Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-23 / 222. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. szeptember 23., csütörtök újabb, a Házon keresztül erőszakolt „ukáz” várható. A szövetkezetek ügyén túl az agrárágazat teljes szabályozása is szóba került a demonstráción. A megmozdulás résztvevői petíciót nyújtottak át Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének. Ebben politikai vitanap megtartását kérték, ahol mind a képviselők egyéni és pártálláspontjai, mind a mezőgazdaságot felügyelő négy minisztérium érdekeit és elképzeléseit megvitatnák. így szeretnék kiküszöbölni, hogy az országot érintő döntések meghozatalakor szűk csoportérdekek domináljanak. A februárban megszavazott agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt is több kritika érte. Gerbovics Jenő (Parasztszövetség) elmondta: szerinte a korábbi problémák megoldása helyett mindössze annyit tett a kormányzat, hogy a még működő elemeket is szétzilálta. Erre jó példa, miszerint a mezőgazdasági termékek export-import engedélyezése a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumához tartozik, a piaci folyamatok irányítására létrehozott pénzügyi keret felett a pénzügy- miniszter rendelkezik, a stratégiai készletezés viszont az ipari és kereskedelmi tárca jogköre maradt. A Földművelési Minisztérium mindezeket szakmailag felügyeli. Joggal merül fel a kérdés: a fent említett törvény nyomán létrehozott Agrárrendtartási Hivatal érdemi jogosítványok hiányában milyen munkát tud végezni? Ennek kapcsán a MOSZ egyik szakértője utalt arra, hogy a hosszú egyeztetési folyamatok végére sokszor már hatását veszti a tervezett intézkedés. Az oly szükséges exporttámogatások rendszere sem működik teljesen problémamentesen. Gyakorlatilag egy mindenféle fogyasztói érdekképviseletet nélkülöző tárcaközi bizottság kezében van a döntések joga. Szakértői vélemény szerint itt leginkább a különböző lobbyk érdekei érvényesülnek. Nyílt titok például, hogy néhány feldolgozó vállalat csak az exporttámogatások folyamatos növekedése miatt tudja fenntartani működését. A piaci hatások így kiküszöbölhetővé válnak, és nem tudják kifejteni azt az irányító szerepüket, ami a gazdasági fejlődés és ésszerűség alapvető feltétele. A piacon rosszul működő, nehézkes óriás- vállalatok diktálnak. A termelőnek egyre kevésbé éri meg a gazdálkodás, mert egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy befektetett energiája és pénze megtérül. S közben a fogyasztók értetlenkednek, mivégre emelkednek a boltban az árak... Molnár Zsolt Országos megmozdulás a mezőgazdaságért Tárgyalások után figyelmeztetés Az elmúlt héten — mint lapunkban is beszámoltunk róla — a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége, valamint a Parasztszövetség szervezésében, valameny- nyi agrár-érdekképviselet támogatásával demonstráció volt Budapesten. A több mint harmincezer ember részvételével zajló rendezvényen felszólították a kormányt egy átgondoltabb, a termelők érdekeit is magában foglaló koncepció közös kimunkálására. A következőkben átfogó képet adunk arról, milyen megfontolások alapján döntöttek úgy az ágazat képviselői, hogy a meddő tárgyalások után figyelmeztető nagygyűlést tartsanak. Hazánkban a mezőgazdasági termelés folyamatosan esik visz- sza. A fogyasztói árak emelkedését nem, vagy alig követik a mezőgazdasági árucikkek felvásárlói árai. A bevetetlen területek nagysága három esztendő alatt közel félmillió hektárral csökkent, miközben a magyar termé- Jcek egyre kevésbé versenyképesek a nemzetközi piacon. Az európai piac már régen nem a termékek, sokkal inkább a költség- vetési támogatások versenyén alapszik. A nyugat-európai országok a kormányzati támogatások garmadát vonultatják fel saját piacuk, illetve agrártermelésük védelmében. Jellemző adat, hogy Németországban a mező- gazdasági termelésben felhasznált tüzelőanyag adójának a kilencvenöt százalékát visszaigényelhetik a termelők, miközben nálunk egy májusban keltezett Vajon lesz-e folytatása a múlt heti agrárdemonstrációnak...? (Fotó: Szántó György) kormányhatározat nemcsak megtiltja az üzemanyag ilyen formájának e célra történő jövőbeni igénybevételét, de a már meglévő felhalmozott mennyiségek felhasználását is szigorú büntetésekkel sújtja. Furcsa paradoxon, hogy a meglévő készleteket a Magyar Olajipari Rt. ugyanakkor nem hajlandó visz- szavásárolni. Gondot okoz a nem körültekintően — szakmai helyett ideológiai szempontok alapján — kialakított politika a termelőszövetkezetek átalakítására és privatizációjára vonatkozóan. A kormány elképzelése az volt, hogy a régi téeszek helyén kialakul egy túlnyomórészt kisbirto- kokon alapuló rendszer. A koalíciós pártok legnagyobb meglepetésére azonban a szövetkezeti törvényben megkövetelt előírásokat a többség betartotta. Ennek nyomán született meg az az ötlet, hogy módosítsák a törvényt, s ezzel elindítják ismét a kiválásokat. Ám az eddigi gyakorlathoz hasonlóan ezúttal sem egyeztettek az érintettekkel, illetve az ellenzéki pártokkal. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy számos rendezetlen pontja akad az elgondolásnak. S ezzel minden bizonnyal nem fejeződtek be a politikai indíttatású intézkedések, hiszen ha sok téesz marad, vagy kevés lesz a kilépés, Vállalkozni pedig szükséges Az első kozmetikus Halászon Bár mindenütt táblák jelzik az útirányt, mégsem könnyű megtalálni Gyöngyöshalászon a kozmetikai szalont. Ennek egyik oka az is, hogy a feliratokat lilával készítette el a címfestő. A halványlila szín pedig nem eléggé „kihívó”. Mégis különösebb gond nélkül érkeztünk el célunkhoz. A kis ház szerényen bújik meg a többi között. Ez itt Landi Katalin kozmetikus szalonja. Az ajtón belépve ízléses környezet fogad. Minden bútordarab vadonatúj. Látszik a berendezésen, hogy gonddal válogatták össze. Egyben a tulajdonos jó ízléséről és igényességéről is árulkodik. Mindjárt az első percekben kiderül, hogy a fiatal, csinos kozmetikus friss diplomával a zsebében érkezett ebbe a községbe. A szakmát Pesten tanulta ki. — Igaz, hogy most végeztem, de én már másodikos koromban önállóan dolgoztam — magyarázza meg, hogy kiderüljön: mégsem valamiféle „zöldfülű” kezdő a pályán. — Miért engedték meg, hogy még tanuló korában egyedül dolgozzék? — Azt gondolom, azért, mert szakmailag is megbízhatónak tartottak. Véleményem szerint gyakorolni is úgy lehet a legeredményesebben, ha az ember önállóan dolgozhat. — Hogyan lesz valakiből kozmetikus? — Elsősorban is nagyon kell érdeklődnie a szakma iránt. Aztán: kell találni egy mestert, akitől mindent megtanulhat. — Az nem befolyásolja a pályaválasztást, hogy mennyit lehet itt keresni? — Én azt még nem tudom, hogy mennyit lehet igazán keresni, mert az eltelt rövid idő erre nem adott választ. Az idősebbek sem nagyon mondják meg, hogy mennyi jön össze nekik. — Van Gyöngyösön olyan kozmetikus, akit szakmailag elismert? — Igen, Ponyiné, Ági néni. Jártam hozzá, mint vendég. Nekem tetszik, ahogyan ő dolgozik. Tőle sok mindent kérdezgettem később, és mindig segített. — Miért ment mégis Pestre tanulni a szakmát? — Oda jártam bioptronlám- pás kezelésre. Ági néninek akkor még nem volt ilyen lámpája. Pesten összebarátkoztam a kozmetikusnővel, és ő lett a mesterem. — Mi a vonzó a kozmetikai munkában? — Szerintem egy nőnek ez nagyon megfelelő. Végül is ez egy alkotó munka. Az is sokat számít, hogy a kozmetikus szebbé teszi a nőket, a vendégeit. Mindjárt jobban tetszik önmagának, és akkor másoknak is tetszeni fog. , — És maga hogyan tetszik önmagának? — Ez nagyon változó. Van, amikor belenézek a tükörbe, és nagyon nem vagyok megelégedve magammal. Máskor viszont...! — Érdekelne, hogy került Gyöngyösről Halászra? — Két éve vettük meg ezt a házat. Pestre mindennap feljártam, és ez hosszú távon nem valami jó dolog. Most a buszbérlet ára meghaladja a tízezer forintot. Ha albérletben laknék fent, az is sokba kerülne. így aztán kijárok Gyöngyöshalászra. Az is emellett a község mellett szólt, hogy itt még nem volt kozmetikus. — A nyitás óta eltelt rövid idő milyen tapasztalatokat hozott? — Bebizonyosodott, hogy a halásziak örülnek a kozmetikának, igénylik is. A forgalom viszont változó mértékű. Hol a délelőtt az erősebb, hol a délután. Az elképzeléseimhez képest nem csalódtam az eddigi eredményekben. — Ez a ház teljes egészében kozmetikai szalon. Mit lehetne még itt fejleszteni? — Például manikűrt szeretnék még ide. Mondták már, hogy alakítsak ki egy kis büfét is. Akadt, aki azt javasolta, hogy masszázs- zsal is bővítsem a szolgáltatásokat. Majd meglátom, hogy mi lesz, mit kell még tennem. Áz idő majd kifonja magát. G. Molnár Ferenc Trezor, Mindannyiunknak fontos a pénz. A legtöbben vigyázunk is rá, és szeretjük biztos helyen tudni, például egy páncél- szekrényben. Egy trezorban a pénzünket akár egy év múlva is ugyanúgy találjuk meg, ahogyan betettük. Nem lesz kevesebb... De több sem! Viszont jóval kevesebbet ér! Nincs olyan lehetőség, mely ennél előnyösebb lenne? „ De van! Trezor, ahol az érték gyarapszik. érték A Trezor Értékjegy címletét 5.000 és 1.000.000 Ft. között szabadon választhatja meg, igényei és lehetőségei szerint. A különböző lejáratokhoz különböző kamatok kapcsolódnak, így amikor lejáratot választ, kamatot is választ. A Trezor Értékjegy lejárati ideje 90, 180, 270 vagy 365 nap lehet. A Trezor Értékjegy valóban korszerű értékpapír. Lehetőség, hogy megtakarítását mindig a pénzügyi helyzethez illeszkedő kamatra kösse le. ahol az gyarapszik. Jegyezze meg! Nem mindegy, mikor vásárol, hiszen - bár a gazdaság áramlatait követve a kamatok mértéke hetente változik - az Ön értékjegyének kamata annyi marad, amennyi a vásárlás napján érvényben lévő kamat mértéke volt. A Trezor Értékjegy forgalmazása és nyilvántartása értékpapírszámlán történik, de a vásárláskor Ön magát az értékpapírt is kikérheti, és letétbe helyezheti. A Trezor Értékjegy alkalmazkodik Önhöz. T artsa pénzét Trezorban! Megtakarításáért és a kamatért a Kereskedelmi Bank Rt. vállalja a garanciát.- Kamat S- Lejárati idő / ^- Címlet / |- Értékpapír 1 vagy számla S Mindez Öntől függ! A Kereskedelmi Bank Rt. fiókjaiban. Kereskedelmi Bank rí. Trezor értékjegy Információ: 112-5343 Az aktuális kamat megtekinthető minden hétfőn a Magyar Hírlapban és hetente a Szabad Földben. r
