Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

HÍRLAP, 1993. szeptember 22., szerda HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Barokk nap Hatvanban Hosszú idő után a Grassalko- vich-kastélyt is megtekinthetik az érdeklődők pénteken, a hatva­ni barokk napon. Az eseményen délelőtt 10 órától előadások hangzanak el, többek között a város barokk emlékeiről és a kas­télyokról. Délután a művelődési központban Ki nyer ma? lesz, majd fotókiállítás nyílik a Gras- salkovich-kastélyról. Fél hatkor a Hatvani kvartett lép a közön­ség elé, másnap reggel 9-től pe­dig helytörténeti vetélkedő lesz diákok számára. Teremfoci Apcon Mindazok, akik szeretnek fut­ballozni, figyelmen kívül hagy­hatják az időjárás viszontagsága­it. Ugyanis az apci tornacsarnok­ban teremfoci-bajnokságot hir­detnek a rendezők. A fürge lábú fiúk szeptember 30-ig jelentkez­hetnek a sportlétesítmény gond­nokságánál. Fülfájósok, figyelem! Lőrinciben, az Árpád út 92. szám alatt — a könyvtár udvará­ban — új fül-orr-gége szakorvosi rendelőintézet nyílt. A betegeket dr. Guth Ilona orvosnő fogadja és gyógyítja hétfőtől péntekig, 17 és 18 óra között. Képeslap Szűcsiről Üdvözlő soraikat ezután Szű­csiből képeslapon is elküldhetik a helybeliek s a faluba látogatók. A tervek szerint a négyoldalas le­porelló az év végére készül majd el, s rövid ismertetőt is tartalmaz. A felvételeket a hét végén már elkészítették — többek között helikopterről is — egy budapesti cég fotósai. Falunap Apcon A hagyományteremtés szán­dékával rendezik meg szomba­ton az apci falunapot. Az esemé­nyen délelőtt sportrendezvényen vehetnek részt az érdeklődők, s ügyességi versenyeken is kipró­bálhatják tudásukat. Délután a vásár várja a művelődési ház előtt a helyieket és az odalátoga­tóknak, este pedig 20 órától bál lesz. Megjelent a Hatvan Press Megjelent a szeptemberi szá­ma is a Hatvan Press című politi­kai-kulturális lapnak. Az újság­ban a hónap interjúját Koós Gyuláné, a városi önkormányzat KDNP-s képviselője adja, nyi-, latkozik dr. Pálos Frigyes, a bel­városi templom prépost-plébá­nosa, s Demény-Dittel Lajos is ír a török kori Hatvanról. A sport­rovatban a hatvani ifiket legyőző kiskőrösi csapat edzője nyilatko­zik. Megindult a répa Folyamatos szállítást ígér a Mátra Cukor Rt.-nek a MÁV — tudtuk meg Basa Zoltánná, hat­vani kereskedelmi állomásfő- nök-helyettestől. A cukorrépa fuvarozását a múlt héten már megkezdték, s előreláthatólag 45-60 napig tart a kampány. Az ország különböző tájairól szár­mazó termés java része, több mint 184 ezer tonna vasúton uta­zik majd, közúti szállításra közel 76 ezer tonna vár. Ehhez a munkához a hatvani állomásfőnökség kilenc embert biztosít — átcsoportosítással — a cukorgyár részére. Forró fagylalt Keserédes cukrászda Egy cukrászdával kapcsolat­ban általában kellemes képzetei támadnak az embernek: kapuci- nerek, marcipános roládok, hű­tött narancslevek jutnak az eszé­be, esetleg szép huzatú székek, s egy hangulatos szombat délelőtt. Ezért volt meglepő, amikor szer­kesztőségünkbe egy levél máso­lata érkezett, amelynek aláírói — közöttük a hatvani Dembinszky úton lakó Kovács Tivadar — egy építkezés leállítását követelik ut­cájukban. Ugyanis egy cukrász­da épülne ott, ám a környékbeli­ek közül néhányan ezt nem nézik jó szemmel. Levelük szerint — soraikat több illetékes helyre is eljuttatták — a környéken több hasonló intézmény is működik, s ráadásul az építkezési területet a játszótérből hasította ki, elvéve ezzel a gyerekektől területet. A levél szerzői azt is megállapítják: az építtető nagy házzal rendelke­zik nem messze az építkezéstől, ott működtethetett volna egy cukrászdát is. Ennyi a lakók véleménye, s mi megkerestük a cukrászda tulaj­donosát, Hamvas Istvánt, aki azonban részletekbe menően nem volt hajlandó nyilatkozni, mondván: nem akar senkiről rosszat állítani. Annyit elmon­dott, hogy eredetileg egy tekepá­lyát és egy sörfőzdét akart ott ki­alakítani, ám részben anyagi kondíciói, részben a környékbe­liek tiltakozása miatt ezt nem tet­te. Ráadásul közben a polgár- mesteri hivatal is lépett — hiszen ők is kaptak levelet —, s már hi­vatalosan is felszólították Ham­vast, hogy ne építkezzen tovább, ugyanis a szórakozóhely mind­össze 170 méterre található az óvodától, holott 200 méteres körzetben nem lehet hasonló in­tézmény. Hamvas István ekkor módosí­totta a tervet: így lett a sörözőből cukrászda. Ezt már engedélyez­ték a hivatalban is — Takács Pé­ter, a városüzemeltetési iroda ve­zetője írta alá a levelet —, s a pasz- szus azt is tartalmazza, hogy Hamvas nem forgalmazhat majd szeszes italt. Egyúttal a levél­íróknak is javasolják, hogy tekint­sék meg a tervet a polgármesteri hivatalban, hogy tisztábban lás­sanak, ugyanis tiltakozó fogal­mazványukban több olyan állítás is szerepel, amely nem fedi a va­lóságot. Fenti történet mindössze egy apró illusztráció ahhoz, mivel időznek polgártársaink hivatalo­kon belül és kívül. A sztori tanul­sága csekély, jelentősége talán mindössze abban rejlik, hogy ér­dekes. Különösképpen, ha is­merjük a csattanóját is. Hamvas Istvántól tudjuk, hogy a cukrász­da építése mégsem folytatódik, tudniillik egyelőre elfogyott a pénze. (kova) Aggódik a tsz-elnök Hol tartják majd a nem létezd termést? Talán fényesebb képet is festhetnék a mezőgazdaságról, ha nem a hatvan-kerekharaszti szövetkezetét kerestem volna fel. Itt ugyanis az igazgatóság elnöke, Bartha Antal és a főkönyvelő, Kontsits Pál semmi biztatóval nem tudott szolgálni. Még csak abban sem hisz­nek, hogy nyitott fülekre talál panaszuk. — Végrehajtottuk az átalaku­lást az átmeneti törvény alapján — kezdi mondandóját Bartha úr —, harmincötén maradtunk 1400 hektár területre. A többi földet megkapták a régi-új tulaj­donosok. A vasúti embertől a néprajzosig jöttek a jelentkezők, hivatkozva az „ősi jussra”. Mi felhívtuk a figyelmüket: a föld­művelés szakma, s munkájuk eredménye negatív is lehet. A mezőgazdasághoz éppúgy érteni kell, mint minden máshoz. Öt év is kevés, hogy valaki elsajátítsa ezt a tudást. Ezek az emberek többnyire tapasztalatlanok ezen a téren. Ezt az is jól mutatja, hogy volt, aki egy olyan földterülethez ragaszkodott, amely 60 centi széles és 400 méter hosszú. Va­jon mit kezd majd vele? Egy lo­vat nem tud rajta végigvezetni. — Gondolom, ez egyedi pél­da. A többség azért csak tudja, mit akar... — Üzletelni, manipulálni. Ami az út szélén van, az idővel bizonyára értékes lesz. Talán vendéglőt, benzinkutat is lehet oda telepíteni. Mindegy, nem ez a lényeg, az övé, és ez elég. — Ön szerint nincs egy lélek sem, aki a földet arra akarja használni, amire való? — Talán két embert láttam az ötven új tulajdonos közül dol­gozni. Az aratás után már hozzá kellett volna kezdeni a munkála­tokhoz, mert még inkább kiszá­rad a talaj, felveri a gyom. Ennek a területnek kiváló a földje szán­tóföldi művelésre. Itt megterem a búza, az árpa, a borsó, a fény­mag, a napraforgó és a cukorré­pa, amivel eddig is foglalkoz­tunk. Ezeket a növényeket nem lehet, helyesebben nem gazdasá­gos felaprózott területen vetni. Meg aztán mivel végzik a mun­kát? Mindenkinek külön lesz traktora, vagy lovat tart a harma­dik emeleten? S ha lesz, hol tart­ják a terményt? Kinek adják majd el? Eddig elég volt egy tele­fon, s jöhettek az áruért. Eztán majd minden tanyán lesz telefon és fax, számítógép vezérli majd az etetést és a fejőst? A nagy­apám is kulák volt, tőle is vettek el földet. De én nem kértem visz- sza, mert tudom, egyedül nem boldogulnék. Pedig valamicskét értek is hozzá. — Senki sem táncolt még visz- sza, hogy szerződéses formában a tsz-szel műveltesse a földjét? — Néhányan már megkeres­tek bennünket, de ez sem olyan egyszerű. A sakktáblaszerűen szétszóródott parcellákra mi is csak bajosan tudunk eljutni a nagy gépekkel. Ez csak azt hoz­hatja magával, hogy még drá­gább lesz minden. Bár eddig se volt világos számomra, miként lesz a nyolcforintos búzából öt- venforintos kenyér. — A szövetkezetben maradot­taknak biztosabb a jövője? — Az aszálykár az idén 78 százalékos. Minden növényünk veszteséges lett. Pedig olyan szé­pen indult ez az év, hogy a raktá­rosunk azt kérdezte: „főnök, elég lesz a magtár a termény­nek?”. Aztán a szárazság tönkre­vágott mindent. Még a cukorré­pa a földben van, de abban sincs sok örömünk. Ólyan összetöp- pedt, semmi az egész, hogy azt sem tudom, miként takarítjuk majd be. így aztán milyen lehet a jövőnk? Szorítanak bennünket a hitelezők. Vérveszteség nélkül nem tudjuk áthidalni a gondo­kat. Akit lehet, nyugdíjazunk, s nem kizárt a felmondás sem. Itt mindenen jelzálog van. Látja, ezért is álltam rá nehezen a be­szélgetésre. Ha panaszkodunk, félő, hogy egyes helyeken félre­értenek minket. A munkatársa­im lesik a gondolataimat. Már névsort se kérhetek be, mert mindenki arra gondol: most írom össze, kit küldjünk el... — Ennyi keserűség hallatán adódik a kérdés: részt vettek-e a mezőgazdasági dolgozók de­monstrációján ? — Naná, hogy ott voltunk... Négyessy Zita Apci templomfelújítás Közel egymillió, adakozásból Méltatlannak tartották már a hívek Apcon, hogy templomuk — amely egy hangulatos parkban, dombtetőn található — nem régi fényében várja őket nap mint nap, hiszen az állaga meglehetősen leromlott. Kádár István esperes-plébános kezde­ményezésére közadakozásba kezdtek, s így csakha­mar megkezdődhettek a munkálatok, amelynek so­rán kívül szinte teljesen felújították az épületet, még az ereszcsatornát is korszerűsítették, így a felgyü­lemlett csapadék nem rongálja a falat, hanem a he­lyes mederben csordogál el. Nem kevés pénzbe ke­rült ez, ám a hívek közel egymillió forintot adtak ösz- sze, s ezért tudtak a munkálatok viszonylag rövid idő alatt befejeződni. Természetesen az épület fel­újítását követően nemrégiben bensőséges hangula­tú ünnepségen látogatták meg „új” templomukat a helyiek, akik előtt Seregély István egri érsek megbí­zásából Kovács Endre püspök áldotta meg a Isten felújított házát. Ismét régi fényében a hangulatos parkban, a dombtetőn Szezonális főutca Most a hagyma a sláger Napra pontosan nyomon le­het követni a hármas út Horton átívelő szakaszán, hogy éppen melyik gyümölcsnek, zöldség­nek van szezonja. Persze, nem el­sősorban helyben, hiszen már korábban a dinnyetermesztők kapcsán beszámoltunk arról, hogy arról a vidékről sokan jár­nak el másfelé az ország alföldi területeire, s termesztenek ott különféle növényeket. Legin­kább a dinnye a jellemző, számos család él belőle, ám mostanra egyre inkább leáldozóban van a „hevesi mézédes” szezonja, s ez abból is látszik, hogy az említett útvonalon a kis mérlegek mellett nem dinnyét kínálnak a porták gazdái, hanem egyre inkább hagymát. Többektől érdeklődve meg­tudtuk, hogy a Jászságban ter­melik, s szinte naponta ingáznak az autók Hort és a föld között. A hagymát árulják apránként is, azaz, ha megáll egy arra tévedt vándor, vásárolhat egy-egy kilót is, de rengetegen vannak, akik kifejezetten ezért utaznak oda, s nagyobb tételben visznek ma­gukkal. Állítólag megfelelő táro­lás mellett egész évben nem lesz baja a terményeknek, feltéve, ha van a tulajdonosnak pincéje. Ez a hűvös miatt szükséges. A ké­sőbbiekben pedig nem árt majd beszerezni a pincék mellé egy kis homokot, ugyanis jön a zöldség szezonja, s azok a növények ki­válóan megőrzik frissességüket a száraz homokban. Sok porta előtt ilyen a látvány Tanulás után — megélhetés Azokra a lányokra gondoltak Hatvanban, a Damjanich János Szakmunkásképző Intézetben és Szakközépiskolában, akik az ál­talános iskola után nem gimnázi­umban kívánnak tovább tanulni, hanem egy olyan szakmát szeret­nének, ami a későbbiekben biz­tos megélhetést kínál számukra. Mint Szálkái János igazgató- helyettestől megtudtuk, előzetes felmérést végeztek a munkaügyi központban, mely tevékenysé­gekre van kereslet. így jutottak arra az elhatározásra, hogy az 1993/94-es tanévtől nőiruha- készítő szakmára okítják a lá­nyokat. A hároméves képzésre tizennyolcán jelentkeztek. Ugyancsak idén indult két osz­tállyal, ötven kislánnyal a ruha­gyártó szakközépiskola, mely a négy év után érettségit is ad. Á gyakorlati ismereteket a ke­rekharaszti tanműhelyben sze­rezhetik meg a diákok, ahol 16 ipari varrógép, s további 5 célgép — gomblyukazó-, gombfel var­ró-, szabász-, és vasalógép, vala­mint interlock — várja őket. Munka után rendelkezésükre áll az új szociális létesítmény is, melyben öltöző és zuhanyozó van. A mintegy 6 millió forintos beruházást a vállalatoktól, cé­gektől befolyt szakképzési alap­ból valósította meg az intéz­mény. Az igazgatóhelyettes úgy véli, ezzel a fejlesztéssel hosszú távra biztosították — a kor köve­telményeinek megfelelően — a szakképzést. S abban is biztos, hogy ezek a lányok munkát kap­nak majd tanulmányaik végezté­vel. Az osztályoknak csak fele hat­vani diák, a többiek a környék településeiről járnak be. Az isko­la tervei szerint eztán évente egy- egy újabb osztály kapcsolódik majd be a tanulásba. Zelenka Ferenc oktatási igaz­gatóhelyettes azt is elmondta, hogy azoknak a fiataloknak is szeretnének segíteni, akik már szakmával rendelkeznek, de ezeddig nem találtak munkát. Szabadidejüket akként haszno­síthatják, ha két év alatt, nappali tagozaton érettségit szereznek a Damj anich-intézetben. Most két osztállyal 77 tanuló­juk van, s a közismereti tárgya­kon túl angolul, németül is tanul­hatnak, s megismerkedhetnek a számítástechnikával is. Erre a képzésre 20 éves korig lehet jelentkezni, szak- és egész­ségügyi munkás, valamint gép- és gyorsírói bizonyítvánnyal. (né-zi) A pályázatokat névvel, címmel és Jeligével ellátott borítékban! kérjük szeptember 30-ig beküldeni a SZERENCSE 1830 Bp. címre. m ha pályázik 50 db szeptemberi nyeretlen heti és telelottó szelvénnyel ~ /előfizetéses nemi / Nyeremények 15 db kétszemélyes körutazás a Földközi tenger partján ÉjíP és w ■100db50.000.-Ft-osB H letéti jegy M ^ T P Sorsolás: október 1-én A sorsolást követően a nyereményjegyzéket a Népszabadságba Nemzeti Sport és a Sportfogadás c. lapok közlik október 6-án.

Next

/
Thumbnails
Contents