Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—9. OLDALON V. HEVES ■SF HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, W LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1993. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK IV. ÉVFOLYAM 222. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Vásároljon vap-o-sel ruhagőzölős „vasalót” — gőzöléssel színén képes vasalni a textíliákat károsodás veszélye nélkül — elkerülhető a vizesruházás, belocsolás, illetve a vasalóállvány használata. Fogy.ár 2190 Ft VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy Éti Szolgáttatóliáz Tel.: 38/312-636 DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, nagyváradi u. 17. Tel.: 38/324-600 Szabad György fogadta Vjacseszlav Lebegyevet Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke tegnap fogadta a Parlamentben a hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó Vjacseszlav Lebegyevet, az Oroszországi Föderáció Legfel­sőbb Bírósagának elnökét és kí­séretét. A megbeszélésen a Ház­elnök áttekintette a szabad vá­lasztásokat követő hazai jogfej­lődés folyamatát, és szó esett az oroszországi átalakulás nehézsé­geiről és alkotmányos kiútjáról is. „Kapcsoljuk Jeruzsálemet” A fenti címmel izraeli estet su­gároz szeptember 27-én, hétfőn a Magyar Televízió egyes csator­nája. A korábbi nemzeti estek hagyományait folytatva, a prog­ram bepillantást nyűit Izrael kul­turális es gazdasági életébe. A ki- lencórás műsorfolyam ugyanak­kor szakít az eddigi gyakorlattal: Izraelt nemcsak a nelyi, hanem a hazai alkotók szemüvegén ke­resztül is bemutatja. Lesz konzultatív fórum Aláírták tegnap a Földműve­lésügyi Minisztérium, illetve a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége együttműködési megállapodá­sát. Szabó János földművelés­ügyi miniszter ez alkalomból re­ményét fejezte ki, hogy ez az ed­diginél intenzívebb együttműkö­dést biztosít a középszintű érdek- egyeztetésben. A minisztérium támogatásával hamarosan létre­jön egy, a főbb ágazati kérdések­kel foglalkozó középszintű érdek­egyeztető konzultatív fórum is. Süllyedő Mahart? Hamarosan elkezdődhet a Mahart stratégiai átvilágítása, ezt követően pedig megkezdőd­het a társaság különálló egysége­inek, vagy egészének privatizáci­ója is — nyilatkozta Fáy András, a Mahart vezérigazgatója az MTI-nek. A 100 százalékban ál­lami tulajdonban lévő, jelenleg egyszemelyes részvénytársaság tavaly 69 millió forintos ered­ménnyel zárta az évet, a tenger- hajózási tevékenység vesztesége azonban elérte a 200 millió fo­rintot. Melczer László a korszerű fúrógépnél (Fotó: Gál Gábor) Ki akarnak lépni a nemzetközi piacra Helyben kelt el a Sanatmetal Tavaly januárban kezdődött az átalakulás, és az idén július végén fejeződött be a privatizáció az egri székhelyű Sanat- metal Finommechanikai Kft.-nél. Mindezt a Corvinbank Részvénytársaság — mint szakértő — készítette elő és való­sította meg az Állami Vagyonügynökség megbízásából. Sok érdeklődő volt, végül is a nyílt pályázat alapján helyben kelt el a társaság. A vezetőkből és a dolgozókból álló csoport vásárolta meg. Farkas József ügyvezető igazgatóval az el­múlt több mint másfél esztendő gondjairól, eredményeiről érdeklődtünk. — Úgy tudjuk, hogy kemény megpróbáltatásokkal teli idő­szak van mögöttük. Hogy sike­rült fennmaradniuk? — Kétségtelen, az átalakulás és a privatizáció nagy erőpróba volt mindannyiunknak. Nagyon sokszor elvette a figyelmet a napi termeléstől, a gazdálkodástól. Mindenesetre sokféle tapaszta­latot szereztünk. Amikor a céget nyilvánosan eladásra meghirdet­ték, világosan láttuk, hogy a Nyugat-Európából érdeklődők szakmai és helyi ismeretek nél­kül, hitelekből akarták megvásá­rolni a Sanatmetalt. Olyan is akadt az érdeklődők között, aki úgy szerette volna megvásárolni a cégünket, hogy utána tovább is adja másoknak. Ebben a rendkí­vül bizonytalan helyzetben vilá­gosan láttuk, hogy erőfeszítése­ket kell tennünk azért, hogy helyben vásároljuk meg a céget. Ezért a közel kétszáz dolgozón­kat írásban nyilatkoztattuk erről. Végül is egy szűk csoport — ve­zetők és dolgozók együttese — a vásárlás mellett döntött. Noha a pályázatunkat elfogadták, még­sem volt az olyan egyszerű. íű'- vülről ugyanis sorozatosan rossz­indulatú felvetéseket tapasztal­tunk, nem beszélve arról, hogy dolgozóinkat is gyakran zaklat­ták a privatizáció során. Ez saj­nos nehezítette a munkát, de sze­rencsére az idő kerekét nem sike­rült visszafordítani. — Végül is önök vásárolták meg a Sanatmetalt. Ez milyen feltételekkel történt? (Folytatás a 3. oldalon) Polgármesteri értekezlet, közérdekű témákról Mi lesz a szakmunkásképzéssel ? Tegnapra polgármesteri érte­kezletet hívott össze a megyei közgyűlés elnöke, hogy a helyi vezetőkkel együtt beszéljenek meg néhány közérdeklődésre számot tartó kérdést. Igaz, nem minden érintett tudott eljönni a dr. Jakab István vezette tanács­kozásra, mert — nem is lennénk Magyarországon, ha nem így lenne — sokukat ebben az idő­pontban egy másik (fontos, fon­tosabb?) értekezletre invitálták, mert hát az egyeztetés nem ép­pen az erősségünk... Azok viszont, akik a megye­házát választották, mindenek­előtt meghallgathatták két or­szággyűlési képviselő — Hor­váth László (Fidesz) és dr. Lu­kács Tamás (KDNP) — tájékoz­tatását a T. Házban végzett mun­kájukkal kapcsolatban. Az előb­bi egyebek között elmondta: mi­után az állam 50 millió forinttal tartozik a megye önkormányza­tainak a mozgáskorlátozottak­nak járó támogatás fejében, in­terpellációban foglalkozik az ügy­gyei. Szólt arról is: választ kapott arra a felvetésére, hogy rendkí­vüli helyzetet idézett elő a mező­gazdaságban az idei aszály, amely mintegy „katasztrófa súj­totta térséggé” változtatta a me­gyét. Az interpellációjára kapott válaszban elhangzott, hogy a kormány milyen támogatások­kal enyhíti a helyzetet, ami fjedig közvetlenül szőkébb hazánkat il­leti, a megyei önkormányzati ve­zetés levelére Antall József mi­niszterelnök várhatóan hamaro­san reagál majd: sejteni lehet azonban — hangzott el —, hogy a megye gazdaságainak és vállal­kozóinak semmiféle „plusz” tá­mogatást nem tudnak majd nyúj­tani. Dr. Lukács Tamás jó hírt kö­zölt a résztvevőkkel, miszerint: a címzett támogatásokra benyúj­tott megyei önkormányzati igé­nyeket elfogadták, s várhatóan jóvá is hagyják őket az elbírálá­sokkor. Ezt követően a közal­kalmazottak bérének rendezésé­ről szólva elmondta, hogy nagy gondot jelent ez azoknál az ön- kormányzatoknál — így Heves megyében is —, amelyek egyéb­ként is elmaradtak az országos átlagtól. (Folytatás a 3. oldalon) Kiszabadított holttestek A Főber és a Barlangi Mentő- szolgálat szakemberei tegnap ki­szabadították a romok alól az el­múlt heti békásmegyeri robba­nás két áldozatának holttestét. A vélhetően két férfi holttestének azonosítása érdekében meg­kezdték az orvosszakértői vizs­gálatot. Tisza-tavi Turisztikai Tanács Tisza-tavi Turisztikai Tanács- csá alakult át a Közép-tiszavidé- ki Intéző Bizottság, a turizmus és a gyógyturizmus fejlesztésére vonatkozó kormánykoncepció alapján. Az új tanács 38 tagú — húsz választott és 18 szakmai képviselő —, s az Országos Ide­genforgalmi Tanács regionális szervezeteként tevékenykedik. Kiemelt feladatának tekinti a Ti- sza-tavat érintő idegenforgalmi érdekek érvényesítését, a régió turisztikai érdekképviseletét, az idegenforgalmi fejlesztések ko­ordinációját. A tanács együtt­működik mindazokkal a szerve­zetekkel, amelyek valamilyen módon érdekeltek a táj jelené­nek és jövőjének alakításában. (MTI) Kárpótlási földárverések Az elmúlt hét 286 megtartott kárpótlási földárverésén rekord- mennyiségű, összesen 677.816 aranykorona-értékű földet sze­reztek meg a kárpótoltak. Az árveréseken múlt héten ösz- szesen 11.676 árverező vett részt, akik közül 7877 kárpótolt jutott földtulajdonhoz. Ismét Békés megyében árverezték el a legtöbb földet, összesen több mint 140 ezer forint aranykoro­na-értékben. Ezt a földmennyi­séget 882 kárpótolt tudhatja ma­gáénak. A legtöbben Vas megyé­ben szereztek földtulajdont az el­múlt héten. Az itt megtartott 45 árverésen több mint 28 ezer aranykorona-értékű földet szer­zett meg az 1024 kárpótolt. A legmagasabb licitárat ezen a héten Hajdú-Bihar megyében je­gyezték föl, ahol az egyik árveré­sen 55 ezer forint /aranykorona­értékig jutottak a licitálók. A ma­ximális licitárak növekedésére utal az, hogy 3 megyében is — Pest, Veszprém és Zala megyé­ben — 40 ezer forint/aranykoro­na-érték fölött volt az árverése­ken elért legmagasabb érték. Az elmúlt héten sem tartottak föld­árverést Budapesten és Heves megyében. Az orosz reformfolyamatok mellett A Magyar Köztársaság Kormányának nyilatkozata Magyarország — a világ többi ban kibontakozó alkotmányos államával együtt — aggódó fi- válság, a kettős hatalom kialaku- gyelemmel követi az Orosz Fö- lásának veszélye nemcsak fékez- derációban, a nukleáris fegyve- heti, hanem akadályozhatja is a rekkel is rendelkező második politikai és gazdasági átalakulás legnagyobb világhatalomban je- folyamatát, lenleg zajló történelmi jelentősé­gű eseményeket. A közelmúlt- (Folytatás a 2. oldalon) Átütemezést: semmiképp A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Csoport szeptember 28- ától 30-áig tartó washingtoni közgyűlésén, amelyen a magyar pénz­ügyminiszter tölti be az elnöki tisztet — többek között napirendre ke­rülnek az adósságválsággal kapcsolatos problémák is. Ezzel össze­függésben Szabó Iván sajtótájékoztatóján kifejtette: — A magyar kormány nem híve az átütemezésnek, az adósságok elengedésének. Sokkal inkább támogatja azt az elképzelést, hogy a kérdés az eladósodott gazdaságok fejlesztésével oldható meg. De eh­hez a korábbinál nagyobb segítséget kell nyújtania a Nemzetközi Va­lutaalapnak és a Világbanknak. (MTI) Az ’56-os Szövetség és az FKGP Testvéri szövetségben A mai napon a Független Kis­gazdapárt és az ’56-os Szövetség megbonthatatlan, testvéri szö­vetségre lépett — jelentette be Torgyán József, az FKGP elnöke a párt budapesti székházában tegnap, az ’56-os Szövetség el­nökével — Rácz Sándorral— kö­zösen tartott sajtótájékoztatón. Torgyán elmondta: a közös céljuk, hogy megnyerjék a jövő évi választásokat, és ezzel véget vessenek a „nemzetrablási folya­matnak”, elvezessék a magyar népet a valódi demokrácia, a pol­gári jólét felé. Torgyán József azt is közölte: Rácz Sándor belépett a Független Kisgazdapártba. Rácz Sándor kijelentette: az ’56-os Szövetség sokáig kereste azt a pártot, amelyet a választá­sokon támogatni fog. A választás végül a kisgazdákra esett, mivel véleményük szerint ez a szerve­zet képviseli leghatározottabban a nemzet érdekeit. Rácz Sándor megítélése szerint az elmúlt há­rom év nem adott elfogadható feleletet a rendszerváltás kihívá­saira. Az ’56-os Szövetség elnö­ke szerint jelenleg is folyik a „nemzet pusztítása”. Példaként azt hozta fel, hogy „ki akarják húzni a földet a magyar nép lába alól”. Rácz hangsúlyozta: szö­vetségük a Kisgazdapárttal min­denkit összefogásra kell hogy ösztönözzön, s ezáltal 1994-ben Magyarország megmenthető a végső pusztulástól. (MTI) A hevesiek szerint A szövetkezet nem fizetőképtelen Mint ismeretes, az Állami Bankfelügyelet szeptember 22-i hatállyal korlátozta a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet egyes pénzintézeti tevékenysé­gét, tekintettel a fizetésképtelen­ség veszélyére. A mindösszesen tizenkét dél-hevesi települést érintő korlátozás kiterjed a beté­tek elfogadására, a hitelnyújtás­ra, és a garanciavállalásra is. Ér­deklődésünkre Godó Pálné, a pénzintézet elnökasszonya el­mondta: — Jelenleg nem vagyunk fize­tőképtelenek. A betéteseknek nem kötelező kivenni a pénzü­ket, hiszen a betétek továbbra is kamatoznak. Szeptember elején természetesen elkészítettük az intézkedési tervet is, de ez — a korlátozás miatt — már nem ese­dékes... Nem elképzelhetetlen a felszámolás A hazai takarékszövetkezeteket számos esetben nem meg­felelően felkészült menedzsment irányítja. A hazai bankrend­szer általános problémája a nem megfelelő tartalékképzés. Eb­ből következik, hogy különösen a nagybankokat tekintve a pénzintézetek tőkemegfelelési mutatója messze elmarad a nemzetközileg kívánt szinttől — hangsúlyozta Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet elnöke tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, amelyet a a pénzintézeti rendszer 1992-es tevékenységéről, eredményeiről szóló bankfelügyeleti kiad­vány bemutatására hívtak össze. Botos Katalin végezetül szólt a Heves és Vidéke Takarék- szövetkezet ügyéről is. Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank és az ÁBF együttesen már régóta figyelemmel kísérte a takarék- szövetkezet tevékenységét. Ennek során, az intézkedési terve­ket is megvizsgálva, a felügyelő szerv és az MNB úgy ítélte, hogy a takarékszövetkezet nem tudja saját erőből megakadá­lyozni az eszközállomány további romlását. A helyzetet tekint­ve az sem elképzelhetetlen, hogy a bankfelügyelet kezdemé­nyezni fogja a takarékszövetkezet felszámolását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents