta: egyik nagyvárosunk önkormányzati embere. Itt már óvatosságra intő jelek sokasága tárul elénk. Először is kiforratlan, könnyen megingatható személyisége kelti fel figyelmünket, továbbá az irreális fantáziára utaló hatalmas felső hurkok sokasága. Ravasz, jól taktikázó (lapos! hullámvonalak), ezért nincs is határozott belső vonala. Nagyon jó szellemi képességek társulnak jó diplomáciai hajlammal, de hiányzik a szükséges mértékű ha-1 tározottság. Óvakodik az egyértelmű állásfoglalásoktól, sosem akar megbántani senkit. Nyitott, nem egocentrikus, hatalmi vágya nincs. Az igazi belső erő azonban hiányzik belőj le. Hamar fárad, rövid ideig térj helhető intenzíven. Inkább a részletek embere, mint a koncepcióké. Igazából á második vonalban tudná kamatoztatni képességeit. Katona Ágnes grafológus A beszédáradat sodrásában...?! Közleményünk címe arra utal, hogy a rendszerváltozás időszakában tömegtájékoztatásunkat valóban elárasztotta a sok beszédalkalom. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a hírközlő szervek, a rádiós és televíziós riporterek, a bemondók, a kerekasz- tal-beszélgetések szakértői, a politikai gyűlések szónokai, a Parlament honatyái nagyon gyakran az élőszó nemkívánatos példáit szolgáltatják. A helyes, az érthető, a tartalmas és hatásos beszéd követelménye, hogy ne csak tartalmilag, hanem hangzástényezőiben is tegyen eleget annak, hogy a beszéd betöltse feladatát. Ebből a szempontból nem mindegy az sem, milyen hangon szólal meg az előadó. A túl hangos vagy a nagyon halk beszéd éppen úgy nem célravezető, mint az értelmet, az értelmes közlést gyengítő motyogás és hablatyo- lás. A hebrencs beszédmód mellett legújabban valami furcsa, nyávogásszerű hangadás is sérti a fülünket. Érdemes idéznünk a népnyelv szókészletéből a beszédbeli hibázásokat minősítő és elítélő kifejezéseket... A dadogva beszélő csak vi- tyeg-vatyog„ a túl hangos, lármás ember vekeng, a pöszén beszélők amolyan tyipi-tyapa emberek. Nap mint nap szaporodik azoknak a beszélőknek a száma, akik ritmustalanul hadarnak. Népünk a rokon értelmű szavak egész sorával ítéli el ezt a beszédhibát. Aki hadar, az szaporán beszél, szapornicázik, elszapirogázza a beszédet. Sajnos, ifjúságunk beszédmódjának is egyik jellemzője a gyors, hadaró beszédmód. Közéleti és politikai beszédhasználatunkban sok a fegyelmezetlenül beszélő ember. Nem ritka jelenség a haszontalan fecsegés, az üres szószaporítas. Ezzel összefüggésben kell szólnunk arról, hogy a beszélő személyisége és érzelmi világa kulcsszerepet játszik a beszéd hangalakjának milyenségében. A gondolati tényezők mellett az érzelmiek is fontos szerepet játszanak abban, hogy milyen hatása és hitele van a kimondott szónak. A hangzás, a hangadás, a kiejtés minőségét a beszélő személyisége is meghatározza. A sajtóban erre vonatkozólag értékes megnyilatkozásokat olvashattunk ilyen címadásokkal: „A hang hordozza a személyiséget”. — „Hang vagy ember”” (Magyar Nemzet, 1993. június 11) Nem tudatosult eléggé nyelvművelő munkánkban, hogy a nyelv, a beszéd a személyiség sajátja, illetőleg fejlődésének záloga. Természetesen ez a gondolatsor nemcsak arra vonatkozik, hogy a szépen beszélés előfeltétele az érzelmileg gazdag lelkivilág, hanem elsősorban arra, hogy élőszóbeli megnyilatkozásainkban olyan stíluselemeknek és -sajátságoknak is szerepet kell vállalniuk, amelyeket jólesik hallani, és amelyek felerősítik a beszéd hatástényezőit. A megfelelő magyar szakirodalomban napjainkban ritkán olvasható