Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-24 / 223. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. szeptember 24„ péntek .. B ár arckép nem maradt fenn róla, emlékoszlopa a budapesti tudományegyetem botanikuskert- jóban áll. Tanulmányainak egykori színhelyén, a cívisvárosban, azaz Debrecenben szobrot emeltek neki. Diószegi Sámuel nevét néhány utca, illetve egy-két növény neve is őrzi. Száz- nyolcvan esztendeje hunyt el, s maradandót alkotott. A sógorával — korának neves költőjével, a Ludas Matyi szerzőjével —, Fazekas Mihállyal közösen írt Füvészkönyv ma is fontos forrása a hazai növénytannak. A műben rögzített és az általuk kialakított alaktani kifejezések egy részét jelenleg is használjuk. Évszázadot átélt hazai ereklye „A természettel való esmerkedést űzte...” Diószegi Fa/leányiskolai tanító és Szappanos Erzsébet házasságából 1760. december 29-én Debrecenben született Diószegi Sámuel, a későbbi református lelkész, a neves botanikus. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd teológiát tanult. Már a diákévei alatt kialakult benne a természet- tudományok iránti vonzalom. Abba a szerencsés helyzetbe került, hogy 1787-ben — huszonhét évesen — Németországba mehetett, ahol a göttingeni egyetemen folytatta teológiai tanulmányait, miközben az ottani világhírű természettudósok — Gmelin, Blumenbach, Lichtenberg, Kestner— botanikai, fizikai és matematikai előadásait hallgatta. Két évvel később tért haza, és Hajdúnánáson lett lelkész, ahol csaknem egy évtizedig tevékenykedett. Még akkor megnősült, feleségül vette a költő, Fazekas Mihály Mária nevű nővérét. 1803-ban áthelyezték Debrecenbe, ahol hat évvel később esperessé nevezték ki, majd egyházkerületi főjegyző lett. Korának — a felvilágosodásnak —jellegzetes alakja volt, aki a lelkészi hivatása mellett — mint írta — „a természettel való esmerkedést űzte...” Sógora — az egy ideig külföldön katonáskodó, majd 1796-tól már itthon élő költő —, Fazekas Mihály segítségével írták meg az eredetileg Debreceni Flórának tervezett Magyar Füvészköny- vet. Az 1807-ben megjelent kötet nagyrészt Diószegi munkája, amely nyomtatásban fennmaradt. Feltehetőleg azonban már ennek előtte is írt tudományos munkákat, hiszen a németországbeli, Brockhauseni Természetvizsgálók Társasága 1799- ben a tagjává választotta. Az említett kéziratai azonban az 1848- 49-es forradalom és szabadság- harc utáni időkben elkallódtak. Voltak, akik Diószegi szemére vetették, hogy pap létére világi tudományokkal foglalkozott. A két hivatás összeférhetetlenségének cáfolatára adta ki 1808jban a Prédikációgyűjteményét. Élete utolsó éveiben pedig, hogy a füvészkönyv időközbeni anyagi nehézségeit mérsékelje, közzétette annak praktikus részét, az Orvosi Füvészkönyvet. E munka megjelenésének évében — mindössze 53 évesen —, 1813. augusztus 2-án hunyt el szülővárosában, Debrecenben. Diószegi szemléletére és munkásságára óriási hatással volt, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján az alföldi város vezető helyet töltött be a hazai irodalmi és tudományos életben. A természettudományos érdeklődés felkeltője a nagy hírű orvos-polihisztor, Weszprémi István volt, aki különösen nagy hatást gyakorolt Földi Jánosra, a későbbi orvos-íróra. Ő az első, aki felismerte, hogy a növények elnevezése és rendszerezése elengedhetetlen része a füvésztudomány- nak. Az 1790-ben írt Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztu- dományról című tanulmánya — a kutatások szerint — jelentősen segítette az első magyar nyelvű növényrendszertan, a Diószegi- Fazekas-féle Magyar Füvészkönyv megszületését. Ez 1807-ben Debrecenben, Csáthy György nyomdájában jelent meg. A szerzőpáros ezzel a munkájával a szélesebb olvasó- közönséghez kívánt szólni, és érdeklődésüket a növénytan tudománya iránt felkelteni. Bevezetőjükben erre is utaltak: „...ímé ajánlunk hát... egy olyan könyvet, melynek...egye- dülvaló célja az, hogy a fáknak, füveknek és virágoknak esmeré- sére vezessen... A tudomány előtt a tudatlanságnak és a világosság előtt a setétségnek osztani kell...” A könyv létrejöttének menetéről nem sok adat maradt fenn. Az Elöljáró beszédszói a hazai és külföldi szakkönyvek áttanulmányozásáról, a legfontosabbakat említve — Linné, Persoon, Waldstein, Kitaibel, Lumnitzer, Generisch latin nyelvű műveit. Ugyanakkor az is kitűnik, hogy Diószegi és Fazekas sokat mentettek saját tapasztalataikból is. Debrecen környékét és az országot járva, meghatározták a gyűjtött növényeket. Esténként a Fazekas Mihály kertjében ültetett növények fejlődését figyelve írták le észrevételeiket. Ugyanakkor nagy segítségükre volt munkájukban a közönség véleménye, sok-sok ötlete is. A füvészkönyv Elöljáró beszéde szerint valóban számos hozzászólás érkezett. A javaslatok alapján az előzetes jegyzék harmadát megváltoztatták, sőt az általuk legsikeresebbnek és véglegesnek ítéltek közül is legalább negyvenet megváltoztattak. Szívós, kitartó, áldozatos munkát végeztek. Tehetségüket és szorgalmukat mutatta, hogy rövid idő alatt, három év múltán elkészültek a munkával. A füvészkönyv érdekessége, hogy a szerzők koruk Magyarországának és Erdélyének növényeit írták le és jellemezték. A bevezetésben a szerzők ismertették Linné Károly növénytani rendszerét, és megadták a svéd tudós életrajzát is. Ezt követte a terminológia. Ez volt részükről a legjelentősebb tett, hiszen lerakták a hazai botanikai nyelv alapjait. Rövid oktatással folytatták arról, hogyan lehet önmagunktól e könyv segítségével meghatározni a növényeket. Végezetül betűrendben felsorolták a latin és magyar szakkifejezéseket. A két szerző nagy érdeme, hogy háromezer magyarországi növényt írtak le világosan, érthetően. A legjelentősebb feladatuknak a növénynevek megfelelő A Magyar Füvészkönyvhöz Diószegi maga gyűjtötte az újabb kiegészítő adatokat. Elsősorban Kitaibel Pál akkoriban megjelent munkájára támaszkodott. A pótlások azonban csupán kéziratban, hiányosan maradtak magyar változatának kimunkálását tartották. Alkotóerejük nagyobb részét a füvészkönyv nyelvi kidolgozására fordították. A régi magyar neveket megtartották, miközben 350 új növénynevet alkottak. Ezért a merészségükért sokan támadták is őket, noha a botanikai szakkifejezéseik között jobbnál jobb hangzású magyar elnevezéseket találunk, amelyeket még ma is használ a szakterminológia. Ilyenek például a „szirom”, a „hímpor”, a „bibe”, a „hornyolt” szavak. A füvészkönyv hivatalos elismerésében nem volt hiány. A Helytartótanács például 1809 decemberében felkérte Kitaibel Pált, hogy a könyvről mondjon bírálatot. Ez az alapos, több ívre terjedő tanulmány ugyan elveszett, de a korabeli utalásokból tudjuk, hogy Kitaibel és kortársai felismerték Diószegi és Fazekas fő érdemeit, a hazai botanikai műnyelv megalkotását. E bírálat alapján a Helytartótanács — egy évvel később — 1810-ben kitüntető oklevelet adományozott Diófenn. Nagyobb részüket Kanitz Ágost adta közre 1863-ban. Ugyanez a sors érte a tervezett Új Magyar Füvészkönyvet is, amely Brossai Sámuel és Kovács Gyula műve lett volna, de szintén nem készült el teljesen. szegi Sámuelnek. Jó kritikát kapott a könyv a külföldi szaklapokban is. Ám mindezek ellenére a mű a hazai botanika fejlődésére meglehetősen csekély volt. Amit a szerzők reméltek — megfogalmazásuk szerint: „magáért a tudományért lelkesülni tudó, és az igaz lelki gyönyörűséget találó nemzedék” —, nem következett be. Történetileg csupán Brassai Sámuel és Hazslinszky Frigyes munkássága vezethető vissza rá. Diószegi később megkísérelte a kedveltebb témájú Orvosi Fü- vészkönyvnek — mint a Magyar Füvészkönyv gyakorlati részének — kiadását. Ez sem keltette fel az érdeklődést, sőt a feljegyzések szerint az Diószegi pincéjében penészedéit. A szerzők művüket ugyan tankönyvnek szánták, de csak Diószegi halála után egy évtizeddel, 1823-ben lett a debreceni főiskolán a botanika segédkönyve. Attól kezdve mintegy fél évszázadon át használták. (mentusz) Visszaemlékezés A Magyar Királyi Természet- tudományi Társaság 1806. március 22-en ünnepelte a Magyar Füvészkönyv megjelenésének századik évfordulóját. Erről dr. Szabó Zoltán így emlékezett meg ugyanebben az évben a Természettudományi Közlöny lapjain: „Klein Gyula elnöki szavai után után Bacsa János debreceni kollégiumi tanár emlékbeszédet tartott. Thaisz Lajos botanikaiig, Csapodi István nyelvészetileg méltatta Diószegi és Fazekas munkásságát...” A megemlékezésből megtudhatjuk még, hogy „Fazekas Mihály életének fiatal éveit katonasorban, meg külföldön tölté. Amikor hazajött — 1796-ban —, Diószegivel, Földivel, Csokonaival barátkozott. Lelkészi hivatásának, költészetének és a botanikának élt... Méltán tekinthetünk vissza rá az emlékezéshódolatával. A Diószegivel alkotott művük meghaladta koruk színvonalát. Vajon lesz-e nekünk S ár Füvészkönyvünk, amely özelíti a mai korét?”... Felhasználták a nyelvújítás vívmányait Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály— mint már említettük — felhasználta az orvos-író, Földi János hátramaradt jegyzeteit is, miközben összegyűjtötték és megalkották a magyar növényneveket. Terminológiájukban főként élő, meglévő köznyelvi és tájszavakat tettek szakkifejezésekké. Jó ízlésüknek köszönhetően megfelelő érzékkel használták fel a nyelvújítás vívmányait. Arany János, a hazai nyelv legnagyobb értője így írt róluk: „... Óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azután a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi...” Csupán kéziratban maradt fenn... Önnek ez az embléma 1000 Ft-ot ér Cl iOHusqvarnai ■HmZEBHl ha szaküzletünkben fűrészgépet vásárol. Eger, Barkóczy u. 15. Tel: 36/321-054 Ny: H-P8.00-17.00ig Sz8.00-12.00-ig Várjuk kedves vásárlóinkat THe^Ktfított *1/0*4*. Önt * Olcsó vegyiáru, papíráru, édesség, üdítőital, kávé és nem reklámozható termékeivel! Eger, Rózsa K. u. 13. Nyitva: h—p. 8—17-ig sz. 8-12-ig ROBOGÓ LEHETŐSÉG! SKÁLA - LEVI’S NYEREMÉNYAKCIÓ Aki ez év végéig Levi’s terméket vásárol, részt vesz az 1994. január 10-i sorsoláson, ahol YAMAHA ROBOGÓT NYERHET! de ez nem minden, mert aki 5.000,- Ft feletti értékben vásárol Levi’s terméket, Levi’s pólót kap ajándékba... a nadrág-shopban... SKÁLA GYÖNGYSZÖV ÁRUHÁZ GYÖNGYÖS, KOHÁRY ÚT 2 l -25. TELEFON: 37/3 12-274 “ 3 12-338 éT A Fekete Lajos autóvillamossági műszerész felújított generátorok, önindítók cserével állandóan kaphatók! 3300 Eger, Ludányi u. 15. Tel.: 326-524 CSAK NÁLUNK! Megérkeztek divatüzletünkbe a világhírű MUSTANG cég őszi kollekciói — márkás hosszú ujjú ingek — kockás flanel ingkabátok Várjuk kedves vásárlóinkat. Eger, Dobó tér 1. ^ t— I Hesi EVES MSQ YEI 3ÖTÓ- ÉS ÉDESIPARI RT • Itt | | R L é > # t I m I a* 'tét km Wl i I' I Csak természetes anyagokat tartalmazó Heti kenyér bélzete nem morzsálódik, frissességét 6 napig megőrzi. Heti kenyér kapható Heves megyei boltjaiban és kedvezményesen megvásárolható a Konzumbank Rt. Egri Igazgatósága által szervezett hagyományőrző vásáron. A vásár ideje: 1993. szeptember 24—25. Helye: Eger, Centrum-parkoló. Nyitva tartás: szeptember 24-én 10—18-ig, szeptember 25-én 8—13-ig. Keresse termékeinket, melyek a minőség és az egészséges táplálkozás garanciái! SÁRGA-FOLYÓ KÍNAI ÉTTEREM Az újonnan átalakult Várkapitány étteremben kínai szakácsok készítik el Kedves Vendégeink részére a kiválasztott ételeket, amin keresztül szeretnék bemutatni hazájuk ételeit és gazdag ízeinek világát. _ _ . , 3300 Eger, Dobo ut 9. Asztalfoglalás: 320-262 telefonon V KIVÁLÓ MINŐSÉG, korlátlan mennyiségben BURGONYA és ALMA eladása az egri Csebokszári nagy ABC-ben. Burgonya 18 Ft/kg Alma 24 Ft/kg (shirking, jonatán) Hétköznap reggel tt-tól este 6-ig Szombaton reggel 6-tól 12-ig Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatósága közgazdasági osztályra J x MUNKATÁRSAT KERES Követelmények: — felsőfokú szakirányú végzettség (közgazdaságtudományi egyetem, számviteli főiskola) — Férfi, maximum 40 éves életkor — Banki gyakorlat, idegennyelv-tudás előnyt jelent A részletes szakmai önéletrajzot végzettséget igazoló oklevél másolatával, erkölcsi bizonyítvánnyal kérjük személyesen benyújtani: MNB Heves Megyei Igazgatósága Titkárság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. Tel.:411-409