ilyen megnyilatkozás: a kifejező, az értelmes, a tartalmas szavak szerepét ne cseréljük fel a szópiperékkel, az erőltetett szóképekkel cifrázott kifejezésekkel. Nem az érzelmes és érzelgős szavakra van szükség, hanem a mondanivalót gazdagító nyelvi formákra, s így a beszéd tartalmilag és nyelvileg egyaránt hatásos lehet. Ez a beszédmód, sajnos, szintén hiányzik mai nyelv- használatunkból, pedig népünk a múltban is nagyon megbecsülte azokat, akiknek „jó szavazatjuk” volt, s akik értelmesen, meggyőzően és csúsztatások nélkül tudtak beszélni. Az okoskodó, fontoskodó, üres szólamokat hangoztató beszédet nem kedvelte a nép, s erről a jó szokásáról még napjainkban sem felejtkezett el. A beszédáradat sodrásában idegesítő a sok felesleges nyögés, nyökögés, s az a rossz szokás, hogy nemcsak minden mondatot, hanem olykor minden egyes szót e, ö hangzók betoldásával kezdenek. Annak sem örülünk, hogy beszédünk hangzástényezői között egyre szaporodik az „éneklő” hangsúly, illetőleg a mondat- és szóvégek felemelése. Az élőszóbeli áradat hibás jelenségeit terjesztik a különböző reklámszövegek nagyon sokszor igénytelen és idétlen részei is. Nem is szólva arról, hogy felesleges hangerővel mondják el a reklám felhívásait. A nyelvművelő szakiroda- lomban felvetődik az a kérdés, vajon a közéleti beszédmegnyilatkozások közelítsenek-e az átlagember beszédstílusához, beszédmódjához. Ezt nem tartjuk helyes megoldásnak. Inkább azt ajánljuk, hogy a helyes és szép beszédre nevelés alkalmait szaporítsuk... Ne legyen érvénye ennek a régi, elítélő népi szólásnak: „Beszédnek minden megjár.” Dr. Bakos József 1. sz. minta o ---í , A— y\ ^ j 2. sz. minta Voltaire-mondás A rejtvényábra fő soraiban Voltaire egyik mondása olvasható. Megfejtendők a vízszintes 1., illetve a függőleges 35. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: L, N) 13. Takarót a földre helyez 14. Növényt ritkított 15. Intéző bizottság, röv. 16. Gléda 18. Település Békés megyében 19. Dél-afrikai holland telepes 21. Fed 23. Költői indulatszó 24. Fafajta 26. Mázoltat 27. Etelka egyik becézése 28. A plédet lehúzza rólam 30. Elemi részecske 31. Latin kettős magánhangzó 33. Az örömtől teszi az ember 34. Járművel közlekedő 35. Okmányt szignáló 37. Zoltán becézve 39. Vés — ford. 40. A hallottakat vitatja, nem hiszi el 4L Valamely hangsor első foka 44. Bírói döntést hoz 45. Meghosz- szabbít 46. Női név 48. Ébred 49. Színvonal 51. Román gépkocsimárka 52. Mind, minden — angolul (EVERY) 54. Vöröses színű 56. Középen adni! 57. Ferde irány 59. Valakit lerohan. FÜGGŐLEGES: 1. ...és a negyven rabló 2. Púpos tulkok 3. Keresztül 4. Titokban figyel 5. Hegycsúcs 6. Béke — oroszul (MIR) 7. A volt Országos Tervhivatal, röv. 8. Középen nyel! 9. Tárgyakat felfüggeszt 10. Győzelmet arat 11. Van bátorsága 12. Kellemes szagot árasztó 17. Bánatot elmondó 20. Ollós állat 21. Teremsport 22. Kerület, röv. 25. Ritka férfinév 26. Ajándékban részesülő 27. Női név 29. Teréz becézve 30. Attila egyik becézése 32. Eléje helyezés 34. Becézett Ulrik 35. Az idézet folytatása (zárt betűk: E, E) 36. A kést újra köszörüli 38. A hét vezér egyike 41. El 42. ... carte (étlap szerint) 43.... két apródja (Arany János) 45. Te és ő 47. Valamit párhuzamos bemetszésekkel ellát 49. Állatról bőrt leválaszt 50. Tarajos kétéltű 53. Farsang része! 54. Ollós állat 55. Ajtót nyit 58. A múlt idő jele 59. Némán őröl! 60. Alkotás. * * * A megfejtéseket szeptember 30-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila
